Amerikai Magyar Népszava, 1928. május (29. évfolyam, 104-129. szám)

1928-05-01 / 104. szám

4 Amerikai Published by the 13. D.. G. Company. Inc nn T rí r» ( ' Established by: GÉZA D. BERKŐ alapította.____________ -J‘ Editor: mTM. GÉZA D. BERKÓ, felelős­ szerkesztő. Edited and Published at Szerkesztőség és kiadóhivat«: 24 UNION SQUARE __ NEW YORK’ N­­Y’ Telephone: Stuyvesant 5770, 5771, 5772 Cable Address: BERKOKIUS___________________________Kábeleim: BÉRKOR ELŐFIZETÉSI ÁR- Az Egyesült Államokban, Canadában, Kubában, Dél-A­meri­kában, Mexicoban: Egy évre $7.00, félévre $3.50.­­ Külföldre: évre n0.00, félévre 1n 00 _ New York városában: Effész évre $9.00. felevre SUBSCRIPTION RATES: United States of America. Canada. Cuba. South A and Mexico1 one $7.00, half year » - Foreisn Countrto.k one: year $10.00. half year $5.00. — New York City, one __ ormrA n rtTK "Az Egyesült Államoknak csak as lehet jó PeKtrU U. (­ Le A. polgára, aki szülőhazáját soha nem felejti ki . A s 'ipar I használata ijesztő mértékben sza­kábítószerek *?. országban. Bio*, ügyészek, kriminológusok állan­dóan szervezett intézkedésekre sürgetik a társadalmat a rettenetes ragály leküzdésére, amely áldozatait kétsze­resen kínozza, először is bűnözőket nevel belőlük, má­sodszor fizikailag tönkreteszi őket és korai halálukat okozza. A szövetségi börtönök igazgatói szerint a bör­tönökben őrzött foglyok egyharmada kábítószereket használ, amit a legnagyobb elővigyázat dacára is be­csempésznek hozzájuk, amit a börtönök vezetői külön­ben is kénytelenek tűrni, mert a kábítószereket hosszabb idő óta használó szerencsétlenek megfelelő orvosi keze­lés nélkül elpusztulnak, ha nem jutnak méreghez, mely­nek élvezetéhez hozzászoktak. Potter képviselő javas­latot nyújtott be a képviselőházhoz, amely most az ille­tékes bizottság előtt van és amely a kábítószerek élve­zőit börtönök helyett farmokra helyezné el, ahol gyó­gyításukról kellő felvigyázat és orvosi kezelés mellett gondoskodni lehetne és ahol ahelyett, hogy nagyobb költséggel terhelnék meg a kormányt, hamarosan ön­magukat tartanák el. A jogászok is rájöttek arra, hogy a kábítószerek élvezetével megátkozott bűnözőket in­kább betegeknek, mint bűnösöknek kell tekinteni és ez­ért határozottan helyeslik a Potter-féle törvényjavasla­tot, amely kísérletileg először csak két ilyen farmot kí­ván megvalósíttatni. A kábítószerek használata a szer­vezett társadalomnak hatalmas ellenségévé fejlődött ki, ezért gondoskodni kell áldozatainak gyógyításáról, de különben is a szövetségi börtönök annyira túlzsúfoltak, hogy azok kibővítésére van szükség, a kibővítés helyett miért nem létesítenek ilyen farmokat a kábítószerek él­vezői számára? Ez egyszeriben könnyítene a börtönök túlzsúfoltságán és a helyes módon látna hozzá a gyógyí­táshoz is. Az egyes államok — tanulva a példán — szin­tén állítanának fel ilyen farmokat és a bűnözés egyik legerősebb támasza, a kábítószerekkel megmérgezett agyak, idővel felszabadulhatnának a rettenetes betegség alól. A kábítószereket élvező bűnözőket nem büntetni, hanem gyógyítani kell, mert a büntetés magában soha sem javítja meg őket. Reméljük, hogy a Potter-tör­­vényjavaslat minden akadály nélkül törvénnyé válik és hamarosan megkezdi áldásos működését. Calles hat újabb katolikus épületet kobozott el Most m­ár az egyházak födj­ét is el akarja venni a mexicói kormány MEXICO CITY, ápr. 30. — Öt újabb elnöki dekrétummal­­ Calles elnök több állam terüle­­­­tén