Amerikai Magyar Népszava, 1927. december (28. évfolyam, 287-313. szám)

1927-12-01 / 287. szám

Mai számunk 12 oldal. m ikiubim n:n tit two sttttoxs new YORK edition 12 Pagres A legrégibb és legelterjedtebb napilap az Egyesült Álla­mokban, amelynek minden sora az Amerikában élő magyarság érdekeit szolgálja. An American Newspaper, printed in the Magyar Language, promulgating American ideas and princip­les to a 1 i b e r t y loving Magyar race. POLiTIKAI ÉS TÁRSADALMI NAPILAP PUBLISHED DAILY EXCEPT SUNDAY SUBSCRIPTION $6.00 PER ANNUM Entered as Second Class matter. Fost Office. New York. N. Y. VOL. XXVIII. Évf. No. 287. szám NEW YORK, PHILADELPHIA, PITTSBURGH, CLEVELAND, CHICAGO. CSÜTÖRTÖK, 1927 DECEMBER 1 . Egyes szám­ára 5 cent Me­gl­i­ncseltek egy gyilkossággal vádolt négert Kentuckyban Egy 200 főből álló csoport elrabolta a foglyot a börtön­ből és agyonlőtte Az agyonlőtt néger holttestét fel­gyújtották a lincselők JENKINS, Ky., nov. 30. — A közelben levő Cumberland hegység egyik tisztásán egy kétszáz főből álló tömeg sortüzet adott le egy Leo­nard Woods nevű négerre, akit Marshall Deaton leánya foreman meg­gyilkolásával vádolva tartóztattak le. A gyilkosság Flemig, Ky­­­ban történt. Deatont halva ta­lálták autójában az úttesten A rendőrök nem sokkal a gyil­kosság felfedezése után elfog­ták Woodsot és két nőt, akik állítólag vele voltak, amikor Deatont lelőtte. A nyomozás szerint Woods azért lőtte le a bányafelügyelőt, mert az neri akarta felvenni őt és a két nőt, akik vele voltak, az autójára. A rendőrök Whitesburgba vitték a foglyot, mert féltek attól, hogy a tömeg esetleg meg fogja kísérelni a fogoly­­ kiszabadítását. Ám ide is kö­vették a foglyot. Megrohanták a börtönt. A foglylnő, Mrs. Fess Whittaker tehetetlen volt a közel kétszáz főnyi felfegyverzett tömeggel A burnt nem viselt syá ■­­­csid­ők közül. Átfűrészelték a cella vasrácsát, hurkot vetet­tek a fogoly nyakába s elcipel­ték föl a hegyoldalra, ahol fél­körbe álltak és sortüzet adtak le a négerre, aki természetesen nyomban meghalt. Holttestét egy állványra tet­ték, amelyet gazolinnal öntöt­tek le és meggyújtották. Ha­talmas láng csapott föl, ame­lyet messziről lehetett látni. A hatóságok vizsgálatot in­dítottak a lincselők ellen. SAJTÓBEMUTATÓ AZ UJ FORDRÓL DETROIT, nov. 30. — Az uj Fordot egy csapat újságírónál már ma bemutatták. Három óra hosszat nézegették a kocsit. Utána mozira vetítve szemlélték meg az új autó egyes alkatrészeit. Az új Ford hosszabb, nehezebb és gyor­sabb az eddigieknél. ■A NAP FOTOGRÁFIÁIBÓL" Mrs. Margaret Lilliendahl mosolyogva megy a tárgyalásra, amelyen az ügyész súlyosan terhelő bizonyítékokat­­ olvas fejére férje meg­gyilkolásának bizonyítására. William Beach, a Lilliendahl gyilkosság másik vádlottja szívbaj­ban szenved és a tárgyalást talán nem éli túl. Balról, attban a tár­gyaló­terembe­n mutatjuk be ezen a képen a vádlottat. A szovjet le akarja szerelni a világot -­ maga tótjaira «* ^ -- --rí'- - ■ * » Maxim Litvinov radikális előterjesztései Genfben Nem vették komolyan a szovjet radikalizmusát a leszerelési konferencián