Állattenyésztés és Takarmányozás, 1985 (34. évfolyam, 1-6. szám)

1985 / 1. szám - Gere Tibor - Jánosi László - Gaál Tamás - Jankovics István: A génsebészet alkalmazásának lehetősége az állattenyésztésben = Opportunities for application of gene surgery

Állattenyésztés és takarmányozás 1985. Tom. 34. no. 1. A GÉNSEBÉSZET ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGE AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN Gere Tibor—Jánosi László—Gaál Tamás—Jankovics István Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpont Állattenyésztési Kutatóintézete, Gödöllő—Herceghalom Országos Közegészségügyi Intézet, Budapest Kőbányai Gyógyszerárugyár, Budapest A génsebészet eredményei a legutóbbi időkig elsősorban prokarióta szer­vezetek örökletes alapjának megváltoztatása révén hoztak a gyakorlatban is hasznosítható eredményeket. A genetikai manipuláció fejlődését a restrikciós endonukleázok felfedezése jelentősen felgyorsította. Ma már több mint 350 restrikciós enzimet ismernek, amelyek különböző nuleotidszekvencia-részletek­­re hasítják a DNS-t. A DNS-ből keletkező fragmentek azután gyakorlatilag tetszőleges elrendezésben újra egyesíthetők, vagy más forrásból származó DNS-fragmentekkel összekapcsolhatók (rekombinálhatók) DNS ligázenzim­­mel. Lehetőség kínálkozik baktérium- (rendszerint Escherichia coli), gomba­­gazdasejt vagy más eukarióta sejt felhasználásával arra, hogy a rekombináns DNS-t a sejtekbe juttatva azokat a fajra nem jellemző polipeptidek szintézisére késztessék. Az eddigi irodalmi (és személyes) közlések szerint állattenyésztési szem­pontból a génmanipulációs beavatkozás legcélszerűbbnek a termelési folyama­tok valamely kulcsfontosságú, polipeptid-természetű hormon szekréciójának (növekedési hormon, prolaktin) genetikai programjában látszik. A növény- és állatnemesítés számára így új lehetőséget jelenthet, hogy az élő szervezetek genetikai információt hordozó anyagát az idő- és munkaigényes klasszikus genetikai beavatkozások (szelekció, keresztezés, indukált mutáció) helyett az előre megtervezett, kívánatos tulajdonságokat speciális laboratóriumi in vitro technikával, gének rekombinálásával létre lehet hozni, majd mikroszer­­vezetekben el lehet szaporítani és esetleg proembrióba beültetve, az emlős ál­latban is expresszálni lehet. Az élő szervezetek genetikai információtartalmá­nak irányított megváltoztatása lehetőséget teremt magasabb rendű szervezetek örökletes tulajdonságainak gyorsabb és minőségileg újfajta megváltoztatására. Tanulmányunkban áttekintjük a magasabb rendű szervezetekben megva­lósítható génsebészeti beavatkozás — mai ismereteink szerint — valószínűsít­hető lehetőségét. A génsebészet egyik alkalmazási területe a növekedés szabályozási mecha­nizmusának megváltoztatása lehet. A növekedést — mint az állatitermék-előállítás sikerét befolyásoló egyik komponenst — többféle módon kísérelték meg fokozni. Az eddig alkalmazott eljárások többsége a bendőben folyó mikrobiális fermentáció hatásfokának javítására, illetve a keletkező illó zsírsavak arányának a hústermelés szempont­jából kedvező irányú megváltoztatására (propionsav) irányult.

Next