Amerikai Magyar Népszava, 1928. május (29. évfolyam, 104-129. szám)
1928-05-01 / 104. szám
i i levél AAAAA4>4AAAáAAAA Aáá A. A A A. ifff; A MAGYAR-FRANCIA KÖZELEDÉS? . afrikai magyar Népszava párisi tudósítójától Párisi irodánk címe: Dr. Strém Géza, 38 A venne Bretagne an Park St. Mans (Seine) Páris, április hó. Magyarország az utolsó évek óta diadalmasan halad előre egy ragyogóbb jövő felé, felemelte fejét a porból, ahova lesújtotta őt a balsors, egyre jobban kiküzdi magát a nyomorból, amelybe belevetették őt rövidlátó barátai s ellenségeinek mohósága. Istennek és a magyar nép életerejének hála, ott tartunk ma már, hogy erősen számottevő tényezőkké váltunk az európai politikában: tengelye vagyunk a nagyhatalmak középeurópai, balkáni és a közel Kelet felé tekintő politikájának. A Kis Entente-ot ma már csak a velünk szemben érzett félelem tartja össze, a trianoni szerződésnek századokra szánt falát rengeti a dunai Botond, hatalmas barátaink vannak az egész világon. Ellenségeink kísérlete, hogy felfaljanak bennünket, minden alkalommal meghiúsult: kudarc kudarc után éri őket, s vereségük, melyet kénytelenek beismerni, fáj nekik, fáj. Franciaország a nagyhatalmak között az, amelybe kapaszkodnak ellenségeink; a francia politika csatlósokat gyűjtött magának Közép-Európában, akik őrt állanak az új európai status quo védelmére. Természetes, hogy érdekei ellentétesek a mienkéivel s hogy a mai napig a két állam külpolitikája, ahelyett hogy párhuzamosan haladt volna, hevesen egymásba ütközött, több pontban metszette egymást. És mégis? Érdeke-e Franciaországnak a mai politika továbbvitele? A Quai d’Orsay politikusai azt mondják, hogy Franciaország csak a békét óhajtja, mindössze csak a béke fenntartását óhajtja. Az a főérv itt a Magyarország érdekében megindított, a Rothermere lord nevéhez fűződő kiigazítási mozgalom ellen, hogy Magyarország a trianoni szerződésnek, vagyis valamennyi szerződésnek megsemmisítését óhajtja s ily módon meg akarja libbenteni az európai egyensúlyt. Ezt hirdetik cikkekben egyre a hivatalos, vagy félhivatalos francia politikusok, ezt Románia barátai, különösen, mindennap ennek az országnak legutóbbi genfikudarca óta. De az élesebben látók közülük lehetetlen, hogy észre ne vegyék, mennyire recseg-ropog már a tíz év előtt felépített békének épülete. Mindenütt hasadékok mutatkoznak a falakon, a vakolat mállik róluk, lassan-lassan a homlokzat is oldalt hajol, s még tízéves sincs, s mily ódon kinézése van e háznak! Vannak francia írók, újságírók, politikusok, akik nyíltan bevallják ezt: a lefojtott és elnyomott igazság kitörésekor rettenetes háborúkat jósolnak, amelyekhez képest a nemrég átszenvedett ötéves borzalom csak közönséges csetepatének tűnhetik fel. Ha Franciaország csakugyan a békét akarja — és meg lehetünk győződve, hogy e sokat szenvedett nép túlnyomó többsége nem akar és nem akarhat háborút — akkor minden érdeke meg lehet arra, hogy ezt az igazságot felismerje s a tíz évvel ezelőtt elkövetett igazságtalanságot enyhítő kézzel elsimítsa. Lehetetlen felnem ismernie a magyar nép forrongó érzületét, amely nem nyugszik bele a mai szomorú viszonyokba s minden akarásával azok kiigazítására törekszik. Emlékezzenek a francia külügyi politika vezetői arra az ankétra, melyet egyik kiváló újságírójuk Edouard Helsey tartott a múlt évben Budapesten s melynek eredményét a “Nem! Nem! Soha!’’ szavakba foglalta össze! Ha Franciaország tényleg akarja az európai békét, könynyű szerrel biztosíthatja ezt. Hívjon össze konferenciát, melyben javasolja bizonyos, tőlünk igazságtalanul elvett területek