Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1981. november (23. évfolyam, 43-46. szám)

1981-11-07 / 43. szám

24 oldal ■ . . ÁRA: USA 60 cent­ ro . co NOVEMBER 4. NEMZETI GYÁSZÜNNEPÜNK .­­ ■ _ TORONTO ★ MONTREAL AMERICA’S LARGEST WEEKLY IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE cAmeiícari• Canadiaii cHungariaii ^ife Vol.23.No.43.XXIII.évf.43.szám NEW YORK*CHICAGO*LOS ANGELES*CLEVELAND * DETROIT* FLORIDA November 7, 1981. O ro tr" íroO H-f—1 p O CD H­­£> 0J W 21 O • ín • N Hr » HP- rf • 3 3* o 3 050 Pj O H 0)3 '< H■P> < t­­<ö u. íO co H • NE HIGYJ MAGYAR-LENGYEL A SZOVJETNEK AKÁRMIT IS ÍGÉRGETNEK!!. NAGY IMRÉT ÉS TÁRSAIT ugyancsak. A jugoszláv követségről - szabadságot ígérve - KICSALTÁK, ELFOGTÁK, KIVÉGEZTÉK !!! A HŐSÖK NEM HALNAK MEG, HANEM AZ UTAT MUTATJÁK AZ UTÓDOKNAK... HALLJÁTOK NEMZETEK! amerikai-kanadai a Magyar Élet EMLÉKEZZ !!! MALÉTER ÉS TÁRSAIRA, akik mint egyenjogú tárgyalófelek voltak a csepeli szovjet főhadiszálláson: ELFOGTÁK, KIVÉGEZTÉK!!! Irta: SEGESDY LÁSZLÓ 1956 november. Halljátok, franciák és angolok. Németek, svédek, belgák, spanyolok, Norvégek, olaszok, lengyelek. Amerikaiak s ti mind, emberek, Kik láttátok a ránk zuhant vihart És hagytátok leölni a magyart! Halljátok meg ’a költő juj szavát. Ki elvesztett szülőt, testvért, hazát, S a hangja nem csak zeng, hanem sír is! Ha meghalunk, hát meghaltok ti is! Népek, halljátok ha van fületek. Egy hős nemzet nevében üzenek, Kiáltom és ki merem mondani: Magyar nem fogja vérét ontani Tiértetek, ha rátok dől a vész S ha majd a torkoton lesz a kés! Ha mindenki majd titeket okol, S ha majd rátok szakad szovjet­ pokol. Ha nem marad közületek tíz is, Én kimondom: vesszetek ti is! Nem volt egy értünk dobbanó szív is . . . S ha így kell vesznünk, vesszetek ti is! S megírja egyszer a történelem: Magyarnak lenni jaj volt, gyötrelem — Magyarnak lenni jaj volt, kárhozat, De nem hiába volt az áldozat! Mert ránk zúdulhat újabb vérözön,. S ha nem marad egy kő a kövön, Ha tank­csordák rohannak ránk megint . Az Úristen egyszer majd ránktekint, S áldó kezével védőn betakar, Hogy újra éljen, győzzön a magyar!!! De ha e harcban mégis elveszünk . . . Hát vesszünk el! S ti vesszetek velünk!!! Tengeren túlról nektek üzenem: Elfogy a hit, fohász, a türelem. Eláll a harc, ha nincs több golyó És elapad a drága vérfolyó — Kiszárad egyszer majd a könnypatak És elhalkulnak majd a jajszavak — S ha eltemették mind a holtakat És ellenálló már alig akad. Ha elfogy a falat kenyér, víz is. Tán elveszünk, de elvesztek ti is! Mert hagytátok a vészt ránk rontani, Szabadságunkat vérbe fojtani­­. Hagynátok: ifjak, nők és gyermekek Szovjet-hordák prédái legyenek . . . Csak tárgyaljtatok a békén éltetek! Míg más ontotta a vérét értetek! Nem hallottátok a küzdők szavát, Kik puszta kézzel védték a hazát!

Next