Állam és Igazgatás, 1956 (8. évfolyam, 1-9. szám)
1956-07-01 / 7-8. szám
KOLOZSVÁRI LAJOS A hajdúsámsomi Dózsa, a nagyrábéi Petőfi és Kossuth, a berettyóújfalui Kossuth és Újvilág, a skomádi Újidaházda és még jó egynéhány tsz. agitációs csoportot alakított a tanács végrehajtó bizottsága és a tanács tagjai segítségével, akik feldolgozták termelőszövetkezetük, községük eredményeit és konkrét tervvel végzik felvilágosító, nevelő munkájukat. A felvilágosító, nevelőmunka eredménye, hogy már az 1963 őszi létszám és területi állapotokat túlhaladva dolgoznak tanácsaink a mezőgazdaság szocialista átalakításán. Az elmúlt és a folyó évben 8740 család 10 907 taggal választotta a nagyüzemi gazdálkodás útját. Területünknek csaknem 25%-a ma már termelőszövetkezeteink használatában van. 2. Tanácsaink nevelő munkájának, fejlődése és eredményessége nemcsak a tsz-ek számszerű fejlesztésében, hanem a mezőgazdasági termésátlagok növekedésében is jelentkezik. Ezt mutatják a következő főbb növények átlagtermései, velő-felvilágosító munkáját találhatjuk. Megyénkben számos helyen — főleg a bihari részen — az egyéni parasztok idegenkedtek a nemesített vetőmag használatától. A termelési és az állandó bizottságok, — a Hazafias Népfront és a tömegszervezetek bekapcsolásával — széleskörű felvilágosító tevékenységet kezdtek és helyi példákkal bizonyították a nagyobb terméseredményeket. A megyeszerte megindult felvilágosító munka eredményeként az 1954. évhez viszonyítva 1955-ben már 50%-kal több nemesített vetőmagot osztottak ki tanácsaink. A nevelő munka hatása mutatkozik a modern agrotechnikai eljárások széleskörű alkalmazásában, valamint a műtrágya használatában is. Megyénk a műtrágya használatában elmaradt az országos átlagtól is, de a nevelő munka hatására pl. a debreceni járásban az előző évi holdankénti 2,3 kg-mal szemben 1955. évben 12 kg-ra növekedett. Ez évben is jelentős nevelő-felvilágosító munkát végeznek tanácsaink a 10 q-os búza, a 30 q-os kukorica, 200 q-os cukorrépa és a 100 q-os burgonya termés érdekében. Az állandó bizottságok és a tanácsok megyeszerte alkalmazták a hajdúszoboszlói mezőgazdasági, állandó és a termelési bizottságok bevált módszereit. a) Gazdagyűléseket szerveztek választókerületenként, ahol a tanácstagok, mezőgazdasági szakemberek bevonásával megtanácskozták, hogy mit kell tenni a magasabb termés megvalósítása érdekében. •b) Kora tavasszal határszemlét szerveztek, a belvízzel veszélyeztetett területeken megszervezték a víz levezetését, úgyhogy belvízkár nem is igen fordult elő. Ugyanakkor felderítették a parlagveszélynek kitett területeket s gondoskodtak azok megműveléséről. c) Tudatosították és megszervezték a fogasolást, hengerezést, fejtrágyázást, istállótrágyakihordást. d) Újjászervezték a dűlőbiztosi hálózatot és ezzel egyrészt biztosították a rendszeres és pontos jelentőszolgálatot, másrészt megteremtették a tanyai lakosság állandó nevelésének biztos alapját. 468