visszaadását, — körülbelül a Rothermere lord által vázolt térképek alapján, parancsoljon rá kicsiny szövetségeseire, akiknek szintén érdeke volna a magyar jószomszédság biztosítása. A csehek és románok többször akarták, félelmükben, Magyarországot egy dunai Locarnoba nem belevonni, de beleráncigálni, mindig olyan pillanatban, midőn egy, Magyarország ellen indított felfújt külföldi skandalumban bízva, azt remélték, hogy kizsarolhatják tőlünk ezt. Nekik legfőbb érdekük, hogy visszaadják azt, ami isteni és emberi igazság szerint a miénk, s megtartsák azt, amit valóban az övékének ismerhet el a világ s aminek elnyomása ellen a hosszú Habsburg-uralom alatt meg nem szűntek tiltakozni. Még más szempontból is érdeke Franciaországnak a Magyarországgal szembeni jóindulatú politika. A franciák azt vetik szemünkre, hogy a háború előtt, Andrássy külügyminiszter óta, Berlin vontatójormához csatolt bennünket s ma is a németek “Drang nach Osten” jelszavának egyik legfontosabb állomása vagyunk. Ezt hányják szemünkre, bár tiszteletüket a magyar nép kvalitásaival szemben mindennek dacára sem tagadhatják meg. De az új, önálló Magyarország nem kénytelen-e, a dolgok természetes erejénél fogva, hatalmas német szomszédjára hallgatni, ugyanakkor, midőn a francia respublika szép amazonja betömi füleit előtte ?! Franciaország tíz évvel a háború után izoláltan áll valamennyi európai nagyhatalom között, érdekei összeütköznek az angolokéval, fél Németországtól, bizalmatlan Olaszország terveivel szemben,... amerre körülnéz, mindenütt csak várnak tőle, de sehol sincs, ahol a jövőben remélni merne. Akkor, midőn Németország, amely kikerülhetetlenül megnagyobbodik egy napon a tízmillió lelket számláló Ausztriával, félelmetesen nagyra nő s vértezettebbé, páncélosbbá válik, mint valaha is volt a háború előtt, míg a regenerált Itália ég a cselekvés és az építés vágyától, akkor Franciaország óvatosnak tartja-e azt, ha tovább is sűti a “magyar katlant”, nyugodtan füstölni hagyja a lőporos hordót?! Nem jobb volna-e a dunai Locarnót zsarolás helyett józanmegértés, messzetekintő belátás és igazságszeretet segítségével megvalósítani ?! — Európában, legalább a jelen pillanatban, senki se akar háborút, mi magyarok legkevésbbé. Nem revanche és a bosszú politikája kell nekünk, de szabad fejlődés, tágabb határok, több levegő, lehetőség a prosperitáshoz. Mi lennénk az elsők, kik örülnénk, ha ez békés után megvalósulhatna s ha országunkban a mostani nyomasztó apáthiát a szorgos munka és örömös cselekvés, a magyar zseni építő cselekvése válthatná fel. Egy kis belátással, józan, messze tekintő, okos politikával, egy merésznek látszó iniciatíva útján (amelyben azonban Franciaország maga mellett találná óriási többséggel az egész világot) , megvalósítható volna ez. Rothermere lord nevét eddig nem szerették hallani a franciák, de a nemes lord példát mutatott nekik az igazságérzetre, midőn legutolsó, a “Weekly Despath’’ és a kontinentális “Daily Mail” által leközölt cikkében elismeréssel nyilatkozott a francia közügyek csodálatos helyreállítása iránti bizalmát fejezte ki Franciaország jövőjében. A párosi lapok előtt egy csapásra szimpatikus lett alakja, ráeszméltek szavainak fontosságára, hangoztatták személyének és véleményének jelentőségét, szimpátiájukat fejezték ki iránta.... dacára forró magyarbarátságának. — Gondolja csak el, hogy ugyanaz a Rothermere lord, akinek magasztalják kompetens voltát és nagy befolyását a világpolitikában, ugyanaz a lord Rothermere meg nem szűnik biztatni a magyarokat, hogy igazságuk a közeljövőben ellenállhatatlanul