Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1979. április (21. évfolyam, 13-16. szám)

1979-04-07 / 13. szám

ÁRA: 45 CENT. amerikai-kanadai Magyar Élet cAmericati• CanadiaiicHangaríaJicLife AMERICA’S LARGEST WEEKLY IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE TORONTO * MONTREAL April 7, 1979 AAAAAAAAAAAi VoI.21.No.l3.XXI.évf.l3.Szám. NEW YORK* CHICAGO*LOS ANGELES*CLEVELAND*DETROIT* FLORIDA ALÁÍRTÁK AZ EGYIPTOM-IZRAELI BÉKESZERZŐDÉST SZOVJET RÁKOS BETEGSÉGE KURD FELKELÉS IRÁNBAN Mohamedán forradalom Afganisztánban Törökország: A nagybeteg szövetségei aláírták az egyiptomi-izraeli BÉKESZERZŐDÉST Washington­­ Március 26.-án hétfőn d.u. 2 órakor ünnepélyes keretek között írták alá az amerikai segítséggel tető alá hozott egyiptomi­izraeli békeszerződést a Fehér Ház előtt felállított sátorban. Egyiptomi részről Anvar Sadat elnök, míg izraeli részről Menachem Begin miniszterelnök szignálta a békeszerződést, melyet azután Carter elnök is, mint tanú, kézjegyével látott el. Az aláírást követően este bankett volt a meghívott 1.500 főnyi vendégsereg részére, melyre hivatalos volt Jane Byrne csikágói polgármester jelölt is férjével. Izraeli vélemény szerint a békeszerződés újabb inflációs hullámot fog okozni Izraelban a Szinai és Negev sivatagokból elhelyezésre kerülő katonai támpontok miatt, melyek költségeit ugyan Amerika fogja viselni, de az izraeli építőiparra ez oly nagy megterhelést fog jelenteni, melyet csak újabb áremelésekkel lehet egyensúlyban hozni. A béke nem fogja azt sem jelenteni, hogy az izraeli honvédelmi költségek ezután csökkenjenek, mert a többi arab állam továbbra is ellenségének tartja Izraelt. MOHAMEDÁN FORRADALOM AFGANISZTÁNBAN Konzervatív mohamedánok kövekkel és karókkal harcolnak a Moszkva-barát Nur Mohammed Taraki kormányának csapatai ellen. Az “Afgán Felszabadítási Front” gerilláinak tevékenysége kiterjed az egész országra. Az országutakat a kormány tankjai uralják, de az útnélküli országrészek a gerillák kezében vannak. A Taraki kormány 11 hónappal ezelőtt erőszakos úton került hatalomra. A puccs alkalmával meggyilkolták Afganisztán volt elnökét, Mohammed Daoud-ot, minisztereit és környezetét. Az iráni események siettették a szovjet befolyással elégedetlen konzervatív afgánok felkelését. VESZÉLYBEN AZ ORSZÁG BIZTONSÁGA Washington­­ A Központi Hírszerző Szolgálat (CIA) most közreadott jelentése szerint a fenyegető olajhiány az ország biztonságát veszélyezteti, hacsak nem találunk rövidesen megoldást a várható olajhiány megelőzésére. Amerika napi fogyasztása 20 millió hordó olaj, melyből majdnem a fele 9 millió hordót külföldről kell behoznunk. Az iráni olaj kiesését jelenleg még nem lehet más helyről pótolni. Az egyik legnagyobb olajszállítója Amerikának Szaudarábia, honnan napi 1 millió hordó olajat kapunk, de ez az olajforrás is könnyen kiapadhat szabotázs cselekmények következtében , ha a hurmuzi szorost, melyen az olajszállító hajóknak keresztül kell haladni mielőtt a perzsa öbölbe érnének, egy ellenséges hatalom elzárná. Carter elnök tanácsadóival együtt már napok óta érekezik, hogy az olajválság enyhülésére megoldást találjon. Jól értesült körök jelentése szerint Patrick Lucy, a jelenlegi mexicói követünk, leváltásra kerül. Mi Lucy Wisconsin állam volt kormányzója ki nem beszél spanyolul és így nem tud a mexikói kormánnyal eredményesen tárgyalni, hogy az olajban dúskáló Mexico nekünk adja el olajfeleslegét. Carter elnök legutóbbi mexikói látogatása nem járt eredménnyel, hogy a sértett mexikói büszkeséget kiengesztelje, de talán idővel és rátermettebb diplomáciával a mexikóiak előbb-utóbb hajlandók lesznek olajat eladni nekünk. Taraki miniszterelnök rádióbeszédében “ál muzulmánoknak és Irán, valamint Pakisztán bérenceinek” nevezte a felkelőket. Ugyanilyen értelemben foglalkozott a TASS is az afgán felkeléssel. A moszkvai Pravda még hozzátette, hogy Irán, Pakisztán, Kína, Nagy- Britannia, Nyugat-Németország, Egyiptom és az Egyesült Államok készítették elő az afgán felkelést. ÖTÖDIK HELYEN AMERIKA MUNKABÉREKBEN Öt évvel ezelőtt még Amerikában fizették a legmagasabb munkabéreket, de ez a helyzet az elmúlt évek során lényegesen megváltozott. Jelenleg Japánban fizetik a legmagasabb munkabért a gyáriparban, holott Japán 5 évvel ezelőtt még a 6-ik helyen volt. A jelenlegi statisztika szerint az órabér mértéke a következő az egyes országokban: Japán 6.70, Svédország 6.13, Belgium 6.10, Nyugatnémetország 5.76, U.S.A. és Kanada 5.36, Anglia 3.33, Franciaország 2.94, Olaszország 2.75 és Spanyolország 1.89. KURD FELKELÉS IRÁNBAN Irán északnyugati sarkában, elsősorban a 100,000 lakosú Sanandaj városban (Lásd a térképet, amelyen az árnyékolt részek kurdok által lakott területek) kurd harcosok megtámadták a rádió állomást és lövöldöztek a katonai barakokra. Chomaini követei mindent elkövettek a fegyverszünet létrehozására, a harcok azonban 3 napon keresztül újra és újra kiújultak. Meg nem erősített hírek több mint 100 halottról és 500 sebesültről beszél. A kurdok 4 ország (USSR, Törökország, Irak és Irán) hegyes határvidékén laknak.. Számuk 10-12 millió, foglalkozásuk többnyire állattenyésztés. Kb. 3,5 millió kurd lakik Iránban. Nem-arab mohamedánok, akik a szunita szektához tartoznak. Évtizedek óta igyekeznek kivívni függetlenségüket, eredménytelenül. Az 1919-es Párizsi Békekonferencia állami önállóságot biztosított a kurdoknak, de ez a terv sohasem valósult meg. A török hadsereg hihetetlen kegyetlenséggel letörte az 1925-ös és 1930-as kurd felkelést. 1961-ben a kurdok Irák ellen kezdtek gerilla­háborúba. Kilenc évig tartó harc után fegyverszünet jött létre. Irak autonómiát ígért a kurdoknak, de ígéretét nem tartotta be. 1974-ben az iráni sah támogatásával újra pro r tJ* ro O H*M C f) taH­­(O (A G£» 25 O • C/J • C N HH‘r· trs )+ . O 3* ° £* OIH P· 0 3 3 °v ^ M)­­p» r • (D (D t-j. «• to co o«o•eo H«

Next