Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1984. április (26. évfolyam, 13-16. szám)

1984-04-07 / 13. szám

2.oldal. AMERIKAI-KANADAI MAGYAR ÉLET 1984. április 7. európai államok közös múltja és hagyományai összekapcsolják a kontinens nyugati és keleti részét. A Német Szövetségi Köztársaság kormányfője kifejezte abbéli reményét, hogy ha nem is a közeljövőben, de idővel sikerül felszámolni a földrészen keresztül húzódó választóvonalat. Az Európa Parlament képviselőinek egy csoportja pedig azt tűzte ki feladatául, hogy a lehető legnagyobb mértékben figyelemmel kíséri az emberi jogok tiszteletben tartásának ügyét a Szovjetunióban és a Moszkvával szövetséges államokban. Mint ismeretes, az Európa Parlament politikai ügyekben illetékes bizottságának van egy emberjogi bizottsága is, de az előbb említett csoport nem azonos ezzel. Tulajdonképpen neve sincs, csak önkéntes tagjai és persze céljai. A csoport tagjai között egyaránt vannak németek, brittek, franciák, olaszok, konzervatívok, szocialisták, liberálisok, de nyugati viszonylatú politikai elképzeléseiktől függetlenül egyetértenek abban, hogy rendületlenül figyelemmel kell kísérni az emberi jogok tiszteletben tartását, illetve a helsinki egyezmény ide vonatkozó szakaszának megsértését a kommunista rendszerű országokban. Ezenkívül ápolják kapcsolataikat a Közép- és Keleteurópából Nyugatra menekült emigránsokkal is. Ez az egyelőre még nemhivatalos csoport alig egy esztendővel ezelőtt jött létre, de egyre többen csatlakoznak hozzá, részben meggyőződésből, részben pedig segítőkészségből, hiszen a két alapító tag fizikailag nem győzi, hogy behatóan foglalkozzék az egész szóbanforgó térség problémáival. Az egyik nagy britanniai Európa-parlamenti képviselő, aki csak később csatlakozott ehhez a szervezeten belüli mozgalomhoz, javaslatot terjesztett elő, hogy az Európa Parlament hívja meg előadás tartása céljából Lech Walesát, a betiltott Szolidaritás szakszervezet vezetőjét... A javaslatot az Európa Parlament elfogadta. Megjegyzendő, hogy a Közös Piacnak ez a népképviseleti része már tavaly határozatot hagyott jóvá, amelyben támogatásáról biztosította nem csupán Lech Walesát, de a Szovjetunióban belföldi száműzetésben élő élő Szaharov professzort is. Az Európa Parlament egyébként rendszeresen, minden évben kétszer megvitatja az emberi jogok ügyét a Szovjetunióban és a Moszkvával szövetséges államokban. Minden esztendőben egyszer, amikor a helsinki egyezmény betartásáról van szó, jelképesen üresen hagynak egy széket, emlékeztetve azokra a kommunista irányítású A semleges Svájc a hírek szerint ENSZ tagállam akar lenni. Miért nem léptek be eddig és mi késztette a svájciakat álláspontjuk felülvizsgálására? Svájc soha nem csatlakozott az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez. Talán azért, mert az erős realitás­érzékkel felruházott svájciak kezdettől fogva nem tápláltak a Világszervezetről különösebb illúziókat? Meglehet, de persze sohasem ez volt a hivatalos indokolás. A svájciak elsősorban arra hivatkoztak, hogy az ország féltékenyen őrzött semleges státuszát esetleg veszélyeztethetné a Világszervezet fórumán való állásfoglalás különböző nemzetközi ügyekben. A svájci kormány a hetvenes évek végén kezdte fontolóra venni ennek a hagyományos tartózkodásnak a felülvizsgá­lását. 1981 decemberében parlamenti bizottságot alapítottak a kérdés tanulmányozására és a bizottság jelentése végeredményben az ENSZ-csatlakozást ajánlotta. Most ezt a bizottsági jelentést hagyta jóvá a berni Nemzeti Tanács, vagyis a svájci parlament alsóháza. Nem túlzottan meggyőző többséggel: 112 szavazattal­­ 78 ellenében. Valószínű, hogy az ügy a nyár folyamán kerül az Államtanácsnak nevezett felsőház elé. Ha ott is jóváhagyják, a végső döntést a svájci alkotmány értelmében a lakosságnak kell meghoznia, tehát az ENSZ csatlakozása ügyében népszavazást kell tartani, amire előre láthatóan a jövő év elején kerülne sor. A svájci kormány, illetve az említett parlamenti bizottság nem azért hajlik az ENSZ csatlakozás felé, mert különösebben vérmes várakozásokat fűzne a Világszervezet­hez - csupán azért, mert az eddigi tapasztalatok alapján úgy véli, hogy az ENSZ tagjaként Svájc bizonyos szerény, de hasznos hozzájárulást tudna tenni a világ ügyeinek ha nem is a megoldásához - de legalább egyes esetekben a megoldás megközelítéséhez. Ugyanakkor Ausztria és Svájc példája bizonyítja, hogy az ENSZ tagság egy ország semleges státuszától jól összeegyeztethető. Svájc már amúgy is tagja az ENSZ számos szervezetének és intézményének - tevékenyen részt vesz munkájukban és évi 60 millió