Amerikai Magyar Népszava, 1928. május (29. évfolyam, 104-129. szám)

1928-05-01 / 104. szám

i i levél AAAAA4>4AAAáAAAA Aáá A. A A A. ifff; A MAGYAR-FRANCIA KÖZELEDÉS? . afrikai magyar Népszava párisi tudósítójától Párisi irodánk címe: Dr. Strém Géza, 38 A venne Bretagne an Park St. Mans (Seine) Páris, április hó. Magyarország az utolsó évek óta diadalmasan halad előre egy ragyogóbb jövő felé, fel­emelte fejét a porból, ahova le­sújtotta őt a balsors, egyre jobban kiküzdi magát a nyo­morból, amelybe belevetették őt rövidlátó barátai s ellensé­geinek mohósága. Istennek és a magyar nép életerejének hála, ott tartunk ma már, hogy erősen számot­tevő tényezőkké váltunk az európai politikában: tengelye vagyunk a nagyhatalmak kö­zépeurópai, balkáni és a közel Kelet felé tekintő politikájá­nak. A Kis Entente-ot ma már csak a velünk szemben érzett félelem tartja össze, a trianoni szerződésnek századokra szánt falát rengeti a dunai Botond, hatalmas barátaink vannak az egész világon. Ellenségeink kí­sérlete, hogy felfaljanak ben­nünket, minden alkalommal meghiúsult: kudarc kudarc után éri őket, s vereségük, me­lyet kénytelenek beismerni, fáj nekik, fáj. Franciaország a nagyhatal­mak között az, amelybe ka­pa­s­z­k­o­d­nak ellenségeink; a francia politika csatlósokat gyűjtött magának Közép-Euró­­pában, akik őrt állanak az új európai status quo védelmére. Természetes, hogy érdekei el­lentétesek a mienkéivel s hogy a mai napig a két állam külpo­litikája, ahelyett hogy párhu­zamosan haladt volna, hevesen egymásba ütközött, több pont­ban metszette egymást. És mégis? Érdeke-e Fran­ciaországnak a­ mai politika to­vábbvitele? A Quai d’Orsay po­litikusai azt mondják, hogy Franciaország csak a békét óhajtja, mindössze csak a béke fenntartását óhajtja. Az a fő­érv itt a Magyarország érdeké­ben megindított, a Rotherme­­re lord nevéhez fűződő kiiga­zítási mozgalom ellen, hogy Magyarország a trianoni szer­ződésnek, vagyis valamennyi szerződésnek megsemmisítését óhajtja s ily módon meg akarja libbenteni az európai egyen­súlyt. Ezt hirdetik cikkekben egyre a hivatalos, vagy félhi­vatalos francia politikusok, ezt Románia barátai, különösen, mindennap ennek az ország­nak legutóbbi genfi­­kudarca óta. De az élesebben látók közü­lük lehetetlen, hogy észre ne vegyék, mennyire recseg-ropog már a tíz év előtt felépített bé­kének épülete. Mindenütt ha­­sadékok mutatkoznak a fala­kon, a vakolat mállik róluk, lassan-lassan a homlokzat is oldalt hajol, s még tízéves sincs, s mily ódon kinézése van e háznak! Vannak francia írók, újságírók, politikusok, akik nyíltan bevallják ezt: a lefoj­tott és elnyomott igazság kitö­résekor rettenetes háborúkat jósolnak, amelyekhez képest a nemrég átszenvedett ötéves borzalom csak közönséges cse­­tepatének tűnhetik fel. Ha Franciaország csakugyan a békét akarja — és meg lehe­tünk győződve, hogy e sokat szenvedett nép túlnyomó több­sége nem akar és nem akarhat háborút — akkor minden ér­deke meg lehet arra, hogy ezt az igazságot felismerje s a tíz évvel ezelőtt elkövetett igaz­ságtalanságot enyhítő kézzel elsimítsa. Lehetetlen fel­­nem ismernie a magyar nép for­rongó érzületét, amely nem nyugszik bele a mai szomorú