Állattenyésztés, 1976 (25. évfolyam, 1-6. szám)

1976 / 5. szám - SZEMLE - Kistermelők állattenyésztésének fejlesztése - jól sikerült kiállítás Üllőn

412 SZEMLE KISTERMELŐK ÁLLATTENYÉSZTÉSÉNEK FEJLESZTÉSE - JÓL SIKERÜLT KIÁLLÍTÁS ÜLLŐN A kisgazdaságok tulajdonában levő termelőberendezések pótlása mintegy 100—110 milliárd forint befektetést és 45—50 milliárd forint forgóeszközlekötést igényelne. A lakosságnak mintegy a fele, 1,7 millió család foglalkozik háztáji jellegű termeléssel. Az elmúlt évek átlagában a kisgazda­ságokban hasznosított munkaerő mintegy 750—800 ezer ember évi munkájával azonos. Az így azo­nosított munkaidő nemzeti jövedelmünk létrehozásának egyik kiegészítő forrása. Sorolni lehetne a bizonyító erejű tényeket, amelyek egyértelműen hangsúlyozzák: a kisgazdasá­gok termelési lehetőségeinek teljes kihasználása népgazdasági érdek és mezőgazdaságunk V. ötéves tervfeladatai teljesítésének egyik feltétele. Az MSZMP gazdaságpolitikai bizottságának állásfoglalása és az idei év tavaszán megjelent minisztertanácsi határozat különös jelentőséget és hangsúlyt ad a kistermelők korábbinál nagyobb, szervezettebb támogatására. Az eredményesség azonban nagyrészt a helyi lehetőségek okos kihasz­nálásától függ. Június 2b—27-én Üllőn a kistermelők állattenyésztésének fejlesztését szolgáló kiállítás éppen az ezzel összefüggő feladatát teljesítette jól: ötleteket, módszereket, hasznosítható tapasztala­tokat adott közre, olyanokat, amelyek megvalósításával korszerűbbé, könnyebbé és jövedelmezőbbé tehető ez a hasznos tevékenység. A rendezők jól áttekinthető csoportosításban bemutatták a házkörüli állattartáshoz ajánlott gépeket, eszközöket, anyagokat. Sőt — akinek valami megtetszett, az ott, a helyszínen megvásárol­hatta: nagy sikert — s nem kis bevételt — aratott a Bács-Kiskun megyei Agroker mozgóboltja, valamint a helyi üllői ÁFÉSZ gazdabolt, amelyek még hiánycikknek számító árukkal is meglepték az érdeklődőket. Fontos törekvés, hogy — ahol ehhez a feltételek adottak vagy kialakíthatók — nagyobb termelés­re képes állatokat tartsanak. Legtöbb esetben azonban a kistermelők nem is ismerik a lehetőségeket. Az üllői kiállítás viszont éppen azért volt hasznos, mert felvonultatták a kisgazdaságokban eredmé­nyesen tartható állatfajtákat ■— feltárták a lehetőségeket, sikeresen alakították a korszerűbb ház­körüli állattartáshoz vezető „szemléletet”. Az általános kistermelési körülmények között legeredményesebben tartható magyartarka szarvasmarha mellett olyan keresztezett egyedeket is bemutattak, amelyek kifejezetten intenzív viszonyok mellett — elsősorban jó és bőséges takarmányellátással — a legjobb nagyüzemek után a kistermelőknél is számításba jöhetnek. A látogatók élénk érdeklődéssel kísérték a vöröstarka holstein-fríz­ej és a magas holstein-fríz vérhányadú egyedeket. A tenyészüsző bemutató mellett tájékoztatást kaptak a kistermelők a tehéntartásuk fejlesztését szolgáló támogatásokról is. Akinek pedig megtetszett a felvezetett tenyészüsző, az árverés útján meg is vásárolhatta. Az érdeklődésre — s az újszerű ötlet életrevalóságára — utal, hogy a bemutatott 20 tenyészüsző gazdára talált. Az OTP a tenyészállatok vásárlásához a helyszínen több mint 400 ezer forint hitelt adott. A házkörüli sertéstartásukat fejleszteni szándékozók is hasznos ötletekkel gazdagodva térhettek haza Üllőről. Bemutatták itt a kistermelés céljaira szervezetten előállított sertésfajták többségét. Érzékeltették, hogy elterjedtsége folytán legnagyobb jelentősége a fehérhús- és az észt sertésnek van. Láthatták a kistermelők e kedvelt pigmentált bőrű, jó húsformájú — hampshire apától származó — vemhes kocasüldőket. A hampshire és a duroc fajta a célszerű kisüzemi haszonállatelőállító-keresz­­tezéshez adott hasznosítható gyakorlati tapasztalatot. Az érdeklődők megtudták, hogy e két fajta hasznosításával az utódokban a hús mennyisége jelentősen növelhető, s javítható a takarmányhasz­nosítás is. A kisállattenyésztési bemutatónál elsősorban a szervezett termelés jelentőségét húzták alá a ki­állítók, s a kistermelők által jól hasznosítható technológiákat mutatták be. Ezt a célt szolgálta pél­dául a libahizlalási és tömési bemutató is. A látogatók a Gödöllői Agrártudományi Egyetem és a zagyvarékasi Béke Tsz libatömési technológiájával ismerkedhettek. Házinyúl-tenyésztési kiállításon a rendszergazdák a nyúltenyésztés teljes vertikumáról adtak áttekintést. Mindent összevetve: sikeres volt az üllői kiállítás. Bizonyította, hogy jó kiállítói ötletekkel, a témák célszerű összeválogatásával, a résztvevők lelkesedésével , 1000 négyzetméternyi területen is lehet szerényen, jó bemutatót rendezni. Az Országos Állattenyésztési Felügyelőség és a kiállítást rendező Agroinform dicséretre méltóan valósította meg a hasznos elképzelést. A kiállítás tanulságként szolgált arra is, hogy a nagyobb, szinte az egész országot megmozgató kiállítások helyett, esetenként lehet kisebb körzetek érdeklődői előtt­i tájkiállításokon is jelentkezni.

Next