Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1981. május (23. évfolyam, 16-21. szám)

1981-05-02 / 17. szám (16. szám)

2. oldal AMERIKAI-KANADAI MAGYAR ÉLET 1981. május 2. Folytatás az előző oldalról bérüket, de ez az eset az úgynevezett fehér holló. A nagy többség béremelései követelése meghaladja az infláció évi 10-11 százalékos emelkedését. A magas béremelések nyomán az árak emelkednek. A magas bér és a magas, fizetés eredménye, hogy a dolgozók munkateljesítménye, az úgynevezett termelékenysége, elmarad a bére mögött. A vállalat rájön, hogy ráfizet a termelésre. Leállítja az üzemet, emelkedik a munkanélküliek száma. A kisebb vállalatok a 10-11 százalékos béremelést minden ellenkezés nélkül megadják, amíg áremeléssel ezt átháríthatják a vevőkre. Amikor a vevők kimentették minden hitelüket, elakad a vásárlás. A kereskedők, vállalatok nem tudják többé áthárítani a magasabb bérrel és fizetéssel járó költségeket a vevőkre. Ez a folyamat végül is a csődhöz vezet. Feltűnő, hogy a kedvezőtlen körülmények ellenére, az utóbbi hetekben az ipari termelés lassan emelkedik. Ennek okát Volcker abban látja, hogy az ország népe meg van győződve az infláció további emelkedéséről és erején felül vásárol. Ez a folyamat is előbb-utóbb a gazdasági élet megbénulásához (recession) fog vezetni. Az egyetlen kiút a takarékosság lenne, amiről ma senki sem akar hallani. LEVESQUES GYŐZÖTT KANADÁBAN Az 58 éves René Levesque miniszterelnök és pártja, a Parti Quebeco is, meglepetésszerűen győzött a most megtartott tartományi országgyűlési választásokon. A meglepetés abban állt, hogy a múlt év májusában Quebec népe nagy többséggel elutasította Levesque programját, amely Quebec különválását sürgette. A párt mostani győzelmének az­ a titka, hogy Levesque a választási küzdelmek során elejtette a különválási követelést, egyben megígérte, hogy megválasztása esetén, mandátumának idején, fogja feleleveníteni a különválás gondolatát. Quebec tartományi országgyűlésének 122 széke közül 80 jutott a Parti Quebecois képviselőinek. Claude Ryen ellenzéki Liberal Party-ja 42 helyet kapott az országgyűlésben. A szavazatok aránya 48 százalék volt a 46 százalékkal szemben. Quebec valamivel több min­t milliós lakosságának 20 százaléka angol anyanyelvű. Ezek többnyire Montrealban és a környékén laknak. FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! ■n V1 ■ - . ■ ■ " ■ t i ■ 4 amerikai-kanadai m . I » Magyar Elet £ j cAnicrícaii*CanadiaqcHungaríaiicLife • _ tíflüV AMERICA'S LAWGEST WEEKLV IN THE HUNGÁRIÁN LANCtlAGE . — . ■■■ - TORONTO • MONTREAL _________‘ ^ NEW YORK* CHICAGO‘LOS ANGELES* OLE VÉL ANO • OETROIT • FLORIDA | I ’WWWWWWWmHWMWMHMHMHMmWWMMHMWmWWMI | ■ 8636 North PARIS Ave., CHICAGO, Illinois éÖ$34 | Fős/crkcs/tő cs kiadó: ÁDÁM HALMÁüYi FAJOS 3636 N. Paris Avc. Chicago. III. 60634 felelőn: 312.. 