Amerikai Magyar Népszava - Szabadság, 2006. július-december (116. évfolyam, 27-52. szám)

2006-11-24 / 47. szám

18/ NÉPSZAVA SZABADSÁG FÓKUSZ 2006. NOVEMBER 24. PÉNTEK Hírösszeállítás Népszava Szabadság A világ vezető hírügynöksé­gei - a brit Reuters, az amerikai AP, a francia AFP, a német dpa, a spanyol EFE, az olasz ANSA és az osztrák APA - egytől egyig kiemelt terjedelemben és hír­számban számoltak be Puskás Ferenc haláláról, de terjedelmes cikkben emlékezett meg a fut­ballistáról a FIFA és az UEFA internetes oldala is. A FIFA hon­lapja minden idők egyik legna­gyobb futballistájaként jellemzi az elhunytat, kiemelve, hogy a Honvéddal és a Real Madriddal is bajnoki címeket nyert, utóbbi csapattal háromszor a BEK-et is elhódította, valamint, ő volt a „Mágikus Magyarok”, az Arany­csapat motorja. Az internetes hír- és sportol­dalak szinte mindegyike, Ame­rikától egészen Indiáig, a CNN- től az al-Dzsazíráig (Al Jazeera) megemlékezik Puskás Ferenc­ről. Ramón Calderón, a Real Madrid elnöke azt mondta, ha­talmas űrt érez a szívében Pus­kás Ferenc halála kapcsán és regnálása legfájdalmasabb, illet­ve a Real Madrid-család egyik legszomorúbb napjának titulál­ta november 17-ét. Puskás Ferencet a Magyar Labdarúgó Szövetség, az Ön­­kormányzati és Területfejlesz­tési Minisztérium, a Magyar Honvédség, a Magyar Olimpiai Bizottság, a Budapest Honvéd labdarúgócsapata, a Budapesti Honvéd Sportegyesület és Kis­pest Önkormányzata is saját ha­lottjának tekinti. A család kéré­sére Schmitt Pál, a MOB elnöke, volt madridi nagykövet vezeti azt az emlékbizottságot, amely segít előkészíteni a búcsúztatást. Hol vagytok ti régi játszó­társak? Buzánszky Jenő, az Arany­csapat védője a távirati irodától értesült Puskás Ferenc halál­híréről. „Jézus Mária! - fakadt ki sír­va a 81 éves sportember. - Óriási tragédia ez az országnak és nekünk barátoknak különösen. A zokogás környéket. Tegnap­előtt beszéltem az orvosokkal, azt mondták, Öcsi addig tartja magát, amíg a szíve bírja. Az ország legnagyobb sportolója ment el.” Puskás Ferenc halálával már csak ketten vannak életben a le­gendás Aranycsapatból, Bu­zánszky Jenő mellett a kapus, Grosics Gyula. Szepesi György, a legendás rádióriporter, a Ma­gyar Labdarúgó Szövetség volt elnöke is megrendülten értesült Puskás Ferenc haláláról. „Nehéz ilyenkor bármit is mondani. Közismerten a világ legismertebb magyarja volt, Bartókkal, Kodállyal és a Nobel­­díjas tudósokkal együtt emleget­ték a nevét mindenhol - mondta a szakember. - Hírnevét nem­csak a futballnak köszönhette, hiszen emberileg is a legnagyob­bak közé tartozott. Büszke va­gyok arra, hogy 16 éves kora óta ismerhettem, sőt, rádióriporter­ként az első válogatott gólomat is ő rúgta 1945. augusztus 20- án”. Szepesi kiemelte: az, hogy Puskás két klubcsapatot, a Hon­védot és a Real Madridot is csúcs­ra emelt, kivételes klasszisát mutatja. „Mi is erőt meríthetünk nagyságából” - zárta szavait. Sándor Károly, Puskás Fe­renc válogatottbeli csapattársa: „A legnagyobb egyéniséget veszítettük el ma. Se előtte, se utána nem volt hozzá hasonló és azt hiszem, sokáig nem is lesz. Hat-hét éve Szepesi Gyuri kérdé­sére, hogy ki a legismertebb ma­gyar ember, csak annyit feleltem, egy labdarúgó. Egy labdarúgó, akinek nem kell kimondani a nevét, mert nincs olyan ember, aki ne ismerné. Nehéz beszélni róla, őt ismerni kellett. Tudásá­ról mindent elmond, hogy olyan ballábas játékos volt, akinek valahogy mindig a bal lábára ér­kezett a labda. Végigutaztam vele a világot és bárhova is men­tünk, mindenhol skandálták a nevét, a reptereken pedig rend­szeresen fotósok