Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1987. július-december (29. évfolyam, 30-49. szám)

1987-08-08 / 30. szám

2. oldal AMERIKAI-KANADAI MAGYAR ÉLET 1987. augusztus 8. Dr.Száz Zoltán Beaglui elnök Kossuth Lajosról a Captive Nations week programún 1987. július 23.-án tartotta a Captive Nations Week Committee szokásos évi ebédét. Miután idén nem tartottak aláírási ceremóniát a Fehér Házban, mint az elő­ző években, az elnök elfogadta az ukrán vezetés alatt álló Captive Nations Week Committee meghívását és beszédet mondott az ebéden, amelyet a Catholic University of America mellett lévő Ukrainian Catholic Church ebédtermében tartottak meg Washingtonban. Kb. 350 főnyi közönség hallgatta az elnököt, akit Dr.Lev Dobriansky, a Captive Nations Week kongresszusi határozat szerzője, vezetett be. Dr.Dobriansky nemrég tért vissza Bahamas-ból, ahol mint amerikai nagykövet képviselte a Reagan kormányt. Az elnök beszédének külön érdekességet adott, hogy az amerikai nép készségét, hogy a szabadságukért küzdő népeket segítsenek, arra a Springfield, Illinois-i városi gyűlés határozatára alapította, amelyen Kossuth Lajos beszélt és lelkesítette a polgárokat a magyar nemzet szabadságharcának megsegítésére. A következőkben közöljük a bekezdések magyar fordítását: 1. Azért jöttünk össze, hogy együttérzésünknek adjunk kifejezést a kommunizmus uralma alatt élő nemzetekkel. Ez a megemlékezés alapító honatyáink szemléletét tükrözi vissza, akik új országukban az egész emberiség inspirációját, a szabadság bástyáját és a világ elnyomottainak reménysugarát látták. Ez az amit Amerika jelent és amit mi, együttesen, meg is akarunk így tartani. Egyik asszisztensem ajánlotta figyelmembe azt a dokumentumot, amelyik visszatükrözi ezt az amerikai elkötelezettséget az emberi szabadság egyetemes érvényessége mellett. Az írat Kossuth Lajos kormányzóról, az 1848-ik évi magyar szabadságharc egyik vezetőjéről szól, egy szabadságharcról, amelynek az orosz csapatok által való brutális letörése nélkül a magyar nemzet biztosan haladhatott volna szabadsága és önállósága útján. 1852-ben Kossuth kormányzó körülutazta az Egyesült Államokat mindenfelé a magyar népről és annak a szabadságért folytatott kétségbeesett küzdelméről szónokolva. Az egyik helység Springfield, Illinois volt, amely annak idején még a határzóna része volt. A városi gyűlést a legtekintélyesebb polgárok hívták össze, közöttük egy A. Lincoln is. “Úgy látszik, a magyar vezéregyéniség beszédét éles vita követte Springfield népe részéről, hogy mi is legyen Amerika nemzetközi szerepe. Szavaztak és az elfogadott határozat így fejezi ki a félreérthe­tetlen és hősies elkötelezettséget.” “Az Egyesült Államok kötelessége, hogy ne kövessen el olyan cselekményt, vagy ne fogadjon el olyan alapelvet a be nem avatkozás jeligéje alatt, amelyik megtiltaná ennek a nemzetnek, hogy beavatkozhasson azon népek érdekében, amelyek bárhol a világon a szabadságért harcolnak.” A beszéd különben hangsúlyozta, hogy csak tettek és az emberi jogok megadása bizonyíthatja a gorbacsovi glasnosz valódiságát, és hogy a Szovjetuniónak el kell törölni a Brezsnyev Doktrínát és más alapokra kell helyezni viszonyát Kelet-középeurópával és más uralma alá került ázsiai és afrikai államokkal. Az elnök külön kiemelte a berlini fal lebontásának szükségességét. A 350 főnyi közönség javarészt a kelet­­középeurópai és az ukrán nemzetiségi csoportok vezetőiből állottak, közöttük 16 amerikai magyarból is, akik a különböző amerikai magyar egyesületeket képviselték. Felrobbant csillag rejtélye A csillagászok általában nyugodt életmódot folytatnak. Megfigyeléseik elvégzéséhez ugyan gyakran fel kell áldozniuk éjszakai álmukat, de sok éjszaka eredményét kell összegeniük ahhoz, hogy valami fontos felismeréshez jussanak. Hirtelen szenzációkra alig kell számítaniuk. Váratlan esemény úgyszólván soha sem történik a csillagok világában. Az idén február 23-án azonban mégis megfigyelhettek egy teljesen váratlan jelenséget: egy szupernóva feltűnését. És ez még mindég lázban tartja a csillagászokat. Fő témája volt annak a kanadai Vancouverben megtartott kongresszusnak is, amelyet az Egyesült Államok és Kanada csillagászai nemrégiben közösen rendeztek. A szupernóva-jelenség óriási természeti