Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1992. január-június (34. évfolyam, 5-8. szám)
1992-02-06 / 5. szám
VOL. 34. Nr. 5. XXXIV. Évf. 5. Szám February 6. 1992. amerikai-kanadai Magyar LARA: USA 75 C HUNGARIAN REFORMED FED. L: 92.09.30 2001 MASSACHUSETTS AVE. N.W, WASHINGTON DC 20036-1011 g| ÉL cAmericari» C^nadiaqfJiungaríaii^ife AMERICA’S LARGEST WEEKLY IN THE HUNGARIAN LANGUAGE TEL: 216-666-2637 EGTCHEK ORSZÁGOS 9IAGTAR mXVÜ HENAP ANERIKAkM. NEW YORK*CHICAGO*LOS ANGELES*CLEVELAND*DETROIT*FLORIDA FAX 216-666-4746 NYILVÁNOSSÁGRA KERÜLNEK A KOMMUNISTA TITKOK SZUDÁN AZ ÚJ TERRORISTA KÖZPONT ROMÁN KÉM A VATIKÁNBAN VÁLASZT AZ AMERIKAI MAGYARSÁG? Az elmúlt napokban érdekes írás érkezett szerkesztőségünkbe ezzel a címmel: „1992-ben választ az amerikai magyarság". A cikket Lipták Béla írta, akinek munkássága a Bős-Nagymaros erőmű körüli harcban vált ismeretessé és az egész magyarság előtt megbecsültté. Most is éppen a Bős-Nagymaros tragédia, a Duna-meder változtatás hozta fel a kérdést, amellyel Lipták Béla foglalkozik. Idézzük a cikk bevezetését: „Négy magyar szervezet vezetőjével beszélgettünk arról, hogy miként lehetne megszerezni az USA kormányának támogatását a Duna védelmére. Latolgattuk, hogy mi is kellene ahhoz, hogy Bush elnök megmondja Vaca Havel cseh-szlovák elnöknek, hogy ellene van minden határmódosításnak, így a Duna önkényes elterelésének is. Lipták Béla írása szerint a magyar szervezetek vezetői a következő válaszokat adták: 1. Az kellene hozzá, hogy ez Bush elnöknek politikai érdeke legyen. Ha azt gondolná, hogy a másfél millió amerikai magyar szavazat többségét ezen az áron kapja meg novemberben, már tárcsázná is Hávelt. 2. A barcsi bombázáskor sem ártott volna egy ilyen telefonhívás. A 100 milliárd forintos magyar katonai költségvetés összegéből egy magyar IBM-et állíthatnánk fel, ha néha-néha számíthatnánk egy ilyen telefonhívásra. 3. Át kell gondolnunk, hogy miként lehetne a másfél millió magyar származású amerikai szavazatából politikai erőt, befolyást kovácsolni. 4. Talán azt kellene átgondolni, hogy miért nincs politikai erőnk és abból kiderülne, hogy mi a teendő. Válaszok a válaszokra: 1. A magyar származású amerikaiaknak nincs politikai öntudata. 2. A magyar származású amerikaiakat senki sem képviseli. 3. Akik képviselik a magyarságot, azokat senki sem kérte fel a képviseletre. 4. Az önjelöltek főfoglalkozása nem a magyarság érdekeinek a képviselete, hanem egymás ledorongolása. A továbbiak során Lipták Béla és a vele beszélgető magyar szervezeti vezetők eljutnak odáig, hogy „ha ez így van, akkor nem Bush elnök a hibás, hanem a magyarság képviseleteivel és képviselőivel van a baj”. Végül a következő megoldásra jutnak: Mi eddig csak beszéltünk demokráciáról, de nem gondoltuk azt komolyan. Siránkoztunk azon, hogy nincsen magyar egység, de nem jutott eszünkbe, hogy nem egység kell, hanem demokratikusan választott képviselet. Egység sehol nincsen, de szavazni mindenütt lehet. Végső megállapításuk az, hogy a Magyarok Világszövetségébe kell küldeni — szavazás útján — egy jelöltet, aki az amerikai magyarságot képviselni fogja otthon is és az Egyesült Államok hivatalos körei előtt is. Ezt a szavazást még 1992-ben meg kívánják valósítani. Vizsgáljuk meg Lipták Béla érvelését és a vele beszélgető magyar vezetők vádjait és gondolatait. 1. Másfél millió magyar származású amerikai. Hivatalos statisztikai adatok szerint az első világháború kitöréséig 3 millió személy vándorolt ki az Egyesült Államokba Nagymagyarország területéről. A kivándorlóknak fele nem volt magyar. Ez világosan bizonyítható a területi adatokból és abból, hogy milyen egyházakat, szervezeteket hoztak létre az Egyesült Államokban. A magyar kivándorlóknak 30 százaléka visszatért az első világháború után Magyarországra, vagy a megszállt területekre. Az Egyesült Államokban maradt 1 millió magyar szembekerült a háborút vesztettek elleni gyűlölettel (hiszen mi a németeket segítettük és az Osztrák—Magyar Monarchia győzelméért harcoltunk). Miközben a szlovákok egy új és győzelmes, Amerika-barát ország állampolgárai lettek, a horvátok épp így, a románokról nem is beszélve, akik árulásuk nyomán szintén a győzetesek közé kerültek. Az amerikai magyarok harmadrendű polgárokká lettek, az amerikaiak és győztes szövetségesek mögött. Masaryk és Benes magyar gyűlölete, a románok megalomániája és a szerb—horvát magyarellenesség megteremtette gyümölcsét az Egyesült Államokban. Ehhez hozzájárult még az is, hogy Horthy Miklóst „diktátornak”, később „fasiszta diktátornak”, még később „náci barát diktátornak” tartották. Miközben Csehszlovákia „az amerikai demokrácia” gyermekeként tündöklött, a nemzetközi politikai élet egén, az Egyesült Államok legmegbízhatóbb szövetségeseként. A román és jugoszláv király (akárcsak Benes és Masaryk) rokoni kapcsolatokban álltak a gazdag nyugati politikai elittel, így bizony nagyon sok magyar megtagadta magyarságát, még gyermekeit is eltávolította a magyar közösségekből, hogy megóvja a lenézéstől és megbélyegzéstől. Az első és második világháború között folyó (és azóta is folyó) magyarellenes propaganda alaposan megtizedelte a magyarság sorait és megnyirbálta az amerikai magyarság öntudatát. Ennek isszuk ma is a levét és ennek érezzük a következményeit mai magyarok az Egyesült Államokban. 2. A magyar származású amerikaiakat senki sem képviseli. Lipták Béla, vagy azok, akik neki ilyen választ adtak, nem ismerik az amerikai magyarság történetét. Az amerikai magyarságnak 1906 óta van, az Egyesült Államok kongresszusa által engedélyezett