viszonyokba s minden akará­sával azok kiigazítására törek­szik. Emlékezzenek a francia külügyi politika vezetői arra az ankétra, melyet egyik kivá­ló újságírójuk Edouard Helsey tartott a múlt évben Budapes­ten s melynek eredményét a “Nem! Nem! Soha!’’ szavakba foglalta össze! Ha Franciaország tényleg akarja az európai békét, köny­­nyű szerrel biztosíthatja ezt. Hívjon össze konferenciát, melyben javasolja bizonyos, tő­lünk igazságtalanul elvett terü­letek visszaadását, — körülbe­lül a Rothermere lord által vá­zolt térképek alapján,­­ pa­rancsoljon rá kicsiny szövet­ségeseire, akiknek szintén ér­deke volna a magyar jószom­szédság biztosítása. A csehek és románok többször akarták, félelmükben, Magyarországot egy dunai Locarnoba nem bele­vonni, de beleráncigálni, min­dig olyan pillanatban, midőn egy, Magyarország ellen indí­tott felfújt külföldi skanda­lumban bízva, azt remélték, hogy kizsarolhatják tőlünk ezt. Nekik legfőbb érdekük, hogy­ visszaadják azt, ami isteni és emberi igazság szerint a miénk, s megtartsák azt, amit valóban az övékének ismerhet el a világ s aminek elnyomása ellen a hosszú Habsburg-uralom alatt meg nem szűntek tiltakozni. Még más szempontból is ér­deke Franciaországnak a Ma­gyarországgal szembeni jóin­dulatú politika. A franciák azt vetik szemünkre, hogy a háború előtt, Andrássy külügyminisz­ter óta, Berlin vontatój­ormá­hoz csatolt bennünket s ma is a németek “Drang nach Osten” jelszavának egyik legfontosabb állomása vagyunk. Ezt hányj­ák szemünkre, bár tiszteletüket a magyar nép kvalitásaival szem­ben mindennek dacára sem ta­gadhatják meg. De az új, ön­álló Magyarország nem kény­telen-e, a dolgok természetes erejénél fogva, hatalmas német szomszédjára hallgatni, ugyan­akkor, midőn a francia respu­blika szép amazonja betömi füleit előtte ?! Franciaország tíz évvel a há­ború után izoláltan áll vala­mennyi európai nagyhatalom között, érdekei összeütköznek az angolokéval, fél Németor­szágtól, bizalmatlan Olaszor­szág terveivel szemben,... a­merre körülnéz, mindenütt csak várnak tőle, de sehol sincs, ahol a jövőben remélni merne. Akkor, midőn Német­ország, amely kikerülhetetle­nül megnagyobbodik egy napon a tízmillió lelket számláló Ausz­triával, félelmetesen nagyra nő s vértezettebbé, páncélosbbá válik, mint valaha is volt a há­ború előtt, míg a regenerált Itália ég a cselekvés és az épí­tés vágyától, akkor Franciaor­szág óvatosnak tartja-e azt, ha tovább is sűti a “magyar katlant”, nyugodtan füstölni hagyja a lőporos hordót?! Nem jobb volna-e a dunai Locarnót zsarolás helyett józan­­megér­tés, messzetekintő belátás és igaz­ságszeretet segítségével megvalósítani ?! — Európában, legalább a jelen pillanatban, senki se akar háborút, mi ma­gyarok legkevésbbé. Nem re­vanche és a bosszú politikája kell nekünk, de szabad fejlődés, tágabb határok, több levegő, lehetőség a prosperitáshoz. Mi lennénk az elsők, kik örülnénk, ha ez békés után megvalósul­hatna s ha országunkban a mostani nyomasztó apáthiát a szorgos munka és örömös cse­lekvés, a magyar zseni építő cselekvése válthatná fel. Egy kis belátással, józan, messze tekintő, okos politikával, egy merésznek látszó iniciatíva út­ján (amelyben azonban