Amerikai Magyar Népszava, 1927. január-március (28. évfolyam, 23-77. szám)

1927-01-27 / 23. szám

4 Amerikai Published by Lite B. ~l). G. Company, In* Editor: GÉZA D. BERKŐ felelős szerkesztő. Edited and Published at Szerkesztőség és kiadóhivatal 24 UNION SQUARE NEW YORK, N. Y. Telephone: Stuyvesant 5770, 5771, 5772 Cable. Address : BERKOR­IUS Kábeleim: BERKORIUS ELŐFIZETÉSI ÁR: Az Egyesült­ Államokban, Canad­éban, Cubaiban, Dél-Ameri­­kában, Mexicoban: Egy évre $6.00, félévre $8.00. — Külföldre: Egész évre $10.00, félévre $5.00. — New York városában: Egész évre $8.00, félévre $4.00. — SUBSCRIPTION RATES. United States of America, Canada. Cuba, South America and Mexico, one year $6.00, half year $3.00. — Foreign Countries, one year $10.00, half year $3.00. — New York City, one yea»* $8.00. half year $4.00. M n hLnAkrtiJÁA melett foglalt állást a mexicoi 0 UlluSKuQuS nézeteltérések elintézése _ügyében a szenátus túlnyomó többsége. Hetvenkilenc szavazat hangzott el ama elő­terjesztés mellett, hogy a vitás ügyet bízzák választott bírói fórumra, anélkül azonban, hogy az elnököt kötné a szenátusnak a határozata. Ez a vélemény tulajdon­képpen azt fejezi ki, hogy a tárgyalás jobb, mint a há­ború és hogy ha békésen el lehet intézni egy vitás ügyet, ne intézzék azt el fegyverrel. Voltakép a háború ellen szól a határozat és azt a hangulatot juttatja érvényre, hogy az Egyesült Államok ne akarjon hadat viselni Mexico ellen. A döntőbíráskodás a békebarátoknak volt minden időben a gondolat a háborús konfliktusok ellen. A világháború kitörése előtt is felmerült az a gondolat, hogy az európai kontroverziókat döntse el a hágai nem­zetközi bíróság. A mexicói afférben azonban a kormány­nak az a felfogása, hogy a döntőbíróságnak olyan esetek­ben, mikor idegen állampolgárok vagyonát kártérítés nélkül kisajátítja egy másik állam, nem lehet szerepe. A mexicói olajtörvény erőszakos elkobzását jelenti az amerikai befektetők vagyonának. Kérdés, hogy a döntő­bíróság tud-e érvényt szerezni annak a nemzetközi elv­nek, hogy idegen állampolgárok vagyonát, idegen tőkét visszaható erejű törvénnyel elvenni nem lehet? A me­xicói kormány maga sem bízik a viszonyok megnyug­tató és állandó jellegű elintézésében. Mexico a tárgyalá­sokba szívesen megyen bele, mert ezáltal megszabadul sokkal súlyosabb konzekvenciától, attól, hogy a kifogá­solt törvényeket visszavonja, vagy pedig viselje a há­borús kockázatot értük. A döntőbíróság melletti állás­­foglalásban a szenátus bölcsen leszögezte magát egy bé­keprogram mellett és az helyes is volna, ha Mexico csak­ugyan szintén a békés megértést keresné és nem akarná elvenni kártérítés nélkül az amerikai polgárok pénzét. De mi lesz, ha a döntőbíróság mégis amerikai érdekek ellen döntene bizonyos­­ esetekben és ha olyan ítéletet hoz, ami Amerikának nem fog tetszeni? Azzal a hatá­­rozattal tehát, hogy Amerika belemegy a tárgyalásba, a mexicói affér még nincs végleg elintézve. Csak akkor indul korrekt meder felé az affér, ha Mexico kifejezi előre azt a szándékát, hogy nem akarja az amerikai tő­kések pénzét kártalanítás nélkül elvenni. Népsze Dammninhal anny' ellenmondó hir érkezik nap-nap HolilufllflOO!