Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1978. április (20. évfolyam, 12-16. szám)
1978-04-01 / 12. szám
amerikai-kanadai m Magyar Elet cAmeticari* Canadiaii cHungaríari cLife AMERICA S LARGEST WEEKLY IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE ARA: U.S.A. 354 TORONTO ★ MONTREAL CANADA 354 Vol.20.No.12.XX. 12. szám NEW YORK*CHICAGO*LOS ANGELES*CLEVELAND * DETROIT * FLORIDA April 1.1978. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ MOSZKVA LÁBBAL TIPORJA AZ EMBERI JOGOKAT Alig ért véget a Belgrádi Konferencia, a Szovjet Unió kormánya máris két újabb intézkedésével bizonyítja, hogy semmibe se veszi az emberi jogokat. Pár nappal ezelőtt megfosztották állampolgárságától Pjotr Grigorenko volt szovjet tábornokot, aki jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodik. Grigorenko volt a szülőföldjükről kitelepített krím-tatárok emberi jogainak védelmezője. Március 15.-én Mestislav Rosztropovics, 50 éves gordonkaművész és felesége került Grigorenko sorsára, hontalanokká váltak. Rosztropovics 1974-ben szovjet útlevéllel indult előadó útjára. Most elvesztette állampolgárságát és többé nem térhet vissza hazájába. Rosztropovicsot, aki jelenleg a washingtoni Szimfonikus Zenekar karmestere, azzal vádolták, hogy “rontotta a Szovjet Unió hírnevét” külföldön. Rosztropovics 1970-ben került először összeütközésbe a szovjet hatóságokkal, amikor Alexandr Szolozsenkin orosz író védelmére kelt. Megfosztották tagságától a Zeneművészeti Szövetségben, ami azt jelentette, hogy karrierjét nem folytathatta. Ezért kért külföldi útra szóló útlevelet, amit meg is kapott. A szovjet kormány rendszeresen üldözi - börtönnel, vagy külföldi száműzetéssel - az orosz szellemi élet szakadár (disszidens) kiválóságait. “FOGAT FOGÉRT” POLITIKA KÖZÉPKELETEN Amikor a múlt év novemberében Szadat a jeruzsálemi “Knesset” ülésen elmondta békeüzenetét az egész világ felfigyelt. Az első két hét lelkesedése után a béke gyenge palántája egyre halványult és végre elfonnyadt. A magunk részéről a közép-keleti kérdésben sohasem voltunk optimisták. Oly sok és oly mélyen gyökerező gyűlölet lángol a Közép- Keleten, hogy békés állapotok létrehozására jövőben nincs kilátás. Ami március 12.-én történt felborította az amúgy is labilis helyzetet. Az embertelen terrortámadás és az izraeli katonai visszacsapás következtében ma már nem a béke létrehozása, de a harcok korlátozása képezi az érintett államférfiak legnagyobb gondját. A PLO vezérei végzetes hibát követtek el, amikor jóváhagyták a március 12.-i terrortámadás tervét. Nemcsak az Egyesült Államok kormányának, de az egész nyugati világnak megrendült az amúgy is gyenge lábon álló bizalma a PLO vezéreinek békés szándékában. Igaza lenne Begin miniszterelnöknek, amikor azt modta, hogy a PLO nem más, mint szervezett terrorista banda? A március 12.-i események alátámasztják ezt a nézetet. Az más kérdés, hogy a “fogat fogért” politika eredményre vezethet-e. Az ártatlan áldozatok száma, 32 volt, ma már több százra emelkedett Mind a két oldalon egyre nagyobb a gyász és a tragédia. Egyetértünk Dr. Kissingerrel, hogy az adott helyzetben Begin és kormánya tehetett mást, mint amit tett. Most az a kérdés, hogy innen hová vezet a további út.? Kétségtelen,hogy a hat mérföldes libanoni határsáv bizonyos fokú biztonságot jelent Izrael számára. Begin célja, a palesztin-arab terroristák letörése azonban nem sikerült és tekintve szétszórtságukat, nem is sikerülhet. Ideiglenes megoldás lenne, ha a hat mérföldes határsávban nemzetközi UN csapatok vennék át az izraeli katonák feladatát. Kérdés azonban, hogy Izrael elfogadná-e ezt a megoldást. Az is kérdés, hogy az UN bürokratikus szervezete mikor tudná előállítani a nemzetközi csapatokat. A probléma igazi magva a palesztin -arab menekültek sorsa. Harminc év telt el, anélkül, hogy a világ nagyhatalmai megfelelő figyelmet szenteltek volna ennek a kérdésnek. Körülbelül 3 és fél millió palesztin-arabról van szó. Ezek közül 500,000 Izraelben él; 400,000 Libanonban, többnyire menekülttáborokban; 700,000 a Jordán-folyó nyugati partvidékén (West Bank); 450,000 az un Gaza-övezetben; több mint egy millió él Jordánban; 250,000 Szíriában és 300,000 különböző arab államokban. Átfogó tervvel eddig senki sem állt elő, ami elsősorban az UN vezetőinek a bűne. A dolgok hátterében szovjet világhatalmi érdekek húzódnak meg. Moszkvának nem érdeke a béke közép-keleten. Egyetlen érdeke a minnél nagyobb felfordulás, mert csak a zavarosban tud eredményesen halászni. Brezsnyev arra vár, hogy Szadat megbukjon és helyébe moszkvabarát kormány kerüljön uralomra. Ha ez megtörténne, Moszkva kiterjesztené hatalmát az egész Közép-Keletre. A március 12.-i és a következő napok eseményei egy lépéssel előbbre vitték Moszkva ügyét. (A mellékelt térkép a március 15.-i helyzetet mutatja.) MOSZVA LÁBBAL TIPORJA AZ EMBERI JOGOKAT A neutronbomba sorsa “FOGAT FOGÉRT” Közép-Keleten. Romlik az US ÉS SZAÚD ARÁBIA KÖZÖTTI VISZONY Még nem dőlt el a Panama-csatorna sorsa, Halálra ítélték Ali Bhuttot ATOMBOMBÁT ROBBANTOTT VÖRÖS KÍNA Március 15.-én Vörös Kína 20 kilotonnás atombombát robbantot az ország északnyugati sarkában fekvő Lop Norr sivatagban. A múlt év szeptember 17.-én volt az első atomrobbantási kísérlet Vörös Kínában. Akkoriban a rádióaktív hulladékok 10.000 méter magasságban átvonultak az Egyesült Államok felett. Itt-ott a csapadékkal földet értek, de az érintett rétek füvén csak kisméretű és veszélytelen sugárzást mértek. 1976. november 17.-én, ugyancsak a Lop Nor sivatagban, sokkal erősebb, 4 megatonna erejű, atombombát robbantottak. (Egy megatonna egy millió tonna TNT (Trinitrotuben) robbanóanyag pusztító erejének felel meg.)