Fran­ciaország maga mellett találná óriási többséggel az egész vi­lágot) , megvalósítható volna ez. Rothermere lord nevét eddig nem szerették hallani a fran­ciák, de a nemes lord példát mutatott nekik az igazságér­zetre, midőn legutolsó, a “Weekly Despath’’ és a konti­nentális “Daily Mail” által le­közölt cikkében elismeréssel nyilatkozott a francia közügyek csodálatos helyreállítása iránt­i bizalmát fejezte ki Francia­­ország jövőjében. A párosi la­pok előtt egy csapásra szimpa­tikus lett alakja, ráeszméltek szavainak fontosságára, han­goztatták személyének és véle­ményének jelentőségét, szim­pátiájukat fejezték ki iránta.... dacára forró magyarbarátsá­gának. — Gondolja csak el, hogy ugyanaz a Rothermere lord, akinek m­a­g­a­s­z­t­a­lj­ák kompetens voltát és nagy befo­lyását a v­i­l­á­g­p­o­l­i­tikában, ugyanaz a lord Rothermere meg nem szűnik biztatni a ma­gyarokat, hogy igazságuk a közel­jövőben ellenállhatatla­nul utat tör magának! Nem lehetne-e az ő személye össze­kötő pont a magyar és francia szimpátia között? De sőt, ez a szimpátia a két nép között máris fennáll. Már említettük, hogy egyetlen fran­cia — bármilyen ellenséges ér­zülettel viseltessék is irántunk — egy francia sem tagadhatja meg­becsülését népünk kvalitá­sai iránt. Azt is megírtuk már egyszer, hogy intellektuális té­ren régóta fennáll a két nép közötti eszmecsere: nem isme­rik-e Budapesten a francia iro­dalmat épp oly jól, akár Páris­­ben,­­ nem ezrével jönnek-e a magyar diákok minden évben a francia egyetemekre, nem ad-e a francia kormány ösztön­díjat párisi tartózkodásra a leszorgalmasabb francia sza­kos magyar bölcsészethallga­­tóknak? Magyar írókat nem tüntettek-e ki a francia becsü­letrenddel — idegenek számára ritka kitüntetés — magyar da­rabokat nem játszik-e a fran­cia nemzeti színház? Magyar íróknak, költőknek nem jelen­nek-e meg francia nyelven mű­vei, magyar íróknak, költők­nek antológiája? A magyar tánc, magyar muzsika, magyar előkelőség, magyar férfidivat, magyar ipar nem előnyösen ismeretesek-e Párisban? A Duna partjáról évszázadok óta felfelé halad a magyar elitnek karavánja a Szajna felé — és rövid idő óta a zengzetes be­szédű francia az ellenkező irányba teszi meg az utat, minthogy­ mindig többet hall Budapest varázsáról. Ami az intellektuellek — népek elitje — között régóta fennáll s egyre mélyül, nem va­­lósítható-e meg a politika terén is. Akarni kell, akarat és jó­akarat kell hozzá s meggyőző­désünk az, hogyha ez megvan, akkor a francia-magyar közele­dés lehetséges! Pénz küldemények ! A VILÁG BÁRMELY RÉ­SZÉBE TELJES FELELŐS-­­­SÉG MELLETT, SÜRGÖ­­NYILEG VAGY POSTÁN, A LEGOLCSÓBB ÁRSZA­BÁLY SZERINT. Forduljon HOZZÁNK személyesen vagy ír­jon az alábbi címre: RUTTKAY JENŐ 106 AVE.