hada várta. Na­gyon fog hiányozni.” Grosics Gyula, az Aranycsa­pat kapusa a rádióból értesült Puskás Ferenc haláláról, s elá­rulta: bár titkon már hosszú idő óta számítottak a legrosszabbra, borzalmasan érintette egykori játékostársa távozása. „Éveken keresztül együtt ját­szottam vele a Honvédban és a válogatottban, így mondhatom, hogy egy jó barátom távozott. Nagyon nehéz megbarátkozni azzal a ténnyel, hogy nincs töb­bé. Nagyon együtt érzek a csa­ládjával, a feleségével, lányával és unokáival” - mondta a 80 éves Grosics. Az egykori klasszis já­tékos rendszeresen látogatta Puskás Ferencet a Kútvölgyi Kórházban, utoljára két héttel ezelőtt volt benn nála a klini­kán. „Én, hála Istennek, nagyon jó kapcsolatban voltam vele. Kiváló, nagy szívű ember volt, aki mindenkinek segített, ha tudott, feledhetetlen marad szá­momra a kapcsolatunk - nyilat­kozta Mészöly Kálmán, korábbi válogatott játékos és szövetségi kapitány, aki Puskással kapcso­latos emlékeit is felidézte: „Nekem megadatott az, hogy játszhassak ellene a Vasassal Bajnokcsapatok Európa Kupája mérkőzésen. Talán éppen az ak­kori, 1961-es találkozónk a Ber­­nabeuban marad a legszebb em­lék vele. Mérkőzés előtt bejött az öltözőnkbe és mindenkit üdvö­zölt. Azon az összecsapáson Ihász Kálmánt állította rá az edzőnk, Illovszky Rudi bácsi, azzal az utasítással, hogy a wc-re is kö­vesse, ha odamenne. Hát, azt nem mondom, hogy nem okozott gondot nekünk, de gólt nem rú­gott. Találkoztam vele 1962-ben és 1966-ban is a világbajnok­ságon, sőt, a 70-es évek közepén egy csapatban játszottunk az öregfiúk Európa-válogatottjában Anglia ellen. Ő a spanyolokat képviselte én pedig Grosics Gyu­la bácsival a magyarokat. Ami­kor 1981-ben hazajött, én voltam a szövetségi kapitány, emlék­szem, az Anglia elleni budapesti mérkőzésünk előtt pályára lé­pett a Népstadionban öregfiúk mérkőzésen. Kikaptunk aznap, de az őt övező hangulat feledhe­tetlen marad. Az elmúlt hat-hét évben már sajnos sokat beteges­kedett, az utolsó időszak pedig nagyon nehéz lehetett neki és a családjának” - tette hozzá Mé­szöly. Bozsik Péter Puskás Ferenc halála kapcsán arról beszélt, hogy édesapja, Bozsik József, az Aranycsapat fedezetje 30 éven át „napi barátságban állt” min­den idők legnagyobb magyar labdarúgójával, akivel testvér­ként szerették egymást. „Egymás mellett nőttek fel, csak egy fal választotta el őket, ha grundra akartak menni, csu­pán be kellett kopogniuk a másik lakásba. Édesapám nem élhette meg, amikor Puskás 1982-ben először hazajött, így én nem ke­rülhettem olyan szoros kapcso­latba vele, mint édesapám. A történelem választotta el őket.” Nyilasi Tibor mindig kelle­mes emlékekkel gondol vissza Puskás Ferencre. „Lesújtott a hír. Bármennyire tudtuk, hogy beteg, mégis azt hittük, örökre velünk marad. Nemcsak egy ország, hanem az egész világ gyászolja. Külföldről több bará­tom felhívott és nem akarták elhinni a szomorú hírt. Nem na­gyon akarok felidézni emlékeket vele kapcsolatban ezekben a fáj­dalmas órákban, de amikor a Ferencvárossal Spanyolország­ban jártunk, mindig elsőként köszöntött minket a madridi re­pülőtéren. Ő olyan legenda volt, hogy örültem, ha mellette le­hettem vagy találkozhattam ve­le” - mondta Nyilasi Tibor. Détári Lajos is megrendülten fogadta Puskás Ferenc halál­hírét, mint mondta, számtalan emlék fűzi hozzá, hiszen ugyan­abban a klubban, a Honvédban lettek elismert játékosok, illetve neki szövetségi kapitánya is volt a magyar labdarúgás legkiemel­kedőbb alakja. „Pótolhatatlan veszteség Puskás Öcsit siratja a világ Mindenki Öcsi bácsija soha nem vesztette el a humorát

Next