dollárt fizet e szervezetek pénztárába. Kiderült az is, hogy a svájciak nagyon hasznos szerepet tölthetnek be nemzetközi tárgyalási fórumokon. Például a helsinki határozatok végrehajtását számonkérő maratoni madridi konferencián a svájci küldöttség nagyon konstruktív szerepet játszott a semleges országok csoportján belül - többek között ezen országok közvetítő kompromisszumos javaslatainak kidolgozásában is. Svájcot egyébként amúgy is bizonyos laza kapcsolat fűzi a világszervezethez: küldöttsége megfigyelői minőségben vesz részt az ENSZ közgyűlésein. Ugyanez a státusa az úgynevezett Palesztin Felszabadítási Szervezet és a namíbiai nacionalista csoport, a SZVAPO küldöttségének. Egyes megfigyelők szerint a svájciak kényelmetlennek érzik, hogy mint megfigyelők ezekkel a csoportokkal közös nevezőre kerülnek, ezért is tartják kívánatosnak a teljesjogú csatlakozást. A végső szót persze a lakosság fogja kimondani, amennyiben és amikor az ügy népszavazásra kerül. Az eddigi közvélemény kutatások szerint a lakosság többsége nem méltányolja ezeket a szempontokat és ellenzi a Világszervezethez való csatlakozást. SZÖUL A UPI amerikai hírszolgálati iroda szerint az északkoreai elnök, Kim Ir Sung fia tervezte ap­ja támogatásával­­ az októberi bombamerény­letet, amelynél Burmában 17 vezető délkoreai politikus - köztük csaknem a fél délkoreai kabinet - vesztette életét. A délkoreai elnöknek, Csun Doo Hvan-nak nem történt baja. A burmai rendőrség a merénylet után letartóztatott a bombarobbanással gyanúsított két északkoreai tisztet, akit halálra ítéltek és kivégeztek. Az incidens következtében Burma bezáratta az északkoreai nagykövetséget Rongvon­ ban, és megszakította a diplomáciai kapcsolatokat. A nemrég lezajlott északkoreai kormányátalakítás is minden valószínűség szerint a merénylettel függ össze. Leváltották a miniszterelnököt, a külügyminisztert és a kommunista párt nemzetközi osztályának fejét. Mivel a merényletet az elnök fia tervezte - apja jóváhagyásával - és őket természetesen nem lehetett felelősségre vonni, bűnbakokat kellett keresni, - állítja a UPI híriroda délkoreai kormányforrásokra hivatkozva. SVÁJC AZ EASZ-BER « amerikai-kanadai m 024 m v, \ Magyar Elet k cyimerícari'Canadiari^iungBríari^ife AWEWICA-S LAWGEST WEEKIV IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGfc \ NEW YORK* CMCAOO* LOS ANGELES‘CLEVELANO‘OET*OIT*FlOMDA MMWWMMwmimmwMmimHmHHWMttmHiHMWttHiimiM : 3636 North Paris Ave, Chicago, Illinois 60634 Főszerkesztő és kiadó:ÁDÁM HALMÁGYI LAJOS Telefon: 312/ 625-8774 Sccond Class Postage paid at Chicago, IL Published: every Saturday, except in January and July one week. Előfizetés 1 évre: ÜSS 25,00, félévre: ÜSS 15,00 Subscription 1 Ycar: ÜSS 25,00, half Year ÜSS 15.­­Editorai and Ptiblishing Office: 3636 N. Paris Ave., Chicago, IL 60634 Phone:312-625-8774. Managing Editor and Publisher: Louis Halmagyi Adam. Postmaster send add i ess changcs to: 3636 N. Paris Ave. Chicago IL 60634 «3eseS6$SS36aíSae36$SeS063S30Sa6X3SX3SS6363M3tS363tSt36a636KSSS3ei országokra, amelyek nem képviseltethetik magukat az Európa Parlament fórumán. Az üres szék szimbólumát először Habsburg Ottó nyugatnémet európai parlamenti képviselő javasolta. Habsburg Ottó politikai szempontból teljesen elhatárolta magát családjának ismertetésre nem szoruló történetétől, olyannyira, hogy például a BBC- nek adott interjújában arra kérte a londoni rádió munkatársát: ne szólítsa Fenségnek, hanem Doktor Úrnak. Mindazonáltal helyismerete és magyar nyelvtudása rendkívül alkalmassá teszi arra, hogy figyelemmel kísérje az emberi jogok ügyét Magyarországon. Az egy esztendővel ezelőtt alakult önkéntes csoportban azonban nemcsak Magyarország, de a balti államok problémáival is foglalkozik. Az utóbbiakkal kapcsolatban tavaly javasolta, hogy ügyüket terjesszék az ENSZ gyarmatfelszámoló bizottsága elé. A Szabad Európa Rádió Strassburgba kiküldött tudósítójának nyilatkozva, Habsburg Ottó, mint már korábban számos választási beszédében és egyéb előadásában is, újra síkraszállt az Egyesült Európa eszméje mellett. Lehet, hogy egyesek a sors iróniáját látják abban, hogy éppen az osztrák-magyar uralkodóház leszármazottja az egyik legerélyesebb szószólója ennek a gondolatnak, de Habsburg Ottó úgy véli: származása nem akadályozhatja meg abban, hogy síkraszálljon a meggyőződése mellett. Ő volt egyébként ama önkéntes európai parlamenti képviselőcsoport létrehozásának egyik kezdeményezője, amely külön foglalkozik az emberi jogok tiszteletben­­tartásával a Szovjetunióban és a kommunista irányítású közép- valamint keleteurópai országokban.

Next