­B, NEW YORK AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA A párisi Gare du Nord-on (északi pályaudvar) készült ez a kép arról a vasúti szerencsétlenségről, amelynek 15 halottja volt. Életfogytiglani­­egyházra ítélték a­­vezető volt detektívet Feljelentésére a románok több magyar em­bert letartóztattak és megkínoztak Budapest, ápr. hó. Tóth Kálmán volt államrend­őrségi detektív hűtlenségi bűn­­perében hozott ítéletet a bün­tetőtörvényszék Méhes Ignác dr­. törvényszéki bíró elnöklete alatt. Tóth Kálmán, aki 1919- ben a nagyváradi román szigu­­ranca­ szolgálatába lépett, a ro­mán hatóság kezére juttatta mindazokat akik a románok el­leni szervezkedésiben résztvet­­tek. Feljelentésére több ma­gyar embert letartóztattak és hosszú hónapokon keresztül megkínoztak. Tóthot múlt év nyarán Bu­dapesten a Kossuth Lajos­ ut­cában ismerte fel egy gyáros, aki annak idején szintén a le­tartóztatottak között szerepelt és így került aztán Tóth letar­tóztatásba. A büntetőtörvény­szék ítéletében bűnösnek mon­dotta ki, hűtlenség bűntettében Tóth Kálmánt és ezért élet­fogytig tartó fegyházbüntetés­re ítélte. Az indokolásban a törvény­szék megállapította, hogy Tóth az erdélyi magyarok előtt a magyar kormány kiküldöttének adta ki magát és fondorlatosan rávette őket arra, hogy a szer­vezkedésben való részvételük­ről számoljanak be neki. Tóth­­nak az a védekezése, hogy ő nem magyar állampolgár, nem állja meg a helyét, mert a bűn­cselekmény elkövetésekor Er­dély Magyarországhoz tarto­zott, de egyébként is megálla­pítható magyar állampolgár­sága. A büntetés kiszabásánál enyhítő körülményt a törvény­szék nem talált, ellenben sú­lyosbító körülménynek vette, hogy Tóth ténykedése folytán sok embert letartóztattak, aki­ket magyarságuk miatt még Tóth maga is meggyötört, ütött és vert és akiket a románokkal is megkínoztatott. Az ítélet kihirdetése után az elnök megkérdezte Tóthot, kí­­ván-e fellebbezéssel élni. — Nem lehetne-e inkább ki­végeztetni engem? — kérdezte Tóth.­ — No, ez a megjegyzés igen jellemző az egész főtárgyalás Hitvesgyilkosság Soroksárpéterin Egy környékbeli kertész agyonverte és ki­rabolta válófélben lévő feleségét A megszökött Budapest, április hó­­inap délután a soroksár­­péterii csendőrörs telefonon je­lentette a főkapitányságnak, hogy ott vakmerő és kegyetlen rablógyilkosság történt, amely­nek gyanúsítottja, az áldozat férje, valószínűleg Budapest felé menekült. A jelentés sze­rint az alsónémedii határban, a templomhegyi erdőrészen, egy árok mellett, borzalmasan összeroncsolt koponyával, hol­tan találták Mészáros István­­nét, egy soroksárpéterii ker­tész feleségét. A környékbeli lakosok, akik jól ismerték Mé­­szárosnét, mert nevelt fiát, aki a közeli uradalomban szolgált, többször meglátogatta, elmon­dották, hogy az asszony hosz­­szabb idő óta rossz viszonyban élt iszákos férjével és válóper is folyamatban van. Mészáros István már egy fél esztendőv­el ezelőtt vasgereblyével támadt feleségére,, akit majdnem agyonvert és ez ügyben folyik az eljárás elle­ne. Kézenfekvő volt tehát a föltevés, hogy a kegyetlen gyilkosságot Mészá­ros István követte el. Az orvosrendőri vizsgálat megállapította, hogy az asz­­szonyt valami kemény tárgy­­gyal, esetleg vasdarabbal, agyba-főbe verték és az üté­sek között több halálos volt. A csendőri nyomozás megálla­pította, hogy Mészáros István­né korán reggel Budapesten találkozott férjével, akivel egy közöttük lévő, régi vitás ügy­ben tárgyalt. Mészáros Ist­vánnak ugyanis Soroksárpé­­terin, a Rákóczi-utcában, háza van, amit tíz évvel ezelőtt, a házasságkötéskor, felesége ne­vére íratott. Most, hogy váló­félben voltak, a férfi azt