Az Állatgyógyászati Oltóanyagellenőrző Intézet évkönyve, 1973-1975 (Budapest, 1977)

Kucsera: Előszó

ugyanakkor szükség esetén éjjel is azonnal elérhető legyen. Ennek érdekében fel­épült egy 3 szobás állatorvosi lakás garázzsal, központi fűtéssel. A gödöllői épületek központi fűtésének korszerűsítésére áttértünk az olajtüzelésre. Az egyes épületek­ben működő olajkazánok egy megfelelően kialakított központi tárolótartályból kap­ják csővezetéken a fűtőolajat. Gödöllői telepünkön a fizikai munka megkönnyítésére egy többirányúan haszno­sítható kisméretű traktort szereztünk be. A szarvasmarha-istállóval egybeépített hullaégetőnk kapacitását nagyobb teljesítményű olajtüzelésű hullaégető kazán be­állításával többszörösére növeltük. Ezzel biztosítottuk az esetleges fertőző hullák és a trágya tökéletes megsemmisítését. A baromfitartással kapcsolatos munkák meg­könnyítésére, a különböző vakcinákkal oltott állatok szakszerű izolálására újonnan tervezett, önetető-önitató berendezéssel ellátott batériákat állítottunk be, ami még takarmánymegtakarítást is eredményezett. Ezekkel a ketrecekkel szereltük fel a központi telepünkön levő baromfiszobákat is, amelyekben önszabályozó szellőztetésről is gondoskodtunk. Addig is, míg az új, központi laboratóriumi épület elkészül, bizonyos technikai berendezésekkel igyek­szünk segíteni a zsúfoltságon (laminárbox), és nagyobb összegű felújítási munkát végeztettünk a régi épületeken. Az intézet feladatát képező oltóanyag-ellenőrzés színvonalának folyamatos eme­lése a szakirodalom követése mellett állandó kutatómunkát igényel. Ennek során az elmúlt 3 év kiemelkedő kutatási eredményeiről az alábbiakban számolok be. Módszertani vizsgálatokkal kidolgoztuk a Marek-féle betegség elleni vakcina ki­próbálásának ideiglenes előírását. Elvégeztük a baromfipestis elleni vakcinázás különböző módszereinek összehason­lító vizsgálatát, és részt vettünk a Phylavac nevű készítmény kidolgozásában. Kiterjedt kísérletekkel meghatároztuk a baromfipestis elleni legeredményesebb oltási programot. Gyakorlati kísérleteket végeztünk a borjak vírusos betegsége elleni vakcinák opti­mális alkalmazási időpontjának a meghatározására. Egy éven át adatokat gyűjtöttünk a sertések orbáncbaktérium-hordozásának a gyakoriságáról nagyüzemi sertésállományokban, és megvizsgáltuk az izolált törzsek sajátságait. Foglalkoztunk a Setulin és az emlős PPD értékmérésével és specificitásával, külön­féle Mycobacterium-törzsekkel szenzibilizált tengerimalacokon. Vizsgáltuk a myxomatosis elleni új, kísérleti, attenuált szövetvakcina törzs saját­ságait, és meghatároztuk a vakcina védőértékét. Számos vizsgálatot végeztünk a száj- és körömfájás elleni vakcina ellenőrzésének tökéletesítésére, így meghatároztuk a vakcina szövettenyészeten végzett ártalmat­lansági vizsgálatának érzékenységét, vizsgáltuk a sertések részére készült száj- és körömfájás elleni vakcina hatékonyságát sertésvédési próbával, valamint a száj- és körömfájás elleni vakcina antigéntartalmának számszerű összefüggését a különböző hatékonyságú vizsgálati módszerek eredményeivel. Intézetünk egyik dolgozója tanulmányúton ismerkedett meg a radioimmunoassay módszerrel, és végzett kutatásokat egyes anaerob vakcinák hatékonyságára vonat­kozóan. Folytatódtak a szövettenyészethez adaptált szopornyicavírussal is a kísérletek. Kutatási eredményeinkről évente beszámoltunk a Magyar Tudományos Akadémia Állatorvostudományi Bizottságának. Az intézet szakembereinek tollából az elmúlt 3 évben összesen 16 dolgozat jelent meg külföldi és hazai szaklapokban, és egy kandidátusi értekezés készült.

Next