GENF, nov. 30. — A Nép­­szövetség leszerelést előkészítő bizottsága előtt beszédet mon­dott Maxim Litvinov, az orosz delegáció feje és a következő radikális javaslatot terjesztet­te elő: Töröljenek el minden katonai hatalmat, oszlassanak fel minden hadsereget, rombol­janak össze minden hadi­hajót,­­ pusztítsanak el minden erődöt, nyomjanak el minden katonai propagandát, szüntessék meg­­az összes hadügyminiszté­­­­riumokat és vezérkarokat. VwwwwwWVWI#WVWVWtWWWWWWWWWVWVWWwWWVWWXAXWWW»i fBeSiiii I ] I az Amerikai Magyar Népszava 1928-ra szóló « NAGY KÉPES NAPTÁRA­­ I December hó elején már megkezdjük 1928. évre I | szóló NAGY KÉPES NAPTÁRUNK szétküld é- ! !» . sét. Csakis azon előfizetőinknek küldjük meg ! I NAGY KÉPES NAPTÁRUNKAT, akik előfize- | | lésüket rendezték és Nagy Képes Naptárunk | S szállítási és csomagolási dija fejében az 1 1 EZásd centet is 99 i­Q JU beküldték* • | | NE VÁRJON TEHÁT . | |! senki tovább, hanem küldje be előfizetését és a | naptár szállítási dija fejében az 50 centet is. New Yorkban és a szokott helyeken a standeken ! !! ez idei naptárunk úgy mint tavaly 75 CENTÉRT ! lesz kapható. Olvasóink legyenek szívesek a­­ naptárt idejekorán megrendelni standerüknél, ]­­ mert a Standes is csak annyit rendel belőle, ahány 1­0 példányra megbízást kap olvasóink köréből. | AZ “AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA” ![ Szerkesztősége és Kiadóhivatala 24 Union Square New York, N. Y. !| váltsák valóra ezt a programot négy év alatt és­ hívjanak össze világkonferenciát 1928-ra en­nek a tervnek elősegítésére. A népszövetségi bizottság a legnagyobb csendben hallgatta végig Litvinovot és egyetlen taps sem han­g­tt­­el, amikor ,sz oros" delega­ . /­ .befejezte beszédét. Az indokolás, amivel Litvinov a propozícióját kí­sérte, ez volt: — A hadsereg arra való fegyvert jelent a nagyhatal­mak kezében, hogy elnyomják a kisebb országok népeit. A biztonságnak és a háború meg­előzésének egyedüli garan­ciája a fegyverkezés teljes el­törlése. A fegyverkezés léténél és terjeszkedési tendenciáknál fogva elkerülhetetlenül fegy­veres összeütközésre vezet a nemzetek között. Litvinov egyúttal kemény támadást intézett a Népszövet­ség ellen, amely szerinte de­koratív célokat szolgál és egyetlen ígéretét sem vál­totta be. A leszerelési konferencia tagjai el voltak készülve arra, hogy Oroszország meglepetés elé fogja állítani őket. Az elő­terjesztett propozíció azonban túlhaladta a várakozásokat. Komolyan nem vette senki, hiszen Oroszország maga­ nem hisz a szerződések és nemzet­közi egyezmények komolyságá­ban. Paul Boncourt Franciaország nevében röviden válaszolt Lit­­vinovnak. Kijelentette, hogy a Népszövetség az azonnali leszerelést nem tartja kivi­hetőnek. A leszerelést a biztonságnak kell megelőznie. Litvinov nem is várta­ prepo­zíciói komoly elfogadását vagy vitáját, ő maga is hozzájárult ahhoz, hogy a vita csak a ta­vaszi ülésen kezdődjék, amikor a kijelölendő bizottság előter­jeszti munkálatait. Hugh R. Wilson, az Egyesült Államok nemhivatalos képvi­selője is beszélt. Kijelentette, hogy a kijelölendő