hat katolikus egyházi épü­­­­letet vett birtokba, a kisajátí­tott épületeket állami célra ala­­­­kítják át. Újabban a kormány­­ összeírást rendelt el minden­­ egyházi tulajdonra, még­pedig­­ nemcsak az épületekre, paró­­­­kiákra vontakozóan, hanem az­­­­egyházi ingatlanra, földekre­­ vonatkozóan is Calles érvényre­­ akarja juttatni azt a felfogást, hogy az egyházi vagyon álla­mi köztulajdon és hogy neki jo­ga van azt elkobozni, amit a ka­tolikusok mindig kétségbevon­tak. Obregon volt elnök választá­si kampánybeszédet tartott Palizadaban, teljesen azt a fel­fogást vallotta, mint Calles. Obregon is azt hirdette, hogy béke csak akkor lesz, ha letör­tek mindenkit, aki nem hódolt még be Callesnek. Jalisco államban még mindig folynak a harcok a szövetséges katonák és a vallási szabadsá­gért harcoló katolikusok között. A katonák közöt újabban him­lőjárvány lépett fel. Guadalu­­pra államban eddig 650 áldo­zatai volt a járványnak. AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA népszava az utolsó zarándokcsoporttal Hazafelé írta: KUN ANDOR A Homeric fedélzetén Egy pár zarándok maradt még csak Ame­rikában s mi vagyunk az utolsók, akik cso­portosan térünk vissza. Érdekes társaság: kicsiben együtt az egész magyar társadalom. A főrendüeket Apponyi Rezső és Zichy Ede grófok képviselik. Van egy papunk is: Vitéz Komáromi János református lelkész. Horváth Elek államtitkár és Kovács Dénes osztálytanácsos megjárták Californiát is za­­rándoklás közben s érdekes dolgokat beszél­nek­­el erről a csodaországról. Van két labba­­dozónk is: Farkas Mátyás győri polgármes­ter és Makra pénzügyminiszteri osztálytaná­csos. Szegény Farkas: vérmérgezést szer­zett Clevelandban,­hetekig feküdt élet-halál között s igazán Isten csodája, hogy épségben jöhet haza.­­ A magyarok megható jósággal viselkedtek vele szemben egy percre sem hagyták ma­gára s szobája állandóan tele volt jó ma­gyarok­ virágcsokraival. — Makra osztály­­tanácsost komoly pénzügyi tervek megvaló­sítására küldték­­ki még az ősszel. Először tüszős vakbélgyulladáson esett keresztül — lemondtak már életéről — s alig gyógyult fel ebből: tüdőgyulladás tört rá mellhártyagyul­­ladással s bizony hálát adhat az Istennek, hogy még egyszer viszontlátja hazáját. Goitein kecskeméti bankigazgató — öreg bácsi — le nem venné gomblyukából a ’ Kossuth-jelvényt, hajnalig táncol angol missziszekkel —­ csárdást és ki nem fogy az anekdotákból. — Vittek engem az amerikánuso­k — mondja — mindenfelé, mutogatták híres­ségeiket. Igén nagyra voltak vele. Mond­ták, hogy ők is eljönnek Magyarországba. Hívtam is mind, hogy el ne kerüljék Kecske­métet. Olyat mutatok nekik, amilyet soha sem láttak . . . Kezdjük aztán faggatni, hogy mit is mu­tatna az amerikaiaknak Kecskeméten olyat, amiért érdemes volna ilyen nagy utat meg­tenni ? . . . Gondolkodik, gondolkodik, aztán kis­vártatva felragyog az arca: — Hát megmutatnám nekik Bugacot! A bugaci pusztát, ahol a kecskemétiek gulyái, ménesei, nyájai legelnek. A kaposvári Rózsa Jáno­s, Kürthy József ügyvéd, a két Mészáros fiú, — akiket itt kineveztek Mr. és Mrs. Mészárosnak, ezért mint férjet és feleséget egy kabinba raktak, bárha azelőtt soha sem látták egymást — egészíti ki a társaságot. A szép Tóth Mária, Budovánszky Máriával és Kauser, ismert, előkelő budapesti műépítész. Végig kell nézni magyarjainkon, szemre is, kedvre is különbek annál a nemzetközi­­társaságnál, amelyik ezen a hajón összeverő­dött. * Apponyi gróf kitűzi