­uti*n, hogy naiv vagy lelkes ember köl­csönözhet csak az uj és uj fejlemények­ről szóló jelentéseknek feltétlen hitet. Megy vagy nem megy, ez a kérdés hullámzik állandóan Paris és Buka­rest között. Hol Károly cáfol és Bukarest hallgat, hol Bukarest cáfol és Károly hallgat. Kedves társasjáték ez. Egyedem-begyedem tengertánc, Károly sógor mit kí­vánsz? Most éppen Ferdinánd kívánt. Azt kívánta, hogy Károly foglalja el helyette a trónt és Bratianu vo­nuljon le a színpadról a balfenéken. Hogy Bratianu mit kívánt, arról nem szóltak a bukaresti jelentések. Biztos, hogy kívánt valamit és ez a politikai brávó van olyan erős, hatalmas és körmönfont ember, hogy kellemetlen­kedni tudjon még akkor is, amikor Ferdinánd király kommünikével elintézte a politikai és dinasztikus domi­­náció kérdését. Bratianut nem lehet egy kommünikével vagy jólértesültségen alapuló információval kivégezni. Károly visszatérése valóságos élet-halál kérdés az ő szá­mára. Halálos ellensége egymásnak ez a két ember. Ha Károly visszatér, Bratianu pakolhat, mehetne zabot hegyezni Kukutyinba, csakhogy oda nem kap vízumot. Természetes tehát, hogy körömszakadtáig védekezni fog Károly visszatérése ellen. Bizonyára vannak olyan ütő­kártyái, amelyeket még tartogat és amelyek nagy meg­rázkódtatásnak fogják kitenni Romániát. A külföld nem tehet egyebet, minthogy az elfogulatlan szemlélő állás­pontjára helyezkedik. Romániában érdekes események készülnek. Nagy változások szele fujdogál, amelyek­nek fontos kihatása lehet Magyarországra nézve is. Ha igaz az a hír, hogy az olasz-magyar szerződésben Mus­solini szimpátiájáról biztosította Magyarországot Erdély visszaszerzésére irányuló törekvésében, Bethlen — úgy lehet — legnagyobb diplomáciai diadalának magvait vetette el. A i ■ i­j. vasúti vonalnak az az utasa, aki az l(fí­ y ) u 101 egy 1** túlzsúfolt kocsiban megta­­® gadta a jegy kifizetését mindaddig, amíg neki ülőhelyet nem biztosítanak a kocsiban, bizo­nyára nagy szimpátiára fog találni sok más long islandi lakos előtt, akik napról-napra megteszik az utat vala­melyik long islandi város és New York között, pedig ennek az utasnak nem volt egészen igaza. Biztos, hogy igen rosszak az állapotok a long islandi vasúti vonala­kon, sőt sokak bevallása szerint a társaság tíz kocsiból álló vonat helyett csak hét kocsiból álló vonatot indított a legforgalmasabb időben: szombaton délután, az illető utasnak még sincs igaza akkor, amikor precedenst akar felállítani arra, hogy csak az fizet a vasúti jegyért, aki­­­nek ülőhelye van. Ezzel nem lehet megoldani ezt a problémát. Hiszen a manhattani és brooklyni subwayk utasai is érvelhetnének azzal, hogy csak akkor fizetik meg a nikliket, ha ülőhelyet kapnak a subwaykon, már­pedig sokan örülnek annak, ha állóhelyet kapnak az esti és reggeli órákban, amikor munkából mennek és mun­kába jönnek. Mindenesetre vizsgálatot kellene indítani az ügyben, hogy miért ind­ít a long islandi vasúti társa­ság kevesebb vonatot akkor, amikor esetleg többet in­díthatna. Új subwayvonalakat kellene építeni