Áller Képes Családi Lapja, 1925. január-március (2. évfolyam, 2-13. szám)

1925-01-09 / 2. szám

2 ALLER KÉPES CSALÁDI LAPJA 2. szám. Lapunk képeinek és szövegének utánnyomása tilos! FURCSASÁGOK A NAGYVILÁGBÓL Szárazföldön álló nagy hajók nem tar­toznak a ritkaságok közé olyan kikö­tőkben, ahol az apály és a dagály közötti különbség­ nagy. Az olyan em­berek számára azonban, akik a hajókat rendszerint vízben, vagy legfeljebb száraz dokkokban látják, furcsa lát­vány ez a hatalmas háromárbócos, amint a szárazföldön állva bizalmasan dől neki a kikötő falának. Ezt a fény­képet az angliai Jersey kikötőjében vették fel. A víz apály idején 6—7 mé­terrel esik itt, mivel pedig nincsen­ zsilipkapus dokk-berendezés a kikötő­ben a hajóknak bele kell nyugodniok abba, hogy bizonyos időközökben büszke hattyúkból mozdulatlan száraz­földi tárgyakká változzanak, melyek feldőlnének, ha nem kötöznék oda erő­sen: a tartós lekötőfalakhoz­ sokkal nagyobb azoknál a mérlegek­nél, melyeket a háziasszonyok hasz­nálnak a konyhában. Ennek a készü­léknek az az előnye, hogy a kocsi­­rakomány súlyát ellenőrizhetjük anél­kül, hogy előbb kocsimérlegre kellene gördítenünk a vagont. Bárhol álljon is a vasúti kocsi,, a mérleget oda lehet vinni és néhány könnyű manipuláció­val, valamint egy kocsiemelő szerkezet­tel a mérleg skálájáról le lehet olvasni a súlyt. Egyetlen ember könnyen el­végezheti az egész munkát, régi várak sáncárkai fölött szokott lenni. Ezen a kis csapóhídon van egy kis kocsi, melyet a madár eledelével töltenek meg és amely előre és hátra tud gördülni. Hátra magától gördül. Ha előre kell gurítani, akkor a kanári­madárnak a csőrével meg kell rántania a zsinórt, mely a kocsihoz van kötve. Ezt a kis ügyességet az okos kis tollas teremtés már régen megtanulta, amint­hogy azt is érti, hogy hogyan tartsa szilárdan a kocsit a lábaival, miközben a benne levő kendermagból vagy más ízes holmiból eszik. Ha a madár jól­lakott, akkor elereszti a kocsit, mely magától visszagördül a csapóhíd hátsó oldalán levő helyére. Ezt a távolságmérőt fényképezésnél használják. Ennek a készüléknek a se­gítségével a legnagyobb pontossággal meg lehet állapítani hogy milyen tá­vol van valamely tárgy, ami az éles felvételnél rendkívül fontos. A készü­lék az úgynevezett koincidencia elvén alapszik, amennyiben egy csavar meg­fordításával a tárgyat alkotó két kép egybeesik, ami után egy skálán pon­tosan le lehet olvasni azt a távolságot, amely a felvevő és a­­ tárgy között van. Itt láthatjuk a világ legnagyobb Buddhatemplomának bejáratát. Ez Já­vában van és évszázadokon át majd­nem teljesen föld alá volt temetve, úgy hogy már tropikus növények takarták el. Most a hollandi kormány intézke­désére kiásták és olyan alaposan res­taurálták, hogy a hatalmas és szép templom építészeti és ornamentális részletei tisztán láthatók és csodálattal tölthetik el a nézőt. A nagy Buddha tiszteletére rengeteg templomot építet­tek Ázsiában, de egyik sem olyan ha­talmas, mint ez, amely nap jelei után ítélve körülbelül a 850-ik évben épül­hetett. Teljes száz évig tartott ennek a hatalmas épületnek a felépítése, melynek csúcsához azon a lépcsőn lehet feljutni, mely képünkön látható. Ugyanazt a módszert, melyet a nyom­dászatban alkalmaznak, mikor sztereo­típiai célból matricát vesznek, használ­ták fel a tudósok