Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1977. február (19. évfolyam, 5-8. szám)

1977-02-05 / 5. szám

« amerikai-kanadai * ti \ Magyar Elet í I cAmerícari* CanadiaricHungaiíaiicLife • !“l 1 AMERICA’S LARGEST WEEKLY IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE \ ' *RA: U S A. 35t________ TORONTO ★ MONTREAL ______CANADA 35f ^ Vol 19 No 5 XIX évf 5 szám NEW YORK*CHICAGO*LOS ANGELES*CLEVELAND* DETROIT* FLORIDA 1977. February 5. ® ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ £ -3<1 ÚJ ELNÖK-ÚJ HANG 250 MILLIÓ POLITIKAI FOGOLY AZ USSR-BEN Jimmy Carter, az Egyesült Államok új elnökének, beiktatási ünnepe magán viselte az őszinte Istentisztelet minden jellegét. Két lelkész imádkozott és Jimmy Carter beszéde felért a legmagasabb színvonalú igehirdetéssel. Beszédének alapgondolata az alázatosság és a békére irányuló őszinte törekvés volt. Ez a hang csendült ki szavaiból, amikor ezeket mondta: “Teremtsük meg közös erővel az egész nemzetet átfogó egység és bizalom szellemét. Az Egyesült Államok népének ereje erősítse meg az én gyengeségemet és bölcsessége csökkentse a hibáimat.” Szívünkhöz szóltak és szívünkből jöttek a következő szavai: “Nem engedhetünk meg magunknak mindent, de azt sem engedhetjük meg, hogy ne nézzünk merészen szembe a jövővel . . .Nemzetünk csak úgy lehet erős ebben a világban, ha otthon is erős és tudjuk, hogy más népek szabadságát úgy biztosíthatjuk a legjobban, ha itthon bebizonyítjuk, hogy a mi demokráciánk túlszárnyal minden más rendszert.” Szívünkből beszélt akkor is, amikor annak a reményének adott kifejezést, hogy “ az atomfegyvereket eltüntethetjük a Föld színéről.” Jimmy Carter személyében egy Istenhivő és békére törekvő ember került az Egyesült Államok elnöki székébe. Most már csak a Kreml vezéreitől függ, hogy a tartós béke megvalósulhasson Földünkön. ATOM­MENTES ÓVÓHELYEKET KÍVÁN AZ USA NÉPE A közvélemény kutatók jelentése szerint, az USA lakosságának 45%-a nem tudja, hogy vannak-e óvóhelyek az amerikai nagyvárosokban. Kb. ugyanannyi (44%) úgy véli, hogy kormányunknak gondoskodni kellene megfelelő óvóhelyek építéséről, amelyek védelmet nyújtanának egy esetleges atomháború esetén. JAVUL AZ US - TÖRÖK VISZONY A cukor világpiaci ára a fontonkénti (kb. fél kiló) 65.5 centről nemrégiben 7.5 centre zuhant. Kuba lakossága nehéz évnek néz elébe. Castronak évi 8.5 millió tonna nyersolajra van szüksége, hogy angolai és általában afrikai katonai­­vállalkozásait” fenntarthassa. Az olajat a Szovjetúnió szállítja, az arabok által felemelt áron. Kuba kereskedelmi összeköttetése Japánnal, Argentínával, Mexicóval és Spanyolországgal megszakadt, mert nem tud fizetni az eddigi leszállított árukért sem. Január 21.