Long Islandra is. És ha ez meg fog történni, annak az utas­nak, akit Woodsideon kitettek a kocsiból, mert az álló­helyéért nem akarta megfizetni a vasúti költséget, min­den bizonnyal emlékszobrot fognak emelni utazó társai azon a helyen, ahol a vonatból kitette a szigorú kalauz. AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA A külföldiek regisztrálása és a clevelandi megmozdulás Az Amerikai Magyar Szövetség elnöke az Aswell-javaslatról, a mindenkit kötelező nyilvántartásról és az emberi egyenlőségről Az ujjlenyomat-felvétel sérti az emberi méltóságot. CLEVELAND, O., jan. 26. (Az Amerikai Magyar Népszava tudósítójától.) A polgár­jogot nem szerzett külföldiek regisztrálását és ujjlenyomat-felvételét kikényszeríteni cél­zó Aswell-törvény­javaslat­aire. Clevelandban is nagy hullámot vert, különösen a munkás­ság körében. Az a vélemény járja, hogy a javaslat éle elsősorban a robotoló munkás­tömegek ellen irányul. Nagy a felháborodás és elkeseredés amiatt, hogy a szövetségi törvényhozás éppen azokat a népmilliókat sérti jogos önérzetükben, amelyek Amerika teremtő, alkotó és ter­melő fejlődésében a munkaerőt szolgál­tatják. A tőke és munka örök harcában, az Aswell­­javaslat nyomában támadt legújabb összeüt­közés sorra megszólaltatja a munkásérde­keltségeket. A clevelandi megszólalásnál az egyik new yorki munkásszervezet kiküldött megbízottja — Miss Jeanette Pearl — szer­vező szerepet vállalt. A new yorki kiküldött beavatkozásának az volt az eredménye, hogy a javaslat ellen táborba szállott clevelandi munkások a szokásosnál is erélyesebb, érde­­sebb hangú tiltakozó határozatot hoztak. A tiltakozás — illetékes helyre való továbbítás végett — eljutott az American Federation of Labor clevelandi helyi alakulatához, amely a közelmúlt napokban azt a döntést hozta, hogy az American Federation of Labor az alkot­mányos jogrend korlátain belül minden erejével beleveti ma­gát a javaslat tör­vényerőre emelésének meghiúsítására irányuló küzdelembe, de nem társul az al­kotmányos rendet és a társadalmi békét erőszakkal, avagy forradalmi eszközök­kel felborítani akaró “kommunista” ele­mekkel. Az American Federation of Labor clevelandi szervezetének­­fenti határozatát Harry Mc­­Laughlin osztályelnök nemrégiben hozta nyilvánosságra és azt a clevelandi angol nyel­vű sajtó is részletesen közölte. Az Amerikai Magyar Szövetség elnökének nyilatkozata Az­ Amerikai Magyar Népszava clevelandi munkatársa felkereste az ez idő szerint még létező, bár nem működő Amerikai Magyar Szövetség elnökét, Pál Imrét. Az amerikai magyarság tájékoztatására az Aswell-javas­­lattal összefüggő kérdésekben nyilatkozatot kért tőle. Az Amerikai Magyar Szövetség állásfog­lalásának az ismertetése mindenképpen he­lyén­való. A régi független­ségi 48-as párt­nak és a vele társult ellenzéki pártoknak par­lamenti nemzeti ellenállása idején rügyezett ki ez az amerikai intézmény,­­ eredetileg ar­ra a célra, hogy a Kossuth-eszmével megpa­­tinázott magyar szabadságjogok kivívásában részben erkölcsi, részben anyagi hátvédje le­gyen az óhazai testvéreknek. Az idők folya­mán az amerikai magyarság