utat tör magának! Nem lehetne-e az ő személye összekötő pont a magyar és francia szimpátia között? De sőt, ez a szimpátia a két nép között máris fennáll. Már említettük, hogy egyetlen francia — bármilyen ellenséges érzülettel viseltessék is irántunk — egy francia sem tagadhatja megbecsülését népünk kvalitásai iránt. Azt is megírtuk már egyszer, hogy intellektuális téren régóta fennáll a két nép közötti eszmecsere: nem ismerik-e Budapesten a francia irodalmat épp oly jól, akár Párisben, nem ezrével jönnek-e a magyar diákok minden évben a francia egyetemekre, nem ad-e a francia kormány ösztöndíjat párisi tartózkodásra a leszorgalmasabb francia szakos magyar bölcsészethallgatóknak? Magyar írókat nem tüntettek-e ki a francia becsületrenddel — idegenek számára ritka kitüntetés — magyar darabokat nem játszik-e a francia nemzeti színház? Magyar íróknak, költőknek nem jelennek-e meg francia nyelven művei, magyar íróknak, költőknek antológiája? A magyar tánc, magyar muzsika, magyar előkelőség, magyar férfidivat, magyar ipar nem előnyösen ismeretesek-e Párisban? A Duna partjáról évszázadok óta felfelé halad a magyar elitnek karavánja a Szajna felé — és rövid idő óta a zengzetes beszédű francia az ellenkező irányba teszi meg az utat, minthogy mindig többet hall Budapest varázsáról. Ami az intellektuellek — népek elitje — között régóta fennáll s egyre mélyül, nem valósítható-e meg a politika terén is. Akarni kell, akarat és jóakarat kell hozzá s meggyőződésünk az, hogyha ez megvan, akkor a francia-magyar közeledés lehetséges! Pénz küldemények ! A VILÁG BÁRMELY RÉSZÉBE TELJES FELELŐS-SÉG MELLETT, SÜRGÖNYILEG VAGY POSTÁN, A LEGOLCSÓBB ÁRSZABÁLY SZERINT. Forduljon HOZZÁNK személyesen vagy írjon az alábbi címre: RUTTKAY JENŐ 106 AVE.B, NEW YORK AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA A párisi Gare du Nord-on (északi pályaudvar) készült ez a kép arról a vasúti szerencsétlenségről, amelynek 15 halottja volt. Életfogytiglaniegyházra ítélték avezető volt detektívet Feljelentésére a románok több magyar embert letartóztattak és megkínoztak Budapest, ápr. hó. Tóth Kálmán volt államrendőrségi detektív hűtlenségi bűnperében hozott ítéletet a büntetőtörvényszék Méhes Ignác dr. törvényszéki bíró elnöklete alatt. Tóth Kálmán, aki 1919- ben a nagyváradi román sziguranca szolgálatába lépett, a román hatóság kezére juttatta mindazokat akik a románok elleni szervezkedésiben résztvettek. Feljelentésére több magyar embert letartóztattak és hosszú hónapokon keresztül megkínoztak. Tóthot múlt év nyarán Budapesten a Kossuth Lajos utcában ismerte fel egy gyáros, aki annak idején szintén a letartóztatottak között szerepelt és így került aztán Tóth letartóztatásba. A büntetőtörvényszék ítéletében bűnösnek mondotta ki, hűtlenség bűntettében Tóth Kálmánt és ezért életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte. Az indokolásban a törvényszék megállapította, hogy Tóth az erdélyi magyarok előtt a magyar kormány kiküldöttének adta ki magát és fondorlatosan rávette őket arra, hogy a szervezkedésben való részvételükről számoljanak be neki. Tóthnak az a védekezése, hogy ő nem magyar állampolgár, nem állja meg a helyét, mert a bűncselekmény elkövetésekor Erdély Magyarországhoz tartozott, de egyébként is megállapítható magyar állampolgársága. A büntetés kiszabásánál enyhítő körülményt a törvényszék nem talált, ellenben súlyosbító körülménynek vette, hogy Tóth ténykedése folytán sok embert letartóztattak, akiket magyarságuk miatt még Tóth maga is meggyötört, ütött és vert és akiket a románokkal is megkínoztatott. Az ítélet