Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1996. január-június (38. évfolyam, 1-13. szám)

1996-01-07 / 1. szám

VOL. 38. Nr. 1. XXXVIII. Évf. 1. Szám JANUARY 7. 1996. POSTÁZVA JANUÁR 3.-ÁN ARA: $ 1.25 cAmerican­• Canadian­cHung FAX.: 1-216-666-2637 amerikai-kanadai Rev. AUGUST J. MOLNÁR HONORARY 300 SOMERSET ST. NEW BRUNSWICK NJ 08903 THE LARGEST BIWEEKLY NEWSPAPER IN THE HUNGARIAN LANGUAGE TEL: 1-216-666-2637 Ukrán-román területi vita NEW YORK*CHlCAGO*LOS ANGELES*CLEVELAND* DETROIT* FLOR ID A BUKAREST­­ A fekete­tengeri Kígyó-sziget ügye olyan, mint egy régi családi perpatvar, amely újra fellángol, valahányszor a felek leülnek „komolyan” tárgyalni. A ro­mán külügyminisztérium új szóvivője, Sorin Dutaru azzal kezdte bemutatkozását a sajtó­nak, hogy közölte: amennyiben az ukrán kormánnyal Romá­niának nem sikerül rendeznie a Kígyó-sziget hovatartozását, úgy a román fél a hágai nem­zetközi bírósághoz fordul. (Ez­zel persze minisztere, Teodor Melescanui nemrégi brüsszeli kijelentésének részletezését és magyarázatát vállalta magára.) Románia természetesen sze­retné, ha a pár négyzetkilométe­res sziget, amely vándormada­raknak és egy katonai támasz­pontnak ad szállást, visszakerül­ne határai közé. A szigetet a II. világháború végén foglalta el a szovjet hadsereg, viszont a pári­zsi­ békeszerződéskor valahogy kimaradt a Szovjetuniónak ítélt területek felsorolásából. Ezt a „mulasztást” tették jóvá 1948- ban, amikor román-szovjet kor­mányküldöttség írta alá a sziget átadását a szovjeteknek. A román-ukrán alapszerző­dési tárgyalások megbicsaklásá­nak is épp a Kígyó-sziget az oka Románia nem ér egyet azzal hogy a tengeri talapzat 12 kilo­méternél szélesebb sáv legyen Ugyanakkor Románia szeretné ha az egész viszály közvetlenül tárgyalásokkal oldódna meg, hi­szen tudatában van annak, hogy egy nyílt területi viszály végzete­sen veszélyeztetné mind Európa beilleszkedését, mind a NATO hoz való majdani csatlakozását. A vita egyelőre akadémiai, mert Ukrajna határozottan területi kö­vetelésnek érzi Románia állás­pontját, amely ellenkezik a hel­sinki alapokmányban megfogal­mazott határok sérthetetlensége elvével, amit Románia is elfoga­dott. Kijev azonnal visszarendel­te - egyelőre konzultációkra - bukaresti nagykövetét. A csütörtöki román lapok csak a román külügyminiszté­rium álláspontját és érvelését köztik, hallgatnak az ukrán rea­gálásról. Churchill parancsára csempészték ki Berlinből Jogtalanul figyelik az elnököt Michal Kovác nyit levele POZSONY - Törvénysér­téssel vádolja Michal Kovác köztársasági elnök a Szlovák In­formációs Szolgálatot s annak igazgatóját, Ivan Lexát, Vladi­mír Meciar közeli munkatársát. A csütörtökön közzétett nyílt le­vél, amelyet Kovác Lexához írt, leszögezi, hogy a szolgálat túllé­pi hatáskörét, és jogtalanul fi­gyelteti az alkotmányjogi méltó­ságokat, adatokat gyűjt család­jukról, és erről a köztársasági el­nök saját személyével kapcso­latban győződhetett meg. Kovác azért út levelet, mert kiderült, a szlovák titkosrendőr­ség immár nem fia elrablásának és külföldre szállításának körül­ményeit vizsgálja, hanem azt, hogy milyen terhelő bizonyíté­kok állnak a müncheni bíróság rendelkezésére ifjabb Michal Kováccsal kapcsolatban, mik azok a dokumentumok, amelyek alapján kiadták ellene az elfoga­tási parancsot az Interpolon ke­resztül, illetve amelyek alapján azt a müncheni bíróságon elítélt egykori szlovák állampolgárt készülnek kihallgatni, aki im­már egy éve német börtönben tölti büntetését, nagy kárt okozó csalásért és fegyvercsempésze­tért. A szlovák bűnüldöző szer­vek mind ez idáig semmivel sem vádolták ifjabb Kovácot, tehát Szlovákiában semmilyen bűn­­cselekmény miatt nem keresik, ugyanakkor a szlovák kormány mind a mai napig nem kérte el­engedését az osztrák szerveknél. Kovác felszólította a titkosren­dőrséget, hogy tartsák be a tör­vényeket, s ne