gazdasági és társadalmi — egyetemes — érdekeinek szer­vévé terebélyesedett és ebben a vonatkozás­ban nagyszerű munkát végzett. Hogy többet ne említsünk: Ludwig Ernő clevelandi fő­­konzulsága idején vele vállvetett munkával verekedte ki az Amerikai Magyar Szövetség az Ohio állami munkáskártalanítási törvény­nek azokat a rendelkezéseit, amelyek a kár­talanítási igény jogosságát az óhazában élő hozzátartozók és örökösök javára is biztosí­tották. A világháború és egyéb — ide nem tartozó — eltolódások immár közel nyolc esztendeje szünetelésre kárhoztatták a szövetséget, fel­­támasztására nem igen van remény. Hiva­talosan azonban még nem szűnt meg. És mert tényleges működése utolsó esztendei­ben különösképpen az amerikai magyarság gazdasági érdekeinek a védelmezője volt: a regisztrálási és ujjlenyomat-javaslat kérdé­sében meghallgatásra méltó és érdemes. — Az Aswell-javaslat, — mondotta felvi­­lágosítást adó nyilatkozatában Pál Imre, — első percben valóban igazolja a helyességét annak a következtetésnek, hogy a világháborút követő amerikai kor­mányzat s közigazgatás a kémrendszerű rendőrállam mintájára rendezkedik be. A dolgok lényegébe való belepillantás azon­ban némileg enyhít ennek a következtetés­nek a feketeségén.­­ Tény az, hogy az emberek tartózkodási helyének, állandó lakásának és állandó szál­lásának megtudása, nyilvántartása körül közérdeket sértő bajok vannak Amerikában. Ezeknek a bajoknak az oka ott keresendő, hogy az ország még fiatal, független állam­­alakulati létében mindössze 150 esztendős.­­ Az emberek állandó tartózkodási helyé­nek a nyilvántartása mindenfajta államala­kulat és mindenfajta kormányzati rendszer keretein belül szükséges, elkerülhetetlen ál­lamérdek, amelynek előnyeit mindenki élvezi. Egyenlő mértékkel mindenkinek — Ha a nyilvántartás előnyeit mindenki élvezi. — folytatta Pál Imre — a velejáró kötelességek minden elkülönülés és minden megkülönböztetés nélkül ugyancsak egyen­lően terheljenek mindenkit.­­ A polgárjoggal bíróknak és az állandó sátrat vert embereknek ez a “szükséges” nyilvántartása azonban nem olyan bonyodal­mas, mint azoké, akik “ma itt, holnap ott” várják be a reggelt. Nem változtat a kirívó ellentéten, hogy a meg nem állapodottaknak örökös bo­lyongása jórészben az egyre áldatlanabb amerikai gazdasági helyzetnek s a mun­kaviszonyok egyre nagyobb bizonytalan­ságának az eredője. A zűrzavarnak ez a tetéződése joggal fokoz­za az általános elégületlenséget, de nem lehet ok, amely a közigazgatási rend megteremté­se ellen érvül hozható fel. Amire a látszólagos ellentét tanít . Bizonyos az is, hogy az idegenek és nem idegenek közt megnyilatkozó “látszólagos” ellentét azért mutatkozik első pillanatra kirí­vóan nagynak, mert nincs a világon ország, amelyet olyan nagy tömegekben árasztottak el a külföldről beözönlők, mint Amerika.­­ A kvótás bevándorlási rendszert meg­előző időben voltaképpen csak “törvényes” beözönlőkről lehetett szó. Ezek az “első” re­gisztráláson partraszállásuk előtt mentek ke­resztül Ellis Islandon. A kvótás rendszer azonban bű­nvirágot hajtott, bűnös foglalko­zási ágat teremtett: az emberbecsempészést.