Amerikai Magyar Népszava - Szabadság, 1999. január-június (109. évfolyam, 1-25. szám)
1999-04-23 / 16. szám
1999. április 23., péntek AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA / SZABADSÁG FERCSEY JÁNOS: „Az igazi szociáldemokrácia" 2. Ebből a több mint félmillió emberből a Szociáldemokrata Párt becslése szerint körülbelül tíz százalék volt a párt vagy a szakszervezet tagja." „A 101/28 számú büntetőszázadban 214 főből mindössze 24-en tértek vissza. Ennél a századnál ölték meg a szociáldemokratákhoz közelálló Petschauer Attilát, a többszörös világbajnok kardvívót. 50 fokos hidegben kellett levetkőznie, kiültették a vasbeton bunker tetejére és vízzel locsolták. Mire a jégkérget lefejtették róla, mindkét lába lefagyott és hamarosan meghalt." „Az SZDP véleménye szerint a magyar hadbalépés alkotmányellenes volt. Bárdossy miniszterelnök a parlamentben egyszerűen bejelentette a hadiállapotot, a kérdésről nem szavaztak... a megelőző minisztertanácsi ülésen a kabinet tagjainak fele ellenezte a beavatkozást és ellenezték a kisgazdák, a szociáldemokraták és a liberálisok is." Bárdossy 1942 elején lemondásra kényszerült és utódjául a kormányzó a Bethlen-csoporthoz tartozó Kállay Miklóst nevezte ki. A kisgazdák és a szociáldemokraták tárgyalásokat kezdtek a két párt formális együttműködéséről. 1942 nyarán Kállay Miklós beleegyezésével Ullein- Reviczky Antal, a Miniszterelnökség sajtóosztályának vezetője tárgyalt Peyer Károllyal és Szeder Ferenccel egy titkos rádióadó felállításáról. Kállay baráti köréhez tartozott Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter és ifj. Horthy Miklós, akik biztosra vették a német vereséget és helyeselték a miniszterelnök „kiugrási" próbálkozásait. A VKF-G által szerkesztett néhány próbaadás után Kállay Miklós kinevezte Makkai János kormánypárti, németellenes képviselőt főszerkesztőnek. Helyettese Pisky- Schmidt Frigyes lett, bemondó mellette Székely Beáta. A külső munkatársak közt volt a szociáldemokrata Faragó György és Gábor Róbert. A titkos rádió Magyar Szabadság Rádió címmel a budatétényi Lanária-telepen 1942. augusztus 4-én kezdte meg működését. Eleinte csak magyar, később angol és spanyol nyelvű adások is voltak. Minden adás ezzel kezdődött: „Magyar dolgozók, munkások!" Tizenkilenc hónapon át hirdette a Magyar Szabadság Rádió a független, demokratikus Magyarország eszméjét. Utoljára 1944. március 18-án sugárzott híreket - másnap a német csapatok megszállták a budaörsi repülőteret és a titkos rádió emberei meg sem tudták közelíteni a jól elrejtett leadót. A németek Mauthausenbe hurcolták Peyer Károlyt és Makkai Jánost. 1945 májusában tértek vissza Magyarországra. Makkai János, az Esti Újság volt főszerkesztője néhány hónap múlva elmenekült Magyarországról, Honoluluban élt és ott halt meg az 1990-es években. Bár az SZDP csak későn kezdhetett a választási kampányba 1945-ben, a novemberi választáson a Kisgazdapárt (57 százalék) után második helyen végzett, 17,4 százalékkal, 822,666 szavazattal és 69 mandátummal, megelőzve a kommunistákat. 1945-ben az SZDP- nek kétezer szervezete volt, a tagdíjfizetők száma 350-400,000 - a kommunistáknak akkor csak Budapesten volt 20 ezer párttagjuk. Nézzük most, mi lett a SZDP bolsevista beolvasztása után a Peyer-csoport sorsa. A „fordulat éve", 1947 a Peyer Károly és társai elleni koncepciós perrel kezdődött. 1947 októberében Rajk László belügyminiszter bejelentette, hogy az ÁVO „kémszervezetet derített fel." A vádiratot Peyer Károly és a másik két fővádlott, Pisky- Schmidt Frigyes és Gábor Róbert távollétében hozták nyilvánosságra: letartóztatásuk előtt néhány órával sikerült kiszökniök az országból. A vádirat szerint Peyer Károly és társai „amerikai fegyverekkel felszerelt nyilas csapatok élén visszatérve akarták megdönteni a rendszert, azért disszidáltak, hogy tervüket végrehajtsák." Peyer Károlyt (1949. szeptember, Párizs), balra Gábor Róbert, jobbra Pisky-Schmidt Frigyes 1948. február 16-án hirdetett ítéletet a Budapesti Népbíróság különtanácsa Peyer Károly és társai, összesen 14 vádlott elleni perben. Peyer Károlyt nyolcévi börtönre, Pisky-Schmidt Frigyest tízévi kényszermunkára, Gábor Róbertet kötél általi halálra ítélték. Családtagokat is elítéltek, Pisky- Schmidt feleségét és Erzsébetet, Gábor Róbert menyasszonyát is, hat havi börtönre. A szociáldemokrata Kruchina Viktor ezredes volt az egyetlen magas beosztású nem kommunista tiszt a Kát. Pál-on, Rákosi Mátyás hozzájárulásával elhatározták, hogy „kémkedés" vádjával letartóztatják. Állandó megfigyelés alatt tartották, követték az utcán bármerre ment. Ekkor már két revolverrel a zsebében járkált. 