kihirdetése után az elnök megkérdezte Tóthot, kíván-e fellebbezéssel élni. — Nem lehetne-e inkább kivégeztetni engem? — kérdezte Tóth. — No, ez a megjegyzés igen jellemző az egész főtárgyalás Hitvesgyilkosság Soroksárpéterin Egy környékbeli kertész agyonverte és kirabolta válófélben lévő feleségét A megszökött Budapest, április hóinap délután a soroksárpéterii csendőrörs telefonon jelentette a főkapitányságnak, hogy ott vakmerő és kegyetlen rablógyilkosság történt, amelynek gyanúsítottja, az áldozat férje, valószínűleg Budapest felé menekült. A jelentés szerint az alsónémedii határban, a templomhegyi erdőrészen, egy árok mellett, borzalmasan összeroncsolt koponyával, holtan találták Mészáros Istvánnét, egy soroksárpéterii kertész feleségét. A környékbeli lakosok, akik jól ismerték Mészárosnét, mert nevelt fiát, aki a közeli uradalomban szolgált, többször meglátogatta, elmondották, hogy az asszony hoszszabb idő óta rossz viszonyban élt iszákos férjével és válóper is folyamatban van. Mészáros István már egy fél esztendővel ezelőtt vasgereblyével támadt feleségére,, akit majdnem agyonvert és ez ügyben folyik az eljárás ellene. Kézenfekvő volt tehát a föltevés, hogy a kegyetlen gyilkosságot Mészáros István követte el. Az orvosrendőri vizsgálat megállapította, hogy az aszszonyt valami kemény tárgygyal, esetleg vasdarabbal, agyba-főbe verték és az ütések között több halálos volt. A csendőri nyomozás megállapította, hogy Mészáros Istvánné korán reggel Budapesten találkozott férjével, akivel egy közöttük lévő, régi vitás ügyben tárgyalt. Mészáros Istvánnak ugyanis Soroksárpéterin, a Rákóczi-utcában, háza van, amit tíz évvel ezelőtt, a házasságkötéskor, felesége nevére íratott. Most, hogy válófélben voltak, a férfi azt követelte, hogy az asszony írassa vissza nevére a házat. Valószínű, hogy a ház tulajdonjogáról szóló tárgyalás közben a házasfelek ismét összevesztek. A nyomozás megállapította, hogy Mészáros István délben az egyórás vonattal tért vissza Soroksárpéterire. Felesége később, a fél négy órakor érkező vonattal jött meg. Mészáros, amikor Soroksárpéterire érkezett, az állomáson maradt s ott várta be a fél négykor érkező vonatot. Bizonyosan tudta ugyanis, hogy felesége tovább fog utazni nevelt fiához, Alsónémedire. Mészáros, a tanuk vallomása szerint, felszállt a vonatra, megkereste a szakaszt, ahol felesége ült. A vonat még állt és az asszony amikor észrevette, hogy férje lentes rá, leugrott a kocsiról. Mészáros utána és ott az állomáson dulakodni kezdett feleségével. Az asszony kiragadta magát férje kezéből, futásnak eredt az alsónémedi határban levő erdő felé. Pár órával később megtalálták öszszeroncsolt holttestét. A szemtanúk szerint az asszonynál huszonöt pengő és néhány apró ékszer volt. A holttest ruháinak zsebében viszont semmiféle értéket találtak, tehát valószínű, hogy a brutális és iszákos férj a gyilkosság után ki is rabolta feleségét. A csendőrök sorra járták a környékbeli korcsmákat s megtudták, hogy Mészáros járt is az egyik ivóban és a községi bírót kereste. Ott azt mondotta, hogy Üllőre megy. A soroksárpéteri csendőrség részletes személyleirást küldött Budapestre a gyilkossággal gyanúsított férfiről. Az értesítés alapján a budapesti rendőrség is megindította a nyomozást a kegyetlen rablógyilkosság tettesének kézrekerítésére. SZUARCBIR Rózsás orcák — csillogó szemek __ minden nőnek lehetnek. Dr. F. M. Edwards már 20 éve kezel nőket májés bélbajok ellen. E két évtized alatt pácienseinek calomet helyett egy új gyógyszert rendelt, amely néhány jól ismert növényi alkatrészből való