Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1978. április (20. évfolyam, 12-16. szám)

1978-04-01 / 12. szám

amerikai-kanadai m Magyar Elet cAmeticari* Canadiaii cHungaríari cLife AMERICA S LARGEST WEEKLY IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE ARA: U.S.A. 354 TORONTO ★ MONTREAL CANADA 354 Vol.20.No.12.XX. 12. szám NEW YORK*CHICAGO*LOS ANGELES*CLEVELAND * DETROIT * FLORIDA April 1.1978. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ MOSZKVA LÁBBAL TIPORJA AZ EMBERI JOGOKAT Alig ért véget a Belgrádi Konferencia, a Szovjet Unió kormánya máris két újabb intézkedésével bizonyítja, hogy semmibe se veszi az emberi jogokat. Pár nappal ezelőtt megfosztották állampolgárságától Pjotr­ Grigorenko volt szovjet tábornokot, aki jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodik. Grigorenko volt a szülőföldjükről kitelepített krím-tatárok emberi jogainak védelmezője. Március 15.-én Mestislav Rosztropovics, 50 éves gordonkaművész és felesége került Grigorenko sorsára, hontalanokká váltak. Rosztropovics 1974-ben szovjet útlevéllel indult előadó útjára. Most elvesztette állampolgárságát és többé nem térhet vissza hazájába. Rosztropovicsot, aki jelenleg a washingtoni Szimfonikus Zenekar karmestere, azzal vádolták, hogy “rontotta a Szovjet Unió hírnevét” külföldön. Rosztropovics 1970-ben került először összeütközésbe a szovjet hatóságokkal, amikor Alexandr Szolozsenk­in orosz író védelmére kelt. Megfosztották tagságától a Zeneművészeti Szövetségben, ami azt jelentette, hogy karrierjét nem folytathatta. Ezért kért külföldi útra szóló útlevelet, amit meg is kapott. A szovjet kormány rendszeresen üldözi - börtönnel, vagy külföldi száműzetéssel - az orosz szellemi élet szakadár (disszidens) kiválóságait. “FOGAT FOGÉRT” POLITIKA KÖZÉP­KELETEN Amikor a múlt év novemberében Szadat a jeruzsálemi “Knesset” ülésen elmondta békeüzenetét az egész világ felfigyelt. Az első két hét lelkesedése után a béke gyenge palántája egyre halványult és végre elfonnyadt. A magunk részéről a közép-keleti kérdésben sohasem voltunk optimisták. Oly sok és oly mélyen gyökerező gyűlölet lángol a Közép- Keleten, hogy békés állapotok létrehozására jövőben nincs kilátás. Ami március 12.-én történt felborította az amúgy is labilis helyzetet. Az embertelen terrortámadás és az izraeli katonai visszacsapás következtében ma már nem a béke létrehozása, de a harcok korlátozása képezi az érintett államférfiak legnagyobb gondját. A PLO vezérei végzetes hibát követtek el, amikor jóváhagyták a március 12.-i terrortámadás tervét. Nemcsak az Egyesült Államok kormányának, de az egész nyugati világnak megrendült az amúgy is gyenge lábon álló bizalma a PLO vezéreinek békés szándékában. Igaza lenne Begin miniszterelnöknek, amikor azt modta, hogy a PLO nem más, mint szervezett terrorista banda? A március 12.-i események alátámasztják ezt a nézetet. Az más kérdés, hogy a “fogat fogért” politika eredményre vezethet-e. Az ártatlan áldozatok száma, 32 volt, ma már több százra emelkedett Mind a két oldalon egyre nagyobb a gyász és a tragédia. Egyetértünk Dr. Kissingerrel, hogy az adott helyzetben Begin és kormánya tehetett mást, mint amit tett. Most az a kérdés, hogy innen hová vezet a további út.? Kétségtelen,hogy a hat mérföldes libanoni határsáv bizonyos fokú biztonságot jelent Izrael számára. Begin célja, a palesztin-arab terroristák letörése azonban nem sikerült és tekintve szétszórtságukat, nem is sikerülhet. Ideiglenes megoldás lenne, ha a hat mérföldes határsávban nemzetközi UN csapatok vennék át az izraeli katonák feladatát. Kérdés azonban, hogy Izrael elfogadná-e ezt a megoldást. Az is kérdés, hogy az UN bürokratikus szervezete mikor tudná előállítani a nemzetközi csapatokat. A probléma igazi magva a palesztin -arab menekültek sorsa. Harminc év telt el, anélkül, hogy a világ nagyhatalmai megfelelő figyelmet szenteltek volna ennek a kérdésnek. Körülbelül 3 és fél millió palesztin-arabról van szó. Ezek közül 500,000 Izraelben él; 400,000 Libanonban, többnyire menekült­táborokban; 700,000 a Jordán-folyó nyugati partvidékén (West Bank); 450,000 az u­n Gaza-övezetben; több mint egy millió él Jordánban; 250,000 Szíriában és 300,000 különböző arab államokban. Átfogó tervvel eddig senki sem állt elő, ami elsősorban az U­N vezetőinek a bűne. A dolgok hátterében szovjet világhatalmi érdekek húzódnak meg. Moszkvának nem érdeke a béke közép-keleten. Egyetlen érdeke a minnél nagyobb felfordulás, mert csak a zavarosban tud eredményesen halászni. Brezsnyev arra vár, hogy Szadat megbukjon és helyébe moszkvabarát kormány kerüljön uralomra. Ha ez megtörténne, Moszkva kiterjesztené hatalmát az egész Közép-Keletre. A március 12.-i és a következő napok eseményei egy lépéssel előbbre vitték Moszkva ügyét. (A mellékelt térkép a március 15.-i helyzetet mutatja.) MOSZVA LÁBBAL TIPORJA AZ EMBERI JOGOKAT A neutronbomba sorsa “FOGAT FOGÉRT” Közép-Keleten. Romlik az US ÉS SZAÚD ARÁBIA KÖZÖTTI VISZONY Még nem dőlt el a Panama-csatorna sorsa, Halálra ítélték Ali Bhuttot ATOMBOMBÁT ROBBANTOTT VÖRÖS KÍNA Március 15.-én Vörös Kína 20 kilotonnás atombombát robbantot az ország északnyugati sarkában fekvő Lop Norr sivatagban. A múlt év szeptember 17.-én volt az első atomrobbantási kísérlet Vörös Kínában. Akkoriban a rádióaktív hulladékok 10.000 méter magasságban átvonultak az Egyesült Államok felett. Itt-ott a csapadékkal földet értek, de az érintett rétek füvén csak kisméretű és veszélytelen sugárzást mértek. 1976. november 17.-én, ugyancsak a Lop Nor sivatagban, sokkal erősebb, 4 megatonna erejű, atombombát robbantottak. (Egy megatonna egy millió tonna TNT (Trinitrotub­en) robbanóanyag pusztító erejének felel meg.)

Next