az étteremben a ma­gyar zászlót és valósággal magyar világot teremtünk ezen az ormótlan nagy hajón. Estémnként Goiteinné leül a zongorához, Komáromy gyönyörű szomorú magyar nótá­kat énekel hozzá. Különösen szép, megható katonadalokat. Körénk csoportosul min­denki. Valósággal társadalmi pozíció lesz a velünk való ismeretség. Egy kedves californiai bankár dézsaszámra rendeli a chiantikat s hautet sautermeket, egy német házaspár ma­gyar kokárdát tűz ki s amerikai leányok szaporán kezdik tanulni a­­­ csárdást. Másnap este már könyörögnek Komáromy­­nak, hogy énekeljen. A bús magyar katona­dalok kiszorították már az Irving Berlineket, a jazzt. Egy amerikai műveit hölgy érzé­kenyen jelenti ki: — Mért nem terjesztik dalaikat? Mért nem muzsikálják be a világot, hiszen a ma­gyar dal oly szép, oly szokatlan és olyan szívreható . . . Nem is tudják, hogy milyen nagyszerű propaganda-eszköz. * Az idegen hölgyek valósággal körülrajong­ják Apponyi és Zichy grófokat, akik kitűnő angolok s so­k érdekeset mondanak a mi is­meretlen országunkról: az előadások annál hatásosabbak, mert­ ez a két magyar főúr első a táncban, első a sportban is s nem is csodálkozunk, amikor a demokrata Amerika leányai őszinte elragadtatással hangoztat­ják: — Mégis csak nagy dolog az arisztokrácia. Hej,­­ha a mi előkelő uraink ilyenek lenné­nek?! A­­két gróf egyébként egy kicsit kirándult zarándoklás közben Gubába is. Megnézték ott a szegény magyar munkások elszomorító életét s a legelőkelőbb, legexkluzivebb klubok látták őket vendégül. Az utasok már állandóan velünk — s csak velünk — vannak. Érdekli őket Magyar­­ország, Kossuth, Budapest. Sok ostoba ha­zugságot kell megcáfolni s nagyon meg-, lepődnek, amikor hallják, hogy mi nem vagyunk Balkán. Európa vagyunk. Budapest nemcsak szép város, de éppen olyan kényel­mes, kellemes és tanulságos ott az élet, mint Bécsben, Prágában, vagy Münchenben. Eleinte alig hiszik, mindinkább belemele­gednek azonban. Először a californiai ban­kár határozza el, hogy eljön Magyarország­ba, azután a többi. ■ Elkérik címeinket, feljegyeznek szálloda­­neveket. Jó egypár idegent nyertünk meg, jó egypárral szaporítottuk idegenforgal­munkat. És ezt csak egy véletlen hajóismeretség tette, az út, amelyen történetesen összekeve­redtünk idegenek és magyarok. Ahol meg­szerettek, megbecsültek minket, mert hiába­­­­kiálljuk kint bárkivel a versenyt. Egy nemzet fiai sem tudnak az arravaló magyar­nál kedvesebbek, ügyesebbek lenni. Fölé­nyesen győzni vitatkozásban, elmésségben, általános műveltségben, muzsikában, tánc­ban, sportban s hiába — többet ér ez­­a könyv, a füzet, a reklám minden propa­gandájánál. * ig­r­­­e i hír ellen van most folya-Húsz városi végrehajtó hihetetlenebbül hangzó visszaélések derültek ki. Szinte elképzelni is lehet, hogy ezek a végrehajtók micsoda vak­merőséggel fosztották ki a tehetetlen és a jogi kérdések­ben járatlan embereket New Yorkban és természetes, hogy ezek a kifosztott emberek mind szegények voltak. Szegények, akik ha meglátnak egy hivatalos jelvénnyel ellátott embert, megijednek és nem is mernek gondolni arra, hogy a város alkalmazottai, akiknek a feladata az lenne, hogy védjék őket, a város szegényeit, tájékozat­lanságukat arra használják fel, hogy kifosszák őket ab­ból a kicsiből is, amit nehéz munka árán megszereztek maguknak. A vizsgálat során kiderült, hogy egyik a vég­rehajtók közül bement egy kis fűszeresboltba, kiürítette a pénztárt,­a pénzt zsebre vágta és elvitte