katasztrófa, lényegileg egy csillag felrobbanása. Ennél olyan óriási energia szabadul fel, amelyhez képest a Földön lévő összes atomfegyver egyidejű robbanása csak egy gyufa felvillanásának tűnne. Az egész nagy Világmindenség megszámlálhatatlanul sok csillaga közül, persze, eléggé gyakran felrobban egy-egy. Az ilyesmi azonban rendszerint olyan messze történik, hogy a legmodernebb teleszkópokkal is csak éppen legmodernebb teleszkópokkal is éppencsak kimutatható. Február 23-án azonban olya csillagrobbanást lehetett megfigyelni, amel viszonylag közel történt, a Magellán Ködne nevezett csillag-csoportosulásban. A Magellán Köd a Tejútrendszerhez hasonlít ahhoz a galaxishoz, amelyhez a Nappal együt a Föld is tartozik. 100-200 milliárd csilla alkotja, és 150 ezer fényévnyira van tőlünk akkora távolságra, amelyet a fénysugár 15 ezer év alatt fut be. A Magellán KO asztronómiai fogalmak szerint mégis közvetlen szomszédságunkban van. Hasonl közelségben csak 400 évvel ezelőtt lehetet szupernóvát megfigyelni. Ezért a csillagászo azt remélték, hogy a február 23-án szupernov fontos felismerésekhez segíti őket. A szupernóva nemcsak betöltötte, de túl­­­teljesítette ezeket a várakozásokat. Az asztrofizikusok az utolsó egy-öt évtizedben eléggé pontosan kidolgozták szupernóva-jelenség elméletét. Eszerint a óriási kozmikus katasztrófa akkor következi be, amikor kimerülőben van valamelyi csillag, energiatermelő atomreakciójáho szükséges nukleáris üzemanyaga. Ilyenko a csillag belső része összeroppan. A töb százezer kilométer átmérőjű csillag­ ma hírtelenül 10-20 kilométeres gömbb­ésugorodik össze. Eközben gyorsan­­elég még megmaradt nukleáris üzemanyaga. E először is óriási fény­jelenséget okoz: a csilla fényessége a több milliószorosára nő Ezenkívül leveti a csillag külső burkát, amely szappanbuborékhoz hasonló, állandón növekedő gömböt alkot. Az elméletből az asztrofizikusok a jelensé időbeli lefolyását is kiszámították, a számításaik más szupernóvák esetében megfigyelésekkel jól megegyeztek. A februr 23-i szupernóva azonban nem illik bele a elméletbe. Az elmélet szerint ugyanis néhán óra alatt kellett volna elérnie a maximál fényességét, és azután lassan kellett voln elhalványulnia. Ehelyett három hónapi növekedett a fénykibocsájtása és éppen Vancouver-i amerikai-kanadai konferenci előtt gyorsan veszített a fényességéből. A vár fényességet sem érte el. A legnagyob meglepetést azonban az okozta, hogy amike fénye csökkent és gáz­buborékának az anyag is kezdett szétfoszlani, a közvetlen közelébe feltűnt egy előzőleg nem látott fénylé pon Úgy látszik, hogy ahol régebben csak eg csillagot mutattak ki, ott a valóságban kett volt, egy nagyobb és egy kisebb. A kérdés ma­ az, hogy ezt miért nem vették észre régebben és hogy a kettő közül melyik robbant föl? ***** Stockholmi börtön cellájából eg kábítószer-csempészés miatt elítélt 20 éve férfi jutott ki az udvarra, onnan pedig­­ érk at autó számára kitárt főbejáraton, a szabadb. A börtöncella ráccsal ellátott rése 36x1 centiméter, talán gyerekfej fér át rajta, húszévesnek mégis sikerült: meztelent vetkőzött, testét bekente margarinná átkúszott a rács között, majd felöltötte­­ előzőleg kidobott ruhadarabokat és adó pillanatban, érkező gépkocsit beenged főkapun - az ott tartózkodó őrök szeme láttán - kirohant a szabadba és eltűnt egy keze erdőben. amerikai-kanadai 024140 NEW V OAK • CHIC AOO • LOS ANGELES «CLEVELAND • DETROIT • ELOMOA NMHMMMIWWMWWWWWMMHMMMMtMUttMIHtHIHMIIMIMMj] Főszerkesztő és kiadó:ÁDÁM HALMÁGYI LAJOS TELEFON: (312) 625-8774 Second ( lass Postage paid at ( hicago, IL Published: weekly, every Saturday, Except: in January and July one week. Előfizetés: 1 év: ÜSS 30.-, félév: US$ 20.­­Subscription I Year: l SS 30.-, half Year:LS$ 20.­­Editoral and Publishing Office: 3636 North Paris A ve., Chicago, 1L 60634 Phone: (312) 625-8774 Managing Editor and Publisher: Louis Halmagyi Adam Postmaster send address changes to: 3636 N. Paris Ave., Chicago, IL 60634 S A névvel aláírt cikkek nem szükségképpen fejezik ki a szerkesztő - kiadó álláspontját és azok tartalmáért mindenkor a cikkíró a­­ felelős. ■ L­apunkban megjelent cikkek részben a Szabad Európa, vagy­­ más rádióadás keretében hangzottak el, vagy nyomtatásban­­ jelent meg.)

Next