Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1981. augusztus (23. évfolyam, 30-33. szám)

1981-08-08 / 30. szám

— 24 oldal amerikai-kanadai ÁRA: USA 60 cent Magyar Elet c_yimericari* Canadiari ^Hungariaii cLife AMERICA’S LARGEST WEEKLY IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE TORONTO * MONTREAL Vol.23.No.30.XXIII.évf.30.szám. NEW YORK*CHICAGO*LOS ANGELES*CLEVELAND*DETROIT* FLORIDA August 8., 1981. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ REAGAN: Jöttem, szóltam, győztem 238 : 195 arányban 48 demokrata szavazattal MIT VÉGEZTEK OTTAWÁBAN? Libanon a háborús tűzfészek India erősen fegyverkezik Varsó: új kormány, magasabb árak MIT VÉGZETT AZ OTTAWAI CSÚCSÉRTEKEZLET? A világ hét gazdasági nagyhatalmának vezérei súlyos problémákkal megrakodva érkeztek Ottawába. Senki sem várta, hogy a hónapok óta húzódó problémákat az értekezlet három nap alatt megoldja. Bár a legnehezebb kérdéseket az értekezlet nem oldotta meg, mégis sikeresnek kell elkönyvelnünk. Ez elsősorban Reagan elnök kiváló “public relation” érzékének köszönhető, aki a legellentétesebb nézetek tárgyalásánál is megtartotta kellemes, barátságos és mindenkit engedékenységre késztető modorát. A zárónyilatkozat nem sorol fel eredményeket és sikertelenségeket. Úgy van megfogalmazva, hogy abba minden résztvevő belemagyarázhatja a sikerét, így pl. Trudeau és Mitterrand szerette volna, ha a hét gazdasági nagyhatalom lekötelezi magát a szegény országok globális (válogatás nélküli) támogatására. Reagan elnök és tanácsadói idegenkedtek ettől a javaslattól, különösen, ami a globális támogatást illeti. A zárónyilatkozat szövege, csak a javaslat “közelebbi megtárgyalását” helyezi kilátásba. Trudeau és Mitterrand az USA részéről úttörő változást (break-through) lát ebben a szövegben. Reagan elnök tanácsadói ezt tagadják. Nagy-Britanniát és Japánt kivéve, a csúcsértekezlet résztvevői kifogásolták a magas US kamatlábat és annak csökkentését kérték. Reagan elnök udvariasan, de állhatatosan kitartott eredeti álláspontja mellett, hogy csak az infláció legyőzése nyithatja meg a gazdasági válságból kivezető utat. Bár Schmidt kancellár és Mitterrand elnök kénytelen kelletlen belenyugodott Reagan elnök állásfoglalásába, nem bíznak az US terv sikerében. Reagan elnök szerette volna, ha a nyugat­európai államok feladnák, vagy csökkentenék a szibériai földgáz vásárlásának tervét. Ezt az álláspontját azzal indokolja, hogy a szovjet földgázra támaszkodó Nyugat-Európa ki lenne szolgáltatva a szovjet kormány kényének-kedvének. Schmidt kancellár viszont azt fejtegette, hogy a szovjet földgáz-szállítás nem fogja elérni a szükséglet 10 százalékát sem és így annak esetleges leállítása nem veszélyeztetheti a nyugat-európai államok politikai és gazdasági függetlenségét. A zárónyilatkozat erre vonatkozólag csak annyit mond, hogy a nyugat-európai kormányok figyelemmel fogják kísérni a fejleményeket és a nyugati világ katonailag fontos technológiáját nem fogják megosztani a Szovjetunióval. A csúcsértekezlet eredményeként könyvelhető el, hogy a nyugati világ vezérei közelebbről megismerték egymást, nemcsak személyes vonatkozásban, de politikai és gazdasági felfogásukat illetőleg is. Reagan elnököt, aki kétségtelenül dominálta az értekezletet, szemmel láthatóan kifárasztotta a háromnapos értekezlet, amelynek feszült légkörét még feszültebbé tette az Izrael és a PLO között éppen akkor megindult kegyetlenkedések sorozata. LIBANONBAN AZ ELSŐSZÁMÚ HÁBORÚS TŰZFÉSZEK Izraeli pilóták mélyen Libanon felett lelőttek egy szíriai harci repülőgépet, amely meg akarta akadályozni az egyik PLO gerilla­fészek elleni izraeli légitámadást. Másnap PLO gerillák szovjet gyártmányú Katusa rakétákkal lőttek két észak-izraeli várost. A támadás következtében három izraeli meghalt, 13 megsebesült. Ez csak egyik kis epizódja annak a háborúnak, amely már évek óta folyik a libanoni PLO gerillák és Izrael hadereje között-. Tragikus háború ez, amelyben tízszer több asszony és gyermek pusztul el, mint katona. A feltartóztathatatlan folyamat receptje: Terrorista támadás, majd ennek megtorlása és újabb terrorista merénylet a megtorlás megtorlásaképpen. Az izraeli megtorlás nyomán tízszer annyi arab hal meg, mint a megtorlást megelőző terrorista cselekmény nyomán, de az arab világban az emberi élet alig számít valamit. A PLO és Izrael örökös harcának színtere a szerencsétlen Libanon. A világnak ez a természeti szépségekkel és kedvező éghajlattal megáldott vidéke a fékezhetetlen gyűlölködés országa. Három milliónyi lakossága 93 százalékban arab, 6 százaléka örmény. A gyűlölködés vallási alapokra vezethető vissza. Az arab lakosság 57 százaléka mohamedán, 40 százaléka maronita ortodox keresztény. 1970 óta Libanon politikai és gazdasági kulcsállásait mohamedán arabok töltik be. Ez a mohamedán és a keresztény arabok közötti gyűlölködés egyik oka. Folytatás a következő oldalon OM­­T* 13* 1O O H'H1 C O co H­­PJ 03 Cn Z O • C/3 . N Htr* P MH-­r+ • » 31 o 3 030 PJ OH*t­o·13 ‘C­­P·· r (0 l—i* COH* *Hro •00 H

Next