Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1983. július (25. évfolyam, 27-29. szám)

1983-07-09 / 27. szám

2.oldal.AMERIKAI-KANADAI MAGYAR ÉLET 1983. július 9. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS A SZOVJETUSTIÓ KÖZÖTT jelenleg három fegyverkorlátozási tárgyalássorozat is folyik; az egyik tárgya a konvencionális,­­ a másik kettőé a nukleáris fegyverkezés. A nukleáris fegyverekről Genfben tárgyalnak a két szuperhatalom megbízottai, az úgynevezett START, illetőleg INF megbeszéléseken. Az amerikai szenátus külügyi bizottságában tegnap óta a START tárgyalásokról van szó. Weinberger miniszter londoni beszédében az INF-el kapcsolatban foglalt állást. Amikor a S­T­A­R­T tárgyalások megindultak, akkor Reagan amerikai elnök azt javasolta, mind a két fél csökkentse atomfegyverzetét úgy, hogy egyiknek se maradjon több rakétája 850-nél. Reagan azt is mondta, a 850 rakétának legfeljebb ötezer robbanófeje legyen, két és félezerrel kevesebb, mint eddig. Ezzel szemben Brezsnyev, a Szovjetunió akkori párt- és államfője 1800 rakétáról beszélt. Brezsnyev akkor azt is mondta, amíg az efölötti tárgyalások folynak, fagyasszák be mindkét fél nukleáris fegyvertárát. Brezsnyevnek ezt a második javaslatát azután Amerikában - a kormánnyal ellentétben - sokan magukévá tették. Ezek utcai tüntetéseket rendeztek a befagyasztás érdekében, a képviselőház pedig 278 szavazattal 149 ellenében felhívta a kormányt, még a fegyvercsökkentés előtt igyekezzen megegyezni a befagyasztásban. És később Kennedy szenátor ugyanilyen értelmű javaslatot nyújtott be a washingtoni törvényhozás felsőbb házába. Ez a most kezdődött tárgyalássorozatnak talán a legfontosabb témája. Egy másik előterjesztés, amely Bob Dole szenátortól származik, lényegileg a megfordítottja az előbb említettnek. Ebben az szerepel, hogy először kell lecsökkenteni a nukleáris fegyverek számát, azután befagyasztani a fegyvertárt, mégpedig nemcsak a stratégiai természetűt, de azt is, amelyhez a közepes hatósugarú rakéták tartoznak. Cari Lewin szenátor ezzel szemben azt ajánlja, hogy az interkontinentális, tehát stratégiainak nevezett atomfegyvereknek a kipróbálását is szüntessék be. Egyébként pedig annak az elgondolásnak az elfogadását kívánja, amelyet nemrégiben egy Reagan elnök által összehívott bizottság dolgozott ki, hogy tudniillik a több robbanófejű, nagy rakéták állomásoztatásáról térjenek át a kis, egyrobbanófejűek hadrendbe állítására. Egyidejűleg a Nyugat-Keleti tárgyalásokon nem a rakétákat, hanem a robbanófejeket számlálják. És ugyanennek a bizottságnak egy másik javaslatát terjesztette elő Sam Nunn és William Cohen szenátor is, aki azt kívánja, hogy mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok építse le stratégiai nukleáris fegyverzetét úgy is, hogy minden egyes újonnan szolgálatba állított robbanófej helyett szereljen le két régit. Talán modani sem kellene, hogy minden javaslat benyújtója azt állítja, a békét akarja biztosabbá tenni. De természetesen a béke biztosítása a célja az amerikai kormánynak is - csak éppen az ellenzéki szenátorokétól eltérő módon. Hogy hogyan, azt mondja el még egyszer Weinberger honvédelmi miniszter londoni látogatása során. Weinberger a brit fővárosban tartott beszédében kijelentette, az a nézete, hogy a Szovjetuniót az 1979-es NATO kettős döntés végrehajtásával, tehát új közepes hatósugarú atomfegyverek telepítésével lehet a legjobban meggyőzni arról, az ő érdeke is, hogy minél előbb fegyvercsökkentési szerződést kössön az Egyesült Államokkal. Botrány a szovjet katona hullákkal Az amerikai hírszolgálati iroda, a UPI Moszkvából egy botrányról küldött jelentést. Eszerint a szovjet fővárostól 35 kilométerre levő Cskalovszkajában, amely a szovjet légierő szállító egységének központja, a hadsereg négy tagját hosszú börtönbüntetésre ítélték, és 40 további várja a bírósági tárgyalá­sát. A