köve­telte, hogy az asszony írassa vissza nevére a házat. Való­színű, hogy a ház tulajdon­jogáról szóló tárgyalás közben a házasfelek ismét összevesz­tek. A nyomozás megállapí­totta, hogy Mészáros István délben az egyórás vonattal tért vissza Soroksárpéterire. Fele­sége később, a fél négy órakor érkező vonattal jött meg. Mé­száros, amikor Soroksárpéteri­re érkezett, az állomáson ma­radt s ott várta be a fél négy­kor érkező vonatot. Bizonyosan tudta ugyanis, hogy felesége tovább fog utazni nevelt fiá­hoz, Alsónémedire. Mészáros, a tanuk vallomása szerint, felszállt a vonatra, megkereste a szakaszt, ahol fe­lesége ült. A vonat még állt és az asszony amikor észrevette, hogy férje lent­­es rá, leugrott a kocsiról. Mészáros utána és ott az állomáson dulakodni kez­dett feleségével. Az asszony kiragadta magát férje kezéből, futásnak eredt az alsónémedi határban levő erdő felé. Pár órával később megtalálták ösz­­szeroncsolt holttestét. A szem­­tanúk szerint az asszonynál huszonöt pengő és néhány apró ékszer volt. A holttest ruhái­nak zsebében viszont semmifé­le értéket találtak, tehát való­színű, hogy a brutális és iszá­kos férj a gyilkosság után ki is rabolta feleségét. A csend­őrök sorra j­árták a környékbeli korcsmákat s megtudták, hogy Mészáros járt is az egyik ivó­ban és a községi bírót kereste. Ott azt mondotta, hogy Üllőre megy. A soroksárpéteri csend­­őrség részletes személyleirást küldött Budapestre a gyilkos­sággal gyanúsított férfiről. Az értesítés alapján a budapesti rendőrség is meg­indította a nyomozást a kegyetlen rablógyilkosság tet­tesének kézrekerítésére. SZUARCBIR Rózsás orcák — csillogó szemek __ minden nőnek lehetnek. Dr. F. M. Ed­wards már 20 éve kezel nőket máj­­és bélbajok ellen. E két évtized alatt pácienseinek calomet helyett egy új gyógyszert rendelt, amely néhány jól ismert növén­yi alkatrészből való és olive olajjal van keverve. Ezeket Dr. Edwards’ Olive Tablettáknak nevezte el. Felismerhetők olive színükről. Ezek a tabletták csodákat művel­nek a májon és beleken, normális mű­ködésre késztetik e szerveket, kivi­szik a bomlási és mérges anyagokat a szervezetből. Ha arca sápadt, beesett, szemei nem tiszták, pattanása van, nyelve bevont, feje fáj, nem érzi jól magát, nincs széke, szedjen esténkint egy Dr. Edwards' Olive tablettát egy ide­ig és látni fogja a kellemes ered­ményt. Ezer férfi és nő szedi a Dr. Ed­wards’ Olive Tablettákat néha-néha és rendbe jön. 15c., 20c. és 60c. *** Tájékoztató A New Yorkban felállított Kos­suth-szoboralapra 1928 április hó 20-áig bezárólag gyűjtött és hirla­­pilag nyugtázott adományok, illetve bevételek összege: .............$39,521.23 Az Akroni Magyar Hírlap szerkesztője, Tarkóczy Árpád által rendezett gyűjtés eredménye $116 Az Akron, ohioi Magy. Ref. Egyház által rend­­ezett Kossuth-bál jöve­delme $100.73. Az “Ak­roni Magyar Hírlap” út­ján külön részletezés szerint összesen befolyt 216.73 Burchardt József Ákos, Newark, N. J. 1609. sz. gyüjtőivén külön rész­letezés szerint befolyt.. 132.00 Szűcs Gergely, N. Y. C. zászlókért befizet ............. 