­­ Az embercsempészés ellen való védeke­zés sietteti az általános ember­ nyilvántartás­nak életbeléptetését. A nyilvántartás azon­ban csak akkor lesz méltó a mindenki számá­ra azonos egyenlőséget biztosító amerikai de­mokráciához, ha követi az amerikai alkot­mány szellemét: ellenkezik tehát az emberi egyenlőség­­­gel, hogy a hozandó nyilvántartási tör­­vény ember és ember között különbséget­-­­tegyen és a polgárjoggal nem bírókat szégyenteljes bélyeggel lássa el, amikor azok az amerikai munka birodalmában több vért izzadnak és több emberi erőt áldoznak, mint azok, akik­nek a szerencsés véletlen azzal kedvezett, hogy történetesen Amerikában látták meg a napvilágot, avagy értelmiségük olyan fejlett, hogy a polgárjog megszerzésével idejében igyekeztek — úgy, ahogy — elhelyeződni az amerikai alkotmány sáncain belül. Szenved a nem testi munkás is . Végül bizonyos az is, hogy a­z újkori népvándorlás aránytalanul nagyobb töme­gekben sodorta Amerikába a testi munkáso­kat, mint a fejmun­kásokat, útnevezett szel­lemi proletárokat. Ezzel szemben a testi munkásoknak a mindennapi kenyérért való küzdelemben aránytalanul nagyobb és bizto­sabb az elhelyeződési lehetősége, mint a szel­lemi munkásoknak. De ha az Aswell-javas­lat mai formájában változatlanul törvénnyé válnék, nem tesz majd különbséget munkás és nem munkás külföldi között. Ez az utóbbi ellentét szintén látszólagos csu­pán és csak azért mutatkozik olyannak, ami­nknek első percben látjuk, mert a külföldről jött munkásoknak — mint azt már előbb érintettem — összehasonlíthatatlanul na­gyobb a száma, mint a többieknek. Az ujjlenyomat felvétel kérdésében félreérthetetlenül hallatta szavát az Ame­rikai Magyar Szövetség elnöke: — Az emberi méltósággal helyezkedik szembe a szövetségi törvényhozás, ha a nincstelenségnek Amerikában kenyeret sze­rezni, — az amerikai kenyérért cserébe mun­kaerőt adni — özönlő sorsüldözött vándorait a bűntettesek osztályába sorozza. Ha ez va­lóra válnék Washington és Lincoln országa rálici­tálna a cári önkényre és mindazokra a bűnökre, am­elyekkel a világtörténelem­ben cárok, császárok és királyok hírhed­tekké lettek. Mi a küzdelemnek a lényege? — Amerika magyarságának meg kellene szólalni az Aswell-javaslat ügyében. A meg­szólalás kérelem, felterjesztés, panaszemelés, formájában történjék meg, de semmi esetre ne olyan módon, amely eleve útját állja a megértésnek. A küzdelem lényege: a regisztrálás polgárőrra és nem polgár­ra egyaránt terjedjen ki, — az ujjlenyo­mat-felvétel pedig töröltessék a javas­latból. — A küzdelemhez minden tőlem telhető segítséget készséggel nyújtok olyan mozga­lomban, mely nem forradalmi jellegű; az Amerikai Magyar Szövetség azonban — mint ilyen — aligha vehetne részt a küzde­lemben, mert az amerikai magyarság nem­törődömsége okából már csak “papíron” lé­tezik ez az intézmény Apró írói Jim: Dodson ,rettenetesen magas ember. Hat láb cipőben. Clarence: Ne beszélj ostobaságot. Miért nem mondod mindjárt, hog­y hat fej kalapban. NINCS MÉG VESZVE! — Nagyon csalódtam a fiamban,­­ Mrs. Grindle. Azért küldtem colle­­­­gebe, mert azt hittem, hogy nagy­­ pap lesz belőle. — Sose bánkódjék amiatt. Mint ■ lókereskedő, több ember fog előtte­­ megbánást tanúsítani, mint pap­­ előtt. AKI MÉG NEM TUDJA Johnnie: Mama, azt mondtad,­­ hogy nem szabad senkit megütni,­­ aki kisebb nálunk. Mama: Igen. Mi történt?