Amerikai Magyar Népszava - Szabadság, 2008. július-december (118. évfolyam, 28-52. szám)
2008-11-07 / 45. szám
8 Népszava SZABADSÁG MAGYARORSZÁG 2008. November 7., péntek MAJLÁTH MIKES LÁSZLÓ Pók a falon A világméretű pénzügyi válság miatt úgy rohangál Gyurcsány és csapata, Orbán és csapata, Timur és csapata, mint pók a falon. Olyan pók, amely saját magát falja fel, ha nagyon éhes. Magyarországon csak akkor nyugodtak meg némileg a kedélyek, amikor kiderült, hogy az IMF-től uszkve 12 milliárdos hitelkeretet kaptunk. Ez jó. Az rossz, hogy a Nemzetközi Valutapiachoz csak végszükségben fordulnak a kormányok. Mert az IMF ad, de iszonyú szigorú feltételekkel. Annyira torokszorító feltételekkel, hogy attól már belilul a fejünk. Az első megszorító intézkedések már meg is születtek. A köztisztviselők nem kapják meg a szokásos 13. havi fizetésüket. A kisnyugdíjasok - 80 ezer forintig - megkapják a 13. havi nyugdíjat, az ennél magasabb nyugdíjjal rendelkezők szintén csak 80 ezerig kapják meg az emelést, a többi néma csönd. Ez volt az első napi lépés. Mi jöhet még? Egyensúlyba kell hozni a kasszát és a fizetőképességet. Ez most a legfontosabb, a többi nem is lényeges. Ezt Csányi Sándor OTP vezérigazgató mondta a Nemzeti Csúcson. Könnyű neki, nemcsak a csúcson ül, hanem a 100 leggazdagabb magyar közül is a második helyen, csak Demján Sándor előzi meg. Olyan sok a nulla ebben a válságban, hogy már nem is tudtam megjegyezni, hány milliárdról van szó. Bizonyos összegen túl már nem érdemes figyelni, ha semmi nincs, akkor a nullák száma már semmit nem jelent, játék a betűkkel, akarom mondani, a számokkal. A hitelnek mindig nagyon örülnek nálunk, mert az a pénz, amiért nem kell tenni semmit, jöhet. Csak akkor szívják mindig a fogukat. Már gyerekeket is avatott a Gárda Egymást is gyalázzák az „igazi” és a „szakadár”fajmagyarok Budapesten az „igazi" gárda tagjai közé fogadott gyerekeket, sőt egy csecsemőt is. Arról a szervezet a honlapján számolt be, hogy az új tagok között „kadétok és oroszlánkölykök is voltak" és legifjabb tagjuk „egy egyesztendős gyermek, aki anyukája karjában hallgatta végig az eskü szövegét." Gyermekvédők tiltakoznak, hogy rasszista és fasiszta tanokat hirdető szervezet gyerekeket ront meg. Közben egymást gyalázzák a magyarság „legjobbjaiból" toborzódott gárdisták, miután a szervezet két részre szakadt. OMP Egyre jobban elmérgesedik az egykor egységes Magyar Gárda Mozgalom „igazi" és „szakadár" szárnya közötti ellentét. Míg előbbiek szombaton a Hősök terén tartották immár negyedik országos avatóünnepségüket, ahol 400 gárdista tett esküt a Szent Korona giccses másolatára, utóbbiak - a két hónapja leváltott és kizárt országos főkapitány, Dósa István vezetésével - egy nappal később Székesfehérváron avatták fel saját tagjaikat. Ezúttal kisgyerekeket is avattak a rasszista Magyar Gárdába. A gárda alapszabálya kimondja, hogy csak 18. életévét betöltött személy lehet gárdista. Az avatáson egy hatéves kislány rosszul lett. Ifj. Hegedűs Lóránt református lelkész a Hősök terén bírálta egyháza vezetését, mert - mint fogalmazott - „evangélium és egyházellenesnek" nyilvánították a Magyar Gárdát. Für Lajos, az Antal- és Boros-kormány volt honvédelmi minisztere azt mondta: „földomlásos idők előtt állunk" ezért a gárdának kell erősnek és eltökéltnek lennie, míg Wittner Mária fideszes országgyűlési képviselő felszólította Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt és a magyar közszereplőket, hogy nyilatkozatban mondják ki: „nem vagyok semmilyen, a hazám ellen tevékenykedő érdekcsoport tagja, és Magyarországnak tudatosan nem ártok". Kiss Róbert, a gárda országos főkapitánya bejelentette: „a büntető törvénykönyv átdolgozására és börtönprogramok készítésére" készülnek. Azt is mondta, már több mint kétezren vannak, és a „szakadár társulat jellemtelen játéka" ellenére is erősek maradnak. A Vona által „szakadároknak, hőscincéreknek" hívottak bejelentették, hogy "a cigánybűnözés áldozatainak emléknapjává" nyilvánítanák Szögi Lajos - az Olaszliszkán megvert, sérüléseibe belehalt tanár - halálának napját. Előtérben az „oroszlánkölykök". Avatóünnepséget tartott az eredeti egyesületből kivált Magyar Gárda Mozgalom Wass Albert zászlóalja Székesfehérváron az országalmánál. (Fotó: MTI/Füzesi Ferenc) Visszafordíthatatlan kárt okoz egy gyereknél, ha tizenéves korában bekerül egy, a vélt igazának erőszakos érvényesítésére nevelő militáns szervezetbe - mondta Ranschburg Jenő pszichológus. Torzul a gyermek személyiségfejlődése, erőszakos