most, amikor régi feliratokról kellett másolatot venniük, amilyen feliratokat nem vihettek ma­gukkal a dolgozószobájukba, vagy a múzeumba. Főképpen a furcsa szikla­feliratokról van szó, melyeket az in­diánok helyeztek el sok helyütt. Ilyen­kor egy réteg vékony nedves papírt helyeznek a felírásra, azután a papír­masszát beleverik a feliratnak a kőbe vésett vonásaiba, majd eltávolítják a papírmasszát és ha ez megszáradt, ak­kor az így keletkezett negatívról pon­tos pozitív másolatát lehet önteni a kő egész feliratának, amit azután nyugod­tan és kényelmesen lehet minden rész­letében tanulmányozni. A homokkönyvtár a maga nemében az egyetlen a világon. A chicagói Le­­wis-intézetben rendezték be. Renge­teg üvegből áll, mely az Unió vala­mennyi államának homokjával van megtöltve. A könyvtár egyelőre 2800 „kötet“-ből áll, de egyre gyarapodik. Ennek a gyűjteménynek az a célja, hogy legyen egy központi vizsgálóhely arra vonatkozólag, hogy melyik , ho­­mokfajta alkalmas legjobban a cement­­gyártásra. Mindegyik üvegen van egy kis címke, mely, az üveg tartalmának analízisét mutatja. Mint valami hatalmas vízfüggöny csapódik a hullámverés a levegőbe. Ezek az úgynevezett „racassa“-k vagy vízalatti hullámok, amelyek ily mó­don mutatkoznak meg a Rio de Janeiro kikötőjét alkotó Rio-öbölben. A kép mutatja, hogy milyen hatalmas erőt tudnak kifejteni ezek a „racas­­sa“-k. Különösen ősz idején erősek ezek a vízalatti hullámok, amikor is gyakran tönkretesznek egész partvonalakat. Ezért az utóbbi időben kövek­ből készült hullámtörőket kellett építeni védekezésül ellenük. Ennek követ­kezményeképpen ez a páratlan természeti színjáték most már nem nyilat­­kozhatik meg többé régi nagyszerűségében és pompájában. Szinte azt lehetne mondani, hogy a vasúti kocsik rakományát háztartási mérlegen mérik. Mert az a készülék, melyet itt működés közben látunk, nem Ez a rendkívül okos kis kanárimadár , maga gondoskodik az étkezéséről. A­­ kalitkája előtt van egy kis deszkalap, mely csapóládhoz hasonlít, amilyen a Egyetlenegy ember egész könnyen felemelhetné a földet, ha az energia, mely testének minden atomjában van, felszabadítható lenne. Ez azonban aránylag elég lassan menne, mert néhány óra alatt a föld csak egy centi­méterrel emelkednék, feltéve, ha az embernek ilyen mérlegrúd állna a rendelkezésére, mint képünkön látható. A számítás abból származik, hogy fel­tehető, hogy a világon minden kilogram­mnyi anyag körülbelül 1,5 billió lóerőt foglal magában. Egy ember tehát, akinek 75 kilogramm a súlya, 90 billió lóerő energiatömeget képvisel. A Föld 6000 trillió métermázsa, azaz egy hatos szám mely után huszonegy nulla következik. Egy ember atomen­ergiája 10 kvadrillió mázsát egy fél év alatt emelhetne egy centiméterrel, ami azt jelenti, hogy egy olyan csekélységet, mint amilyen a Föld, két-három óra alatt tudna felemelni, ugyancsak egy centiméterrel. Mint ismeretes, hajókat nem igen szok­tak elhelyezni a háztetőn. Egy génuai hajóépítő azonban kivételt teremtett ez alól a szabály alól, amennyiben házának tetején egy két árbocos hajó­nak minden részletében pontos modell­jét állította fel, mely messziről látható még a kikötőből és a tengerből is. Ugyanezen a háztetőn van egyébként egy másik szokatlan alkotmány is, t. i. egy lugas. Ez a hajó jobb oldalán lát­ható. s-

Next