és olive olajjal van keverve. Ezeket Dr. Edwards’ Olive Tablettáknak nevezte el. Felismerhetők olive színükről. Ezek a tabletták csodákat művelnek a májon és beleken, normális működésre késztetik e szerveket, kiviszik a bomlási és mérges anyagokat a szervezetből. Ha arca sápadt, beesett, szemei nem tiszták, pattanása van, nyelve bevont, feje fáj, nem érzi jól magát, nincs széke, szedjen esténkint egy Dr. Edwards' Olive tablettát egy ideig és látni fogja a kellemes eredményt. Ezer férfi és nő szedi a Dr. Edwards’ Olive Tablettákat néha-néha és rendbe jön. 15c., 20c. és 60c. *** Tájékoztató A New Yorkban felállított Kossuth-szoboralapra 1928 április hó 20-áig bezárólag gyűjtött és hirlapilag nyugtázott adományok, illetve bevételek összege: .............$39,521.23 Az Akroni Magyar Hírlap szerkesztője, Tarkóczy Árpád által rendezett gyűjtés eredménye $116 Az Akron, ohioi Magy. Ref. Egyház által rendezett Kossuth-bál jövedelme $100.73. Az “Akroni Magyar Hírlap” útján külön részletezés szerint összesen befolyt 216.73 Burchardt József Ákos, Newark, N. J. 1609. sz. gyüjtőivén külön részletezés szerint befolyt.. 132.00 Szűcs Gergely, N. Y. C. zászlókért befizet ............. 75.00 Korcsma Béla, a Yonkersi Kossuth Szobor Bizottság tagja, Yonkers, N. Y. 87. számú gyűjtőivén adakoztak: Szemenecz Károly $2, Pillér Ferenc $2, Benedek András $2, Korcsma Béla $2, Simkó László $2, Reskó János $2, Pidel Ferenc $1, Bojtos János $1, Pillér Ferenc $1. Bridgeportról: Korcsma Ernő $1. összesen befolyt: ......................... 16.00 K. S. utján befolyt ............... 14.50 Kovács Kálmánná, N. Y. C. a 193. sz. ivén a következő adományokat fizeti be: Makay Gábor és neje, Brooklyn, N. Y. $5, Wolf Mátyásné, Astoria, L. I. $2, Bader Gyuláné, N. Y. C. $1. Összesen... 8.00 Olcsváry Mihály, New York City, a március hó 4-iki báljegyeiért befizet ..................................... 7.00 Kalotay József, N. Y. C. zászlókért befizet ......... 6.00 Hundemer Károlyné úrnő, New York City, az ifj. Süli Antalné úrnő útján eladott Kossuth-gombokért befizet ....................... 5.75 Kiss László, Buffalo, N. Y., adománya ................. 5.00 Horváth János, N. Y. C. egy zarándok megvendégeléséért....................... 3.50 Dudás János, N. Y. C. egy zarándok megvendégeléséért....................... 3.50 Gaál Gáspár, N. Y. C. adománya ............................. 3.00 Andrékovics János, N. Y. C. adománya Mrs. Mendelsohn útján ................. 2.00 Schreiber Károly és családja, East Pittsburgh, Pa., adománya Szécskay György útján................... 100 A mai napig befolyt tehát összesen: .......... .40,0-20.21 alatt tanúsított magatartására és védekezési módjára, — jegyezte meg erre Méhes elnök. Az ítélet ellen úgy a védő, mint az elítélt fellebbeztek, míg a vádhatóság képviselője megnyugvással tudomásul vette azt. Hírek az Egyesült Államok Fővárosából AZ AMERICAN Federation of Labor vezetősége egy most kiadott jelentésében arról számol be, hogy a munkanélküliség az elmúlt három hónap alatt egyáltalában nem változott. Nem emelkedett, de nem is csökkent. A szervezett munkásságnak átlag 18 százaléka volt munkanélkül ez alatt az idő alatt. A kimutatás államonként számolt be a munkanélküliekről és ebből az tűnik ki, hogy egyes államokban csökkent, más államokban emelkedett a munkanélküliek száma, tehát az átlag egyforma maradt. *** A WASHINGTONI japán követségen nagy ünnepségek voltak Hiromito japán császár 28-ik születésnapja alkalmából. Az ünnepségeket nagy fogadtatással kapcsolták össze, amely egyike volt a legfényesebbnek, amely Washingtonban lefolyt.