Amerikai Magyar Népszava - Szabadság, 1995. (105. évfolyam, 39-51. szám)

1995-09-29 / 39. szám

2. OLDAL Nyelvháború Sok szó esik arról, hogy vajon legyen-e az angol az Egyesült Államok hivatalos nyelve. A legtöbb ember szá­mára már maga a kérdés is érthetetlen: hát nem az angol a hivatalos nyelve ennek az országnak? Bizony nem, azaz nincs az alkotmányban lefek­tetve, még ha természetesnek is tűnik. Nem véletlen azonban, hogy néhány éve mozgalom indult az angol hivatalossá tétele érdekében, mert egyre erősödött az a tendencia, hogy az ország „melting pot", ol­vasztó tégely helyett egy mul­­tietnikus Bábellé váljon. Az egyre nagyobb számban érke­ző latin-amerikai tömegek po­litikai súlyát növelendő, veze­tőik (és ultraliberális támoga­tóik) úgy gondolták, legjobb ha egyszer s mindenkorra el­különült tömbként tartj­ák meg a spanyol anyanyelvűeket nyelvhasználatuk minél széle­sebb, hivatalos kiterjesztésé­vel, így történhetett egyes ál­lamokban, hogy szinte minden hivatalos iromány spanyolul is megszerezhető, kezdve az autóvezető-vizsgától - ami még elfogadható, hiszen erre szinte azonnal van szükség - egészen az állampolgársági vizsgáig. Ez utóbbit nem­igen lehet józan ésszel lenyelni, hiszen az állampolgárság le­fektetett feltétele az angol tu­dás. Persze úgy ahogy a fekete kisebbség pozitív diszkrimi­nációját („affirmative action") egy idő után kiterjesztették mindenféle egyéb „kisebbség­re" , köztük az egyébként több­ségben lévő nőkre is, a spanyol kvázi hivatalossá tétele nyo­mán mások is megkövetelték, hogy saját nyelvükön kom­munikálhassanak. Ma már Ka­liforniában 35 nyelven lehet vezetői jogosítványt szerezni, New York államban 23 és még a csepp Rhode Island-ben is 19 nyelven. Az 50 állam közül 38 ad lehetőséget az idegen nyelvű vizsgára. A nyelvháború leginkább az iskolai oktatás körül dúl: vajon helyes-e a kétnyelvű ok­tatás, tehát jót tesz-e az újon­nan érkező gyermekeknek, ha anyanyelvükön tanulhatnak? Megkönnyíti beleilleszkedé­­süket, vagy éppen megnehe­zíti az angol környezetbe való beolvadást? A válasz bizonyá­ra nem azonos minden eset­ben, de tény, hogy a legtöbb bevándorló család elég ambi­ciózus ahhoz, hogy gyermekét tanulásra ösztökélje, s nem vé­letlen, hogy az ország elit közép- és felsőoktatási intéz­ményeiben évről évre osztály­elsőkként végeznek alig né­hány éve érkezett fiatalok. Az angol kontra más nyelv témája mostanában egy bíró­sági esettel kapcsolatban ka­pott nagy sajtót. Néhány héttel ezelőtt egy Sámuel Kiser nevű texasi bíró kijelentette, hogy egy anya, Marta Laureano rosszul bánik, visszaél ötéves kislányával, mert otthon spa­nyolul beszél vele. A mexikói születésű Laureano jól tud angolul, helyesebb lenne, ha angolul társalogna a gyerek­kel, mert amikor iskolába ke­rül, annak ellenére, hogy szü­letett amerikai, nem fog tudni a többi gyerekkel és tanítóival szót váltani. Az anya így kis­lányát „cselédsorsra" kárhoz­tatja. Az ügy óriási felháborodást váltott ki, s a bírót bocsánat­kérésre kötelezte. Kiser való­ban ostobaságot követett el, amikor kiadta az ordrét, hogy milyen nyelven folyjék az ott­honi élet, de kétségtelen, hogy jóindulat vezette. Annak a né­zetnek akart hangot adni, hogy hátrányos helyzetbe kerül az, aki az ország nyelvét nem is­meri, nehézségei lesznek majd amikor értelmes állásban akar elhelyezkedni. Valóban, nem egy olyan magyarral találkoztam, aki nemcsak hogy családjával ma­gyarul beszél - hiszen a leg­többen ezt tesszük - hanem különleges szigorral tiltja, hogy gyermekei otthon egyál­talán angolul kinyissák száju­kat. Találkoztam én már olyan magyar szülők felnőtt, Ameri­kában született gyermekével is, aki angolul is, magyarul is akcentussal beszél, mert - mint mesélte - amíg iskolába nem került jóformán nem is hallott angol szót, s apja fejbe kólin­totta, ha magyarsága kívánni­valót hagyott maga után. Szép dolog, ha valaki nem veszti el hazafiságát, anyanyelve