­­ Johnnie: Írd meg a tanítónak. Úgy­­ látszik, ő nem tudja­. EGY KIS ZŰRZAVAR — Annyi év után nagyon nélkü­lözöm azokat az arcokat, akikkel kezet szoktam volt fogni. -----------« # ■-----------­Festő: Ne végy pénzt kölcsön Nyuzótól. Ötven százalékot számit télen, hatvanat nyáron. — Miért számit nyáron többet? Festő: Mert hosszabbak a napok. Mama: Én rám vágtál arcokat? Willie: Nem. Te csak elébe sétál­­ ­­tál. Könyörüljön meg a gyomrán! Ha azt tapasztalja, hogy nincs jó étvágya, hogy szorulása támadt, hogy arca sápadt, hogy fejfájás kí­nozza, hogy nyelve bevont fehérsárgás, gondoljon a gyomrára. Rossz állapotban van ez az igen fontos szerve, segítségért kiált. Könyörüljön meg a gyomrán, menjen, segítsé­gére .Az orvos cukorka alakban” GYOMOR ÉS VÉRTISZTÍTÓ CUKORKÁVAL amely a gyomornak és beleknek, meg a tisztátalan vérnek leghathatósabb segítője. A gyomrot és beleket kitakarítja, a bacillusok ellen fertőtleníti, emésztésre a gyomrot alkalmassá teszi, a belekben a mozgást elősegíti, a vérből a tisz­­tátlanságokat kiküszöböli. Használja a család minden tagja megfelelő arányban. Végezzen Tavaszi Vértisztítást most, amikor a­ szervezetben is megpezsdül a vér, amikor az élet fokozatosabban nyilvánul meg. Egy nagy bádogdoboz Par­tola 1 dollár, hattal egyszerre rendelve 5 dollár ezen a címen: PARTOS PATIKUS AJÁNDÉKA! Küldje be rendelésével az alanti szelvényt és tel­jesen ingyen megkapja 1927. évi remek szép Fali Naptárunkat. PARTOS PATIKUS 321—6th Ave., Cor. 20th St., New York, N. Y. Vágja ki! Vágja ki! AJÁNDÉK NAPTÁR SZELVÉNY. TISZTELT PARTOS UR. Mellékelten küldöm megrendelésemet és kérem, szí­veskedjenek részemre egy 1927-ik évre szóló Ajándék Falinaptárt küldeni. Utca, házszám ............................................................................ Város, állam .......................­................................................. A. M. N. NYÁRON HATVAN SZÁZALÉK AZ MÁR MÁS ÍGY KELL LYUSTÍ­­TANI A SÉRVET Ezt a csodálatos háziszert bárki használhatja bármilyen kicsi vagy nagy sérv gyógyítására. A PRÓBA INGYENES Az ország’ minden részében lakó sérves emberek csodálkoznak azon a csaknem csodával határos eredménye­ken, amelyeket egy egyszerű házi­­szer ér el a sérv gyógyításával és amelyet Ingyen megkaphat, ha ír ér­te. Ez a csodálatos sérvgyógyszer egyik legnagyobb áldás, amelyben sér­­ves férfiak, nők vagy gyermekek va­laha is részesültek. A legsikeresebb eddig feltalált sérvgyógyító módszer­nek ismerik el, amely szükségtelenné teszi a sérvkötők és tartók használa­tát. Nem baj, hogy mióta és milyen elő­rehaladott sérve van, sem hogy meny­nyi gyógyszert próbált meg vagy sérv­kötőt használt eddig, ne álljon semmi az ön útjában, hogy megsze­rezze ezt az INGYENES KEZELÉST. Akár hiszi, hogy önön lehet segíteni, akár nem, ha sérve ökölnagy­sága is, ez a csodás módszer