Állam és Igazgatás, 1966. július-december (16. évfolyam, 7-12. szám)

1966-07-01 / 7. szám

átalakulás ment végbe községeinkben. A községpolitika jelentőségét érzékelte­tik még a községek népességi és­­területi arányait jelző számadatok. Hazánk népességének 57,2%-­a (1965) községben él. Ez magában foglalja a mezőgazda­­sági népesség 88,1%-át és az ipari népesség 42,2%-át. Az ország területének pedig 90%-a tartozik a községekhez. A kérdés tárgyalásának időszerűségét nemcsak az adja meg, hogy a közsé­gek lakosságának anyagi és társadalmi helyzete előnyösen megváltozott és igé­nyei növekedtek, hanem az is, hogy összgazdasági és társadalompolitikai céljaink megvalósításánál az eddiginél fokozottabban figyelembe kell vennünk a lakosság földrajzi elhelyezkedését, településhálózatunk és településeink arányos fejlődését. Mint tudjuk, az állam központi szervei mellett nagy szerep vár e téren a taná­csokra. Az államigazgatás és a gazdasági irányítás továbbfejlesztése a jövőben nagyobb hatásköröket és jobb feltételeket biztosít a tanácsok számára ahhoz, hogy községpolitikai tevékenységük, az eddigi szép eredményekre támaszkodva, még inkább kibontakozzék. A községpolitika bonyolult, de nagyszerű­ feladat, benne összpontosul a szo­cialista közigazgatás lényege, tartalma. Tekintve, hogy az emberek döntő több­sége községben vagy városban él, ott van családjuk, otthonuk, ott töltik pihenő- és szabadidejüket, ezért a község- és várospolitika irányítása és megvalósítása az elsőrendű állami feladatok közé tartozik. II. A községhálózat és a községtelepülés problémái 1. A községhálózat szerkezete Az eredményes községpolitikához — de az ország arányos fejlődéséhez is — jó szerkezetű községhálózat és megfelelő lakosságszámú település kell. Községhálózatunk jellemzői: a) Községi településhálózatunk egyenetlen: sok a kis község a Dunántúlon és északon, alföldi községeink nagyobbak, általában nagy a szóródás. Míg az egyes községre jutó átlagos terület 4500 kh, addig a legkisebb községünk a Baranya me­gyei Pusztakisfalu 70, a legnagyobb Hortobágy község 50 000 kat. holddal. Míg a községek átlagos népessége 1872 fő, addig e tekintetben a legkisebb Nemesmed­­ves (Vas m.) 59, a legnagyobb Érd 23 175 lakossal. Községeink közül 524 a 3000 lakoson felüli, 2674 az ezen aluli. A községi lakos­ságnak 50%-a kis községekben él. b) A külterületi lakosság 1949 óta 243 000 fővel csökkent, de még mindig több mint 900 000 fő él külterületen, többségük tanyákon. Ez a község népes­ségnek csaknem 16%-a. Egyes községeink lakosságának 60%-a (Lajosmizse), sőt 90' d-é (Balástya) él külterületen. Bács-Kiskun és Csongrád megyében 35,9% a külterületi lakosok száma. Egyes járásokban a külterületi lakosság aránya a következő: a kecskeméti járásban 67,8­%, a kiskunfélegyháziban 60%, a szegedi

Next