625-8774 | S.'kuuú C Postagc pitid ai C hieugw.lii. ■ Published: every Saturdav I ■ Előfizetés egy évre: USA-bar. $25.00 télév,c $13.00 \ KÜLFÖLDRE (KANADÁBA) egy évre $30.00 j ■ (canadai dollár) félévre $17.00 ■ Editonai and Pubtishing Office: 3636 N.Paris Ave., Chicago.'Ili 60634. | I Phonc: 625-8774. Managing Editorand Publishcr: Louis Halmagyi Adam I ■ I LENGYEL KÖLCSÖNTÁRGYALÁSOK. Hitelnyújtás Lengyelországnak újabb nagy összegű kölcsönökre van sürgős szüksége, részben a már felgyülemlett adósságok esedékes részleteinek törlesztése, részben a feltétlenül szükséges importcikkek megvásárlása miatt. Erről tárgyalt Jagielski miniszterelnök­­helyettes Párizsban és Washingtonban, egy lengy­el bankküldöttség pedig Londonban. Jagielski miniszterelnök-helyettes ve­zette a lengyel tárgyalóküldöttséget a múlt heti amerikai—lengyel gazdasági vegyesbizottsági tárgyalásokon, ígéretet kapott újabb amerikai élelmiszerszállít­mányok útnak indítására és az amerikai hitelekből származó tartozások visszafi­zetésének elhalasztására. A Bush alel­­nökkel és az amerikai kormány más tagjaival folytatott tárgyalások után Washingtonban bejelentették: az USA hajlandó zlotyért élelmiszereket, tejport, gabonát szállítani Lengyelországnak. (Már eddig is előfordult, hogy nem kon­vertibilis devizáért vásárolt Lengyelor­szág különféle árukat az USA-tól, s az ellenértéket a lengyel nemzeti banknál tartott zárolt számlára utalta.) Washington emellett garanciát vállalt újabb 200 millió dollár kedvezményes kereskedelmi hitel nyújtására. Ez a hi­telkeret kiegészítené azt a 670 millió dollárt, amelyet már korábban jóváha­gyott az amerikai kormány az október­ben kezdődő 1982-es amerikai költség­­vetési évre. Ezen felül állami tartalé­kokból különféle tejtermékeket, továbbá búzát szállítanak. Az élelmiszervásárlá­­sokra korábban nyújtott hiteleket is átütemezik, visszafizetésüket későbbre halasztják. Mint a kormány­szóvivők el­mondták, e segély beindításához még Reagan elnök hozzájárulása is szüksé­ges. Megfigyelők mindezzel kapcsolat­ban emlékeztetnek arra, hogy a Carter­­kormányzat idején Lengyelország össze­sen 3 milliárd dollár értékű gazdasági segítséget kért az USA-tól. Az amerikai kormány egyik szóvivője közölte, hogy a segélyezés mértékét függővé kívánják tenni „a lengyel problémák békés meg­oldásától és a gazdasági reform sikeres beindításától”. Előzőleg Jagielski Párizsban járt, ahol Giscard elnök bejelentette: Franciaor­szág az idén, tavalyhoz hasonlóan, 4 milliárd frank értékben hajlandó hite­lekkel és különféle segélyekkel támogat­ni Lengyelországot. „Bízunk benne — mondta Giscard —, e pénzügyi támoga­tás a többi nyugati ország segélyeivel együtt lehetővé teszi, hogy Lengyelor­szág újjászervezze szétzilálódott gazda­ságát, és saját erejéből oldja meg belső problémáit.” A Közös Piac miniszteri tanácsa dön­tést hozott Lengyelország élelmiszerek­kel való megsegítéséről. Eszerint a vi­lágpiaci árnál 15 százalékkal olcsóbban, a lehető legrövidebb időn belül a kö­vetkező tételeket juttatják el Lengyelor­szágba: 10—14 ezer tonna vaj, 5 ezer tonna sajt, 2 ezer tonna tej, 20 ezer tonna tejpor, 30 ezer tonna hús, 50 ezer tonna cukor, 20 ezer tonna olaj vagy 50 ezer tonna repcemag, 175 ezer tonna ár­pa, 25 ezer tonna rozs és 200 ezer ton­na kevert takarmány. E szállítmányok együttes értékét félmilliárd márkára te­szik. A brüsszeli bizottság még megvizs­gálja, milyen forrásból finanszírozza az élelmiszerszállítmányokat. Az egyik ja­vaslat szerint a tagállamok a közös költ­ségvetéshez való hozzájárulásuk ará­nyában nyújtanak hitelt a lengyel vásár­lásokhoz, a