75.00 Korcsma Béla, a Yonkersi Kossuth­ Szobor Bizott­ság tagja, Yonkers, N. Y. 87. számú gyűjtőivén adakoztak: Szemenecz Károly $2, Pillér Ferenc $2, Benedek András $2, Korcsma Béla $2, Simkó László $2, Reskó János $2, Pidel Ferenc $1, Boj­tos János $1, Pillér Fe­renc $1. Bridgeportról: Korcsma Ernő $1. össze­sen befolyt: ......................... 16.00 K. S. utján befolyt ............... 14.50 Kovács Kálmánná, N. Y. C. a 193. sz. ivén a követ­kező adományokat fizeti be: Makay Gábor és ne­je, Brooklyn, N. Y. $5, Wolf Mátyásné, Astoria, L. I. $2, Bader Gyuláné, N. Y. C. $1. Összesen... 8.00 Olcsváry Mihály, New York City, a március hó 4-iki bál­jegyeiért befi­zet ..................................... 7.00 Kalotay József, N. Y. C. zászlókért befizet ......... 6.00 Hundemer Károlyné úrnő, New York City, az ifj. Süli Antalné úrnő útján eladott Kossuth-gombok­ért befizet ....................... 5.75 Kiss László, Buffalo, N. Y., adománya ................. 5.00 Horváth János, N. Y. C. egy zarándok megven­dégeléséért....................... 3.50 Dudás János, N. Y. C. egy zarándok megven­dégeléséért....................... 3.50 Gaál Gáspár, N. Y. C. ado­mánya ............................. 3.00 Andrékovics János, N. Y. C. adománya Mrs. Men­delsohn útján ................. 2.00 Schreiber Károly és csa­ládja, East Pittsburgh, Pa., adománya Szécskay György útján................... 1­00 A mai napig befolyt tehát összesen: .......... .40,0-20.21 alatt tanúsított magatartására és védekezési módjára, — je­gyezte meg erre Méhes elnök. Az ítélet ellen úgy a védő, mint az elítélt fellebbeztek, míg a vádhatóság képviselője megnyugvással tudomásul vet­te azt. H­írek az Egyesült Államok Fővárosából AZ AMERICAN Federation of Labor vezetősége egy most kiadott jelentésében arról szá­mol be, hogy a munkanélküli­ség az elmúlt három hónap alatt egyáltalában nem válto­zott. Nem emelkedett, de nem is csökkent. A szervezett mu­n­kásságnak átlag 18 százaléka volt munkanélkül ez alatt az idő alatt. A kimutatás álla­monként számolt be a munka­­nélküliekről és ebből az tűnik ki, hogy egyes államokban csökkent, más államokban emelkedett a munkanélküliek száma, tehát az átlag egyfor­ma maradt. *** A WASHINGTONI japán­ követségen nagy ünnepségek voltak Hiromito japán császár 28-ik születésnapja alkalmá­ból. Az ünnepségeket nagy fo­gadtatással kapcsolták össze, amely egyike volt a legfénye­sebbnek, amely Washington­ban lefolyt.*­­* . * * A McNARY-HAUGEN farm javaslat ellen tartott nagy be­szédet a képviselőházban Edith Nourse Rogers, massachusettsi női képviselő. Kijelentette, hogy a javaslatot a maga egé­szében sem helyesli, de külö­nösen ellene van a javaslat ama részének, amely kimond­ja, hogy minden mezőgazdasá­gi árura, amelyet külföldről importálnak, egyforma vámot vessenek ki. A képviselő sze­rint a javaslatnak ez a része rendkívül érzékenyen érintené a mezőgazdaságot, mert a leg­szükségesebb import­cikkeket is olyan elbírálás alá venné,­­ mint a kevésbbé szükségese­ket. ** * CLARA LOUIS LESLIE le­veleket írt a szenátus több tagjának, amelyekben arra fi­gyelmeztette őket, hogy Edi­sonnak, a nagy amerikai felta­lálónak ne szavazzák meg a Congressional Medal of Hon-­­ őrt, mert — amint Mrs. Leslie !