Állami Gazdaság, 1959 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1959-01-01 / 1. szám

TIZENEGYEDIK ÉVFOLYAM Termelési ankétjeink útmutatása Befejeződött az állami gazdaságok nagy szellemi tapasztalatcseréje, a bábolnai termelési ankétek sorozata. Ezek az artké­tok tanúbizonyságát adták annak a nagy felelősségérzetnek, melyet az állami gazdaságok a korszerű nagyüzemi gazdálkodás kialakítása és a me­zőgazdaság szocialista átszervezése érdekében éreznek. Bizonyságot adták ezek a tanácskozások annak az alkotó­erőnek is, amely a célok végrehajtása érdekében gazda­ságainkban rejlik. Nem lesz haszontalan még egyszer csokorba szedni a legfontosabb tanulságokat. Komoly viták tüzében kristá­lyosodott ki az a felfogás, hogy már nem a termésátla­gok egy-két mázsás emelése, hanem megkétszerezése az igazán „forradalmi lépés”. A feltételek az ilyen irányú fejlődéshez is biztosíthatók, sőt a legtöbb esetben ren­delkezésünkre is állnak. A legtöbb gazdaság üzemeltet olyan erőgépeket, talajművelő eszközöket, amelyekkel talaját valóban mélyen művelheti. Sok gazdasági vezető bizonyította adatokkal, hogy elavultak a mélyítés lassú ütemére vonatkozó régi nézetek. A 30 centiméterről egy­szerre 50 centiméterre mélyített művelés jó elmunkálás és talajerőutánpótlás esetén több helyen még 90 mázsá­val is növelte a cukorrépa hozamát.­­ A mélyművelés, a vízgazdálkodás mellett, a gondos magágykészítés sem veszít jelentőségéből. Ellenkezőleg szerepe fokozódik. A kutatók és a gyakorlat szakemberei teljesen egybehangzó tapasztalatokat közöltek a mű­trágyázásról. Szinte megdöbbentő erővel hatottak azok az adatok, amelyek a műtrágyahasználat korábbi gya­korlatát elemezték. Sok helyen ezt az eszközt nem a nö­vények fejlődésének a serkentésére, hanem az agrotech­nikai hibák ellensúlyozására használták. Egyes gazdaságokban a műtrágyázás idejére sem for­dítottak sok gondot, nem akkor táplálták a növényt amikor annak a táplálékra a legnagyobb szükség lett volna. E hibák kijavítása nemcsak a műtrágya gazda­ságosságának a fokozása, a jobb hozamok érdekében fontos, hanem azért is, mert a mélyművelés nyomán jelentkező belterjesebb fajták parancsaiban megkövetelik a gondosan összeállított bőséges táplálékot. Az ankétok sokat vitatott problémái közé kell sorolni a fajtakérdést, ötven—hatvan centiméter mélyen művelt korszerűen műtrágyázott földjeink olyan fajtá­kat követelnek, amelyek képesek kihordani a nagy ter­mést. Gabonánál — egyelőre külföldi fajtákkal — az idén kezdünk ezer holdas kísérletet. A kukoricánál — itt elsősorban a hibridkukoricára­­kell gondolni — a cukorrépánál azonban meglévő fajtáink is igen komoly terméssel fizetnek a jó munkáért. Új erőre­­kapott Bábolnán a kukoricaterm­elés fellen­dítésének az ügye. A hibridüzemek megjelenése, a kor­szerű agrotechnika egészen új megvilágításba helyezi a kapásnövényekről és azok üzemen belüli helyzetéről korábban kialakult véleményünket. A hibridkukorica­­termelés többé nem korlátozza, inkább szükségessé teszi — munkaszervezés, egyenletes munkaerőfoglalkoztatás és egyéb szempontból — a többi kapások elsősorban a cukorrépa nagyobb méretű termelését. Ez a gondolatme­net arra kötelez bennünket, hogy vizsgáljuk felül a ka­lászos és kapás, takarmány és árutermő növényeink arányát. Ha nagyobb terméseket számítva kisebb terüle­ten meg lehet teremteni a számunkra előírt kenyérgabo­nát, az állatok takarmányát, több lehetőség nyílik az ipari, árunövények termelésére, jövedelmezővé válik a gazdálkodás. Így biztosítható az állami gazdaságok bel­terjes irányú fejlődése. A minőségi igények növekedése a növénytermelés­ben is, a kertészetben is komoly feladatokat ró ránk a növényegészségügy szervezetének a kialakítása és a nö­vényvédelem tekintetében. Ez a terület 10 milliókkal hálálja a ráfordított kis áldozatokat. Az állattenyésztési vitán szinte elemi erővel tört fel a tartás mechanizálásának a kérdése. Magas színvonalú elvi harcban győztek a természetszerű tartás elméleti felte­vései. Az állattartás gépesítése területén úttörő gazdasá­gok tapasztalatai minden tekintetben alátámasztották az évszázados módszerek feladásának az időszerűségét. Az emberi munka könnyítése és a termelékenység foko­zása egyaránt köteleznek bennünket az új utak keresé­sére minden állatfajtánál. Természete­s dolog, hogy az új tartási módok, rend­szerek a tenyésztés, takarmányozás, egészségügy és a lobbi kérdés vonatkozásában is új megoldásokat köve­tel meg. A bábolnai ankét ezeket széles körben vitatta. Bebizonyosodott az an­két­on az is, hogy a gümőkór­­mentes tehenészetek teje mindent figyelembevéve sokkal olcsóbb, mint egy fertőzött állományé. Az ankét a legközelebbi évek legfontosabb feladataként az állo­mány „tbc-mentesítését” és általában az állategészség­ügy megjavítását tűzte az állattenyésztők és állatorvo­sok elé. Azok a létesítmények és az a tekintélyes géppark, amely ma az állami gazdaságok rendelkezésére áll, minden tekintetben alapot ad a valóban korszerű szocia­lista nagyüzemi gazdálkodás kibontakoztatásához. Ez a bázis ma már alakítja üzemeinket. Az olyan komoly létesítményeket, mint egy-egy hibridüzem, mesterséges termékenyítő állomás stb. az üzemek szervezésénél nem lehet figyelmen kívül hagyni és az egyes munkafolyama­tok megszervezésénél sem lehet szemet húnyni a gépek teljesítőképessége előtt. A technika „bélyegzőjét” immár minden mezőgazdasági nagyüzemre „rányomja”. Hogy mennyire erőteljes ez a „pecsét", az elsősorban azoktól az emberektől függ, akik szervezik és akik alkalmazzák a kor vívmányait. Éppen ezért nagyok azok a feladatok, amelyeket az emberek tudatának a megváltoztatása, a szakmai műveltség növelése érdekében kell elvégeznünk. Termé­szetesen nemcsak a falusi és városi munka különbözősé­gének, hanem a falusi és városi munka körülményeinek a falusi és városi életforma differenciáinak csökkentése is feladatunk. Ez is sokszor szóba került Bábolnán. Most ezek a célkitűzések elindulnak hódító útjukra. A kemény szellemi csatákban győztes célokat most min­den gazdaságban fel kell váltani hétköznapi tettekre, hogy ezek segítségével is mielőbb teljesíthessük a párt agrárpolitikai téziseiből reánkháruló feladatokat példa­mutató munkával és sok gyakorlati cselekedettel segít­sük a mezőgazdaság szocialista szervezését.

Next