bizottság­ban az Egyesült Államok nem vehet részt, de a legnagyobb szimpátiával kíséri annak tö­rekvéseit. MUNKÁST ÜLTETÉS BUDA­­PESTEN BUDAPEST, nov. 30. — A szocialista Népszava előtt mun­kástüntetés zajlott le. A tün­tetés zavargássá fajult. Lovas­rendőrök kergették szét a tö­meget. A kardlapok több em­bert megsebesítettek. Egy munkás súlyos fejsebet kapott. i­m ISONAHI NEM TUDJÁK BŰN FELISMERNI BUCHET A tanúk legfeljebb azt merik vallani, hogy Beach úgy néz ki, mint az az ember, akit a gyilkosság színhelyének közelében láttak. — Kémikusok azt vallják, hogy Mrs. Beach pénzén vérfoltok voltak MAYS LANDING, nov. 30. — A kis tárgyalóterem ismét megtelt újságírókkal, tanuk­kal és más emberekkel, akik valamilyen formában kapcso­latban vannak a­­ Lilliendahl bünpök­e. A kiváncsi közön­ség köréből alig tudott egy-két ember bejutni, pedig mára na­gyobb volt az érdeklődés s töb­ben szerettek volna helyet kap­ni a tárgyalóteremben, ahol Mrs. Lilliendahl s Willis Beach ülnek a vádlottak padján a 72 éves vinelandi orvos, Dr. Lil­liendahl meggyilkolásával vá­dolva. A Mrs. Lilliendahl ellen való tanuk kihallgatását az ügyész befejezte és most került sor azokra a terhelő tanukra, akik­nek a vallomását az ügyész Beach ellen akarja felhasznál­ni. A vallomások ezen a napon rendkívül érdekesek voltak. Ezen a napon hallgatták ki azokat a kémikusokat, akik a Mrs. Lilliendahl kézitáskájá­ban talált bankjegyeken levő foltokat vizsgálták meg. Mind a két kémikus azt vallotta, hogy a pénzen talált foltok vér­nyomok voltak. Ez a vallomás rendkívül terhe­lő volt Mrs. Lilliendahlra és McCarter védő bizonyítani akarta, hogy a vallomást tett kémikusok nem voltak elég kompetensek arra, hogy a vizs­gálatot megejtsék. A Beach elleni terhelő ta­nukkal az ügyész nem járt jól. Sem William Driver, sem Har­ry F. Sanderson, az ügyészség két koronatanúja, nem tudta Beachben teljes határozottsággal felismerni azt az embert, akit ők a gyil­kosság napján a gyilkosság színhelye közelében láttak. Még Beach autóját sem tudták egész biztosra felismerni. Mind a ketten azt mondták, hogy Beach körülbelül úgy néz ki, mint az az ember, akit ők ak­kor ott láttak, de nem egészen biztosak benne. Collins sirkőkereskedő is fontos vallomást tett. Beach eleinte Collinssal akarta bizo­­nyíttatni azt, hogy a gyilkos­ság napján ő a sirkőraktáros irodájában volt. Collins azt val­lotta, hogy Beach délután ne­gyedkettőkor jött be az irodá­jába. A gyilkosságot nem sok­kal azelőtt követték el. Az ügyész és a védő kérdé­seire Collins elmondta, hogy Beachen semmi különöset nem vett észre, mikor a kérdéses napon bejött hozzá az irodába. Kezei nem reszkettek és egyál­talában nem viselkedett fur­csán. MRS. SNYDERT IDEGES LETÖRÉS FENYEGETI A Snyder család minden pénze ráment már­is a gyilkos asszony védelmére Az ideges letörés biztos je­lei mutatkoznak Mrs. Snyde­­ren a siralomházi cellájában, ahogy a kitűzött kivégzés nap­ja mindjobban közeledik. Mi­kor megtudta, hogy a megvizs­gálására felfogadott elmeor­vost nem engedik be hozzá, még jobban elkeseredett és most már alig van reménye