iránti szeretetét, s azon óhaját, hogy gyermekei is tudjanak magya­rul. De véleményem szerint senkinek sincs joga ahhoz, hogy itt született gyermeke be­­illeszkedését, pályafutását akadályozza. Végeredmény­ben senki gyermeke nem tehet arról, hogy szülei ezért vagy azért Amerikába pottyantot­­ták, ne háborogjanak hát azon, ha amerikaivá lesz. Megjegy­zendő még, hogy ebben a mul­tikulturális káoszban sem lesz a kislétszámú magyaroknak soha esélyük arra, hogy nyel­vüket bárhol is hivatalosan használhassák. Legyen hát az angol Ameri­ka hivatalos nyelve? De meny­nyire! Különben megvan az esélye annak, hogy néhány év múlva, amikor Kaliforniában a lakosság többsége latin-ame­rikai vagy latin származék lesz, s a második legnagyobb tömböt a kínaiak fogják alkot­ni, az angol teljesen háttérbe szorul. Történik ez éppen ak­kor, amikor az angol oly mér­tékben válik világnyelvvé, hogy a magyar lapokban még az álláshirdetések egy része is angolul jelenik meg. Hogy az aki nem érti, ne is pályázzon. És ez a helyzet szinte minden­hol anno 1995, akár tetszik, akár nem. Nádai Éva AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA / SZABADSÁG AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA AMERICAN HUNGARIAN PEOPLE'S VOICE AN AMERICAN NEWSPAPER IN THE HUNGARIAN LANGUAGE SZABADSÁG (USPS 023-960) LIBERTY AN AMERICAN NEWSPAPER IN THE HUNGARIAN LANGUAGE every Friday by Liberty Media, Inc. \w mmt? am am-Publisher/Owner: CATHY PAKSI Editor: EVA NADAI Bus. Mgr.: JUDY PAKSI CRISWELL English Editor: JUDITH FLIEGLER Editorial and Circulation Office - Szerkesztőség és kiadóhivatal LIBERTY MEDIA, INC. 12770 Chillicothe Road • Chesterland, Ohio 44026-3112 TEL: (216) 729-7200 • FAX: (216) 729-7250 Send advertisements, payments and correspondence to the address above. Hirdetéseket, pénzküldeményeket és levelezéseket a fenti c­ínre kérjük küldeni. POSTMASTER: Send address changes to NÉPSZAVA/SZABADSÁG 12770 CHILLICOTHE ROAD » CHESTERLAND, OH 44026-3112 Subscription Rates - Előfizetési árak US­S Canada $ Europe USS Egy évre (1 gr.) US$52.00 Can. $74.00 US$63.00 Fél évre (1/2 yr.) US$27.00 Can. $38.00 US$32.50 3 hónap (3 mos.) US$14.00 Can. $19.50 US$16.75 SECOND CLASS POSTAGE PAID AT CHESTERLAND, OHIO & ADDITIONAL OFFICES Minden jog fenntartva - All rights reserved. íróink saját nézeteiket fejezik ki, azok nem minden esetben tükörzik szerkesztőségünk vagy hirdetőink véleményét. Közlésre nem alkalmas vagy kézzel írott kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. MOSZKVÁBAN Találatot kapott az amerikai nagykövetség WASHINGTON - Raké­tatalálatot kapott a moszkvai amerikai nagykövetség. A ta­lálat kisebb kárt okozott és senki sem sérült meg. A me­rényletért senki sem vállalt fe­lelősséget. A State Department elve­tette azt a gyanút, hogy a lö­vésnek köze lenne ahhoz az ellentéthez, amely az Egyesült Államok és Oroszország kö­zött áll fenn a boszniai szerb állások elleni NATO-csapá­­sok ügyében. Véleményük szerint elszigetelt incidensről van szó, amelyet egyén vagy egyének követtek el. A kül­ügyminisztérium dicsérte az orosz illetékeseket „kitűnő együttműködésükért", amely­­lyel segítették az amerikai dip­lomatákat biztonságuk megőr­zésében. Az elmúlt években több po­kolgépes támadást követtek el Oroszország többnyire kato­nai bázisokról kicsempészett robbanóanyagokat felhasznál­va. Csak tavaly több mint 300,000 gránátot loptak el a katonaság raktáraiból. A támadás utáni napon az állami tulajdonú orosz televí­zió a nacionalista erőket rá­­(Folytatás a 8. oldalon) 1995. szeptember 29., péntek TARTALOMJEGYZÉK Angol nyelvlecke 25. old. Apróhirdetés 29-32 old. Csillagok 25. old. Egészség 22. old.­­ English Section 27-28. old. Eseménynaptár 26. old. Aktuális események 29. old. Hírek 1-11. old. Í­­rók 12-19. old.­­ Keresztrejtvény 20. old.­­ Konyhasarok 23. old. Íj Névnapok 19. old. Parlament 17. old. Social Security 24. old. Sport 21. old.

Next