vád ellenük az, hogy nagyszabású csempészést folytattak Afganisztán és a Szovjetunió között. Ennek a légi egységnek a feladata többek között az is, hogy hazaszállítsa az afganisztáni harcokban elesett szovjet katonák holttestét, így a gépek üresen repülnek Kabulba. A pilóták és szállító személyzet tagjai azonban bőségesen felszerelték magukat vodkával, amelynek üvegét odahaza 5 rubelért vásárolták. Az italt aztán Kabulban becserélték szőrmekabátokra és japán származású rádiókra, elektronikus felszerelésekre. Állítólag három üveg vodkáért, vagyis 15 rubelért olyan bundát kaptak, amelyet 2.000 rubelért tudtak értékesíteni a hazai feketepiacon. A csempészést jól megszervezték. A szőrmekabátokat és bundákat a koporsókba tették. Ezeket a koporsókat Kabulban lepecsételték, de ez nem akadályozza meg a csempészeket abban, hogy ügyesen felnyissák a tetőt, és az elesett szovjet katona mellé befektessék a bundákat és a rádiókat. Hazatérve csak őket és a gépet vizsgálták át, a koporsókat nem nyitották ki. Amikor azután azokat tovább­szállítás céljából elhelyezték egy raktárban, a csempészek kivették a halottak mellől a zsákmányt és a fekete­piacon busás haszonnal értékesítették. MOSZKVA Új egyrubeles van forgalomban a Szovjetunióban. Nevezhetjük űr-rubelnek is, mert Valentyina Tyereskova, a világ első női kozmonauta Űrrepülésének 20-ik évfordulójára verték. Egyébként az űr­rubel bevezetése egybe esik a szovjet parlament megnyitásával. 3636 North Paris Ave, Chicago, Illinois 60634 ! Főszerkesztő és kiadó:ÁDÁM HALMÁGYI LAJOS J Telefon: 312/ 625-8774 Second Class Postage paid at Chicago, 1L Published: every Saturday, except in January and July i t one week. ! Előfizetés 1 évre: US$ 25,00, félévre: ÜSS 15,00 J í Subscription 1 Year: ÜSS 25,00, halfYear ÜSS 15.- J Editorai and Publisbing Office: J 3636 N. Paris Ave., Chicago, IL 60634 * Phone:312-625-8774. Managing Editor and Publisher: J ! Louis Halmagyi Adam. | 1 ) Jövőre Indul az A tervnek már a részleteit is kidolgozták és az European Broadcasting Union, amely magába tömöríti a nyugat-európai TV- és rádió­állomásokat, márciusban meg akarja indítani kísérleti adását. Az európai Közös Piac 10 tagállama hosszas vita után tisztázta a nyelvi problémát is és eldöntötték, hogy a műsort váltakozva 6 nyelven adják és azok a nézők, akik éppen nem anyanyelvükön kapják a programot, a képhez sugárzott feliratból érthetik meg, miről van szó. Márciusban kezdik majd meg a kísérleti adásokat és szeptembertől kezdve már napi 6- 8 órát sugároznak. A teljes, kora reggeltől késő estig tartó program bevezetésére 1990-ben lehet számítani. A technikai megoldást természetesen mesterséges holdra bízzák, amelyet azonban csak 1984-ben tudnak Föld­körüli pályára küldeni. Két évvel később egy még erősebb TV-szatallsta startját tervezik, amely már teljesen kielégíti majd az igényeket. Vitás kérdés volt a hirdetések problémája is, mert két nyugat-európai országban Belgiumban és Svédországban ezt a törvény tiltja, így ezekben valószínűleg ki kell majd kapcsolni az adást, ha hirdetés jelenne meg a képernyőn. Erről ugyanis az Európa TV nem mondhat le, mert nem tudná fedezni a sok millió dolláros évi költségvetését. Ez a műsor sem fog gyökeres változást jelenteni az eddigi nemzeti programokhoz viszonyítva, de összeállítói igyekeznek az európai kultúrát előtérbe állítani és széles körben megismertetni. És teljesen újszerűnek ígérkezik a hírszolgálat, mert ki fognak maradni belőle a csak nemzeti szempontból érdekes jelentések és sokkal nagyobb tájékoztatást nyújt majd az általános európai eseményekről. Azt tervezik, hogy az Európa TV-nek 300 millió nézője lesz. Persze azt sem szabad elfelejteni, hogy nagy lesz a konkurrenciája, mert hét év múlva minden nyugat európai lakás 36 nemzetközi és nemzeti programot láthat, és évente egymillió program­óra között válogathat.

Next