­ írja — Edison több olyan ta­lálmányt mond a magáéinak, amelyeket mások találtak fel. ** * AZ 1927—28-as pénzügyi év első kilenc hónapjában 41,040,­ ’ 991 dollár folyt be az autó­adókból, amely több mint öt millióval kevesebb, mint amennyi a megelőző pénzügyi esztendőnek ugyanebben­ a sza­kában befolyt. Ezt az adót az autógyárosok fizetik. Michigan államból folyt be a legtöbb automobil-adó ebben a kilenc hónapban. Ugyanakkor azon­ban a cigaretta-adó az 1927— 28-as pénzügyi év első kilenc hónapjában emelkedett, amint azt a szövetségi adóhivatal most kiadott jelentése közli. 223,327,249 dollár folyt be a cigaretta-adó után ebben az időben, amely összeg több, mint húszmillió dollárral múl­ja felül a megelőző pénzügyi év ugyanezen szakában befolyt doh­ány­adó összegét. A NAGY MAGYAR GONDOLAT DIADALMASAN HALAD A MEGVALÓSULÁS FELÉ! AZ AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA NAGY NEMZETI KÖRKÉRDÉSÉRE ÖZÖNÉVEL ÉRKEZNEK A VÁLASZOK Ma már meg lehet állapítani, hogy az amerikai magyar köz­életben még soha olyan nagy visszhangra egy felvetett gondolat nem talált, mint a NAGY MAGYAR ZARÁNDOKÚT eszméje, ami­ről Amerikaszerte beszélnek s a palotáktól a kunyhókig, New York­­tól San Franciscoig, kérdezik, találgatják a magyarok, hogy a his­tóriai jelentőségű nagy körkérdésben, mi lesz az amerikai magyar­ság válasza? SOHA MÉG KÖRKÉRDÉS ILYEN EGYETEMES NEMZETI ÉRDEKLŐDÉST NEM KELTETT. Olyan megragadó, minden emb­eri érzésünket megmozdító, megható, s sok esetben drámai érdekességű feleletek vannak a kezünkben, ame­lyek minden félreértést, minden kétséget kizáróan igazolják, hogy ma nincsen olyan magyar Amerikában, akinek a szíve ne vérezne A TRAGIKUS HELYZETBE SODORT, FEL­DARABOLT MAGYARORSZÁG SORSÁN. Meg lehet állapítani, hogy az amerikai magyarság szinte imádásig menő szeretettel csüng szülőföldje emlékén és soha, soha nem tudja elfelejteni a rögöt, amiből sarjadzott. Minden magyar lélek ame­rikai életének fájós, érzékeny, rejtett pontja, a mély, sóvárgó, leküzd­hetetlen honvágy. Minden magyar amerikai életének legnagyobb ünnepnapja, életének legvágyottabb, legáhítottabb eseménye. HAZATÉRNI ÉS MEGLÁTOGATNI AZ OTT­HONT, A HAZÁT, A RÉGI BARÁTOKAT ÉS A SZÜLŐFALUT, A SZÜLŐVÁROST VAGY BUDAPESTET, AZ ORSZÁG GYÖNYÖRŰ FŐ­VÁROSÁT. Ezt a vágyat éreztük és érezzük mi magunk, ennek a sóvárgt­, fáj­dalmas hazavágyásnak adtunk hangot, nagy gondolatunk felvetése­kor, amikor könnyes szemekkel, lelkünkben irigy és bús fájdalommal búcsúztunk az 500 magyar zarándoktól, akik életünk legszebb nap­jait adták nekünk felejthetetlen eljövetelükkel. Ezért lett a mi gigantikus VISZONTLÁTOGATÁSI TERVÜNK az egész amerikai magyarság lelkének kifejezése. Ezért seregük­be naponta a messze és közeli vidékekről egyformán a biztató, csat­lakozó válaszok tömege. Ezért helyeslik a beseregítő vélemények, hogy ezt a zarándokutat NAGYSZÁMÚ ÉS ILLUSZTRIS AMERIKAI VENDÉGEK, POLGÁRMESTEREK, SZENÁ­TOROK, KÉPVISELŐK, ÍRÓK, MŰVÉSZEK ÉS A MAGYAR EGYLETEK KÜLDÖTTEINEK BEVONÁSÁVAL — AMERIKA ÉS AZ AMERI­KAI MAGYARSÁG EGYÜTTES NAGY AKCIÓJÁVÁ TEGYÜK. Már kezdenek kibontakozni azok a részletes tervek, amelyek a részt­vevők számára, akár egyenként, akár családostul jönnek, páratlan kényelmet és felejthetetlen szórakozást biztosítanak. Abban