magával azzal a megokolással, hogy azt a hitelezőknek kell adni. Egy másik­ végrehajtó behatolt egy szegény család házába és onnan minden bútordarabot elvitetett azzal, hogy a tör­vény értelmében jár el. A zongorában 300 dollár volt elrejtve, a szegény család minden megtakarított pénze, de a zongorával együtt ez a pénz is elhagyta a lakást és mikor keresni kezdték a végrehajtón, az a legnagyobb hidegvérrel azt állította, hogy egyáltalában nem talált semmi pénzt a zongorában. Lelketlenség, amit ezek a végrehajtók elkövettek. Sokról kiderült, hogy egyene­sen, a saját zsebére foglalt le és vitetett el bútordarabo­kat és készpénzt. Másokról kiderült az, hogy összeját­szottak a hitelezőkkel és a törvény megkerülésével fo­ganatosítottak végrehajtásokat, tekintet nélkül arra, hogy joguk volt-e ehhez vagy nem. Természetes, hogy csak a szegény emberekkel követhették el visszaélései­ket. És az idegenekkel, akik idejöttek az Újvilágba, a szabadság hazájába új életet kezdeni és akik a nagy munkában nem törődhettek azzal is, hogy az új hazájuk törvényeinek minden kicsi részletét megtanulják. Nem törődhettek és nem is törődtek, mert arra igazán nem számíthattak, hogy pont azok fogják vesztüket okozni, akiknek a feladata az lett volna, hogy védjék és támo­gassák őket. Ezért volt kimondhatatlanul nagy lelket­lenség az, amit ezek a végrehajtók elkövettek, azért nagy, százszorosan nagy a bűnük, mert dolgozó, szegény emberek járatlanságát használták ki a saját javukra. Minden bűnnél nagyobb ezeknek a lelketlen emberek­nek a bűne és minden büntetést megérdemelnének. Higgins, a new yorki Commissioner of Accounts, akinek hatáskörébe az ügy tartozik, erős kézzel és igazságosan vezeti a vizsgálatot, amelynek során minden visszaélés kiderül. A vádolt végrehajtók közül azokat, akikről meg tudják állapítani, hogy valóban elkövették a terhükre rótt vádat, el fogják bocsátani állásukból, de ez még nem elég. Meg is kell büntetni őket. Szigorúan. Hogy okul­janak a többiek és hogy a kifosztott szegények lássák, hogy a városi hatóságok valóban védik őket és megbün­tetik azokat, akik visszaélnek hivatalos hatalmukkal és visszaélnek azzal a hittel és bizalommal, amelyet a new yorki polgárok a városi hatóságokba helyeznek. Nicaraguában újból harcokra készülnek a felkelők Az amerikai tengerészkatonák a hegyek közé követik Sandinot WASHINGTON, ápr. 30. — Újabban ismét kiélesedett a helyzet Nicaraguában, erre val­lanak az intézkedések, hogy öt új amerikai repülőgépet külde­nek és hogy McCoy generálist tanácskozásra hívták. Sandino egyik tábornoka, Giron, Nica­ragua északkeleti részében ban­ditákból és állandó forradalmá­rokból hadsereget szervezett. A tengerészkatonáknak tehát Giron ellen is kell harcolniuk. Az új amerikai repülőgépek Puerta Cabresben fognak ké­szen állani. A tengerészkato­nák egészen Nueva Segovia he­gyei közé üldözték Sandino katonáit és ott most bekerítő mozdulatot tesznek ellenök. Ja­­lapanál a tengerészek őrkülö­­nítményt hagytak hátra. Ez a különítmény teljesen a Sandi­no sereg tartózkodási helyének a közelében van. Sandino állí­tólag­ Nicaragua leglakatlanabb részébe, a hondurasi határ kö­zelébe vonult vissza. A SZOVJET FŐTRIBÜN­ÁL HA­­LÁLRA ÍTÉLTE A KRÍMI SZOVJET VOLT ELNÖKÉT MOSZKVA, ápr. 30. _ a­ szovjet főtribunálja halálra. Ítélte Veli Ibrahimovot, a kri­­­mi szovjet volt elnökét és a­ volt alelnököt, Rustafát. Gyil­kosság és a kormány pénzének elsikkasztása volt ellenük a vád. A