Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1980. május (22. évfolyam, 17-21. szám)

1980-05-03 / 17. szám

1980. május 3. AMERIKAI-KANADAI MAGYAR ÉLET Mi mindig örömmel állunk rendelkezésére Minden kérdésben • TAKARÉKOSKODJON TÖBBET • ÉS NÁLUNK TÖBB PÉNZE MARAD ••• Get more bank for your money BV laké view 9 bank a LANE bank LAKÉ VIEW TRUST AND SAVINGS BANK . MEMBER FDIC 3201 N ASHLAND AVE. CHICAGO, IL. 60657.312/525-2180 LINCOLN PARK OFFICE: 538 DIVERSEY . CHICAGO, IL. 60614 DRIVE-IN BANK: 3301 N. ASHLAND AVE., CHICAGO, IL. 60657 Egyéni és csoportos utazások Európa bármely részébe. Rokonok kihozatala - Hivatalos meghívó levelek elintézése - IKEA csomagok küldése. Látogassa meg HAWAII-t, MEXICO-t, LAS VEGAS-t, avagy az USA bármelyik részét. Hajókirándulások (Cruise) a csodás CARIBBEAN szigetvilág­ba. CHICAGO-BUDAPEST-CHICAGO 14-től­­ 60 napig. Minden utazási problémáját elintézzük, MAGYARUL beszélünk - írhatnak magyarul is. ÓCEÁN HOVEL BUREAU 3061 N. Lincoln Ave. Chicago, Illinois 60657. Tel: 312-348-5700 Dr. Szederkényi Péter TULAJDONOS INGATLAN ÜGYBEN: SCWARZ REALTY INC. 3061 N. Lincoln Ave 327-7966 Menekülnek Castro paradicsomából Fi­del Castro kommunista “paradicsomában” egyre nehezebb az élet. A Szovjet Uniónak napi 18 millió dollárjába kerül, hogy Castrót, a dél-amerikai kommunista apostolát, hatalmon tartsa. A cubai­ nép magas árat fizet ezért a segítségért. Cubai katonák ontják vérüket és áldozzák fel életüket­ a tőlük oly távol fekvő és számukra oly idegen Angolában, Etiópiában és az afrikai kontinens sok más pontján. Cubai tanítók ápolónők, orvosok és sok u.n. “tanácsadók” sínylődik Nicaragua, El Salvador és több más közép-amerikai állam elhagyott vidékein, hogy ott elültessék a Castro kommunizmus magvait. Ugyanakkor Cubában egyre szűkösebb a mindennapi kenyér és egyre kevesebb az egyéni szabadság. Nem csoda, ha a cubaiak egyre nagyobb számban akarják elhagyni Castro paradicsomát. Havannában rendőrök állják el a külföldi konzulátusok kapuit a kivándorlást kérelmezők elől. E hónap elején történt, hogy hat kérelmező megunva a hosszadalmas kálvária járást, autóbusszal áttört a perui konzulátus kerítésén. Közülük az egyik életével fizetett rá erre a kétségbeesett vállalkozásra. Úgy látszik, hogy Castro enyhíteni akart a helyzeten, amikor visszavonta a konzulátus előtt álló rendőröket. Amikor ennek híte terjedt, tíz­ezer kérelmező rohanta meg a perui konzulátust. Letelepedtek az udvaron, a háztetőn és a fákon, hogy kivárják, míg rájuk kerül a sor. Castro nehéz helyzetbe került. A Harmadik világ népei látják, hogy Castro paradicsoma nem paradicsom. Az sem segít rajta, hogy a kivándorlási engedélyre várókat csavargóknak és munkakerülőknek nevezi. Ezzel nem tudja leplezni azt a tényt, hogy Cubában nagy az elégedetlenség. A 10 ezer kivándorlásra váró helyzete sem irigylésre méltó. A konzulátus udvarán hiányoznak a higénia legelemibb követelményei. Ronald Reagan azt javasolta, hogy az US kormány létesítsen a berlinihez hasonló “airlift”-et vagyis repülőgépen szállítsa át a menekülteket az Egyesült Államokba. Ebbe Castro nem igen egyezne bele és az US Kongresszus is huzakodna. Jelenleg az a helyzet, hogy a dél-amerikai ú.n. Andesi Szövetség, (Bolívia, Columbia, Ecuador, Peru és Venezuela) kormányai megmozdultak és hajlandók átvenni a kivándorlásra várók bizonyos részét. Ezt a Fehér Ház is kilátásba helyezte. Ronald Reagennek igaza van abban, hogy először el kell szállítani a menekülőket egy emberségesebb környezetbe és azután megindulhatnak a tárgyalások a végleges elhelyezésükre vonatkozólag. AKI RÚDDAL SZAVAZOTT Havanna,­ Cuba. A kommunista országokban, mint tudjuk csak a párt által kijelölt személyekre lehet szavazni. A keletnémetek azonban lábbal szavaznak mikor elhagyják a szovjet zónát. Eddig ez volt az egyetlen eredeti módja a szavazásnak, de most egy 20 éves cubai sportember erre ráduplázott. Amint a nyári hőségtől és párától alélő cubai főváros mindennapi életét élte, fel sem tűnt nagyon, hogy egy fiatalember hóna alatt tartott rúddal futkároz a főváros utcáin. Cubában nagy becsben tartják a sikert elért sportembereket, mert ezek győzelmei öregbítik Castro uralmának jóhírét, ha ugyan valaha is volt ilyen. A közelgő nyári olimpiász miatt a járókelők elégedetten tekintettek a mellettük elfutó Jose Gonzalezre. 2­1 hónapon át mindig ugyanazon az útvonalon futott, mely a perui követség épülete mellett vezetett el. A múlt év szeptember egyik napján Havannát trópusi vihar záporozott víztömege öntötte el, ilyenkor a cubai fővárosban az élet teljesen lelassult, mert mindenki fedél alá húzódik. Ezt tették a perui követséget őrző katonák is, akiknek parancsuk volt, hogy azonnal lőjjenek, ha egy kubai bemerészkedik a követség területére. A faköpenyekbe bújt katonák látták ugyan Gonzalez alakját, amint az halványan kirajzolódott az omló esőben, de mire észbekaptak Jose egy bajnokot megszégyenítő lenülettel ugrotta át rúdjával a követség kerítését és a következő pillanatban csak azt látták a katonák, hogy eltűnt az egyik követségi ajtó mögött. Jose, amint erről utólag megmelékezett, “a követségi kerítés közel 3 méter magas volt és egyáltalán nem okozott semmi nehézséget átugrani, hiszen erre már hosszab idő óta edzést folytattam.” A story vége az hogy Jose időközben megkapta a kiutazási engedélyt és az ucca járókelői manapság a miami -i uccákon látják amint hóna alatt rúd helyett könyvet tartva igyekszik az egyetemre. 3. oldal

Next