Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1981. augusztus (23. évfolyam, 30-33. szám)
1981-08-08 / 30. szám
— 24 oldal amerikai-kanadai ÁRA: USA 60 cent Magyar Elet c_yimericari* Canadiari ^Hungariaii cLife AMERICA’S LARGEST WEEKLY IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE TORONTO * MONTREAL Vol.23.No.30.XXIII.évf.30.szám. NEW YORK*CHICAGO*LOS ANGELES*CLEVELAND*DETROIT* FLORIDA August 8., 1981. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ REAGAN: Jöttem, szóltam, győztem 238 : 195 arányban 48 demokrata szavazattal MIT VÉGEZTEK OTTAWÁBAN? Libanon a háborús tűzfészek India erősen fegyverkezik Varsó: új kormány, magasabb árak MIT VÉGZETT AZ OTTAWAI CSÚCSÉRTEKEZLET? A világ hét gazdasági nagyhatalmának vezérei súlyos problémákkal megrakodva érkeztek Ottawába. Senki sem várta, hogy a hónapok óta húzódó problémákat az értekezlet három nap alatt megoldja. Bár a legnehezebb kérdéseket az értekezlet nem oldotta meg, mégis sikeresnek kell elkönyvelnünk. Ez elsősorban Reagan elnök kiváló “public relation” érzékének köszönhető, aki a legellentétesebb nézetek tárgyalásánál is megtartotta kellemes, barátságos és mindenkit engedékenységre késztető modorát. A zárónyilatkozat nem sorol fel eredményeket és sikertelenségeket. Úgy van megfogalmazva, hogy abba minden résztvevő belemagyarázhatja a sikerét, így pl. Trudeau és Mitterrand szerette volna, ha a hét gazdasági nagyhatalom lekötelezi magát a szegény országok globális (válogatás nélküli) támogatására. Reagan elnök és tanácsadói idegenkedtek ettől a javaslattól, különösen, ami a globális támogatást illeti. A zárónyilatkozat szövege, csak a javaslat “közelebbi megtárgyalását” helyezi kilátásba. Trudeau és Mitterrand az USA részéről úttörő változást (break-through) lát ebben a szövegben. Reagan elnök tanácsadói ezt tagadják. Nagy-Britanniát és Japánt kivéve, a csúcsértekezlet résztvevői kifogásolták a magas US kamatlábat és annak csökkentését kérték. Reagan elnök udvariasan, de állhatatosan kitartott eredeti álláspontja mellett, hogy csak az infláció legyőzése nyithatja meg a gazdasági válságból kivezető utat. Bár Schmidt kancellár és Mitterrand elnök kénytelen kelletlen belenyugodott Reagan elnök állásfoglalásába, nem bíznak az US terv sikerében. Reagan elnök szerette volna, ha a nyugateurópai államok feladnák, vagy csökkentenék a szibériai földgáz vásárlásának tervét. Ezt az álláspontját azzal indokolja, hogy a szovjet földgázra támaszkodó Nyugat-Európa ki lenne szolgáltatva a szovjet kormány kényének-kedvének. Schmidt kancellár viszont azt fejtegette, hogy a szovjet földgáz-szállítás nem fogja elérni a szükséglet 10 százalékát sem és így annak esetleges leállítása nem veszélyeztetheti a nyugat-európai államok politikai és gazdasági függetlenségét. A zárónyilatkozat erre vonatkozólag csak annyit mond, hogy a nyugat-európai kormányok figyelemmel fogják kísérni a fejleményeket és a nyugati világ katonailag fontos technológiáját nem fogják megosztani a Szovjetunióval. A csúcsértekezlet eredményeként könyvelhető el, hogy a nyugati világ vezérei közelebbről megismerték egymást, nemcsak személyes vonatkozásban, de politikai és gazdasági felfogásukat illetőleg is. Reagan elnököt, aki kétségtelenül dominálta az értekezletet, szemmel láthatóan kifárasztotta a háromnapos értekezlet, amelynek feszült légkörét még feszültebbé tette az Izrael és a PLO között éppen akkor megindult kegyetlenkedések sorozata. LIBANONBAN AZ ELSŐSZÁMÚ HÁBORÚS TŰZFÉSZEK Izraeli pilóták mélyen Libanon felett lelőttek egy szíriai harci repülőgépet, amely meg akarta akadályozni az egyik PLO gerillafészek elleni izraeli légitámadást. Másnap PLO gerillák szovjet gyártmányú Katusa rakétákkal lőttek két észak-izraeli várost. A támadás következtében három izraeli meghalt, 13 megsebesült. Ez csak egyik kis epizódja annak a háborúnak, amely már évek óta folyik a libanoni PLO gerillák és Izrael hadereje között-. Tragikus háború ez, amelyben tízszer több asszony és gyermek pusztul el, mint katona. A feltartóztathatatlan folyamat receptje: Terrorista támadás, majd ennek megtorlása és újabb terrorista merénylet a megtorlás megtorlásaképpen. Az izraeli megtorlás nyomán tízszer annyi arab hal meg, mint a megtorlást megelőző terrorista cselekmény nyomán, de az arab világban az emberi élet alig számít valamit. A PLO és Izrael örökös harcának színtere a szerencsétlen Libanon. A világnak ez a természeti szépségekkel és kedvező éghajlattal megáldott vidéke a fékezhetetlen gyűlölködés országa. Három milliónyi lakossága 93 százalékban arab, 6 százaléka örmény. A gyűlölködés vallási alapokra vezethető vissza. Az arab lakosság 57 százaléka mohamedán, 40 százaléka maronita ortodox keresztény. 1970 óta Libanon politikai és gazdasági kulcsállásait mohamedán arabok töltik be. Ez a mohamedán és a keresztény arabok közötti gyűlölködés egyik oka. Folytatás a következő oldalon OMT* 13* 1O O H'H1 C O co HPJ 03 Cn Z O • C/3 . N Htr* P MH-r+ • » 31 o 3 030 PJ OH*to·13 ‘CP·· r (0 l—i* COH* *Hro •00 H