Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1980. február (22. évfolyam, 4-7. szám)

1980-02-02 / 4. szám

2. oldal AMERIKAI-KANADAI MAGYAR ÉLET 1980.február 2. Folytatás az előző oldalról kormány hivatalos lapja, a Borba, “elfogadhatatlannak, igazságtalannak, veszélyesnek és a demokrácia elveivel össze nem egyeztethetőnek ” bélyegezte Afganisztán szovjet megszállását. Tarthatatlannak tartja a Brezsnyev doktrínát, amely szerint a Szovjetunió kötelessége fegyveresen támogatni más országok szocialista kormányait, ha azokat “idegen veszély” fenyegeti. Ezen az alapon törték le az 1968-as Prágai Tavaszt, amely az embertelen moszkvai kommunimusnak “emberi arcot” akart adni. (Moszkva még nagyobb kegyetlenséggel törte le az 1956-os magyar szabadságharcot, pedig akkor még nem volt “Brezsnyev doktrína”.) A hat nemzetiségi államból és 2 autonóm területből álló Jugoszláviát eddig csakis Tito tekintélye és erős keze tartotta egységben. Afganisztán, Irán és Pakisztán a Szovjetunió szájában fekszik. Ezen a nagy kiterjedésű vidéken az Egyesült Államoknak egyetlen katonai támpontja sincs. A szovjet előretörés megtorlása csak atombombával volna lehetséges. Kétséges, hogy az Egyesült Államok - a jelenlegi helyzetben - vállalkozna­­k ilyesmire. Kérdés, hogy Moszkva tisztában van-e azzal, hogy milyen nagy és végzetes különbség van Afganisztán (esetleg Irán, Pakisztán) és Jugoszlávia között. Az utóbbi években az Egyesült Államok mindig az engedékenység útját választotta. Jó lenne, ha a Fehér Ház és az Egyesült Államok népe határozottan kijelentené, hogy Jugoszláviában nem tűr meg szovjet tankokat még “baráti” meghívásra sem. Határozott állásfoglalással elkerülhetnénk a Harmadik világháborút. Legalább is bi­zonytalan időre. EGYESEK JÓL JÁRTAK AZ ARANNYAL, MÁSOK NEM LONDON.­­ Az arany árának minden képzeletet felülmúló emelkedése a Dél-Afrikai Unió­ban egy soha nem tapasztalt gazdasági fellendülést hozott. Délafrika termeli a legtöbb aranyat és így most a délafrikai kormány abban a kellemes helyzetben van, hogy csökkenteni tudja az adókat, emelni a nyugdíjakat és a nem fehér lakosság sorsának javítására is nagyobb összeget tud fordítani. CHOMEINI KÓRHÁZBAN Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy Irán eszelős diktátora Ayatolla Chomeini szívbajának kezelése végett kórházi ápolásra szorult. Az egyik teheráni kórházba vitték és állapotáról naponta fognak jelentést kiadni. ........................................................................................... 3636 North PARIS Ave.. CHICAGO, ŰEnois 60634 Főszerkesztő és kiadó: ÁDÁM H ALMÁGY1 LAJOS 3636 N. Paris Ave. Chicago, 111. 60634 Telefon: 312/ 625-8774 Second Class t'ostage paid at Chicago,111. Published: every Saturday Előfizetés egy évre: USA-ban $20,00, félévre $12,00 KÜLFÖLDRE (KANADÁBA) egy évre $25,00 (canadai dollár) félévre $13,00 Editoriéi and Publishing Office: 3636 N . Pár is Ave., Chicago.'lH. 60634 Phone: 625-8774. Managing Editorand Publisher: Louis Halmagyi Adain ■ < amerikai-kanadai a 1 Magyar Elet i cAmericaii'Canadiaq^HungaríariCLife tág* AMERICA'S LARGEST WEEKLY IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE jÜfe'. *<" - TORONTO * MONTREAL __________ NEW YORK*CHICAGO*LOS ANGELES*CLEVELANO * DETROIT • FLORIDA MIT REMÉL MOSZKVA ELÉRNI ? Washington - Neville Chamberlain angol miniszterelnök azután, hogy 1938-ban megengedte Hitlernek Csehszlovákia bekebelezését, azzal mentegetőzött, hogy “ez egy messze fekvő ország, melyről vajmi keveset tudunk.” Ugyanezt elmondhatjuk Afganisztánról