Állatorvosi Közlöny, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1928-01-01 / 1-3. szám
XXV. évfolyam. Budapest, 1928. 1—3. szám. Állatorvosi Összehasonlító Orvostudományi, Közgazdasági és Köz Állategészségügyöngyi Közlemények Szerkesztőség : IX., Lónyay-utca 12 Szerkeszti: ERDŐS DEZSŐ Kiadóhivatal : IX., Lónyay-utca 12 Semper idem . . . Az anyag kristalloid és colloid állapotának általános természettudományi jelentőségéről. „Sie ist die einzige Künstlerin, aus dem simpelsten Stoffe zu den grössten Kontrasten, ohne Schein der Anstrengung zu der grössten Vollendung ; zur genauesten Bestimmtheit, immer mit etwas Weichem überzogen." Goethe („Die Natur“). modern fizika atomroncsolási, radioaktív átalakulási módszereivel, mint láttuk, kétségtelenül feltárta az anyag szerkezetének sok rejtélyes problémáját.* Arra azonban, hogy az élő és holt universumot alkotó testek anyagjának állapotát a maguk lényegében felismerhessük, egészen speciális vizsgáló módszerek kidolgozása vált Hogy mennyi megoldandó probléma van az atom-, elektron-, subelektronrészekre való bontáson és az ily szempontból való (ultramikroszkóp-ultrafilter) vizsgálaton kívül, talán elegendő, ha felhívjuk a figyelmet arra, miszerint inteto, tisztán az elérhető maximális nyomás alkalmazásával vizsgálva is, az anyag physikális állapotáról való eddigi fogalmainkat teljesen revízió alá kell vennünk. Gyakorlati szempontból az e téren elérhető eredmények természetesen elsősorban technológiai természetűek, de elméleti fontosságuk tagadhatatlan. Általános természettudományi nézőszögből az új módszer eredményéről nemrégen számolt be Bridgman az American Society of Mechanical Engineers egyik ülésén, a a francia James Basset 20.000—30.000 atmosph. nyomást kifejteni képes készülékével sikerült ólmot, folyadékhoz teljesen hasonlóan, acélcsövek finom — szabad szemmel láthatatlan — pórusaiba belesajtolnia. Acélcsövek e vizsgálatok szerint 200°/o-ig tágíthatók, erős üvegcsövek 24.000 atmosph. nyomást elbírnak anélkül, hogy a deformálódás legkisebb jelét mutatnák. Feltétele azonban e sajátságnak, hogy az előállításnál gondosan ügyeljünk a cső egyenletes cylindrikus voltára ; az alak legkisebb egyenetlensége esetében az üveg bizonyos nyomás mellett porrá zúzódik. Sajátságos, hogy a nagy nyomás hatására az üvegcső állapota olyképpen változik meg, hogy a kísérlet után több hét vagy hónap múlva minden külső behatás nélkül hirtelen kettétörik, s a fémek teljes porosítását igazolja Bridgman azon kísérlete, amidőn ólom helyett higanyt alkalmazott és azzal töltött meg acélcsövet. Ez esetben 7000 atmospharánál nagyobb nyomás nem volt elérhető, mert a higany a fémpórusokon át e nyomás mellett elillant. E jelenség egyúttal azt igazolja, hogy milyen kicsinyek a higany-atomok szemben pl. az aether-atomokkal, amelyek jóval magasabb nyomást elbírnak anélkül, hogy legkisebb részecskéi az acélon áthatolnának. fl gázok közül legjobban a H hatol át az acélon . 9000 atmosph. mellett bármily vastag acélcsövön simán keresztülsajtolódik a H. fl magasnyomási kísérletek egyúttal beigazolták ama tétel tarthatatlanságát is, hogy a folyadékok összenyomhatók volnának. Bridgman kimutatta, hogy 2000 atmosph. nyomásnál a víz térfogata 10%-kal, 14.000 atmosph. nyomásnál 30°/o-kal csökken. Mivel azonban a nyomás megszűntével az eredeti térfogata helyreáll, a viz csak rugalmas. Az anyag állapotának az élő és élettelen világban való kutatása érthetőleg az első harcvonalba állította a fizikusok, chemikusok és biológusok legjobbjait, szükségessé. * L. All. Közi. 1924. évf. 7—9. sz. : Semper idem : Az anyag szerkezetének problémái.