Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1984. december (26. évfolyam, 46-50. szám)

1984-12-01 / 46. szám

2. oldal. AMERIKAI-KANADAI MAGYAR ÉLET 1984. december 1. demokrata győzelmeknek, hogy az ötven éves demokrata egyeduralom során, minden tisztességet félre téve úgy kiépítették maguknak a hatalmi bázisaikat, hogy az ellenfél szinte szóhoz sem juthat. A választási kerületek határai például úgy vannak meghúzva, hogy teljesen megosztják a republikánus szavazatokat, s biztosítják a demokrata győzelmet. Kaliforniában most megpróbálták ezt orvosolni, de a hazugság kampány a televízióban úgy megkeverte az agyakat, hogy leszavazták a javaslatot. Hogy mennyire sokat jelent a helyi képviselő személyisége politikai meggyőződése, azt a liberális republikánus Percy szenátor esete bizonyítja, akit a konzervatív republikánusok segítségével buktattak ki. Jobb az ellenfél mint a sorbontó saját. Ez egyben felszabadította a Szenátus külügyi bizottságának elnöki székét, amit feltehetően az ultra­konzervatívnak becézett Jesse Helms szenátor fog elfoglalni, aki győzelmesen került ki élethalál harcából a népszerű hajdani kormányzó ellenfelével szemben North Carolina-ban, ami határozott nyereség Amerika számára. Hogy mennyire nincs gyökere Amerikában a feminizmusnak azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a nők szavazatainak 55 %-a Reagané lett, dacára a demokrata női alelnökjelöltnek. A választások során 10 nő indult s csupán egynek sikerült már korábban kivívott helyét megtartani. A 10 között egy magyar származású is volt republikánus színekben New Jersey államban, Mary Mochary, akit mint magyart sajnálunk. A választások legnagyobb melepetése, s egyben a jövő ígérete az ifjúság szinte egyértelmű kiállása volt Reagan és az általa képviselt konzervatív eszmék mellett. A mai ifjúság dacára minden agymosási kísérletnek, a kábítószereknek a hazaárulásra csábító muzsikának visszautasította a szalonkommu­nista eszméket, s kiállt a nagyapáik tiszta értékei mellett, beverve az utolsó szöget a liberális eszmék koporsójába, hatalmat képviselnek, akkor ők is pakolhatnának ma, ahelyett, hogy destruktív megjegyzésekkel mérgeznék a győzelem légkörét. A választási harc során mindent elkövettek jelöltjük győzelméért, hasztalan! Hogy minden erőfeszítésük csődöt mondott nem az ő hibájuk, hanem az amerikai nép érdeme! Igen szemünk előtt fordult a történelem kereke, maga alá gyűrve a baloldali liberális eszméket. A harc azonban még nem ért véget, Isten malmai lassan de biztosan őrölnek, s a végleges győzelem is egyre közelebb kerül! FÖGEEIN ISTVÁN 1956 ifjúságára emlékeztetnek Végezetül meg kell emlékeznünk a liberális hírközlés gyászos szerepéről, mely üdvöskéjükkel együtt szintén óriási vereséget szenvedett. Ha őket is választanák, mint ahogy kellene is tekintettel arra mekkora * amerikai-kanadai * 024140 vlS \\ Magyar Elet í S cyimcricaq^Canadiaq^Hvngaiíari^ife ■ Bv AMERICAS LARGEST WEEKLY IN THt HUNGÁRIÁN LANGUAGt Kj \ ■ NEW YORK*CHICAGO*LOS ANG€tE$»ClEVELANO •DCTROIT •FLORIDA ’ \ I MMwatii<»HHMwwwwtHHtwwmwwtWHmtwmwtwnawwy 3636 North Paris Ave, Chicago, Illinois 60634 S Főszerkesztő és kiadó:ÁDÁM HALMÁGYI LAJOS S Telefon: 312/ 625-8774 j Sccond Class Postage paid at Chicago, IL Í Published: every Saturday, cxcept in January and July I one week. y Előfizetés 1 évre: l)S$ 25,00, félévre: ÜSS 15,00 S Subscription 1 Year: ÜSS 25,00, half Year ÜSS 15.- ^ Editorai and Publishing Office: J 3636 N. Paris Ave., Chicago, 1L 60634 í Phone:312-625-8774. Managing Editor and Publisher. I V Louis Hadnagyi Adam. Í Postmaster send address changes to: ? 3636 N. Paris A ve: Chicago 1L 60634 \ A névvel aláírt cikkek nem S szükségképpen fejezik ki a J szerkesztő-kiadó álláspont- » í ját és azok tartalmáért min­y denkor a cikkíró felelős AMERIKAI ŰRTERVEK A háromnapos szimpóziumnak, amely többszáz szakértő részvételével a múlt héten kezdődött Washingtonban, a célja az ezredfordulón túli amerikai űrtervek megvitatása. A tanácskozások az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA szervezésében folynak és annak igazgatója, James Beggs nyitotta meg a vitát. Elmondotta, hogy a legközelebbi cél a Föld körül keringő nagy amerikai űrállomás megvalósítása, amelyre a tervek szerint 1992- ig sor kerül. Ezután azonban visszatérnek a több mint egy évtizede elhanyagolt Holdhoz és 25 éven belül megépítik ozt az első űrgyarmatot, amellyel megkezdődik a Hold természeti kincseinek kiaknázása és lehetővé válik, hogy onnan újabb vállakozásokat indítsanak a távolabbi bolygók, elsősorban a Mars felé. A 60-as évek végén és a 70-es évek elején összesen 12 amerikai asztronauta járt a Hold felszínén, az utolsó 1972 decemberében. De az Apollo-program, amely a Hold­utazásokat lehetővé tette, ezzel be is fejeződött és az amerikai űrkutatók figyelme a Föld körüli régiók felé fordult.