is­­ távoli és nincs kilátó a tengerhez. Hogy a Szovjetunió ennek a jelentéktelennek látszó ország bekebelezésére határozta el magát, ennek hátterében nagyon fontos ok játszhatott közre, mely Moszkva szerint megéri a várható kockázatot. A válasz világos. Amint ez várható volt a Kremlin vezetői elérkezettnek látták az időt, hogy lakosságuk nélkülözése árán szerzett hadi fölényüket külpolitikai előretörésre fordítsák, mielőtt a nyugat utoléri fegyverkezéssel őket. Afganisztán után Pakisztán fog következni, mert ennek az országnak az Indiai-óceánon melegtengeri kikötői vannak. Pakisztán hagyományosan nyugatbarát volt 10 évvel ezelőtt mikor India háborút indított ellene és a nyugat cserben hagyta Pakisztánt. A szovjet Politbüro a pakisztániak tudtára adta, hogy a légelhárító rakétákat adnak Afganisztánnak, úgy a következő áldozat­ok lesznek. Pakisztán így arra van kényszerítve, hogy a Szovjetunió és India közé szorítva legalább az egyik fél felől legyen biztonságban. Ha megszüntetik az afgán felkelők támogatását azt várják Moszkvától, hogy az abbahagyja a Beludzsiak támogatását, mert ennek a törzsnnk elszakadása Pakisztán megszűnésére vezet. Pakisztán fontosságától eltekintve Afganisztán az ugródeszka, úgy nyugat, mint dél felé. Az afgán repülőterek elérhető közeibe hozták a Perzsa-öbölt, melyen keresztül kell az olajszállító tartályhajóknak menni, hogy elérjék a nyugati országokat. Az afgán repülőterek birtokában Moszkva kényszeríteni tudja Pakisztánt, hogy haditengerészeti támaszpontot kapjon az In­diai-óceánon, melynek ellenében Moszkva eláll Beludzsisztán leválasztásától. Afganisztán délnyugati határán a szovjet hadosztályok 3 órai távolságban vannak az iráni olajtól. Ez a hadászati közelség támogatást biztosít az iráni kommunista pártnak Chomeini ellen­ében, remélve, hogy az ajatollah megbukik és a keletkező polgárháborúban a szovjet bevonulhat Iránba is. A Perzsa-öböl átellenében van a szovjet csatlós Déljemen, szovjet kubai és keletnémet katonasággal és jelenleg tárgyalások folynak a nyugatbarát Észak-Jemennel, hogy a­z ország egyesülön, mely ha bekövetkezik egy népesebb új szovjet csatlósállam fog létrejönni Szaúdarábia szomszédságában, melynek lakossága nagyobb, mint a nyugat­barát saudiaké, azonkívül, hogy a jemeni vendégmunkások 1/6-át teszik ki Szaud- Arábia népességének. Ha Moszkva úgy dönt - és lehet, hogy ez a döntés már meg is történt - a Politbóró kész megkockáztatni a háborút a Perzsa-öböl birokáért. Az elmulasztott felfegyverkezés így a szovjet előnyére fog szolgálni és Nyu­ateurópa, valamint Japán ki lesz szolgáltatva Moszkva kénye kedvének. PANAMA NINCS MEGELÉGedve Panama elnöke, Aristides Royo, átiratban közölte Washingtonnal, hogy a csatornára vonatkozó szerződés ahogyan azt az US Kongresszus a múlt évben megszövegezte, Panama számára elfogadhatatlan. A szerződés értelmében a Csatorna-zóna fennhatósági joga a múlt év október 1-én átszállt Panamára. Maga a csatorna 2000-ben kerülne Panama fennhatósága alá. Panama nem tudja elfogadni azt a feltételt, hogy a Csatorna ügyeit intéző Bizottság, amelynek 5 panamai tagja lenne, az US honvédelmi minisztérium fennhatósága alatt működjön. Royo elnök szerint, ez az intézkedés nem egyezik az eredet szerződéssel, amelyet annak idején Crtaer elnök és Omar Torrigo írt alá. Az történt, hogy az US Kongresszus mielőtt jóváhagyta volna a szerződést “kisebb változtatásokat” iktatott az eredet szerződésbe. A Panam-csatorna, úgy látszik, hogy továbbra is nagy hullámokat fog verni a US Kongresszusban.

Next