a tudatban kérjük tehát mindazok sürgős és tömeges fel­l­­eletét, akik még nem szavaztak ebben a nagy kérdésben, hogy véle­ményükkel és hozzászólásukkal, Amerika és Magyarország históriá­jának, egyik legszebb és leggyönyörűbb együttes fejezetét segítenek megírni, mert AZ AMERIKAI KÖZÉLET VEZÉRALAKJAI­NAK EZ A BARÁTI RÉSZVÉTELE ÉS A MEG­CSONKÍTOTT MAGYARORSZÁGNAK EGY ILYEN IMPOZÁNS MEGLÁTOGATÁSA egész Magyarország sorsára döntő befolyással lehet és Amerika segítségét, szeretetét, támogatását jelentheti békés, jogos erőfeszí­téseinkhez, hogy hazánkat újra a régi nagyságban, a régi fényben állíthassuk vissza. Sürgősen kérjük beküldeni a szavazati lapokat, amelyek való­ban az amerikai magyarság szívének, érzéseinek és lelkiismeretének megnyilatkozásai. Itt vannak a szavazólapok. Teljesen a tetszése szerint állapítsa meg őszinte válaszát. Küldje be a szavazólapot az “Amerikai Ma­gyar Népszava Zarándokút Körkérdése” címzéssel kiadóhivatalunk­ba, 24 UNION SQUARE, NEW YORK CITY. VÁGJA KI! 1. SZAVAZATI­ LAP VÁGJA KI! ! — — — ” — — “ — — — — — "■“■•S -KÉRDÉS: Helyesli-e, 1929 július hó 4-ére a nagy magyaror- ■ szági zarándokút tervez, — igen vagy nem? 8­­ 8 VÁLASZ: ....­..............................................................................................* I NÉV: ............................................................................................................| * PONTOS CÍM: ..........................................................................................* VÁGJA KI! 2. SZAVAZATI­ LAP VÁGJA KI! | KÉRDÉS: Érdeklődne-e az 1929 július 4-én rendezendő nagyi magyarországi zarándokút iránt s ön vagy családja | résztvenne-e? (A felelet semmi kötelezettséget nem­­ jelent). ’ 8 ■ | VÁLASZ: ............................................ | |nov.......................................­....­..........­....­...........................| | PONTOS CÍM: .... I I wm ms mm m ara na na mm bs bh mm mm tan m mm wms mm mm ■■ ■■ hí m mm wm mm mm s gjPj A nagy amerikai magyar Zarándokút tervére vonatkozó összes­­ tudnivalókat későbbi időpontban fogjuk közölni. | Hazafias tisztelettel ^ “AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA” SZERKESZTŐSÉGE ÉS KIADÓHIVATALA. | Ha Magyarországba utazik és ari kényelemben akar élni, jó tár­sasággal akar érintkezésbe kerülni,­­3MF G­YAKA­T­OS ELLÁTÁST napi ötszöri elsőrangú étkezéssel napi 200 dollárért kap a HŰVÖSVÖLGYI ÉDEN PARK PENZIÓ­BAN Budapest, I., Hidegkúti,út 74. szám. A Hűvösvölgyi Park Szanatóriumban Budapest, I., Hidegkuti­ út 78. sz., a Hárshegyen lakás és ellátás, minden movern kényelemmel, (központi fűtés, lift, fürdő stb.) 8% DOLLÁ­RTÓL NAPONTA. Villamos megálló. Autók. Ha a városban van dolga, jegyet kap, amelylyel akár a Vadászkürt, akár az Astoria szálloda éttermeiben díjtala­nul megebédelhet. — Szívesen adunk levélbeli felvilá­gosítást. ■ 1 magasító*! ■ nem probléma azok szá­mára, akik lakásuk egy- ■ két szobáját kiadják. A __ 1 minimális heti öt dollár || 1 lakbér a lakás havi bé- H rének már egyharmadát | 1 fedezi. Hamar kiadhat­­­­ja bútorozott szobáját, £ 1 ha az Amerikai Magyar | Népszava -- “Bútorozott ^ Szobák” rovatában hir- 8! heti _ ■

Next