tárgyaláson még 11 más vádlottat ítéltek el súlyos börtönbüntetésekre, 1ízig há­rom vádlottat felmentettek. Brooklynban, a 140-ik utca és 7-ik Avenue sarkán levő bútorgyárban tűz támadt. A gyárépület pincéjéből előtörő láng és füsttengerben több tűz­oltó elájult az oltás közben. Képünk az oltásnál közreműködő tűzol­tókat ábrázolja Apró Mák —­ Rettenetes, hogy milyen alak a Jack. A tíz estélyi ruhámra azt mondja, hogy :sok, de amikor felve­­­­szek egyet, azt mondja, hogy nincs rajtam semmi. — Annak a nőnek a haja egy hó­nap alatt fehérre változott. — Szegény. Biztosan valami nagy bánat érte. — Dehogy. Abbahagyta a hajfes­­té­st. A BÁTOR FÉRJ •_,Az éjjel borzasztóan megijed­tem. Zajt hallottam, hát kiugrottam az ágyból és az ágy alá bújtam. A legelső dolog amit láttam egy ki­álló­ férfiláb volt. / — Szent Isten, betörő volt? _ Nem. A férjem. Ő is hallotta a zajt. .— Azt hallottam, hogy Jack re­­ mes dolgokat mesél rólam. — Micsodát? — Azt mondta, hogy egész nap­­ wiskyt és szódát iszom, pedig nem­­ is igaz. A szódát gyűlölöm. . ALAPOS OK kötött két gyűrűt magára? Kukac: A feleségem vásárolni’ küldött és ezt a két csomót emlé­keztető jelnek kötöttem magamra. ÉRTHETETLEN­­ A TITOK ! ÉRTHETŐ — Én majdnem mindent fejből ! .játszok. Azt a dalt is, amit az előbb­­ játszottam, magamtól tanultam. — Mindjárt gondoltam. Nagy Nyári Társasutazás! WHITE STAR LINE szíves tudomására hozza az amerikai magyarság­nak, hogy az idei nagy NYÁRI TÁRSASUTAZÁ­SÁT Sándor Pál úr, a White Star Line főtisztviselő­jének személyes vezetésével rendezi a MAJESTIC gyorshajón, mely 5 és fél nap alatt teszi meg az utat. A­ MAJESTIC a világ legnagyobb hajója és az amerikai magyarok már tapasztalatból jól tud­ják, hogy a White Star Line hajói ellátás, tiszta­ság és finom berendezés dolgában minden várako­zást felülmúlnak. Indulás NEW YORKBÓL 1928. évi június hó 2-án AZ UTAZÁSHOZ SZÜKSÉGES ÚTLEVELET, VÍZUMOKAT, VISSZATÉRÉSI ENGEDÉLYT BESZEREZZÜK. HAJÓJEGY-ÁRAK: Cherbourgig ......................$102.50 Cherbourgig és vissza ....$175.0 Budapestig .........................$117.58 Budapestig és vissza ..........204.50 Kassáig ............................ $120.21 Prágáig és vissza ..............$202.­ Prágáig ...............................$117.22 II. oszt. Che­rbourgig ........$157.50 Hadiadó $5. Visszafelé fejadó (nem-polgároknak) $8. Francia adó III. oszt- utasoknak $1. Vegye meg nálunk a hajójegyeket az óhazából kihozandó utasai részére is. Ne késlekedjék a jelentkezéssel, mert aki hamarább jelentkezik, az kapja a jobb kabint. Nyáron sok az utas Európa felé és aki utazni akar, az jóelőre gondoskodik a kabinjáról. Jelentkezzék tehát mielőbb vagy írjon BÁRMELY MAGYAR HAJÓJEGY ÜGYNÖKNEK vagy WHITE STAR LINE INTERNATIONAL MERCANTILE MARINE COMPANY­­ BROADWAY NEW YORK Nuga-Tone Helyreállította az Egészségét Mr. W. S­. Bennett, Roliwer, Ark.-ból Írja a következő levelet melyet minden beteg, reményvesztett embernek el kell olvasnia. A levélnek egy része itt követ­kezik: ‘“Én ajánlom mindenkinek, aki­nek gyengék a veséi, aki ideges, gyakori fejfájása van, rossz az étvágya és az emésztése, székrekedésben szenved, hogy szedjen NUGA-TONE-t. Én szenvedtem mindezen bajokban s NUGA-TONE meg­szabadított tőlük és új erőt és energiát adott. NUGA-TONE több mint egy millió fér­finek és nőnek helyreállította az egész­­­­ségét és gyarapította az erejét. Új aka­raterőt és életkedvet adott, nekik és le­hetővé tette nekik, hogy több