alkat kialakulásához vezethet és egyértelműen félreviszi a fiatal szocializációját. Nem egyszerűen helytelen, ha egy szülő hagyja, hogy gyermeke a Magyar Gárda tagja legyen, hanem egyenesen felháborító felelőtlenség. Mint mondta, a gyerekek szeretnek katonásdit játszani, de ha valódi katonát nevelnek belőlük, az tragédia. Nagy László történész arra emlékeztetett, hogy 13-15 éves nyilas pártszolgálatos gyerekek a legszörnyűbb gyilkosságokat követték el az ideológiai nevelés"hatására. Karsai József Karsai József polgármester malacokat osztott Battonyán. Személyesen felügyelte az akciót, amelynek keretében az önkormányzat 50 darab, mintegy 25 kg-os malacot osztott szét a rászoruló nagycsaládosok között. A családok az állatok felneveléséhez szükséges takarmányt is ingyen megkapták. Karsai József a falu leggazdagabb embere is egyben, aki országos botrányairól is híres. Egy időben „búzaégetéssel" vádolták, amikor az alacsony állami támogatás és az alacsony felvásárlói árak miatt szervezett akcióinak egyikén terményt égetett. Legutóbb a bevásárlóközpontok elé döntögetett görögdinnyékről híresült el, mert az áruházak kevesebbet akartak fizetni érte, mint amennyi az előállítási költség. Karsai József nem kíméli saját párttársait sem, az MSZP frakció tagjaként több alkalommal pártjával is szembeszállt. Az állami gondoskodás és újraelosztás feltétlen híve, az ingyen malacosztogatás szervesen illeszkedik ebbe a filozófiába. A HÉT EMBERE: „Mi a megrontás, ha nem ez?" Janicsárkák Avatott a gárda. Mind a kettő. Szétszakadtak, de abban - úgy látszik - egyetértenek, hogy a gyerekeket is ideje belehúzni a gyűlöletparádékba. Azt hiszem, határhoz értünk: itt az alkalom, hogy az ombudsman, a gyermekvédő minisztériumok, az egyházak, és az összes politikai erő megvizsgálja, helyénvaló dolog-e, ha a gyűlöletbeszédnek és a rasszista dumaesőnek tesszük ki a gyerekeket. Nem felel-e ezért az állam is, ha hagyja? Nincs-e fertőző hatása az ifjabb Hegedűsből és Vona Gáborból fröcsögő szennynek? Mi a megrontás, ha nem ez? Nem tudom megkérdezték-e erről Morvai Krisztinát a kiváló gyerekjogvédőt. Ha igen, nyilván azt mondta, hogy „kadétokat" és „oroszlánkölyköket" - ezek, gondolom a csecsemőgárdisták - avathatnak, hiszen nyilván nem árt nekik a jó levegő. (Biztos belekeverte valahogy a szemkilövést is.) De legalább Wittner Mária zászlónagymama szólhatott volna, hogy az arcpaskolgató politikai pedofília már Hitlernek se jött be. Elég régóta ámulva figyelem, hogy például az ügyészség az egyre zavarosabb fölépítésű magyar gárdákat támadja, miközben teljesen érthetetlen, hogy miképpen működhet bejegyzett pártként a vírusgazda Jobbik, ez az egyre jobban intézményesülő, nyilvánvalóan náci párt. Hogyan létezik, hogy Európában egy percig is a politikai élet szereplője lehet egy párt, amelyiknek alelnöke olyanokat mond, hogy a cigányság a zsidók biológiai fegyvere - persze a magyarok ellen. Hogyan tűrhető el, hogy az állandóan látnokként távolba merengő Vona Gábor nyíltan erőszakkal, porigrombolással fenyegethet médiumokat? (Éppen akkor, amikor újságírókat gyilkolnak Zágrábban, és bombákat találnak egy nyilván szintén látnokoskodó mélymagyar olimpikonnál.) És sorolhatnám. Ne tévesszen meg senkit az, hogy a rendőrség szakmai értelemben profi lett, és európai szinten tudja kezelni az utcán a vadbarmokat. A Jobbikkal úgy járhatunk, mint a konszolidált Ausztria a saját szélsőjobbjával. A demokrácia teljes félreértése fölemelt kézzel várni, hogy vajon csakugyan beváltja-e a fenyegetéseit. Az édes pici janicsárnak valókat ehhez már meg is találta. Andrassew Iván FÓKUSZBAN____________________ Lopják a zászlókat Krónikusan lopják az ünnepekre kihelyezett zászlókat Magyarországon. Budapesten és a vidéki városokban is tömegével tűnnek el a piros-fehér-zöld lobogók, amelyeket az önkormányzatok helyeznek ki. A lopásban élen jár a Heves megyei Lőrinci, ahol az elmúlt években az önkormányzat 300 trikolórjából 250 tűnt el. A mostani október 23-i nemzeti ünnep után 26 zászlóval, egyenként 1200 forintot érő lobogóval lett szegényebb a kisváros. Ezzel együtt immár 300 ezer forintnyi kárt okoztak a zászlótolvajok a településnek. Azt nem lehet tudni, hogy mi lesz az ellopott zászlók sorsa. Egy részüket nyilván politikai gyűléseken lengetik, más részük talán futballpályák környékén tűnnek fel. De kinek kell ennyi magyar nemzeti zászló egy kis Heves megyei faluban? Egyesek szerint a nemzeti érzelmű politikai megmozdulások közönsége így szerzi be a zászlóit az egész országban.