Állattenyésztés, 1965 (14. évfolyam, 1-4. szám)
1965 / 1. szám - Ferencz Géza - Bárczy Géza - Czakó József - Kecskés Sándor: Gondolatok szarvasmarhaállományunk termelőképességének javítására irányuló tenyésztői munka megszervezéséhez
ÁLLATTENYÉSZTÉS Tom 14. No. 1. 1 Gondolatok szarvasmarhaállományuak termelőképességének javítására irányuló tenyésztői munka megszervezéséhez Ferencz O. — Bárczy G. — Czakó J. — Kecskés L. I. A TENYÉSZTŐI MUNKA MEGSZERVEZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZEMPONTJAI A gazdasági állatok tartásának célja a fajokra jellemző termékeknek megfelelő mennyiségű, kívánt minőségű és gazdaságos előállítása. Minden egyes állategyednek, illetve az azonos fajhoz tartozó egyedek különböző nagyságú együttesének (tenyészet, országos állomány) termelési eredményét az alkati és életműködési adottságok, valamint a környezeti tényezők mindenkori összehatása alakítja ki. Az állattartás termékszolgáltató szerepében elsősorban gazdasági tevékenység, ennek következtében a termékszolgáltatás bármilyen mennyiségi és minőségi fokozását, illetve e javításban szerepet játszó tényezőket — legyenek azok akár fiziológiai, genetikai, tartási, takarmányozási vagy kezeléstechnikai jellegűek — gazdaságossági szempontból is mérlegelnünk kell. Ha tehát abból indulunk ki, hogy mennyiség, minőség, valamint a gazdaságosság szempontjából kívánatos végeredményt: a) részben az állatban rejlő, eltérő mérvű örökletességgel meghatározott, alkati és életműködési adottságok; b) részben az állatra ható környezeti feltételek esetenként változó arányú és intenzitású hatáskomplexuma alakítja ki, továbbá , hogy az állattartás gazdasági tevékenység; szükségszerűen következik, hogy a kívánt termelési szint elérésének csak egyik eszköze az állatban rejlő termelőképesség fokozását célzó nemesítés. Állattenyésztésünk és ezen belül szarvasmarhaállományunk termelőképessége javításának megszervezése a biológiai és ökológiai adottságok összehangolását jelenti. E munkában igen sok, több vonatkozásban egymásnak ellentmondó hatást kell úgy összehangolnunk, hogy minimális áldozat ellenében érjünk el olyan képességjavulást, amely biztosan öröklődik és a cél elérésekor is még időszerű. A termelési eredményben a biztos átöröklés adottságának felmérése igen nehéz, mivel a termelési eredmény az örökletes adottság és ennek kibontakozását biztosító környezeti feltételek eredője. A képességet megszabó faktorok önálló öröklődése, ezeknek véletlenszerű összekerülése, továbbá a környezeti tényezők legkülönbözőbb kombinációja miatt, az eredmény eltérő megbízhatósággal jellemzi a tényleges képességet. Abból kell tehát kiindulnunk, hogy a szelekció hibával terhelt. Bár képességre akarunk válogatni, a képesség helyett mindig csak a pillanatnyilag megnyilvánuló eredményt vehetjük figyelembe. Minél nagyobb mértékben biztosítják a környezeti feltételek az adott képesség kifejtését, annál na-