élvezetet és boldogságot merítsenek az életből. Ila ön gyengélkedik, öregnek és kimerült­nek érzi magát, vagy a Mr. Bennett le­velében említett bajok valamelyikében szenved, próbáljon NUGA-TONE-t szed­ni és meg lesz lepve a bámulatos javu­lástól, amit néhány nap után észlelni fog. NUGA-TONE kapható mindenütt, ahol orvosságot árulnak. Hogyha nem volna raktáron, kérje, hogy rendeljék meg a részére a nagybani árusítótól. MEGJÖTTEK AZ UJ LEMEZEK N@*1 raktár PIANO ROLLOKBAN. BESZÉLŐGÉPEK POTOM ÁRON. Kérjenek gazdag magyar árjegyzéket. FAZEKAS LAJOS 1463 STRAT AVH, NEW YORK. N. I. 77-is utcák közöTT. VITARIUS BÉLA ORVOSI MŰKÖTSZERÉSZ (Specialista) ÉLETMENTŐ Ezen kiválóan érdekes és tanul­ságos könyv mindkét nem által, akár fiatal, akár öreg—figyelem­mel"olvadandó. Nagy fontossággal biz úgy házasulandók, valamint olyanokra, akik boldogtalan há­zasságban élnek. Részletesen fog­lalkozik minden férfi és női ideg­­gyengeséggel, vér-, bőr- s króni­kus bajokkal, leírja az emlékező gyengeség okait, egyáltalán elő­sorol minden előforduló betegsé­get s annak mikénti gyógyítását. Az Eskór (Epilepsia) betegségnek valamint gyógyításának külön lap van szentelve. Ára bélyegekben 16 cent, ajánlva, 26 cent. Kiadja az M. A. Ericius Remedy Co. 185 PEARSALL AVENUE, JERSEY CITY, N. J. T*r Orvosi tanács és segélynyújtás. VEGYEN FARMOT VEGYEN HÁZHELYET KOSSU­THVILLEN A Legideálisabb Terület FARMEREK RÉSZÉRE! TELEPEDJEN LE KOSSUTHVILLEN A Kossuth­villei farmok Florida leg­szebb helyén feküsznek, Lakeland és Winter Haven városok között, a fő­úton, melyen az Atlantic Coast Vine vonala vezet keresztül. A farmok sokkal olcsóbbak, mint a Kossuth­villét, körülvevő vidék födjei és bizonyos, hogy a földek ÉRTÉKE rohamosa­n fog emelkedni. Olyan embereknek ajánljuk a kossuth­­villei farmokat, akik szeretik a földet művelni, mert akármilyen jó is a föld szorgalmas megművelés nélkül nem terem. Azért ajánljuk a magyarságnak a FARMOKAT KOSSUTHVILLEI , mert földje termékeny, a jövője nagy eredményekre biztató és a HÁZHELYEK SOKKAL OLCSÓBBAK, mint a vidék hasonló földterületei. A házhelyek árai $226-tól $475-ig vál­takoznak. Olyan ü­z­letem­bereknek ajánljuk a ház­helyeket, akik üzletet akarnak nyitni Kossuth ville és vidéke lakosai részé­re. — Olyanoknak, akik a tőkéjük ka­matjaiból akarnak nyugodtan megél­ni egészséges és szép vidéken. Olya­noknak, akik maguknak téli otthont akarnak építeni és olyan mesterembe­reknek, akik Kossuthvillen, Lakeland, Winter Haven vagy más városokban akarnak dolgozni és akik Kossuthvil­­le szép vidékén, magyarok között akarnak lenni. A kossuthvillei farmokra és földekre nézve szívesen szolgál bővebb felvi­lágosítással és magyar levelekre ma­gyarul válaszol. Be Wilt E. Taylor Winter Haven, Florida TWITrí azok, akik személyesen akarják ják megtekinteni K­o­s­s­u­t­hvillet, vegyék akár a Seaboard Air Line, akár az Atlantic Coas­t Line vasút­vonalat­­Winter Havenig, ahol az iroda 711 Sixth Street alatt van. KOSSUTH VILIKRŐL MINDEN MA­GYAR HONFITÁRSNAK SZÍVESEN NYÚJT ÍRÁSBELI FELVILÁGOSÍ­TÁST A “KOSSUTHVILLEI MA­GYAR FARMER SZJlV E T S ti G", KOSSUTH VILLE. VIA WINTERHA­­VEN, FLORIDA. unucsbm­ on is az Ameri­kai Magyar Népszavá­ban RENDELJE MEG! RENDELJE MEG! K­OSSUTH-SZOBOR Képes Levelezőlapok már kaphatók az Amerikai Magyar Népszava ki­­adóhivatalában, 24 Union Square, New York, N. Y. 1SE"" darabja 15 cent “WI PST’ 4 darab 50 cent BÉLYEGEKBEN IS BEKÜLDHETŐ A PÉNZ! (Eredeti fényképfelvétel.)

Next