1947 tavaszán fényes nappal az utcán a Kat. Pál. három embere megállásra szólította fel. Kruchina tűzharcba keveredett, kettőt megsebesített, de ő is megsérült a karján. Sikerült felugrania egy villamosra, majd taxival az angol követségre hajtatott, ahol ismerte a munkáspárti diplomatákat. Kivették a golyót a karjából, majd két nappal később szociáldemokrata rendőrtisztek fedezésével, egy diplomáciai autó csomagtartójában kivitték Ausztria angol zónájába. Onnan Londonba repült, ahol a Peyer vezetése alatt álló szociáldemokratákhoz csatlakozott. A szociáldemokratáknak jelentékeny szerepük volt az ellenállási mozgalomban. A Magyar Szabadság Rádió technikai kivitelezésében a magyar posta legmegbízhatóbb emberei segítettek, szociáldemokraták: Szélig Miklós, Bánki István és Fata Lajos. A német megszállás napján a Magyar Szabadság Rádió elnémult, de Pisky- Schmidt vezetésével megalakult a Magyar Szabadság Mozgalom, amely ellenállásra és az üldözöttek megmentésére rendezkedett be. Felvették a kapcsolatot a legfontosabb ellenállási szervezettel, a Magyar Függetlenségi Mozgalommal (MFM), amelynek vezetője ifj. Horthy Miklós volt, tényleges irányítója Szent-Iványi Domokos, Teleki Pál munkatársa. Az MFM együttműködött a Teleki Pál Munkaközösség tagjaival, köztük a kisgazda Csicsery- Rónay Istvánnal, Saláta Kálmánnal, Hám Tiborral és Jaczkó Pállal. Az 1944. március 19-i német megszállás napján az SS-osztag ellenállás nélkül hatolt be az SZDSZ Conti utcai pártközpontjába, lefoglalták a nyomdát és letartóztatták a párt vezetőinek nagy részét, csak keveseknek sikerült elrejtőzniök. Március 28-án betiltották a pártot, így szervezett ellenállás nem alakulhatott ki, de mégis volt ellenállás. A csepeli szociáldemokraták megmentették a legnagyobb magyar gyár gépeinek nagy részét, az újpestiek a Tungsram-gyár gépeit, a diósgyőriek pedig a vasgyárat. „Nem felejtheti el a szociáldemokrata mozgalom Stollár Béla újságírót és társait, akik Budapesten, a Klotild utcai tűzharcban haltak hősi halált" írja Gábor Róbert. 1944. október 15. tragikus dátum a magyar történelemben. Horthy Miklós kormányzó felkészült arra, hogy október 18-án felhívással fordul a magyar néphez, bejelenti és megindokolja a háborúból való kilépést. De október 10-én a Gestapo elrabolta Bakay Szilárd vezérezredest és október 15-én elrabolta ifj. Horthy Miklóst. Ezután a kormányzó október 15-én délben bejelentette a háborúból való kiugrást: „Elhatároztam, hogy a magyar nemzet becsületét megőrzöm a volt szövetségesekkel szemben is, amidőn az a kilátásba helyezett katonai segítség helyett a magyar nemzetet a legnagyobb kincsétől, szabadságától akarja végleg megfosztani. Ezért közöltem a Német Birodalom itteni képviselőjével, hogy ellenfeleinkkel előzetes fegyverszünetet kötöttünk, velük szemben minden ellenségeskedést megszüntetünk." A kormányzó testőrségének rövid tűzharcát leszámítva, a magyar honvédség nem tanúsított ellenállást. A németek lemondásra kényszerítették a kormányzót, letartóztatták és Szálasi Ferencnek adták át az ország vezetését. A tényleges hatalom a nyilas pártszolgálatosok kezébe került és megkezdődött a pogrom. Különféle nyilas terrorcsoportok működtek, az Andrássy út 60-ból naponta ötven-hatvanas csoportokban a Dunapartra kísérték a kirabolt és véresre vert embereket és a Dunába lőtték őket. Megdöbbentő, hogy az egyik legvérengzőbb nyilas Kún András ferencrendi szerzetes volt, aki 500 embert meggyilkolt. A háború után kötél általi halálra ítélték és az ítéletet végrehajtották. Az SZDP a Budapesten 1944. október 1. és 1945. február 15. között meggyilkoltak számát nyolcezerre becsülte. Folytatás következik Amerikába utazása előtt munkatársai búcsúztatják 15. OLDAL