-én, US és török megbízottak megállapodtak, hogy az Egyesült Államok 40 “F 4 Phantom” harci repülőgépet fog szállítani Törökországnak, kb. 464 millió dollár összegben, amely magában foglal bizonyos mennyiségű tartalékrészeket is. Ez a megegyezés alá van vetve a Kongresszus jóváhagyásának. Törökország rendkívül fontos láncszeme a NATO védelmi rendszerének. A Kongresszusban nagyon erős a görög befolyás, de végzetes hiba lenne, ha a Ciprus­i probléma miatt Törökország kilépne a NATO államok szövetségéből. BREZSNYEV ÉS A “SA­LT" TÁRGYALÁSOK, EGYRE NAGYOBB A KOREAI BOTRÁNY, KATOLIKUS ÉS ANGLIKÁN KÖZELEDÉS, MAGYAROK TÁMOGATJÁK CSEH DISSZIDENSEKET, BAJ VAN CUBÁBAN, KOMMUNISTA VESZÉLY EGYIPTOMBAN, POLITIKAI FOGOLY AZ USSR-BEN KOMMUNISTA VESZÉLY EGYIPTOMBAN. Ezt állítja Vladimír Bukovszky, orosz disszidens, akit a szovjet hatóságok a chilei kommunista vezér ellenében nemrégiben “kicseréltek”. Bukovszky, aki 11 évet töltött szovjet börtönökben és “ideg­gyógyintézetekben” az elmúlt napokban előadást tartott Frankfurtban. Azt állítja, hogy a Szovjetunió 258 milliós népéből, 250 millió nem más, mint politikai fogoly, akik egy elenyésző kisebbség jármában nyögnek. Január 18-án munkások és diákok et tüntettek Kairó utcáin. Tiltakoztak, mert 15%­­drágább lett a kenyér és 16 %-kal emelkedte megélhetéshez szükséges cikkek árai. A következő nap a kormány visszavonta az áremelkedésre vonatkozó intézkedéseit. Közben 55 ember életét vesztette a zavargásokban. A kormá­ny a kommunistákat vádolja a zavargások előkészítésével. Csak részben van igaza. Kétségtelen, hogy a kommunisták kihasználják a helyzetet és igyekeznek Szadát nehéz, helyzetét mé­g nehezebbé tenni. A kommunista itatás azonban eredménytelen maradt volna, ha az­ egyiptomi munkás helyzete nem lenne elviselhetetlenül nehéz. A zavargások megítéléséhez ismernünk kell az egyiptomi munkás életkörülményeit. A szakképzett munkás havi jövedelme 100 dollár körül mozog. A nem szakképzett 30-50 dollárt keres havonta. A tipikus tisztviselő-család jövedelme, ha az asszony is dolgozik, átlagosan évi 4­ ezer dollár. A 37­ milliós lakosság évente 1 milió­ :­1 szaporodik. Egyiptom területének csak 3­­%-a termőföld, a többi sivatag. A­­zöld forradalom elakadt, mert a fellah nem tudja megfizetni a műtrágyát. Különben is idegenkedik minden újítástól. Amerikai szemmel nézve, nehéz elképzelni, hogyan élhet az egyiptomi munkás havi 50-1­0 dollárból. Azt, hogy mégis él és dolgozik, egyedül az olcsó kenyérnek köszönheti, amely táplálékának 70 %­-át teszi ki. Az egyiptomi kenyér kerek, kovásztalan kenyér, olyan, mint amilyen a bibliai időkben lehetett. Az ára a penny, vagyis egy fél piaszter, emberemlékezet óta nem változott. Eddig Szadát sem mert hozzányúlni a kenyér árához, amelyet csak 80 %-os szubvencióval lehetett az egy penny áron tartani. Csak így lehetett elérni, hogy a munkás havonta 50 dollárért dolgozzon. A szubvenció hatalmas összegeket nyel el. Elég, ha megemlítjük, hogy az egyiptomi városok lakói naponta 50­ millió kenyeret fogyasztanak el. (A falusi lakosság maga süti a kenyerét.) Szadatot úgy az Egyesült Államok kormánya, mint Szaud­ Arábia királya Khalid, igyekszik milliárdos kölcsönökkel hatalmon tartani. Közel- Keleten Szadat a békés megoldás legnagyobb reménye. Tudja ezt Moszkva is és mindent elkövet, hogy Szadátot eltávolítsa az egyiptomi kormány éléről. BAJ VAN KUBÁBAN. CARTER ÉS CSALÁDJA PLAINS BAPTISTA TEMPLOMÁNAK LÉPCSŐJÉN

Next