másik javaslat szerint ará­nyosan többet fizetnének be a közös piaci költségvetésbe, s a hitelt ebből fi­nanszíroznák. Van egy olyan javaslat is, hogy az EGK közös mezőgazdasági pénzügyi alapját terhelné a hitel össze­ge. Mint Brüsszelben közölték, a finan­szírozásban az elsődleges szempont a gyorsaság. Azzal, hogy a nyugati kormányok ve­zetői élénk konzultációt folytattak Len­gyelország ügyében, lendületet adtak a tőkés kereskedelmi bankok és a lengyel bankok képviselői múlt heti londoni ér­tekezletének is. A brit fővárosban Jan Woloszyn, a lengyel külkereskedelmi bank alelnöke vezette szakértői küldött­ség és 40 nyugati bank munkacsoportja tárgyalt a 460 nyugati kölcsönnyújtó pénzintézet nevében. A bankok a nyu­gati kormányok állásfoglalásától teszik függővé, átütemezzék-e Lengyelország tartozásait, teljesítsék-e Lengyelország legújabb, egymilliárd dolláros rendkívü­li hitelkérelmét. A kétnapos londoni tárgyalássoroza­tot követően Woloszyn újságírókkal közölte: a lengyel vezetés meggyőződé­se, hogy júniusig megállapodásra tud jutni a nyugati bankokkal és kormá­nyokkal. Az említett egymilliárdos hitelen kí­vül Lengyelország a következőket kéri a nyugati kormányoktól, illetve bankok­tól:­­ ötéves kihagyással 8—10 év alatt törleszthesse azt a 7,5 milliárd dolláros adósságot, amelyet az idén kellene visz­­szafizetnie. Ez az összeg 3,1 milliárd dolláros bankhitelből és olyan, összesen 4,4 milliárd dollár összegű hitelekből áll, amelyeket a nyugati kormányok ad­tak vagy szavatoltak.­­ Újabb, 3,4 milliárd bank- vagy ál­lami hitel felvételére van szüksége az idén várható 800 millió dolláros tőkés külkereskedelmi deficit fedezésére és az adósságok kamatainak törlesztésére. Ide kívánkozik Jaruzelski kormányfő nyilatkozata is: köszönetet mondott a Szovjetuniónak, amiért lengyel kérésre a tervezett mennyiségen felül szállít nyers- és alapanyagokat. Mint korábban már beszámoltunk róla, a Szovjetunió már­cius elején ígéretet tett arra, hogy hala­dékot ad Lengyelországnak az utóbbi négy évben nyújtott hitelek visszafizeté­sére. A törlesztés 1985 után kezdődhet majd. A tavalyi 670 millió dolláros szovjet hitelen felül újabb 1 milliárd dol­lár kölcsönt kap Lengyelország. Lengyelország vezető nyugati hitelezői Adósság­ . ... állomány Az.iden 1980. XII. esedékes 31-én 10,11sz.tés (milliárd­­mr dollár) dolláz­ NSZK 4,5 678 USA 3 575 Franciaország 2.5 378 Nagy-Britannia 2 220 Ausztria 1.5 203 Lengyelország összes nyugati adóssága 23 3100 Jegypremier „Uram, ez nem lehet igaz! Ez áprilisi tréfa! Nézze a kampókon lógnak a húsok, a felvágottak, s alig vagyunk néhányan” — így sóhajtott fel Varsó egyik nagyforgalmú húsboltjában mellettem egy nyolcvan év körüli nénike. S valóban. Lengyelországban április 1 -től a húsboltok nagy többsége elől eltűntek a sorok. Azóta ugyanis a húst és a húskészítményeket ország­szerte jegyre adják. A jegy mindenki számára garantálja az előírt húsmennyiséget. A­­ dolgozók a húsjegyeket az­­ üzemekben kapták meg, a­­ nyugdíjasoknak és a magán­­vállalkozóknak pedig a taná­csok osztották szét. Ezentúl mindenki a számára kijelölt húsboltban vásárolhatja meg | fejadagját. A jegyrendszer bevezetése komoly adminisz­­­­tratív munkát tesz