Állam és Igazgatás, 1970. július-december (20. évfolyam, 7-12. szám)

1970-07-01 / 7. szám

A KOMMUNÁLIS GAZDÁLKODÁS LENGYELORSZÁGBAN Szükséges lenne a kommunális és lakásgazdálkodási társulások jogainak bővítése, vagy e gazdálkodásnak más irányítási alapokra helyezése, hasonlóan ahhoz, ahogyan a kulcsfontosságú ipari vállalatokat irányítják. Ilyen változ­tatásokat fokozatosan már most bevezetnek a kommunális gazdálkodás szer­vezeti egységei működésének különböző területein. A legutóbb létrejött változások közül érdemes megemlíteni az építkezések szervezeti formáinak az utóbbi évek folyamán végbement fejlődését, amely még külön leszűkítette a kommunális és lakásgazdálkodási osztályok hatás­körét. Például 1964 második felében a munkástelepülés építési igazgatóságok megyei főigazgatóságai a megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak kommu­nális és lakásgazdálkodási osztályaitól átvették a városi típusú tanácsi, minisz­tériumi, üzemi, szövetkezeti és állami hitel igénybevételével vagy annak igény­­bevétele nélkül végzett lakóház-építkezések koordinációjával és felügyeletével kapcsolatos teendőket.18 1966. január 1-vel a munkástelepülés építési igazga­tóságok városi beruházási igazgatóságokká alakultak hatáskörük egyidejű további szélesítésével. E szervezeti változtatásoknak a célja az volt, hogy megteremtsék a felté­teleket az 1966—1970. évi ötéves tervben meghatározott tárgyi feladatok teljes végrehajtásához. E tervben az építkezési költségek csökkentését egységes lakás­­felszerelés mellett kell elérni. Ezt pedig az építkezések egészének helyesebb összehangolásával és hatékonyabb felügyeletével lehet végrehajtani. A köz­vetlen beruházó funkcióit eddig több szervezeti egység gyakorolta, amelyek sokszor nem rendelkeztek a megfelelő szakképzettséggel. A városi típusú lakás­­építkezések felügyeleti, összehangolási és ellenőrzési jogkörének az egész be­ruházási folyamat időtartamára a munkástelepülés építési igazgatóságok megyei főigazgatóságaira, majd később a megfelelően átalakított városi beruházási igazgatóságokra ruházása lehetőséget teremt a meghatározott költségmutatók elérésére a városi lakóház-építkezések további koncentrációjára. Ezért a megyei szintű tanácsi végrehajtó bizottságok kommunális és lakásgazdálkodási osztá­lyainak tevékenységi köre tovább szűkült. Ezek az osztályok jelenleg csak az alsóbb szintű tanácsi végrehajtó bizottságok kommunális és lakásgazdálkodási osztályai számára szervezési irányelvek és működési alapelvek kidolgozására, valamint a megyei tanácsi végrehajtó bizottságok kommunális és lakásgazdál­kodási osztályainak hatáskörét és belső szervezetét meghatározó megfelelő megyei tanácsi végrehajtó bizottsági határozatokban említett igazgatási jellegű ügyek intézésére hivatottak.19 A kommunális és lakásgazdálkodásban az eddig tárgyalt szervezeti egysé­gektől eltérő típust képviselnek a különböző speciális szervek. Ilyenek a járási és városi helyiséggazdálkodási bizottságok, a lakásépítési minősítő bizottságok. E bizottságok jellemvonása az, hogy másodfokon döntenek az azonos tanácsi szinten levő államigazgatási szervek által államigazgatásilag intézett ügyekben. (Például a városi helyiséggazdálkodási bizottság vizsgálja meg ugyanazon városi tanács vb helyiséggazdálkodási osztályának a döntése elleni fellebbezést.) Ebben 18 A kommunális gazdálkodási miniszter 1964. július 17-i 57. sz. utasítása. 18 A kommunális gazdálkodási miniszter 1964. június 17-i 57. sz. utasítása.

Next