a megmenekülésre, mint az, hogy Smith kormányzó mégis ke­gyelmet fog adni neki. Mrs. Snydernek minden pén­ze elfogyott már. Anyjának, Mrs. Brownnak a kis vagyona is elúszott a lánya védelmében és a biztosítást, amelyért a vád szerint Snydert meggyil­kolták, még nem fizették ki és szerfölött kétséges, hogy egy­általán ki fogják-e fizetni. A meggyilkolt embernek, Sny­­dernek nem volt vagyona. A kis Lorrainera, ha nem kapja meg a 95.000 dolláros biztosí­tást, egy cent sem fog ma­radni. Edgar Hazleton, Mrs. Sny­der védője kijelentette, hogy az asszonyt, ha nem kap ke­gyelmet, valószínűleg ájultan fogják vinni a villamosszékbe. Gyerekkorától kezdve hiszté­riás volt Mrs. Snyder, mondja Hazleton, aki még nem adott fel minden reményt és tovább dolgozik védence érdekében. Lord Newton Trianonról interpellálta Angliát AZ ANGOL FELSŐHÁZBAN SÚLYOS SZAVAKBAN TÁMADTA A ROMÁN ZSARNOKSÁGOT ÉS GYÁVASÁGOT AZ OPTÁNSPERREL KAPCSOLATBAN Lord Cushendon, Lord Buckmaster, Lord Curzon, Lord Phillmore és Lord Balfour beszédei a magyar kérdésről LONDON, nov. 30. — A felsőház ülésében lord Newton előterjesztette a kormányhoz interpellációját a trianoni békeszerződés ügyében. A szónok kijelentette, hogy erről a szerző­désről egyetlen jó szava sincsen. Csakhogy ő és mindazok, akiknek nevében ma beszél, nem a trianoni szerződés revíziójáért kardos­kodnak, hanem e szerződés teljesítését köve­telik. Szükséges, hogy azokat a klauzulákat, amelyek e szerződésben a magyarokra nézve kedvezőek, mindenképpen megtartsák. A magyar—román agrárvita kérdésében hát­rányos körülmény, hogy a felek egyike ön­bíráskodásra adta magát. Ezzel a választott bíráskodás eszméje komoly, sőt talán halálos csapást kapott. A szónok maga is járt Erdélyben és ott alaposan tanulmányozta a viszonyokat. Tapasztalatai alapján kijelent­heti, hogy nincs még egy olyan rosszul kor­mányzott ország­ a világon, az egy Szovjet- Oroszországot kivéve. Minden szabadságot elnyomó zsarnokság uralkodik ott, a legártal­masabb korrupció terpeszkedik. Románia minden előnyét élvezte annak, hogy oly pilla­natban, amely már nem volt veszedelmes szá­mára, a szövetséges hatalmakhoz csatlako­zott. Ezek az előnyök azonban nem voltak jogosak, mert Románia — mondja a szónok — nem jelentett nekünk semmi hasznot. Azonfelül, hogy a román sereg már az első hetekben a szélrózsa minden irányában szét­szaladt, a háborúba való belépése jelenté­kenyen meg is hosszabbította a harcokat. Németország ugyanis a román csapatok fel­bomlása következtében nagyon értékes nyersanyag birtokába jutott. A kormány nevében CUSHENDON LORD válaszolt az interpellációra. Sajnálatosnak mondotta, hogy lord Newton felvetette ezt a kérdést. Már május hónapjában foglalkozott ezzel a problémával lord Newton. Akkortájt lord Cecil kijelentette, hogy a Románia és Magyarország között támadt vita egy folya­matban lévő eljárás tárgya. Ezt az ügyet a Népszövetség Tanácsához utalták át és maga az angol külügyminiszter az előadója. Ez a helyzet közben nem változott meg és az ügy még nincs eldöntve. Chamberlain az ügyet ismét a Népszövetség Tanácsához