­ Ki kell azonban dolgozni a további terveket, hiszen, ha nyolc éven belül nyolcmilliárd dollár költséggel megvalósítják a nagy űrállomást, akkor a következő lépés már csak távolabbi célok felé lehet. Az elmúlt áprilisban egy munkacsoport már részletesen megvizsgálta a Hold-gyarmat előfeltételeit és úgy találta, hogy ennek költségei 17 milliárd dollárt tennének ki.A jelenlegi technológiával könnyen megoldható a Holdon található természeti kincsek kiaknázása, a Holdon élő és dolgozó emberek elhelyezése és ellátása és részletesen foglalkoztak egy ilyen Hold-gyarmat gazdasági, politikai és jogi problémáival is. A washingtoni értekezlet első napján szólásra emelkedett Harrison Schmitt,az egyik volt amerikai asztronauta is,aki szintén járt a Holdon.Elmondotta,hogy értesülései szerint a Szovjetnió még nagyobb vállalkozás­ra készül: 1992 októberére,a forradalom 75-ik évfordulójára kozmonautákat akar küldeni a Marshoz. Az előkészületeket bizonyítja, hogy legutóbb a szovjet kozmonauták 237 napot töltöttek az űrállomásukban, amire semmiféle szükség nem lenne, ha csak Föld­körüli feladatokat terveznének. Ugyanakkor biztos információk érkeztek arról, hogy a szovjet szakemberek egy minden eddiginél nagyobb teljesítményű rakétát készítenek elő, amire pedig csak akkor van szükség, ha Mars utazásra készülnek. Schmitt azt nem tartja valószínűnek, hogy a szovjet kozmonauták megkísérelik, hogy leszálljanak a Marsra, mert ennek a technológiája túlságosan bonyolult lenne a számukra. Az amerikai Mars-tervek a Hold­gyarmattal függnek össze.Onnan lényegesen kisebb rakétával lehetne elindulni a Mars felé, hiszen a Hold vonzóereje csak töredéke a Földének. Már azt is kiszámították, hogy egy négyszemélyes Mars-utazás, beleértve egy 30 napos tartózkodást a bolygó felszínén, 38 milliárd dollárba kerülne és három évig tartana. TERRORIZMUS ÁLDOZATAI A nemzetközi terrorizmus áldozatainak száma évről-évre növekszik. 1983 a terrorista tevékenység legvéresebb éve volt, 720 halott és 963 sebesült áldozattal. Egy évvel korábban, 1982-ben 221 halálesetet és 840 sebesülést okoztak a terrorista támadások szerte a világban. Úgy tűnik, az elsőrendű célpont az Egyesült Államok, noha amerikai földön viszonylag kevés a merénylet. Annál több a külföldön lévő amerikai érdekeltségek ellen: elég csak a tavalyi beiruti merényletre emlékezni, amelynek 241 amerikai esett áldozatul. Európai területen Franciaország az, ahol a nemzetközi terroristák a legtöbb merényletet elkövetik. A legfenyegetettebb hely Közel-Kelet, ahol jól szervezett csoportok tevékenykednek, Irán, Szíria és Líbia támogatásával. Brian Jenkins, egy amerikai, terrorizmus­­ellenes biztonsági program irányítója, a következő okokkal magyarázza a világszerte nagy iramban növekedő terrorizmust. A terroristáknak nem sikerült hosszútávú politikai céljaikat elérniük. Ugyanakkor a kormányok képtelenek voltak arra, hogy eredményesen harcoljanak ellenük. Tehát. akárcsak a háborúban, ha egyik fél sem kerül fölénybe, a harc fokozatosan kiterjed, eszkalálódik. A közönség mintha érzéketlenné vált volna a terrorista erőszak ellen. A terroristák viszont kialakították azt a, számukra realista, nézetet, hogy minél véresebb egy támadás, annál nagyobb sajtója van. A terroristák egyre inkább szakképzettek. Növekszik a vallásos terroristák száma. Aki vallásos fanatizmusból él, könnyebben él, hiszen az ő szemében pogány hitetleneknek veszi el az életét. Megnövekedett az állam által támogatott terrorista csoportok száma, így a terrorizmus jobban szervezett, több pénzzel rendelkező és “hathatósabb”, azaz több véres áldozatot szed. Brian Jenkins arra is felhívja a figyelmet, hogy a megerősített biztonsági intézkedésekkel növekszik a minden megkülönböztetés nélküli merényletek száma. Ha a diplomatákat, üzletembereket és fontos személyiségeket, a terroristák kedvenc célpontjait, jobban védelmezik a biztonsági erők, a terroristáknak könnyű és kényelmes célpontjaivá válhatnak a polgárok.

Next