Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1980. február (22. évfolyam, 4-7. szám)

1980-02-02 / 4. szám

amerikai-kanadai ÁRA: USA 45 CENT Magyar Élet cyimerica­i* CanadianicHungarian­cLife AMERICA’S LARGEST WEEKLY IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE TORONTO ★ MONTREAL Ors> r*2 P-H C O ©H1 fű (A O'i z; o - CO . t*4 N MP-0» • O íT O 3 cr»t—* fii 03*2 o> << »-■> _ < r* • fi> ® • • UJ <o 4c? o H1 Vol.22.No.4.XXII.évf.4.szám. NEW YORK*CHICAGO*LOS ANGELES*CLEVELAND* DETROITI FLORIDA February 2. 1980. ELNÖKI JELENTÉS AZ ORSZÁGNAK Washington.­­ Az elmúlt hét szerdáján Carter elnök beszámolt a Kongresszus mindkét háza előtt, az elmúlt évről és körvonalazta a jövőbeni kül- és belpolitikai elgondolásait. Külpolitikai vonalon említette meg a Teheránban fogvatartott amerikai 50 túszt. Figyelmeztette Iránt, hogy ha a túszoknak iámi bántódása esik, azért súlyosan lakolni fognak. A szovjet afganisztáni támadása felett felháborodását fejezte ki, mert Moszkva ezzel a minősíthetetlen tettével megszegett minden erkölcsi­ és jogi szabályt. Az Elnök felemelte szavát, hogy a Közel- Kelet­i olaj szállításával kapcsolatban nem állhat be semmiféle akadály Amerika és Nyugat felé. Ha a szovjet arra határozná el magát, hogy Afganisztán után további Perzsa-öböl mellett országokat is megtámadjon, úgy Amerika fegyveresen fog válaszolni. Carter nem említette itt a szerződési viszonyt amik más országokhoz fűzik, Amerika egyedül is hajlandó a szovjettel szembeszállni. Az ország védelmi erejének fokozására a következő 5 évben, minden évben az infláción kívül 5%-al többet fog Amerika fegyverkezésre költeni. A jövő hónapban a Kongresszu elé fogja terjeszteni törvényjavaslatát, hogy az Országos Sorozó Bizottság ismét megkezdje működését, azzal, hogy összeírja a sorozásra kötelezetteket. Ez már csak egy lépés a sorozás bevezetésétől. Amerika bojkottálja a moszkvai olympiát, ha Moszkva 30 napon belül vissza nem vonja csapatait Afganisztánból. Megszünteti a CIA ellen - időközben hozott - rendelkezéseket, melyek a hírszerző szolgálat működését megbénította. KÍNAI TISZTEK IRÁNYÍTJÁK AZ AFGÁN FELKELŐKET Kabul - Annak ellenére, hogy Moszkva dönti a hadianyagot és katonáit Afganisztánba és csapatainak létszáma már elérte 85 ezer főt, az afgán felkelők szilárdan tartják az országuk északkeleti csücskében lévő tartományt, mely a szovjet, pakisztáni és kínai határháromszögben fekszik. Az innen érkező jelentések arról adnak hírt, hogy az afgán szabadságharcosok kínai tisztek vezetése alatt folytatják harcukat. Kína egyre erősebben foglal állást Moszkva afganisztáni támadása miatt és megszakított minden további tárgyalást a Szovjetunióval, mely arra irányult volna, hogy normalizálják o­rszág egymásközti viszonyát. Kína már tavaly felmondta a Moszkvával kötött katonai szerződést 30 évvel ezelőtt és a tárgyalások megszakadása miatt ez a szeződés hatályát vesztette. JUGOSZLÁV CSAPATÖSSZEVONÁS A MAGYAR ÉS BULGÁR HATÁRON Belgrád - Tito elnök állapota ballábának amputálása után az orvosok véleménye szerint, amint ezeket a sorokat írjuk, válságosra fordulhat. Jugoszlávia számítva arra, hogy Moszkva Tito halála esetén, egy afganisztánhoz hasonló fegyveres kalandba bocsátkozik jelentős katonai erőket vont össze Magyarország és Bulgária határán. Belgrád körül légelhárító ütegeket állítottak fel és az egész Jugoszláv haderőt védelmi készültségbe helyezték. Moszkva ugyan szirénhangokat ereszt Belgrád felé, hogy nincs szándékukban Jugoszlávia területi épségét veszélyeztetni, de az óvatos jugoszlávok jobban ismerik a nagy szláv testvért, hogy a moszkvai ígéretet készpénznek vegyék. KI VAN SORON ? IRÁN, VAGY YUGOSZLÁVIA ? A világ eseményei egyre gyorsabban peregnek. Afganisztán megszállása után a szovjet tankok bármikor lerohanhatják Iránt és Pakisztánt, vagy mind a kettőt. Amikor a Fehér Ház politikai és katonai tanácsadói azon törik­­a fejüket, hogy mit lehetne tenni a további szovjet előretörés megakadályozására, egy újabb veszély fenyegeti a nyugati világot: Jugoszlávia sorsa. A 87 éves Toto halálával számolni kell. Baj van a májával és a ballábát trombózis miatt levágták. Afganisztán “baráti” megszállása újabb bizonyítéka annak, hogy a Szovjetunió nem riad vissza erőszakos megoldásoktól, ha hatalmi érdeke úgy kívánja és ha fegyveres megtorlástól nem kell tartania. Tito és barátai tisztán látják ezt a veszélyt. A Folytatás a következő oldalon CARTER FEGYVERREL IS MEGVÉDI PAKISZTÁNT Kínai tisztek irányítják az afgán felkelőket Jugoszláv csapatösszevonás a magyar és bulgár határon MIT REMÉL MOSZKVA ELÉRNI? ÁZSIÁBAN EGYEDÜL ÁLLUNK A SZOVJETTEL SZEMBEN PAN­SZLÁM TÜNTETÉSEK A PLO ELLEN Ki van soron? - Irán, vagy Jugoszlávia ? Panama nincs megelégedve a szerződéssel. CARTER FEGYVERREL IS MEGVÉDI PAKISZTÁNT Washington - -Carter elnök január 20.-án vasárnap, egy TV intervjú során kijelentette, hogy Amerikát 1959 óta szerződés kötelezi, hogy Pakisztánt fegyveres erővel megvédje, ha Pakisztánt a Szovjetunió megtámadja. A pakisztáni kormány azonban kevésnek találja az eddig ígért katonai és gazdasági segélyt, melyet Carter elnök 400 millió dollár mértékbnn kilátásba helyezett. Huang Hua, Kína honvédelmi minisztere az elmúlt héten Pakisztánban történt látogatásakor arra igyekezett rábírni a Pakisztániakat, hogy bízzanak Amerikában és fogadják el az ígért amerikai segélyt. Pakisztán helyzete eléggé bonyolult, mert Moszkva mellett még Indiától is tartania kell, mellyel 1947 óta 2 háborút is vívott.

Next