utalta és remélhető, hogy a kérdést véglegesen meg fogják oldani. Ilyen körülmények között sem nem lehetséges, sem nem ildomos, hogy az angol kormány most ezzel az ügygyel foglalkozzék. A következő szónok LORD BUCKMAS­TER, hibának tartja, hogy lord Cushendon államtitkár lord Newtonnak interpellációjára nem adott választ. A kérdés az, igaz-e, hogy Románia úgy nyilatkozott, hogy nem akarja elfogadni a vegyes döntőbíróság határozatát. Nem lát okot arra, hogy a kormány ne vála­szoljon erre a világos és egyszerű kérdésre. Igaz-e, kérdi ő is, hogy a nemzetközi döntő­­bíróság a románok vonakodása miatt nem tud dolgozni. Ha ez így van, akkor a kérdés­nek nemzetközi fontosságot kell tulajdoní­tani.­ Majd rátér arra, hogy Magyarország sorsa mindenkiben rokonszenvet és részvétet kell, hogy támasszon. (Nagy taps.) Egy nemzettel van itt dolgunk, — mondja a szó­nok — amellyel a történelem folyamán soha sem voltak differenciáink, csak kétoldalú ro­­konszenv és barátság fűzött össze egymás­sal. Nem hiszi, hogy akár egyetlenegy em­ber is akadna Angliában, akiben a magyar­sággal szemben barátságos érzésnél egyéb élhessen. Mégis eltűrték, —­ mondja a szó­nok emelkedett hangon — hogy szétdarabol­ták ezt az országot és felosztották sóvár szomszédai között. A békét rendesen galamb­nak szokták jelképezni, de ezúttal a keselyű képét öltötte, amely rárohant Magyarország­ra, hogy széjjelmarcangolja. Ez az ezeréves ország ma megbénult és képtelen arra, hogy felfegyverzett szomszédaival szembeszálljon. LORD CURZON azt hangoztatja, hogy amit Magyarország követel, nem lehet kifo­gásolni. Azt kívánja, hogy azt a szerződést, amelynek alapján Magyarországot szétdara­­bolták, a mostani vitás esetben is alkalmaz­zák. Az az erős gyanúja, hogy a Népszövet­ség mindig inkább szívesen hallgat vala­melyik nagyhatalomnak a szavára. Épp azért szívesen látná, ha az angol kormány a Népszövetséghez fordulna és azt követelné, hogy ebben az ügyben is a fair play elve érvényesüljön. LORD PHILLMORE kijelenti, hogy a magyarok kívánságai teljesen jogosultak. Magyarország csak azt követeli, hogy az ő ügye illetékes bíróság elé vitessék. Lehetsé­ges, hogy a magyarok hamis illúzióknak fog­nak áldozatul esni, amikor mindenáron a hágai nemzetközi törvényszék elé akarnak jutni. Ezvel iyen lehetséges, hogy éppen ő, a bíróság lesz az, amely kimondja, hogy Magyarország jogtalan követeléseket tá­maszt. Azt azonban senkinek sem szabad megakadályozni, hogy ezek a követelések az illetékes bíróság elbírálása alá kerüljenek. Végül LORD BALFOUR kijelenti, hogy a váratlanul nagy méreteket öltő vita arra kényszeríti, mint a kormánynak ,a felsőház­ban való képviselőjét, hogy a kormány nevé­ben mégegyszer válaszoljon lord Newtonnak. Köztudomású, hogy nagy tisztelettel viselte­tik a jogi véleményekkel szemben. Éppen azért most, amikor oly kitűnő jogászok adtak kifejezést a maguk véleményének, meg kell hajolnia e vélemények előtt. Mindamellett úgy vélekedik, hogy ebben a kérdésben in­kább politikai, semmint jogi szempontok a döntők. Egyébként ezt a nagyon bonyodal­mas kérdést már