Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1994. január-június (36. évfolyam, 1-22. szám)

1994-01-02 / 1. szám

VOL 36. NR. 1. XXXVI. Évf. 1. Szám JANUARY 2. 1994. ÁRA: I­SA 75­4 B . POSTÁZVA DECEMBER 29-ÉN amerikai-kanadai « Magyar Élet dAmerican­• Canadian­cHangarlaik­Life AMERICA S LARGEST WEEKLY IN THE HUNGARIAN LANGUAGE NEW YORK*CHICAGO*LOS ANGELES*CLEVELAND*DETROIT*FLORIDA ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ EMBEREKEN HAJTOTTAK VÉGRE RÁDIÓAKTÍV kísérleteket az egyesült Államokban NINCS FEGYVERSZÜNET A BALKÁNON MENEKÜL A CASTRO CSALÁD FELÉBREDT AZ OROSZ MEDVE A december 12-i oroszországi választá­sok megrázták a nyugati világ közvélemé­nyét. A meglepetést nem a kommunisták okozták és nem is a nyílt Jelcin ellenes erők, hanem a Vladimir Zsirinovsky veze­tése alatt futó Liberális Demokrata Párt. A leadott szavazatok 25 százalékát kapták meg és ezzel a legerősebb csoportot jelen­tik majd képviselőiken keresztül az új orosz parlamentben. A lezajlott választásokig nem sokat tu­dott a világ Vladimir Zsirinovsky szemé­lyéről és pártjának programjáról. A válasz­tások után az újságírók és történészek tö­mege esett neki Zsirinovsky felfedezésé­nek. Minden eddigi beszédét elemzés alá vették, különös tekintettel önéletrajzára, amelyet „Sértegetett és sérült” címen adott ki néhány hónappal ezelőtt. A könyv­ben visszemlékezik gyermekkorára, az őt ért sértésekre, fájdalmakra, bántalmakra, azoknak a neveire, akik megverték vagy megfenyegették, majd szó szerint a követ­kezőket írja: „Gyermekkoromban nem kap­tam szeretetet, sem családomtól, sem bará­taimtól, sem tanítóimtól, sem a társada­lomtól. Egész gyermekkorom szenvedés volt és megaláztatás. Halála előtt anyám azt mondta, Vladimir nekünk nincs mire visszaemlékeznünk, az egész életünk kín­lódás volt és nyomorúság.” Zsirinovsky Kozákföldön született 1946. április 26-án, tehát hazában nem is orosz, de állandóan orosz voltát hangoztatja, büszkén hivat­kozva arra, hogy a legoroszosabb nevet adták neki szülei. Elhivatottnak érzi magát a hozzá hasonlóan megalázott és szeren­csétlenné tett Oroszország felemeléséhez és világhatalommá tételéhez. Könyvében felteszi a kérdést: „Hogyan látom Orosz­országot? Semmiesetre sem egy megalá­zott, térden csúszó, könyörgő és síró ország­ként­, hanem egy egész világra kiterjedő mindeneket irányító félelmetes nagyhata­lomként. Orosz tudósok és mérnökök fog­ják megteremteni a világ legmagasabb ren­dű technikáját és gazdasági rendszerét.” Zsirinovsky a szovjet imperializmus helyé­re nyíltan behelyettesíti az orosz imperializ­must és könyvében arról ír, hogy „Alaszká­nak vissza kell térnie Oroszországhoz és az Egyesült Államoknak jóvátételt kell fizet­ni az oroszoknak mindenért, amit az orosz Alaszkából kiaknáztak és kitermeltek. Zsi­rinovsky az Egyesült Államokat „egy hal­dokló imperialista óriásnak” látja, amely „rövidesen magától omlik össze”, és amely részekre szakad majd, mert Kalifornia visz­­szakerül a mexikóiak kezébe, a többi állam pedig egymással harcol majd. „Az Egye­sült Államoknak ki kell vonulnia Európá­ból és a Közel-Keletről, ha önként nem vonulnak ki, akkor ki fogjuk verni őket ka­tonai erővel és a megnyert háború után amerikai tábornokokat fogunk háborús bű­nösökként felakasztani, úgy mint Nürn­­bergben a németekkel tettük.” Zsirinov­­skynek terve van a németekkel is, mert „ha a németek bármilyen formában bele kívánnak avatkozni az orosz életbe, akkor megtanulják, hogy mit jelent Chernobil, a saját bőrükön. Ugyanezt üzeni a japánok­nak: „Ha Japán továbbra is követeli a kurib­ szigeteket, akkor az orosz hadiflotta megjelenik a japán partok előtt és emlékez­teti majd a japánokat az atombomba ere­jére és hatalmára.” A fenyegetések folytatódnak: „Ha va­lamely ország területeinket követeli vagy támadást kíván indítani ellenünk, akkor azt mi megelőzzük és egy órán belül 100 atom- és hidrogénbombát szórunk rájuk”. A volt Szovjetunió határait Oroszország néven kívánja helyreállítani és a volt szov­jet érdekövezetet jelenleg orosz érdek­övezetnek tekinti. Könyvében nyíltan és visszavonhatatlanul kimondja: „Oroszor­szágnak ki kell jutnia az Indiai-tengerre és baráttá kell tennie az útjába eső orszá­gokat.” Történelmileg a lehető legnagyobb hibának tartja a két világháborút, illetve azt, hogy a németek és oroszok egymás el­len harcoltak. „Össze kellet volna fognunk és együtt lesöpörni a térképről Franciaor­szágot” — írja. Az iraki helyzetben is szemben áll a világ döntéseivel. „Mi mindenben támogat­juk Szaddam Husszeint. Ő felemelte a né­­ v EGYETLEN ORSZÁGOS MAGYAR NYELVŰ HETILAP AMERIKÁBAN. ■ ____

Next