Állattenyésztés és Takarmányozás, 1985 (34. évfolyam, 1-6. szám)
1985 / 1. szám - Gere Tibor - Jánosi László - Gaál Tamás - Jankovics István: A génsebészet alkalmazásának lehetősége az állattenyésztésben = Opportunities for application of gene surgery
Állattenyésztés és takarmányozás 1985. Tom. 34. no. 1. A GÉNSEBÉSZET ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGE AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN Gere Tibor—Jánosi László—Gaál Tamás—Jankovics István Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpont Állattenyésztési Kutatóintézete, Gödöllő—Herceghalom Országos Közegészségügyi Intézet, Budapest Kőbányai Gyógyszerárugyár, Budapest A génsebészet eredményei a legutóbbi időkig elsősorban prokarióta szervezetek örökletes alapjának megváltoztatása révén hoztak a gyakorlatban is hasznosítható eredményeket. A genetikai manipuláció fejlődését a restrikciós endonukleázok felfedezése jelentősen felgyorsította. Ma már több mint 350 restrikciós enzimet ismernek, amelyek különböző nuleotidszekvencia-részletekre hasítják a DNS-t. A DNS-ből keletkező fragmentek azután gyakorlatilag tetszőleges elrendezésben újra egyesíthetők, vagy más forrásból származó DNS-fragmentekkel összekapcsolhatók (rekombinálhatók) DNS ligázenzimmel. Lehetőség kínálkozik baktérium- (rendszerint Escherichia coli), gombagazdasejt vagy más eukarióta sejt felhasználásával arra, hogy a rekombináns DNS-t a sejtekbe juttatva azokat a fajra nem jellemző polipeptidek szintézisére késztessék. Az eddigi irodalmi (és személyes) közlések szerint állattenyésztési szempontból a génmanipulációs beavatkozás legcélszerűbbnek a termelési folyamatok valamely kulcsfontosságú, polipeptid-természetű hormon szekréciójának (növekedési hormon, prolaktin) genetikai programjában látszik. A növény- és állatnemesítés számára így új lehetőséget jelenthet, hogy az élő szervezetek genetikai információt hordozó anyagát az idő- és munkaigényes klasszikus genetikai beavatkozások (szelekció, keresztezés, indukált mutáció) helyett az előre megtervezett, kívánatos tulajdonságokat speciális laboratóriumi in vitro technikával, gének rekombinálásával létre lehet hozni, majd mikroszervezetekben el lehet szaporítani és esetleg proembrióba beültetve, az emlős állatban is expresszálni lehet. Az élő szervezetek genetikai információtartalmának irányított megváltoztatása lehetőséget teremt magasabb rendű szervezetek örökletes tulajdonságainak gyorsabb és minőségileg újfajta megváltoztatására. Tanulmányunkban áttekintjük a magasabb rendű szervezetekben megvalósítható génsebészeti beavatkozás — mai ismereteink szerint — valószínűsíthető lehetőségét. A génsebészet egyik alkalmazási területe a növekedés szabályozási mechanizmusának megváltoztatása lehet. A növekedést — mint az állatitermék-előállítás sikerét befolyásoló egyik komponenst — többféle módon kísérelték meg fokozni. Az eddig alkalmazott eljárások többsége a bendőben folyó mikrobiális fermentáció hatásfokának javítására, illetve a keletkező illó zsírsavak arányának a hústermelés szempontjából kedvező irányú megváltoztatására (propionsav) irányult.