Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1984. április (26. évfolyam, 13-16. szám)
1984-04-07 / 13. szám
24. oldal in • Louis Szathmary Lej:84.12.31. 2212 N. Lincoln Ave Chicago, IL 60614 ÁRA: VSA600 amerikai-kanadai m Magyar Elet dAmerícati• Canadiani cHungarian AMERICA’S LARGEST WEEKLY IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE EGYETLEN ORSZÁGOS MAGYAR NYELVŰ HETILAP .AMERIKÁBAN. Vol.26.No.13.XXVI.évf.13.szám. NEW YORK*CHICAGO*LOS ANGELES*CLEVELAND*DETROIT*FLORIDA Ápril 7, 1984 SZOVJET TERV A TÁMADÁSRA NEM ENGEDIK KI A ZSIDÓKAT A SZOVJETBŐL NÉMET EGYESÍTÉS ÚJKORI HÁBORÚKBAN HÁNYAN HALTAK MEG MOSZKVA ÉS NYUGAT MÁR TÁRGYALNAK HALDOKLIK A KÖZÖS PIAC SVÁJC AZ ENSZ-BEN KANTONOKRA BOMLIK LIBANON ? A svájci Lausenne-ben eredménytelenül végződött a libanoni pártok második “békekonferenciája”. A “Zöld vonalon”, amely elválasztja a muzulmán Nyugat-Beirutot a keresztény-arab Kelet-Beiruttól, újra dörögnek a fegyverek. Amin Gemayel, névleges elnök, és a nyolc politikai párt vezetői nem tudtak megegyezni egy olyan politikai reformtervezetben, amely végét vetette volna a megszakításokkal immár kilenc éve tartó polgárháborúnak.Egyetlen pontban értettek egyet: A fegyverszünetet meg kell tartani! Ez sem sikerült, és a tárgyalások megszakítását követő 24 órában legalább négy ember meghalt és 24 megsebesült a Zöld vonal mentén fellángoló harcokban. A keresztény-mohamedánok szószólója, Naoum Farah, a muzulmán vezetők “negatív magatartását” okolta a tárgyalások eredménytelenségéért. A drúz Progresszív Szocialista Párt (PSP) vezére, Walid Jumbalii, és a sia-mohamedánok katonai ágának (AMIL) vezetői viszont Gemayel elnöknek a kisebbség politikai hatalmához való makacs ragaszkodásában látják az eredménytelenség okát. A tárgyalások eddigi menete Amin Gemayel elnök személyes kálvária-járásának útja volt. A Kálvária első állomása a Lebanon és Izrael között 1983 májusában, Reagan elnök támogatásával létrejött “békeszerződés” volt. A drúzok katonai győzelme és Szíria elnökének, Asszadnak, ügyes politikája papírkosár-halálra ítélte ezt a rövidéletű okmányt. Gemayel elnök hatályon kívül helyezte az Izraellel kötött szerződést és Asszad segítségét kereste, csak azért, hogy a jelenleg kisebbségi keresztény-arab (falangista) párt kezében maradjon a politikai hatalom. Asszad a segítséget megígérte, de amint a Lausenne-i tárgyalások eredménytelensége mutatja, a drúzok és a libanoni sia muzulmánok ellenállása még Asszadnál is hatalmasabb tényező. Amin Gemayel elnöki kilátásai egyre inkább halványodnak, annak ellenére, hogy úgy a washingtoni kormánynak, mint Asszadnak erre vonatkozó ígéretet bírja. A helyzet ma az, hogy a falangista katonai vezetők - Gemayel elnök megkerülésével - közvetlen tárgyalásokat kezdtek a drúzokkal és a fia muzulmánok vezérével Berrivel. Ezeknek a tárgyalásoknak hátterében Libanon “kantonizálása” áll, valószínűleg svájci mintára. A túlnyomóan keresztény-arab lakosságú Kelet-Beirut és a környező hegyvidék lenne a falangista kanton, a drúzok lakta Shouf-hegység és vidéke lenne a drúz kanton, Nyugat-Beirut és a tőle délre eső vidék jutna a mohamedán araboknak, és így tovább. Egyelőre senki sem tudja megmondani, hogy Libanonnak hány politikai pártja és vallási szektája tart igényt önálló kantonra. A kantonális rendszer bevezetése lenne az utolsó szalmaszál, amelybe kapaszkodva talán meg lehetne tartani Libanon egységét és függetlenségét. Az elkövetkező hetek, hónapok fogják eldönteni, hogy járható-e ez az út. EGYESÜLT EURÓPA Az Európa Parlament, a Közös Piac tíz tagállamának képviselői testülete a hét elején határozatot hagyott jóvá, amely elítélte a kommunista irányítású államok titkos szervezeteinek felforgató és kémtevékenységét az európai Gazdasági Közösség területén. Ez is bizonyítja, hogy a nyugateurópai államok e tömörülése nem kizárólag gazdasági jellegű, hanem az Egyesült Európa gondolatának szorgalmazója. Az Egyesült Európa pedig, az elképzelések szerint, idővel magába foglalná azokat a közép- és keleteurópai országokat is, amelyek jelenleg politikai rendszerük és a rájuk gyakorolt szovjet nyomás miatt nem csatlakozhatnak a Közös Piachoz. Kohl nyugatnémet kancellár a közelmúltban tett amerikai látogatása során szintén nyomatékosan rámutatott arra, hogy az