Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1977. február (19. évfolyam, 5-8. szám)
1977-02-05 / 5. szám
« amerikai-kanadai * ti \ Magyar Elet í I cAmerícari* CanadiaricHungaiíaiicLife • !“l 1 AMERICA’S LARGEST WEEKLY IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE \ ' *RA: U S A. 35t________ TORONTO ★ MONTREAL ______CANADA 35f ^ Vol 19 No 5 XIX évf 5 szám NEW YORK*CHICAGO*LOS ANGELES*CLEVELAND* DETROIT* FLORIDA 1977. February 5. ® ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ £ -3<1 ÚJ ELNÖK-ÚJ HANG 250 MILLIÓ POLITIKAI FOGOLY AZ USSR-BEN Jimmy Carter, az Egyesült Államok új elnökének, beiktatási ünnepe magán viselte az őszinte Istentisztelet minden jellegét. Két lelkész imádkozott és Jimmy Carter beszéde felért a legmagasabb színvonalú igehirdetéssel. Beszédének alapgondolata az alázatosság és a békére irányuló őszinte törekvés volt. Ez a hang csendült ki szavaiból, amikor ezeket mondta: “Teremtsük meg közös erővel az egész nemzetet átfogó egység és bizalom szellemét. Az Egyesült Államok népének ereje erősítse meg az én gyengeségemet és bölcsessége csökkentse a hibáimat.” Szívünkhöz szóltak és szívünkből jöttek a következő szavai: “Nem engedhetünk meg magunknak mindent, de azt sem engedhetjük meg, hogy ne nézzünk merészen szembe a jövővel . . .Nemzetünk csak úgy lehet erős ebben a világban, ha otthon is erős és tudjuk, hogy más népek szabadságát úgy biztosíthatjuk a legjobban, ha itthon bebizonyítjuk, hogy a mi demokráciánk túlszárnyal minden más rendszert.” Szívünkből beszélt akkor is, amikor annak a reményének adott kifejezést, hogy “ az atomfegyvereket eltüntethetjük a Föld színéről.” Jimmy Carter személyében egy Istenhivő és békére törekvő ember került az Egyesült Államok elnöki székébe. Most már csak a Kreml vezéreitől függ, hogy a tartós béke megvalósulhasson Földünkön. ATOMMENTES ÓVÓHELYEKET KÍVÁN AZ USA NÉPE A közvélemény kutatók jelentése szerint, az USA lakosságának 45%-a nem tudja, hogy vannak-e óvóhelyek az amerikai nagyvárosokban. Kb. ugyanannyi (44%) úgy véli, hogy kormányunknak gondoskodni kellene megfelelő óvóhelyek építéséről, amelyek védelmet nyújtanának egy esetleges atomháború esetén. JAVUL AZ US - TÖRÖK VISZONY A cukor világpiaci ára a fontonkénti (kb. fél kiló) 65.5 centről nemrégiben 7.5 centre zuhant. Kuba lakossága nehéz évnek néz elébe. Castronak évi 8.5 millió tonna nyersolajra van szüksége, hogy angolai és általában afrikai katonaivállalkozásait” fenntarthassa. Az olajat a Szovjetúnió szállítja, az arabok által felemelt áron. Kuba kereskedelmi összeköttetése Japánnal, Argentínával, Mexicóval és Spanyolországgal megszakadt, mert nem tud fizetni az eddigi leszállított árukért sem. Január 21.