Amerikai Magyar Népszava - Szabadság, 1998. július-december (108. évfolyam, 25-49. szám)
1998-07-03 / 25. szám
LIBERTY US $1.50 - CAN $2.00 üJI»ßGCC3ÜJD UulrVuLU JÉ&0EŰ1WŰJ 108. ÉVFOLYAM. VOL. 108 No. 25. 1998. július 3., péntek AN AMERICAN NEWSPAPER IN THE HUNGARIAN LANGUAGE - MAGYAR NYELVŰ ORSZÁGOS HETILAP CIRCULATION NATIONALLY AND IN CANADA - PUBLISHED EVERY FRIDAY - WEEKLY ENGLISH SECTION Lemondott az RMDSZ minisztere „...a volt Securitate áldozatának tekintem magam." BUKAREST - Igen kellemetlenül érte az RMDSZ-t, amikor kiderült: az általa delegált egészségügyi miniszter, dr. Bárányi Ferenc 1961-ben aláírt egy együttműködési nyilatkozatot a Securitatéval. A valóban köztiszteletben álló temesvári orvos a tényt nem tagadja, de - mint mondja - fegyveres kényszer alatt cselekedett, és semmi olyat nem tett, ami miatt szégyenkeznie kellene: nem írt besúgói jelentéseket és nem jelentett fel senkit. Ennek ellenére Radu Vasile miniszterelnök azonnal lemondásra szólította fel Bárányit. Az RMDSZ különösen azért találja a miniszterelnök felszólítását különösnek, mert a kormányalakításnál ragaszkodott ahhoz, hogy a 20 éves Securitate-hírszerzői múlttal rendelkező Daniel Daianu töltse be a pénzügyminiszteri posztot. Burányi lemondását azért elfogadták. Bizonyosra veszik, hogy a most divatos leleplezési sorozat mögött a letűnt kormány, Iliescu és emberei állnak, akik ártani akarnak a jelenlegi koalíciónak. Különös, hogy a titkos dossziék nem kaptak nyilvánosságot éppen abban az időben, amikor a volt nómenklatúra - és ezen belül a volt titkosszolgálatok - reprezentánsai szolgáltak. Bárányit gyanú fölött állónak tartották. 1989 decemberében egyike volt a felkelőknek, majd mint ismert ellenzéki került az RMDSZ-be. Orvosként, íróként és politikusként egyaránt népszerű volt. Az ügy tragédiájához tartozik az is, hogy fiát a titkosszolgálat emberei agyonverték. Dr. Bárányi a következő nyilatkozatot tette: „Nagyon jólesik, hogy az RMDSZ bölcs döntést hozott, elfogadta lemondásomat. Igazat adok Radu Vasile miniszterelnöknek abban, hogy lemondásomat kérte, mert egy kormánynak százszázalékosan, makulátlanul tisztának kell lennie. Mi, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, nem pártot alkotunk, hanem a magyar kisebbség szövetségét. Folytatás a 8. oldalon 687 MOLN 0501 PROFESSOR A.J. AM.HUNG.FDN.'PO NEW BRUNSWICK, 99 MOLNÁR BOX 1080 NJ 08903 3 Periodicals Postage Paid at East Brunswick, NJ. - Postmaster send all address changes to: P.O.Box 6673, East Brunswick, NJ 08816 Ünnepélyesen megalakult az új Országgyűlés BUDAPEST Június 18- án ünnepélyes keretek között alakult meg az új Országgyűlés. A képviselők letették az esküt, megszűnt a Hornkormány és Göncz Árpád köztársasági elnök immár hivatalosan is felkérte Orbán Viktort, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnökét a kormányalakításra. Erre a gyakorlatban 2-3 hét múlva kerül sor a miniszterjelöltek bizottsági meghallgatása és nemzetbiztonsági ellenőrzése után. A jelenlegi kormány addig korlátozott jogkörrel ügyvezetőként marad hivatalban. Megnyitó beszédében az elnök hangsúlyozta a választás kifogástalan lebonyolítását, amely a nyolc éves demokrácia érettségét és erejét bizonyítja. A képviselőkre váró legfontosabb feladatok közül a kisebbségek parlamenti képviseletének biztosítását, a közoktatás, az egészségügy, a társadalombiztosítás korszerűsítését emelte ki. Az ülés napirendje azzal kezdődött, hogy az Országos Választási Bizottság elnöke beszámolt a választásról, amely az egész országban rendben zajlott le, jogsértés, rendzavarás nélkül. Ezt erősítette meg Kuncze Gábor, a leköszönő belügyminiszter is, s megjegyezte, hogy a választás menetelével elégedett volt több mint 200 nemzetközi megfigyelő is, akik külön méltatták a technikai lebonyolítás magas színvonalát. A parlament Áder János Fidesz-képviselőt választotta házelnökké, alelnökök: Szili Katalin (MSZP), Gyimóthy Géza (FKGP) és Wekler Ferenc (SZDSZ). A bejutott hat párt frakcióvezetői: Szájer József (Fidesz), Kovács László (MSZP), Kuncze Gábor (SZDSZ), Balsai István (MDF), Torgyán József (FKGP) és Csurka István (MIÉP). Az új házelnök köszöntő szavai után Horn Gyula értékelte a leköszönő kabinet működését. Kiemelte, hogy a kormány minden fontos döntésében a nemzet érdekeit tartotta szem előtt. A legfontosabb eredmények között említette a gazdasági stabilizáció beindítását, a javuló pénzügyi helyzet megteremtését, az agrárprogram előkészítését, valamint a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozás elősegítését. A miniszterelnök elmondta: az országban több évre megalapozódott az erőteljes gazdasági növekedés. Beismerte, hogy a lelépő kormány legsúlyosabb problémája volt ,,a gazdaságot rendbe tenni és a lakosság emberhez méltó életfeltételeit biztosítani". A hibák között első helyen említette a rossz közbiztonságot. A bűnözési hullám visszaszorítását első rendű feladatnak nevezte. Az új miniszterelnök, Orbán Viktor első felszólalásában kijelentette: az új kormány mindenki kormánya lesz. Az ezredfordulón Magyarországnak olyan kormányra van szüksége, amely képes arra, hogy határozott válaszokat adjon a jövő kérdéseire, amely képes eleget tenni a XXI. század kihívásaira, s alkalmas arra, hogy segítségével felépüljön a polgárok demokratikus Magyarországa. Célul jelölt meg egy olyan országot, ahol mindenki számára lehetőség van arra, hogy tudása és szorgalma révén szabadságban és jólétben éljen. Orbán sajtóbírálói megjegyezték, hogy egy udvarias, elismerő szót sem ejtett elődjéről, míg Horn Gyula nemcsak saját kormánya teljesítményéről beszélt, hanem elődjét, az MDF-es kormányt is méltatta, országépítő szándékait nem vonva kétségbe. Ettől eltekintve Orbán jó benyomást keltett határozott, nem túl hosszú beszédével. A szocialisták frakciója nem írta alá a pártok közötti megállapodást, mert nem tartja igazságosnak a különböző bizottságokban való részvételük arányát. Az eddigi külügyminiszter, Kovács László frakcióvezető elmondta: az egyezségben foglaltak nem tükrözik a választópolgárok akaratát, sértik a Házszabály eljárásait és az Alkotmánybíróság állásfoglalását. Mint mondta: a Fidesz mandátumarányánál nagyobb képviseletet adott a kisgazdáknak. Feltételezhetően az MSZP a közeljövőben az Alkotmánybírósághoz fordul sérelmeivel.