Amerikai Magyar Népszava, 1928. június (29. évfolyam, 131-156. szám)

1928-06-01 / 131. szám

4 Amerika;Népszava Published bv the B. D. G. Comofiny, Inc. Established by: GÉZA D. BERKÓ alapította. Editor: *'*''*• GÉZA D. BERKÓ, felelős­ szerkesztő. Edited and Published at Szerkesztőség! és kiadóhivail 24 UNION SQUARE NEW YORK, N. Y. Telephone: Stuyvesant 1­770, 5771, 5772 Cable Address: BERKORIUS Kábeleim : BERKORIUS ELŐFIZETÉSI ÁR: Az Egyesült Államokban. Canadában Cubában, Szél-Ameri­­kában, Mexicoban. Egy évre $7,00, félévre $7.50.­­ Külföldre: fejtés* 'évre $lom félévre .16.00, — New York városában. Egész évre $f1.00% félévre­­$4,.k). SUBSCRIPTION RATES: United State?» of America. Canada. Cuba. South America and Mexico, one year $7.00. half year *3.50. — Foreign Countries, one year half year $5 00. — New York Oftv. one ypar $0.00. half year $4.50 mrown n rtl k Az Egyesült Államoknak csak az lehet is HbKKU */T apolcára, aki szülőhazáját soha népi felejti el A jugoszláviai zavargások hű képét adják annak a helyzetnek, amely ezt a hirtelen naggyá lett, hatalmi tébolyba esett balkán államot jellemzi. Belgrádból akarják irányítani ezt az államot, amelynek minden sarkában a gyűlölet harci lángja ég. És miért? Mert a hirtelen hatalomra jutott, kormányzásra és politikai uralomra éretlen szer­­bek az erőszak fegyverével akarják megerősíteni hely­zetüket ott, ahol okos és megértő politikára volna szük­ség. Erőszakkal akarják kedveltté tenni uralmukat azok előtt, akik lenézik és megvetik barbár tudatlansá­gukat. Ám a belgrádi kormány ezt nem akarja belátni. Ahelyett, hogy tapintatos politikával, megértő bánás­móddal igyekezne kiengesztelni azokat, akik soha sem lesznek megelégedve és soha sem fognak belenyugodni a magyar anyaföldtől való elszakításukba, harci eszkö­zöket alkalmaz. És a szerbek maguk, követve a veze­tőjük oktalan példáját, a legborzalmasabb kegyetlenség­gel bánnak el azokkal­ a nemzetiségekkel, amelyek fölött most ők az urak. A szerb kormány pedig tudja, hogy nem áll a legjobban a szénája. Ezért akart közeledni Olaszországhoz, ezért ígérte meg a kormány még 1925- ben a nettunoi szerződés ratifikálását. Mi ez a nettunoi szerződés? Semmi több, mint az, hogy az Adriától har­minc mértföldnyire befelé a dalmát partokon élő olasz lakosság ugyanazokat a jogokat élvezze, mint a jugo­­szlávok. Olyasvalami tehát, aminek szerződés nélkül is természetesnek kellene lennie, annál is inkább, mert hi­szen ez a terület soha sem volt szerb birtok. Csak a há­borút követő békeszerződések juttatták még ezt a kon­cot is a szerbeknek. És most elérkezett a pillanat, ami­kor a kormánynak be kellett volna váltani ígéretét, ame­lyet a szerződés ratifikálására tett. Igen ám, d­e a szerb kormány alapjában véve soha sem gondolta komolyan a ratifikálást. Port akart hinteni az ígéretekkel az ola­szok szemébe és most, amikor a ratifikálás már elkerül­hetetlen lett volna, olyan zavargásokat rendezgetett az országban, amelyre hivatkozva majd előállhat, hogy a szerződés ratifikálása lehetetlen. Csoda-e, ha a szom­széd országok megvetik ezt az államot. Csoda-e, ha le­nézik? Csoda-e, ha a szerb uralom alá került nemzeti­ségek sírva kívánják vissza a régi időket? Nem csoda és