Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1996. július-december (38. évfolyam, 17-26. szám)

1996-08-18 / 17. szám

VOL. 38. Nr. 17. XXXVIII. Évf. 17. Szám AUG. 18. 1996. POSTÁZVA AUGUSZTUS 14.-ÉN ÁRA: $ 1.25 amerikai-kanadai ":N97R15Nof FOR MEI­­DERATION WAsílNCTorHDcE20036-fón'W- cyimeiícaii* CanadiaiicH\ingaríaricLife THE LARGEST BIWEEKLY NEWSPAPER IN THE HUNGARIAN LANGUAGE TEL: 1-330-666-2637 NEW YORK*CHICAGO*LOS ANGELES*CLEVELAND*DETROIT*FLORIDA MAGYARORSZÁG NATO CSATLAKOZÁSA LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE HALAD ELŐRE ELNÉMÍTJÁK a MAGYAROKAT A FELVIDÉKEN ISTEN NEVÉBEN ISTENTELENSÉG ZSUGORODÓ SZABADSÁG, KÖDBEVESZŐ DEMOKRÁCIA Aki nyitott szemmel és nyitott aggyal figyeli az elmúlt évtizedek eseményeit az Egyesült Államokban, az világosan látja, hogy az egykor irigyelt amerikai szabadság és amerikai demokrácia fokozatosan eltű­nőben van. Ezer és ezer példát lehet felhoz­ni arra, hogy naponta születnek a törvé­nyek és határozatok, amelyek gúzsba kötik az egykor senki által meg nem kérdőjele­zett szabadságot és demokráciát. Az embe­ri szabadság és demokrácia elleni támadás több fronton folyik egyszerre. A támadás rohamcsapata az Egyesült Államok Legfel­ső Bírósága, ahol 9 személy magyarázza (saját szája íze szerint) az Egyesült Álla­mok Alkotmányát és annak az egyes em­berre és társadalomra vonatkozó paragra­fusait. Így történhetett meg, hogy a vallá­sos nevelést, az erkölcsöt, a hitet teljesen kiszorították az amerikai iskolákból, ami­nek a következményeit napjainkban világo­san láthatjuk az erkölcstelenségben, a bű­nözésben, a törvények semmibe vételében. Az érdekes dolog az, hogy bár az Egyesült Államok lakosságának 96 százaléka kíván­ja az imát az iskolában 9 ember döntése alapján nincsen imádkozás. Az ország veze­tésére hívatott szenátorok és kongresszusi kiküldöttek pedig meg sem próbálnak szembeszállni a 9 ember döntésével. Ami­kor Sztálin döntött így, akkor azt diktatú­rának nevezték, amikor Hitler döntött így, azt is diktatúrának hívták, amikor 9 ameri­kai bíró dönt: az demokráciát Az Egyesült Államok alkotmánya nem tiltja a vallásos nevelést, a hitet és az erkölcsöt, csak az állam hatalmát szünteti meg az egyes em­ber és egyes vallások felett. Két évszázad elég volt ahhoz, hogy a vezetők mindent kiforgassanak és az egykori nagyszerű és korszerű Alkotmányt a diktatúra eszközé­vé tegyék. Évekkel ezelőtt az Akron Bea­con Journal megkérdezte lelkészek vélemé­nyét az egyházi imával kapcsolatban, mire az agymosott amerikai lelkészek, papok és rabik mind azt válaszolták, hogy „az Alkot­mánnyal szembeszállni nem lehet”. Egye­dül Dömötör püspök úr mondotta, hogy „nem hiszem, hogy az Amerikai Alkot­mány tiltaná az iskolai imát, de ha mégis így lenne, akkor az Alkotmányt meg kell változtatni, hiszen a lakosság 96 százaléka (hivatalos amerikai statisztika) ezt kívánja és a józan ész is ezt diktálja. Az Alkot­mányt emberek készítették és abban a hely­zetben nagy előrelépés volt, ma vannak szakaszai, amelyek idejétmúlták, ezeket a mai követelmények szerint kell megváltoz­tatni a többség akarata szerint. ” Milyen egyszerű lenne a megoldás, ha logikával, hittel és az ember javára szóló lélekkel hoznák meg a döntéseket. Sajnos, nem így történik. Nemcsak az imát tiltották ki a gyer­mekek, tanulók és egyetemi hallgatók éle­téből, de ezzel együtt kitiltották az Istent, a hitet és az erkölcsöt is. 20—30 évvel ez­előtt még divat volt lelkészeket meghívni az érettségi ünnepélyekre, ahol a lelkészek útmutatót adhattak a fiataloknak az életre. Ma már mindez tiltva van. De kommunista tanokat — politikai mezben — nyíltan lehet hirdetni az érettségi ünnepélyeken. Mi lett a szabadságból, hová lett a demokrácia? Az elmúlt évek során az alkotmányos félre­magyarázásokat kiterjesztették a falusi, városi közigazgatásra is. Fokozatosan el­tüntették a keresztet, Jézus képét, a vallás

Next