Állattenyésztés, 1965 (14. évfolyam, 1-4. szám)

1965 / 1. szám - Ferencz Géza - Bárczy Géza - Czakó József - Kecskés Sándor: Gondolatok szarvasmarhaállományunk termelőképességének javítására irányuló tenyésztői munka megszervezéséhez

ÁLLATTENYÉSZTÉS Tom 14. No. 1. 1 Gondolatok szarvasmarhaállományu­ak termelőképességének javítására irányuló tenyésztői munka megszervezéséhez F­e­r­e­n­c­z O. — B­ár­cz­y G. — C­zak­ó J. — Kecskés L. I. A TENYÉSZTŐI MUNKA MEGSZERVEZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZEMPONTJAI A gazdasági állatok tartásának célja a fajokra jellemző termékeknek megfelelő mennyiségű, kívánt minőségű és gazdaságos előállítása. Minden egyes állategyednek, illetve az azonos fajhoz tartozó egyedek különböző nagyságú együttesének (tenyészet, országos állomány) terme­lési eredményét az alkati és életműködési adottságok, valamint a környe­zeti tényezők mindenkori összehatása alakítja ki. Az állattartás termékszolgáltató szerepében elsősorban gazdasági te­vékenység, ennek következtében a termékszolgáltatás bármilyen mennyi­ségi és minőségi fokozását, illetve e javításban szerepet játszó tényezőket — legyenek azok akár fiziológiai, genetikai, tartási, takarmányozási vagy kezeléstechnikai jellegűek — gazdaságossági szempontból is mérlegelnünk kell. Ha tehát abból indulunk ki, hogy mennyiség, minőség, valamint a gazdaságosság szempontjából kívánatos végeredményt: a) részben az állatban rejlő, eltérő mérvű örökletességgel meghatá­rozott, alkati és életműködési adottságok; b) részben az állatra ható környezeti feltételek esetenként változó arányú és intenzitású hatáskomplexuma alakítja ki, továbbá ,­ hogy az állattartás gazdasági tevékenység; szükségszerűen következik, hogy a kívánt termelési szint elérésének csak egyik eszköze az állatban rejlő termelőképesség fokozását célzó nemesítés. Állattenyésztésünk és ezen belül szarvasmarhaállományunk termelő­­képessége javításának megszervezése a biológiai és ökológiai adottságok összehangolását jelenti. E munkában igen sok, több vonatkozásban egymásnak ellentmondó hatást kell úgy összehangolnunk, hogy minimális áldozat ellenében érjünk el olyan képességjavulást, amely biztosan öröklődik és a cél elérésekor is még időszerű. A termelési eredményben a biztos átöröklés adottságának felmérése igen nehéz, mivel a termelési eredmény az örökletes adottság és ennek ki­bontakozását biztosító környezeti feltételek eredője. A képességet meg­szabó faktorok önálló öröklődése, ezeknek véletlenszerű összekerülése, továbbá a környezeti tényezők legkülönbözőbb kombinációja miatt, az eredmény eltérő megbízhatósággal jellemzi a tényleges képességet. Abból kell tehát kiindulnunk, hogy a szelekció hibával terhelt. Bár képességre akarunk válogatni, a képesség helyett mindig csak a pillanatnyilag meg­nyilvánuló eredményt vehetjük figyelembe. Minél nagyobb mértékben biztosítják a környezeti feltételek az adott képesség kifejtését, annál na-

Next