** . * * A McNARY-HAUGEN farm javaslat ellen tartott nagy beszédet a képviselőházban Edith Nourse Rogers, massachusettsi női képviselő. Kijelentette, hogy a javaslatot a maga egészében sem helyesli, de különösen ellene van a javaslat ama részének, amely kimondja, hogy minden mezőgazdasági árura, amelyet külföldről importálnak, egyforma vámot vessenek ki. A képviselő szerint a javaslatnak ez a része rendkívül érzékenyen érintené a mezőgazdaságot, mert a legszükségesebb importcikkeket is olyan elbírálás alá venné, mint a kevésbbé szükségeseket. ** * CLARA LOUIS LESLIE leveleket írt a szenátus több tagjának, amelyekben arra figyelmeztette őket, hogy Edisonnak, a nagy amerikai feltalálónak ne szavazzák meg a Congressional Medal of Hon- őrt, mert — amint Mrs. Leslie ! írja — Edison több olyan találmányt mond a magáéinak, amelyeket mások találtak fel. ** * AZ 1927—28-as pénzügyi év első kilenc hónapjában 41,040, ’ 991 dollár folyt be az autóadókból, amely több mint öt millióval kevesebb, mint amennyi a megelőző pénzügyi esztendőnek ugyanebben a szakában befolyt. Ezt az adót az autógyárosok fizetik. Michigan államból folyt be a legtöbb automobil-adó ebben a kilenc hónapban. Ugyanakkor azonban a cigaretta-adó az 1927— 28-as pénzügyi év első kilenc hónapjában emelkedett, amint azt a szövetségi adóhivatal most kiadott jelentése közli. 223,327,249 dollár folyt be a cigaretta-adó után ebben az időben, amely összeg több, mint húszmillió dollárral múlja felül a megelőző pénzügyi év ugyanezen szakában befolyt dohányadó összegét. A NAGY MAGYAR GONDOLAT DIADALMASAN HALAD A MEGVALÓSULÁS FELÉ! AZ AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA NAGY NEMZETI KÖRKÉRDÉSÉRE ÖZÖNÉVEL ÉRKEZNEK A VÁLASZOK Ma már meg lehet állapítani, hogy az amerikai magyar közéletben még soha olyan nagy visszhangra egy felvetett gondolat nem talált, mint a NAGY MAGYAR ZARÁNDOKÚT eszméje, amiről Amerikaszerte beszélnek s a palotáktól a kunyhókig, New Yorktól San Franciscoig, kérdezik, találgatják a magyarok, hogy a históriai jelentőségű nagy körkérdésben, mi lesz az amerikai magyarság válasza? SOHA MÉG KÖRKÉRDÉS ILYEN EGYETEMES NEMZETI ÉRDEKLŐDÉST NEM KELTETT. Olyan megragadó, minden emberi érzésünket megmozdító, megható, s sok esetben drámai érdekességű feleletek vannak a kezünkben, amelyek minden félreértést, minden kétséget kizáróan igazolják, hogy ma nincsen olyan magyar Amerikában, akinek a szíve ne vérezne A TRAGIKUS HELYZETBE SODORT, FELDARABOLT MAGYARORSZÁG SORSÁN. Meg lehet állapítani, hogy az amerikai magyarság szinte imádásig menő szeretettel csüng szülőföldje emlékén és soha, soha nem tudja elfelejteni a rögöt, amiből sarjadzott. Minden magyar lélek amerikai életének fájós, érzékeny, rejtett pontja, a mély, sóvárgó, leküzdhetetlen honvágy. Minden magyar amerikai életének legnagyobb ünnepnapja, életének legvágyottabb, legáhítottabb eseménye. HAZATÉRNI ÉS MEGLÁTOGATNI AZ OTTHONT, A HAZÁT, A RÉGI BARÁTOKAT ÉS A SZÜLŐFALUT, A SZÜLŐVÁROST VAGY BUDAPESTET, AZ ORSZÁG GYÖNYÖRŰ FŐVÁROSÁT. Ezt a vágyat éreztük és érezzük mi magunk, ennek a sóvárgt, fájdalmas hazavágyásnak adtunk hangot, nagy gondolatunk felvetésekor, amikor könnyes szemekkel, lelkünkben irigy és bús fájdalommal búcsúztunk az 500 magyar zarándoktól, akik életünk legszebb napjait adták nekünk felejthetetlen eljövetelükkel. Ezért lett a mi gigantikus VISZONTLÁTOGATÁSI TERVÜNK az egész amerikai magyarság lelkének kifejezése. Ezért seregükbe naponta a messze és közeli vidékekről egyformán a biztató, csatlakozó válaszok tömege. Ezért helyeslik a