Állami Gazdaság, 1959 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1959-01-01 / 1. szám
TIZENEGYEDIK ÉVFOLYAM Termelési ankétjeink útmutatása Befejeződött az állami gazdaságok nagy szellemi tapasztalatcseréje, a bábolnai termelési ankétek sorozata. Ezek az artkétok tanúbizonyságát adták annak a nagy felelősségérzetnek, melyet az állami gazdaságok a korszerű nagyüzemi gazdálkodás kialakítása és a mezőgazdaság szocialista átszervezése érdekében éreznek. Bizonyságot adták ezek a tanácskozások annak az alkotóerőnek is, amely a célok végrehajtása érdekében gazdaságainkban rejlik. Nem lesz haszontalan még egyszer csokorba szedni a legfontosabb tanulságokat. Komoly viták tüzében kristályosodott ki az a felfogás, hogy már nem a termésátlagok egy-két mázsás emelése, hanem megkétszerezése az igazán „forradalmi lépés”. A feltételek az ilyen irányú fejlődéshez is biztosíthatók, sőt a legtöbb esetben rendelkezésünkre is állnak. A legtöbb gazdaság üzemeltet olyan erőgépeket, talajművelő eszközöket, amelyekkel talaját valóban mélyen művelheti. Sok gazdasági vezető bizonyította adatokkal, hogy elavultak a mélyítés lassú ütemére vonatkozó régi nézetek. A 30 centiméterről egyszerre 50 centiméterre mélyített művelés jó elmunkálás és talajerőutánpótlás esetén több helyen még 90 mázsával is növelte a cukorrépa hozamát. A mélyművelés, a vízgazdálkodás mellett, a gondos magágykészítés sem veszít jelentőségéből. Ellenkezőleg szerepe fokozódik. A kutatók és a gyakorlat szakemberei teljesen egybehangzó tapasztalatokat közöltek a műtrágyázásról. Szinte megdöbbentő erővel hatottak azok az adatok, amelyek a műtrágyahasználat korábbi gyakorlatát elemezték. Sok helyen ezt az eszközt nem a növények fejlődésének a serkentésére, hanem az agrotechnikai hibák ellensúlyozására használták. Egyes gazdaságokban a műtrágyázás idejére sem fordítottak sok gondot, nem akkor táplálták a növényt amikor annak a táplálékra a legnagyobb szükség lett volna. E hibák kijavítása nemcsak a műtrágya gazdaságosságának a fokozása, a jobb hozamok érdekében fontos, hanem azért is, mert a mélyművelés nyomán jelentkező belterjesebb fajták parancsaiban megkövetelik a gondosan összeállított bőséges táplálékot. Az ankétok sokat vitatott problémái közé kell sorolni a fajtakérdést, ötven—hatvan centiméter mélyen művelt korszerűen műtrágyázott földjeink olyan fajtákat követelnek, amelyek képesek kihordani a nagy termést. Gabonánál — egyelőre külföldi fajtákkal — az idén kezdünk ezer holdas kísérletet. A kukoricánál — itt elsősorban a hibridkukoricárakell gondolni — a cukorrépánál azonban meglévő fajtáink is igen komoly terméssel fizetnek a jó munkáért. Új erőrekapott Bábolnán a kukoricatermelés fellendítésének az ügye. A hibridüzemek megjelenése, a korszerű agrotechnika egészen új megvilágításba helyezi a kapásnövényekről és azok üzemen belüli helyzetéről korábban kialakult véleményünket. A hibridkukoricatermelés többé nem korlátozza, inkább szükségessé teszi — munkaszervezés, egyenletes munkaerőfoglalkoztatás és egyéb szempontból — a többi kapások elsősorban a cukorrépa nagyobb méretű termelését. Ez a gondolatmenet arra kötelez bennünket, hogy vizsgáljuk felül a kalászos és kapás, takarmány és árutermő növényeink arányát. Ha nagyobb terméseket számítva kisebb területen meg lehet teremteni a számunkra előírt kenyérgabonát, az állatok takarmányát, több lehetőség nyílik az ipari, árunövények termelésére, jövedelmezővé válik a gazdálkodás. Így biztosítható az állami gazdaságok belterjes irányú fejlődése. A minőségi igények növekedése a növénytermelésben is, a kertészetben is komoly feladatokat ró ránk a növényegészségügy szervezetének a kialakítása és a növényvédelem tekintetében. Ez a terület 10 milliókkal hálálja a ráfordított kis áldozatokat. Az állattenyésztési vitán szinte elemi erővel tört fel a tartás mechanizálásának a kérdése. Magas színvonalú elvi harcban győztek a természetszerű tartás elméleti feltevései. Az állattartás gépesítése területén úttörő gazdaságok tapasztalatai minden tekintetben alátámasztották az évszázados módszerek feladásának az időszerűségét. Az emberi munka könnyítése és a termelékenység fokozása egyaránt köteleznek bennünket az új utak keresésére minden állatfajtánál. Természetes dolog, hogy az új tartási módok, rendszerek a tenyésztés, takarmányozás, egészségügy és a lobbi kérdés vonatkozásában is új megoldásokat követel meg. A bábolnai ankét ezeket széles körben vitatta. Bebizonyosodott az ankéton az is, hogy a gümőkórmentes tehenészetek teje mindent figyelembevéve sokkal olcsóbb, mint egy fertőzött állományé. Az ankét a legközelebbi évek legfontosabb feladataként az állomány „tbc-mentesítését” és általában az állategészségügy megjavítását tűzte az állattenyésztők és állatorvosok elé. Azok a létesítmények és az a tekintélyes géppark, amely ma az állami gazdaságok rendelkezésére áll, minden tekintetben alapot ad a valóban korszerű szocialista nagyüzemi gazdálkodás kibontakoztatásához. Ez a bázis ma már alakítja üzemeinket. Az olyan komoly létesítményeket, mint egy-egy hibridüzem, mesterséges termékenyítő állomás stb. az üzemek szervezésénél nem lehet figyelmen kívül hagyni és az egyes munkafolyamatok megszervezésénél sem lehet szemet húnyni a gépek teljesítőképessége előtt. A technika „bélyegzőjét” immár minden mezőgazdasági nagyüzemre „rányomja”. Hogy mennyire erőteljes ez a „pecsét", az elsősorban azoktól az emberektől függ, akik szervezik és akik alkalmazzák a kor vívmányait. Éppen ezért nagyok azok a feladatok, amelyeket az emberek tudatának a megváltoztatása, a szakmai műveltség növelése érdekében kell elvégeznünk. Természetesen nemcsak a falusi és városi munka különbözőségének, hanem a falusi és városi munka körülményeinek a falusi és városi életforma differenciáinak csökkentése is feladatunk. Ez is sokszor szóba került Bábolnán. Most ezek a célkitűzések elindulnak hódító útjukra. A kemény szellemi csatákban győztes célokat most minden gazdaságban fel kell váltani hétköznapi tettekre, hogy ezek segítségével is mielőbb teljesíthessük a párt agrárpolitikai téziseiből reánkháruló feladatokat példamutató munkával és sok gyakorlati cselekedettel segítsük a mezőgazdaság szocialista szervezését.