szabályozni fog­ja és vissza fogja tartani legnagyobb megelégedésére. A megszakadt része­ket megerősíti éa hamarosan szabad lesz választania olyan foglalkozások között, ahol úgy dolgozhat, mintha nem volna sérve. Ingyenes próbaadagot kaphat ebből a csodálatos p­reputációból, csupán nevét és elmét küldje be az alanti címre: W. A. COIXINGS, Inc., 70 D, Colling, Bu­rMlog, Watertow B. N. Y. Ne küldjön pénzt. A próba, ingyenes, írjon ma, most. Megmentheti Önt egy életen át való sérvkötő viselésétől. BIZTOSÍTSA a SAJÁT és a GYERMEKEI­M JÖVŐJÉT és teremtsen magának nyu­godt aggkort egy tíz holdas narancsligettel Floridában. Írjon részletes információ­ért és elküldjük önnek a ma­gyarul kiadott ismertető fü­zetet, amiből megtudhat min­dent. Soha ilyen alkalom nem lesz megint a jövőjét bizto­sítani. írjon még ma a következő címre: NICHOLAS NÁDASSY Manager, Foreign Department A. B. COKER DEVELOPMENTS 713 East Park Street WINTER HAVEN, FLORIDA OLASZ HARMONIKÁK Gyártunk T-tg impor- - j tálunk | mindenféle | elsőrangú, | kézi ! készítésű | OLASZ i hahmo­­j ÍÍIKAKAT ! Legjobbak­­ a v filágon 30 évi jótállással.­­ Araink a­­ legolcsóbbak. Ingyen narmon. int tás a vásárlónak. írjon ingyenes ár- I Jegyzékért. ATJATTA SERENELLI et CO., 1014 Bine Inland Avenne, Dept. 56, Chicago. 111. MEGJÖTTEK AZ UJ LEMEZEK Nagy raktár PIAJIO HOLLÓKBAN, BESZÉLŐGÉPEK POTOM ÁRON. ÉLETMENTŐ Esen kiválóan érdekes és tanulá­s­aos könyv artódkat nem utal, akár fiatal­­kör öreg-Lfigyetem­­mel olvasandó. Nagy fontosságai bír úgy házasulandók, valamint olyanokra, akik boldogtalan há­zasságban élnek. Részletesen fog­lalkozik minden férfi és női ideg­­gyengeséggel, vér-,­ bőr- és króni­kus bajokkal, leírja az emlékead gyengeség okait, egyáltalán elő­­sorol minden előforduló betegsé­get , annak mikénti gyógyítását. Az Eakór (Epilepsia) betegségnek, valamint gyógyításénak külön lap van szentelve. Ára bélyegben 15 cent, ajánlva 85 cent. Kiadja a­ M. A. Erk­ins Remedy Co. 1 185 Pearsall Avenue, Jersey City, N. J. K­érjenek gazdag magyar árjegyzéket. FAZEKAS LAJOS IMS FIRST AV£, NEW YORK, N. J. A 76 lk és 77-ik utcák között. RUM, RYE, SZILVÓRIUM és mindenféle BOB • 1 italizesitő kivona­tok. Egy adag ele­gendő három gal- I Ionhoz. Egy adag ára fl.50, öt adag $6.50. Postakölt­séggel együtt. Használati utasítás mellékelve.­ ­ Glenwood Pharmacy I 210--4th Ave., Box 275, Dep. A PITTSBURGH, PA. SAJÁT NYELVÉN BESZÉLÜNK! Könnyen végezheti el a Mellon National Bankban üzleti ügyeit, mivel olyan alkalmazottakkal értekezhetik, akik ismerik szülő­hazáját és magyarul beszélnek Önnel. Nagyon sok olyan ügy van, a­­­miben szolgálatára lehetünk és­­ pénzügyeiben megvédjük az ön­ érdekeit. Mivel az egész világon kitűnői bankösszeköttetéseink vannak, a legnagyobb biztonsággal végez­hetjük el pénzátutalásait az ön szülőhazájába.__________________ Reánk bízott pénzét biztosítják a mi hatalmas tőkéink, valamint 50 esztendős banküzleti gyakor­latunk. A legnagyobb készséggel ál­lunk szolgálatára pénzügyeiben bármikor. ALAPTŐKE ÉS FÖLÖSLEG: $15,000,000.00 KÜLFÖLDI OSZTÁLY MELLON NATIONALBANK PITTSBURGH, PA.

Next