Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1994. január-június (36. évfolyam, 1-22. szám)
1994-01-02 / 1. szám
VOL 36. NR. 1. XXXVI. Évf. 1. Szám JANUARY 2. 1994. ÁRA: ISA 754 B . POSTÁZVA DECEMBER 29-ÉN amerikai-kanadai « Magyar Élet dAmerican• CanadiancHangarlaikLife AMERICA S LARGEST WEEKLY IN THE HUNGARIAN LANGUAGE NEW YORK*CHICAGO*LOS ANGELES*CLEVELAND*DETROIT*FLORIDA ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ EMBEREKEN HAJTOTTAK VÉGRE RÁDIÓAKTÍV kísérleteket az egyesült Államokban NINCS FEGYVERSZÜNET A BALKÁNON MENEKÜL A CASTRO CSALÁD FELÉBREDT AZ OROSZ MEDVE A december 12-i oroszországi választások megrázták a nyugati világ közvéleményét. A meglepetést nem a kommunisták okozták és nem is a nyílt Jelcin ellenes erők, hanem a Vladimir Zsirinovsky vezetése alatt futó Liberális Demokrata Párt. A leadott szavazatok 25 százalékát kapták meg és ezzel a legerősebb csoportot jelentik majd képviselőiken keresztül az új orosz parlamentben. A lezajlott választásokig nem sokat tudott a világ Vladimir Zsirinovsky személyéről és pártjának programjáról. A választások után az újságírók és történészek tömege esett neki Zsirinovsky felfedezésének. Minden eddigi beszédét elemzés alá vették, különös tekintettel önéletrajzára, amelyet „Sértegetett és sérült” címen adott ki néhány hónappal ezelőtt. A könyvben visszemlékezik gyermekkorára, az őt ért sértésekre, fájdalmakra, bántalmakra, azoknak a neveire, akik megverték vagy megfenyegették, majd szó szerint a következőket írja: „Gyermekkoromban nem kaptam szeretetet, sem családomtól, sem barátaimtól, sem tanítóimtól, sem a társadalomtól. Egész gyermekkorom szenvedés volt és megaláztatás. Halála előtt anyám azt mondta, Vladimir nekünk nincs mire visszaemlékeznünk, az egész életünk kínlódás volt és nyomorúság.” Zsirinovsky Kozákföldön született 1946. április 26-án, tehát hazában nem is orosz, de állandóan orosz voltát hangoztatja, büszkén hivatkozva arra, hogy a legoroszosabb nevet adták neki szülei. Elhivatottnak érzi magát a hozzá hasonlóan megalázott és szerencsétlenné tett Oroszország felemeléséhez és világhatalommá tételéhez. Könyvében felteszi a kérdést: „Hogyan látom Oroszországot? Semmiesetre sem egy megalázott, térden csúszó, könyörgő és síró országként, hanem egy egész világra kiterjedő mindeneket irányító félelmetes nagyhatalomként. Orosz tudósok és mérnökök fogják megteremteni a világ legmagasabb rendű technikáját és gazdasági rendszerét.” Zsirinovsky a szovjet imperializmus helyére nyíltan behelyettesíti az orosz imperializmust és könyvében arról ír, hogy „Alaszkának vissza kell térnie Oroszországhoz és az Egyesült Államoknak jóvátételt kell fizetni az oroszoknak mindenért, amit az orosz Alaszkából kiaknáztak és kitermeltek. Zsirinovsky az Egyesült Államokat „egy haldokló imperialista óriásnak” látja, amely „rövidesen magától omlik össze”, és amely részekre szakad majd, mert Kalifornia viszszakerül a mexikóiak kezébe, a többi állam pedig egymással harcol majd. „Az Egyesült Államoknak ki kell vonulnia Európából és a Közel-Keletről, ha önként nem vonulnak ki, akkor ki fogjuk verni őket katonai erővel és a megnyert háború után amerikai tábornokokat fogunk háborús bűnösökként felakasztani, úgy mint Nürnbergben a németekkel tettük.” Zsirinovskynek terve van a németekkel is, mert „ha a németek bármilyen formában bele kívánnak avatkozni az orosz életbe, akkor megtanulják, hogy mit jelent Chernobil, a saját bőrükön. Ugyanezt üzeni a japánoknak: „Ha Japán továbbra is követeli a kurib szigeteket, akkor az orosz hadiflotta megjelenik a japán partok előtt és emlékezteti majd a japánokat az atombomba erejére és hatalmára.” A fenyegetések folytatódnak: „Ha valamely ország területeinket követeli vagy támadást kíván indítani ellenünk, akkor azt mi megelőzzük és egy órán belül 100 atom- és hidrogénbombát szórunk rájuk”. A volt Szovjetunió határait Oroszország néven kívánja helyreállítani és a volt szovjet érdekövezetet jelenleg orosz érdekövezetnek tekinti. Könyvében nyíltan és visszavonhatatlanul kimondja: „Oroszországnak ki kell jutnia az Indiai-tengerre és baráttá kell tennie az útjába eső országokat.” Történelmileg a lehető legnagyobb hibának tartja a két világháborút, illetve azt, hogy a németek és oroszok egymás ellen harcoltak. „Össze kellet volna fognunk és együtt lesöpörni a térképről Franciaországot” — írja. Az iraki helyzetben is szemben áll a világ döntéseivel. „Mi mindenben támogatjuk Szaddam Husszeint. Ő felemelte a né v EGYETLEN ORSZÁGOS MAGYAR NYELVŰ HETILAP AMERIKÁBAN. ■ ____