Állattenyésztés, 1967 (16. évfolyam, 1-4. szám)
1967 / 1. szám - Guba Sándorné: A magyartarka x dánvörös F1 tehenek tejtermelőképességének vizsgálata
Állattenyésztés Tom. 16. No. 1. A magyartarkas dánvörös Fx tehenek tejtermelőképességének vizsgálata Guba, Sándorné Állattenyésztési Kutatóintézet Szarvasmarhatenyésztési Osztálya, Budapest Amint ismeretes szarvasmarhaállományunk genetikai adottságainak javítására az utóbbi években több külföldi fajtával folytatnak keresztezéseket. Ezek között szerepel a dánvörös fajta is, amellyel 1955-ben kezdődtek meg a kísérleti jellegű keresztezések. A dánvörös fajtát importáló szakemberek a fajtától a tej- és tejzsírtermelés fokozódását, valamint a tőgyalakulás javítását várták, anélkül, hogy a hústermelő képességet rontaná. A dánvörös marhát kiváló tulajdonságai miatt szerte a világon, de különösen Európában széles körben használják keresztezésekre. Dániában a szarvasmarhaállomány legnagyobb százalékát ez a fajta képezi. Nyilvánvaló, hogy a világ legfejlettebb szarvasmarhatenyésztésével rendelkező országának legnagyobb százalékban tenyésztett fajtája rendelkezik olyan kiváló értékmérő tulajdonságokkal, amelyek képessé teszik a legtöbb kettős hasznosítású fajta korszerűsítésére. 1963. évben Dánia szarvasmarhaállományában 62%-kal részesedett a dánvörös fajta. Ellenőrzési adatok szerint (1) az ellenőrzött dán vörös tehenek átlagos termelése 4465 kg tej, 4,26% zsírtartalommal. A központos állomásokon elhelyezett dánvörös bikáktól származó leányok átlagos termelése 1962 — 63 évben 4776 kg tej és 4,54% zsír volt (10). A Német Demokratikus Köztársaságban nagyszabású kísérletek folytak a harzi és a frank marhák dánvörössel történő javítása érdekében. A beszámolók arról tudósítanak, hogy a keresztezés hatására a kiinduló fajtákhoz képest a tej- és tejzsírtermelés, valamint a tőgyalakulás jelentős mértékben javult. Neuffer (9) arról számol be, hogy a harzi tehenekhez képest a keresztezett tehenek évi 529 kg tejjel és 0,24% zsírral termeltek többet. A keresztezett üszők gyorsabb fejlődésűek, aminek következtében 3 hónappal korábban borjaznak, mint harzi kortársaik. A kísérletek kedvező eredményének hatására a harzi szarvasmarhatenyésztők a széleskörű keresztezést alkalmasnak tartják a termelés fokozására és a hármas hasznosítású harzi marhának korszerű típusú kettőshasznosítású fajtává történő változtatására. Hasonlóan kedvezők a tapasztalatok az egyszínű sárga (frank) marhával végzett keresztezési kísérletekben is, melyeket 1952 óta folytatnak Thüringiában. Fiedler (4) szerint kedvező viszonyok között az F- tehenek mintegy 500 kg tejjel és 30 kg tejzsírral adnak többet, mint a javítandó fajta. Az eddigi kedvező eredmények hatására a mesterséges termékenyítés keretében is felhasználnak új bikákat. Eredményesek a lengyel vörös marhának dühvörössel történő keresztezési vizsgálatai is. Zukowski és Luchowiec (14) szerint a tej hozam növekedése a keresztezett teheneknél átlagosan 26% volt. A tejzsírtartalom az F2 generációban jelentősen emelkedett. Az eredmények alapján a lengyel szakemberek alkalmas-