gátolják egy szlo­vák állampolgár külföldre csem­pészésének kivizsgálását. N. S. Bormann brit földön élt? Martin Bormann, Hitler egykori jobbkeze, akinek Ber­lin ostroma után nyoma ve­szett, egészségben élt csaknem 90 éves koráig, s 1989-ben halt meg, mégpedig Nagy-Britan­­niában - ez áll abban a szinte a sci-fi határát súroló, ám hite­lesnek tűnő kötetben, amely hamarosan megjelenik a brit könyvpiacon. Az MTI londoni jelentése szerint a dokumentum állítja: Bormannt 1945 májusában Churchill akkori brit kormányfő parancsára csempészték ki a berlini Führer-bunkerből, Lon­donba vitték és plasztikai műtét­tel tették felismerhetetlenné. A brit hatóságok elsősorban a náci aranykincs titkait igyekeztek kipréselni a német vezetőből - áll a kötetben, amelynek szerző­je a Christopher Creighton álnév mögé rejtőzik, s állítólag annak idején - 22 évesen - maga ve­zette az emberrablás­ akciót Ian Fleminggel, a James Bond- szto­rik későbbi szerzőjével együtt. A könyv az egyik legna­gyobb brit kiadó, a Simon and Schuster gondozásában jelenik meg. A cég, amelynek szerzői listáján szerepel egyebek mel­lett Henry Kissinger neve is, a The Observer című vasárnapi londoni lap értesülése szerint 500 ezer fontért szerezte meg a jogokat egy aukción. A kiadó igazgatója „meggyőzőnek” ne­vezte a szerző által felvonulta­tott dokumentumokat és bizo­nyítékokat, jóllehet a brit lap emlékeztet: a nyugatnémet kormány már 1973-ban hivata­losan halottnak nyilvánította Martin Bormannt, miután sza­kértők egy nem sokkal koráb­ban Berlinben fellelt csontváz­maradványt neki tulajdonítot­tak. A könyv szerint azonban Bormann egy kis angol faluban élt még csaknem 45 évet, s a te­lepülés templomának kertjé­ben, jeltelen sírban nyugszik hat évvel ezelőtt bekövetkezett halála óta. A Národná Obroda értesülése Szlovák felhívás az alapszerződés ellen Pozsonyból jelenti az MTI. A Národná Obroda csütörtöki száma ismertetett egy, állítólag a pozso­nyi parlament szlovák képviselői között terjesztett felhívást, amelyben a magyar-szlovák alapszerző­dés elutasítására szólítják fel a honatyákat. A kez­deményezés állítólag a Vladimír Meciar vezette HZDS párt egyik képviselőjétől származik. A felhí­vás szerint a magyar-szlovák alapszerződés nem az egyenjogúság, nem a kölcsönösség elvei szerint jött létre, nem egyértelmű és megkérdőjelezhető. Az egyenlőtlenség tünetei már most, a parlamenti rati­fikálás előtt megnyilvánulnak, hiszen a magyar fél az alapszerződés szövegét mértékadónak tekinti, és a szöveg szerint fokozatosan máris megvalósítja a szerződésben is rögzített szlovákellenes expanziós törekvéseit. A szerzők veszélyesnek tartják a ratifi­kálást, és úgy ítélik meg: az alapszerződés parla­menti szentesítésével Szlovákia egyértelműen je­lezné a világ felé, hogy egyetért az állam független­ségébe való beavatkozással. Ha a szlovák parla­ment jóváhagyja az alapszerződést, a magyarok a szlovákellenes program gyors és erőteljes kivitele­zésébe kezdenek, megvalósítják a Kárpátok Euro­­régióval kapcsolatos elképzeléseiket, s elérik, hogy Szlovákia közigazgatási átszervezése a magyar áb­rándok szerint valósuljon meg - áll a felhívásban. Az irat szerint a Szlovákiai magyarok autonómiát célzó lépései végső soron azon dél-szlovákiai terü­letek elvesztéséhez, később pedig Szlovákia füg­getlenségének összeomlásához, az önálló államala­kulat széthullásához vagy egy bábkormánnyal pá­rosuló protektorátushoz vezethetnek. Lehetséges alternatívának azt tartják, ha az alapszerződésből teljes terjedelmében kiiktatják az Európa Tanács 1201-es számú ajánlásait Úgy ítélik meg, hogy Dél-Szlovákiában sürgősen helyre kell állítani a köztársaságpárti eszme rendjét, és az államigazga­tás és a búóságok rendes működtetésével elejét kell venni a magyar kisebbség részéről fenyegető pol­gári engedetlenségnek. LAPUNK KÖVETKEZŐ SZÁMA KÉT HÉT MÚLVA JELENIK MEG

Next