a jövő hetekben illetékes bizottság alaposan meg fogja vizsgálni. En­nek következtében arra kéri a Ház négy elő­kelő jogászát, hogy érdeklődésük kielégíté­sét halasszák el négy hétre, minthogy a kor­mány messzebbmenő információt ebben a pillanatban nem nyújthat. Lord Newton zárószavában kijelenti, hogy kezdettől fogva nem várt más választ interpellációjára. Mégis azt hiszi, hogy a tisztelt Ház mai délutánja nem veszett kárba. Bizonyos, hogy egész Európában nagy az ér­deklődés eziránt a kérdés iránt és nagy haszonnal járhat, ha látják, hogy a tisztelt Ház is foglalkozott ezzel a problémával. Hat hajó ütközött össze a kikötőben a nagy köd miatt Hobokenben súlyos villamos szerencsétlenség történt a köd miatt Súlyos forgalmi zavarokat okozott a szerda reggeli sűrű köd a tengeren és az utcai for­galomban is. Hat Jerry össze­ütközött a kikötőben. Leg­súlyosabb volt a staten islandi ferrynek egy szénhajóval való összeütközése. A ferry St. George felé haladt, mikor­ bele­ütközött a Hooper nevű szén­hajóba. A staten islandi ferry vészjeleket adott le. Anélkül, hogy az utasok között pánik támadt volna, sikerült a ferry­nek elérnie St. Georgeot. West New York és Weehaw­­ken között két villamos össze­ütközött. Hat utas és Samuel Roth kocsivezető súlyos sérü­léseket szenvedtek. Számos utast megsebesítettek a lehulló ablaküvegek. A Northern Riverén a Secau­­cus nevű ferry hajó beleütkö­zött az Albany nevű ferrybe. A Secaucuson száz utas volt. Nagy riadalom támadt a hajón és csak a kapitány kijelentésé­re csillapodott le az izgalom, mikor megnyugtatták az em­bereket, hogy nem érte na­gyobb baj a hajót. A vám­hajók a nagy köd miaatt egész délig nem indultak el és huza­mos szünet és késedelem volt a többi hajók közlekedésében is. FELMENTETTÉK A FÉRJGYIL­­KOS BROOKLYNI ASSZONYT Mrs. Margaret Thompkinson brooklyni lakost, aki féltékeny­ségből megölte konyhakéssel a férjét, az elsőfokú gyilkosság vádja alól a fury felmentette. Mrs. Thompkinson a vád sze­rint civakodás hevében hátul­ról szúrta le a férjét. HALÁLOS SZERENCSÉTLENSÉG ÉRT EGY POSTAPILÓTÁT KENDALLVILLE, Ind., noY. 30. — Ed Osburg Chicago— clevelandi postapilótát halálos szerencsétlenség érte az éj­szakai viharban. Gépe lezu­hant és Osburg halálra zúzta­­ magát. Holttestét ma reggeli­g találták meg, a JEREMIAH SMITH MEGJELENT GENFBEN A NÉPSZÖVETSÉG ÜLÉSÉN GENF, nov. 30. — Jeremiah Smith bostoni ügyvéd, Magyarr­ország volt népszövetségi fő­biztosa, mint a Népszövetség pénzügyi bizottságának kine­vezett tagja, elfoglalta a Nép­­szövetségben a helyét. Jere­miah Smith részt vett a pénz­ügyi bizottság ülésén, mely a görög valutaszabályozó köl­csön engedélyezését tárgyalta. Legközelebb Bulgária pénzügyi segítésével foglalkozik a bi­zottság. 54 LENGYEL KÉPVISELŐT TARTÓZTATTAK LE KISEBB KIHÁGÁSOKÉRT VARSÓ, nov. 30. — A len­gyel képviselőház feloszlatása után 54 képviselőt tartóztattak le különféle vétségek miatt, főleg sajtókihágásokért. Míg a parlament tagjai voltak, védte őket a sérthetetlenség. Két kommunista képviselő Moszk­vába szökött, mikor megszűnt a képviselőségük.

Next