beseregítő vélemények, hogy ezt a zarándokutat NAGYSZÁMÚ ÉS ILLUSZTRIS AMERIKAI VENDÉGEK, POLGÁRMESTEREK, SZENÁTOROK, KÉPVISELŐK, ÍRÓK, MŰVÉSZEK ÉS A MAGYAR EGYLETEK KÜLDÖTTEINEK BEVONÁSÁVAL — AMERIKA ÉS AZ AMERIKAI MAGYARSÁG EGYÜTTES NAGY AKCIÓJÁVÁ TEGYÜK. Már kezdenek kibontakozni azok a részletes tervek, amelyek a résztvevők számára, akár egyenként, akár családostul jönnek, páratlan kényelmet és felejthetetlen szórakozást biztosítanak. Abban a tudatban kérjük tehát mindazok sürgős és tömeges felleletét, akik még nem szavaztak ebben a nagy kérdésben, hogy véleményükkel és hozzászólásukkal, Amerika és Magyarország históriájának, egyik legszebb és leggyönyörűbb együttes fejezetét segítenek megírni, mert AZ AMERIKAI KÖZÉLET VEZÉRALAKJAINAK EZ A BARÁTI RÉSZVÉTELE ÉS A MEGCSONKÍTOTT MAGYARORSZÁGNAK EGY ILYEN IMPOZÁNS MEGLÁTOGATÁSA egész Magyarország sorsára döntő befolyással lehet és Amerika segítségét, szeretetét, támogatását jelentheti békés, jogos erőfeszítéseinkhez, hogy hazánkat újra a régi nagyságban, a régi fényben állíthassuk vissza. Sürgősen kérjük beküldeni a szavazati lapokat, amelyek valóban az amerikai magyarság szívének, érzéseinek és lelkiismeretének megnyilatkozásai. Itt vannak a szavazólapok. Teljesen a tetszése szerint állapítsa meg őszinte válaszát. Küldje be a szavazólapot az “Amerikai Magyar Népszava Zarándokút Körkérdése” címzéssel kiadóhivatalunkba, 24 UNION SQUARE, NEW YORK CITY. VÁGJA KI! 1. SZAVAZATI LAP VÁGJA KI! ! — — — ” — — “ — — — — — "■“■•S -KÉRDÉS: Helyesli-e, 1929 július hó 4-ére a nagy magyaror- ■ szági zarándokút tervez, — igen vagy nem? 8 8 VÁLASZ: ..................................................................................................* I NÉV: ............................................................................................................| * PONTOS CÍM: ..........................................................................................* VÁGJA KI! 2. SZAVAZATI LAP VÁGJA KI! | KÉRDÉS: Érdeklődne-e az 1929 július 4-én rendezendő nagyi magyarországi zarándokút iránt s ön vagy családja | résztvenne-e? (A felelet semmi kötelezettséget nem jelent). ’ 8 ■ | VÁLASZ: ............................................ | |nov....................................................................................| | PONTOS CÍM: .... I I wm ms mm m ara na na mm bs bh mm mm tan m mm wms mm mm ■■ ■■ hí m mm wm mm mm s gjPj A nagy amerikai magyar Zarándokút tervére vonatkozó összes tudnivalókat későbbi időpontban fogjuk közölni. | Hazafias tisztelettel ^ “AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA” SZERKESZTŐSÉGE ÉS KIADÓHIVATALA. | Ha Magyarországba utazik és ari kényelemben akar élni, jó társasággal akar érintkezésbe kerülni,3MF GYAKATOS ELLÁTÁST napi ötszöri elsőrangú étkezéssel napi 200 dollárért kap a HŰVÖSVÖLGYI ÉDEN PARK PENZIÓBAN Budapest, I., Hidegkúti,út 74. szám. A Hűvösvölgyi Park Szanatóriumban Budapest, I., Hidegkuti út 78. sz., a Hárshegyen lakás és ellátás, minden movern kényelemmel, (központi fűtés, lift, fürdő stb.) 8% DOLLÁRTÓL NAPONTA. Villamos megálló. Autók. Ha a városban van dolga, jegyet kap, amelylyel akár a Vadászkürt, akár az Astoria szálloda éttermeiben díjtalanul megebédelhet. — Szívesen adunk levélbeli felvilágosítást. ■ 1 magasító*! ■ nem probléma azok számára, akik lakásuk egy- ■ két szobáját kiadják. A __ 1 minimális heti öt dollár || 1 lakbér a lakás havi bé- H rének már egyharmadát | 1 fedezi. Hamar kiadhatja bútorozott szobáját, £ 1 ha az Amerikai Magyar | Népszava -- “Bútorozott ^ Szobák” rovatában hir- 8! heti _ ■