szükséges­ I sé, mintegy ötezer embert I igényel, és jelentős költséggel I is jár: megszervezése hozzáv­­­vetőleg 60 millió zlotyba ke­­­­rült. A húsadagolás új rendsze­ I­rében a hús mennyiségét egy­­ főre szakmáktól és kortól füg- I­­ően határozták meg. A la­­­­kosságot 9 kategóriába sorol­ták. A legnagyobb, havi 5 kilo­gramm húsadagra a nehéz fi­­­­zikai munkát végzők tarthat­­­­nak igényt. A legkisebb, 2 ki­­­­logrammos fejadagot a falun élő lakosság kapja. A felnőtt­­ lakosság többsége havi 3.5 kilogramm húst és húskészít­ményt vásárolhat. A gyerekek — koruktól függően — 2 és 4,5 kilogramm közötti meny­­nyiséget kaphatnak. A külön­féle kategóriáknak megfele­lően kiadott jegyek (A. B. C. D. stb.) a magasabb és ala­csonyabb fajtákba sorolt hús és felvágott, valamint ba­romf­ mennyiségi normáit tartalmazza. A jegyrendszer ugyanakkor nem terjed ki a belsőségekből készült felvá­gottakra, a hidegkonyhai ké­szítményekre, a mélyhűtött árukra és a konzervekre. Nem változik az üzemi és az iskolai étkeztetés, valamint a vendéglátóipar eddigi ellátási rendszere sem: a vendéglők­ben ezután is mindenki any­­nyi húst ehet, amennyit akar, illetve amennyit kap. ..A húsjegy bevezetését a lakosság már hónapok óta várja” — jegyzi meg a mellet­tem álló fiatalember, és mind­járt így folytatja: ..Elhiheti nekem, hogy mi lengyelek nem a jegyrendszerért rajon­gunk, hanem csupán húst akarunk az asztalunkra.” Va­lószínűleg ez a nézet nyil­vánult meg abban a széles körű társadalmi vitában is, amely a jegyrendszer beveze­tése előtt több hónapig tar­tott és amelynek során az em­berek többsége a jegyrendszer mellett szállt síkra. Persze a szakemberek sem tartják a legjobb megoldás­nak a mostani adminisztratív lépést, már csak azért sem, mert a jegyrendszernek szá­mos negatív hatása lehet, ki­zárja a gazdasági szabályozók érvényesülését, s fekete­piac kialakulásához vezethet. Az elhangzott nyilatkozatokból egyértelműen kitűnik, hogy a hús jegyre történő adagolása szükségmegoldás, a húskér­dést megnyugtatóan csak a lakosság­ keresletének folya­matos kielégítésével lehet ren­dezni. Wtdllna Mi«so MI$so Miyto M Iflo Mipo I II II II II II 100 g 200 g 200 g 206 g 200 g 200 g wediin, | KARTA ZAOPATRZENIA E M,,y° I N 0236433 Lh*.«_­jWfditna vVazna na miesi^c luty 1981 r. £ I 200 « p I--------------------------------------------------u ------------------- nuwiiko i imif -------------------------------------------------------------------------- Ili W^dlina £ a. ---------i--------------------------------------------------------------------ui >" * ■ odrot: c«*»«• — «»»»tco — dziolnica ÜLI f— 200 c űr OÉ -------jj —i---------- v ^ I ulica. «r domu i michkinii ^ W^dltna! IJ : ■ —------- - — O ii ........7*—s 200 g y 1, Karú waftna joot na tora ma iam-aukafiia lub miojtca ^ — ------------ fi *r»cjr. ... - ■ ■ -. — ■* 2. Pcitcttgdlna ©doniéi kirty laopacrienia waina *« |a- -Wgdlina j 4ynia a col* kar«t. Mlf«« || I I. Karú muii kyl wypalniona i na edwroaia korty apa* | 200 g * irtana pitct«cii wydaMcago karig. ^ g Wídlin. W'dlina W*dlln» Qrób Dr6b MI«.o II II II o.s m. 0°««. « 200 g | 200 g | 250 g 250 g Hús jegy — még mint tervezet. Megszervezése hozzávetőleg 60 millió zlotyba került

Next