Állam és Igazgatás, 1970. július-december (20. évfolyam, 7-12. szám)
1970-07-01 / 7. szám
a központi Állami ellenőrzésről több olyan jogosítványa van, amely e szervezetet ténylegesen a kormányhoz is kapcsolja, abban az értelemben, hogy a Legfelsőbb Ellenőrzési Kamara ellenőrzési tevékenységére a kormánynak, illetőleg a kormány elnökének is van befolyása. Bulgáriában, a Szovjetunióban és hazánkban a központi állami ellenőrzési szervezet a kormánynak alárendelten és közvetlen irányítása alatt működik ugyan, de az alárendeltség mégsem mondható azonosnak. Bulgáriában és a Szovjetunióban ugyanis az államhatalom legfelsőbb szerveihez csak annyiban kapcsolódik, amennyiben e központi szervezet vezetőjét a Legfelsőbb Szovjet, illetőleg a Nemzetgyűlés nevezi ki és menti fel. Ennek megfelelően alakul az államhatalom legfelsőbb szervei irányában érvényesülő felelőssége is. E tekintetben tehát a központi állami ellenőrzés államszervezetben elfoglalt helye, jogállása jelenleg is az 1957. előtti megoldáshoz hasonló. Magyarországon a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a kormány közvetlen irányítása alatt működik, szervezetileg azonban az előzőeknél szorosabban kötődik az államhatalom legfelsőbb szerveihez, mindenekelőtt az Elnöki Tanácshoz. A KNEB elnökét, elnökhelyetteseit és tagjait ugyanis nem az Országgyűlés, hanem az Elnöki Tanács választja, hívhatja vissza, tevékenységéért is az Elnöki Tanácsnak és a Minisztertanácsnak felelős. Az Országgyűléshez csak annyiban kapcsolódik, amennyiben a KNEB elnöke a népi ellenőrzés munkájáról az Elnöki Tanács és a Minisztertanács mellett az Országgyűlésnek is beszámolási kötelezettséggel tartozik.12 Az NDK-ban a központi állami ellenőrzés szerveként funkcionáló Munkás— Paraszt Felügyelet Központi Bizottságának alárendeltsége és irányítása ugyanakkor kettős. Tevékenységét a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága és a kormány együttesen irányítja, működéséért nekik tartozik felelősséggel. A Munkás—Paraszt Felügyelet vezetőjét és tagjait is a Német Szocialista Egységpárt KB-n és a kormány együttesen nevezi ki és menti fel. Az államhatalom legfelsőbb szerveihez tehát közvetlenül ily módon nem is tartozik. Az a körülmény, hogy nem mindegyik szocialista országban működik ma már egy egységes központi állami ellenőrzési szervezet, továbbá, hogy ahol működik, ott sem azonos vagy hasonló szervezeti-jogi keretek között, mindenekelőtt annak a kérdésnek elvi tisztázását igényli, hogy az a szocialista országok fejlődésének jelenlegi szakaszán szükséges-e egy központi általános állami ellenőrzési funkció és szervezet, és az egyes szocialista országokban a központi állami ellenőrzési szervezet által jelenleg ellátott feladatok tartalmukat tekintve azonosnak minősíthetők-e a korábbi években végzett feladatokkal. E két kérdés így a Legfelsőbb Ellenőrzési Kamara az Államtanács és a Minisztertanács együttes határozata alapján előzetes ellenőrzés megvalósításával is megbízható; a Legfelsőbb Ellenőrzési Kamara tényleges és utólagos ellenőrzést a Minisztertanács elnökének kezdeményezésére is köteles végezni, az Államtanács megbízására végzett ellenőrzések eredményeiről készített következtetéseit megküldi a Minisztertanács elnökének és az illetékes minisztereknek is. Azon ellenőrzések eredményeiről pedig, melyeket a Minisztertanács elnökének kezdeményezésére végez, a Minisztertanács és az illetékes minisztereknek tesz jelentést; az állami költségvetés és a népgazdasági terv végrehajtásáról a Szejm részére készült minisztertanácsi beszámolóhoz kapcsolódó javaslatait a Minisztertanács elnökének ugyancsak megküldi; az Államtanács a Legfelsőbb Ellenőrzési Kamara elnökének, a Minisztertanács elnökével egyeztetett javaslata alapján határozza meg a kamara ellenőrzési tevékenységének rendjét, valamint az ellenőrzés koordinálásának kereteit és rendjét stb. L. a Legfelsőbb Ellenőrzési Kamaráról szóló 1957. dec. 13-i törvény 6. § 2—4. bek., 7. § 1—3. bekezdését. 2 A népi ellenőrzésről szóló 1968. évi V. törvény, 12. § 1. bekezdése.