-én, US és török megbízottak megállapodtak, hogy az Egyesült Államok 40 “F 4 Phantom” harci repülőgépet fog szállítani Törökországnak, kb. 464 millió dollár összegben, amely magában foglal bizonyos mennyiségű tartalékrészeket is. Ez a megegyezés alá van vetve a Kongresszus jóváhagyásának. Törökország rendkívül fontos láncszeme a NATO védelmi rendszerének. A Kongresszusban nagyon erős a görög befolyás, de végzetes hiba lenne, ha a Ciprusi probléma miatt Törökország kilépne a NATO államok szövetségéből. BREZSNYEV ÉS A “SALT" TÁRGYALÁSOK, EGYRE NAGYOBB A KOREAI BOTRÁNY, KATOLIKUS ÉS ANGLIKÁN KÖZELEDÉS, MAGYAROK TÁMOGATJÁK CSEH DISSZIDENSEKET, BAJ VAN CUBÁBAN, KOMMUNISTA VESZÉLY EGYIPTOMBAN, POLITIKAI FOGOLY AZ USSR-BEN KOMMUNISTA VESZÉLY EGYIPTOMBAN. Ezt állítja Vladimír Bukovszky, orosz disszidens, akit a szovjet hatóságok a chilei kommunista vezér ellenében nemrégiben “kicseréltek”. Bukovszky, aki 11 évet töltött szovjet börtönökben és “ideggyógyintézetekben” az elmúlt napokban előadást tartott Frankfurtban. Azt állítja, hogy a Szovjetunió 258 milliós népéből, 250 millió nem más, mint politikai fogoly, akik egy elenyésző kisebbség jármában nyögnek. Január 18-án munkások és diákok et tüntettek Kairó utcáin. Tiltakoztak, mert 15%drágább lett a kenyér és 16 %-kal emelkedte megélhetéshez szükséges cikkek árai. A következő nap a kormány visszavonta az áremelkedésre vonatkozó intézkedéseit. Közben 55 ember életét vesztette a zavargásokban. A kormány a kommunistákat vádolja a zavargások előkészítésével. Csak részben van igaza. Kétségtelen, hogy a kommunisták kihasználják a helyzetet és igyekeznek Szadát nehéz, helyzetét még nehezebbé tenni. A kommunista itatás azonban eredménytelen maradt volna, ha az egyiptomi munkás helyzete nem lenne elviselhetetlenül nehéz. A zavargások megítéléséhez ismernünk kell az egyiptomi munkás életkörülményeit. A szakképzett munkás havi jövedelme 100 dollár körül mozog. A nem szakképzett 30-50 dollárt keres havonta. A tipikus tisztviselő-család jövedelme, ha az asszony is dolgozik, átlagosan évi 4 ezer dollár. A 37 milliós lakosság évente 1 milió :1 szaporodik. Egyiptom területének csak 3%-a termőföld, a többi sivatag. Azöld forradalom elakadt, mert a fellah nem tudja megfizetni a műtrágyát. Különben is idegenkedik minden újítástól. Amerikai szemmel nézve, nehéz elképzelni, hogyan élhet az egyiptomi munkás havi 50-10 dollárból. Azt, hogy mégis él és dolgozik, egyedül az olcsó kenyérnek köszönheti, amely táplálékának 70 %-át teszi ki. Az egyiptomi kenyér kerek, kovásztalan kenyér, olyan, mint amilyen a bibliai időkben lehetett. Az ára a penny, vagyis egy fél piaszter, emberemlékezet óta nem változott. Eddig Szadát sem mert hozzányúlni a kenyér árához, amelyet csak 80 %-os szubvencióval lehetett az egy penny áron tartani. Csak így lehetett elérni, hogy a munkás havonta 50 dollárért dolgozzon. A szubvenció hatalmas összegeket nyel el. Elég, ha megemlítjük, hogy az egyiptomi városok lakói naponta 50 millió kenyeret fogyasztanak el. (A falusi lakosság maga süti a kenyerét.) Szadatot úgy az Egyesült Államok kormánya, mint Szaud Arábia királya Khalid, igyekszik milliárdos kölcsönökkel hatalmon tartani. Közel- Keleten Szadat a békés megoldás legnagyobb reménye. Tudja ezt Moszkva is és mindent elkövet, hogy Szadátot eltávolítsa az egyiptomi kormány éléről. BAJ VAN KUBÁBAN. CARTER ÉS CSALÁDJA PLAINS BAPTISTA TEMPLOMÁNAK LÉPCSŐJÉN