az se lenne csoda, ha a mostani zavargások, amelyek egyre nagyobb méreteket öltenek, nagy bajba hoznák a konszolidációra amúgy is képtelen Jugoszláviát. És ha ez a baj rájuk szakad, nem lesz kit okolniuk. Ők maguk zúdították azt magukra. A gyaloglás művészete, vagy ha úgy tetszik, a lá­bak teljesítő képessége nem olyan egyszerű dolog, mint azt hinni lehet­ne. Most, hogy a Los Angeles—New York marathon ötvenöt futója megérkezett a célhoz, önkénytelen felve­tődött sok emberben a kérdés: “Mi értelme volt az egész dolognak?” Az ügy még bonyolultabb lesz, ha elgon­doljuk, hogy ugyanezek a futók pár nappal megérkezé­sük után már taxikon és subwaykon jártak, hogy ne kell­jen egy bizonyos távolságot gyalog megtenni. A baj ott van, hogy az ember annyira hozzászokott az eszközök­höz, amelyeket azért talált ki, hogy gyorsabban hozzon közelebb bennünket egymáshoz, hogy elfelejtette a lá­bait. És ezek a versenyek és egyéb erőfeszítések, ame­lyeket azért teszünk, hogy a temészetet saját erőnkből, minden technikai segítség nélkül győzzük le, minden­kor arra szolgálnak, hogy újra felfedezzük, hogy lábak­kal rendelkezünk. Chesterton írt egyszer egy regényt, amelynek bonyodalma attól függött, hogy fel kellett fe­dezni egy "élő embert két lábbal”. A hős, egy excentri­kus ember kábelben tudatta barátját, mikor felfedezését megtette. És az egész arról szólott, hogy az ember két lába nagyon érdekes és izgató dolgokra képes. A kü­lönbség egy háromezer mértföldes futó vagy gyalogló verseny és egy rövid taxi út között olyan nagy, hogy kénytelenek vagyunk elgondolkodni felette. Ha holnap ismeretlen okokból a város összes közlekedési eszközei egyszerre megállanának, hét millió ember egyszerre fe­dezné fel, hogy lábai vannak. Nem kell hipotézisekbe bocsátkozni, de ilyesmi megtörténhetik és ezért nem szabad semmit sem vállvonogatva venni. a takarékosság®­dasági, hanem nemzeti program is, már az iskolában elkezdik a gyakorlását. Az egyéni takarékosságnak azonban csak úgy van értelme, ha a bankból a tő­kék kiszivárognak oda, ahol vállalkozás, munka, forgalom és újabb nyereség van, mert a pénz körforgása által terjed ki a prosperitás minél nagyobb rétegekre. Az olyan pénz, mely a páncélszekrényben fekszik, saját értékét morzsolja. Okosan befektetni a megtakarított pénzt, ez az egyéni betevőnek az érdeke, a takarékosságnak csak úgy van értelme, ha a betevő pénzével nem hazardíroznak, hanem szolid vállalatokba fektetik be. Darwin James, a State Savings Bank Association elnöke legutóbb érdekes indítványt tett, hogy az eddigi 7500 dollárról kétezer dollárra szállítsák le az egyéni betétek maximumát. Ennek az indítvány­nak az értelme az, hogy még az eddiginél is nagyobb tő­ke forogjon mint kihitelezett összeg a részvénytársasá­gok és magán üzletemberek és vállalkozók kezén. James szerint e módszerrel még jobban kihasználhatnák a tő­két azáltal, hogy több vállalkozási alkalmat teremtené­nek és hogy a kis betevő a maga takarékossága által ré­szese lehetne a nagy vállalkozásoknak és a pénzét biz­tosan tudná gyümölcsöztetni. Természetesen ez nem érintené azt a takarékossági elvet, hogy jó ha minden­ki tart a bankban készpénzben egy bizonyos tőkét. Beismerésben van a téledói gyermek­gyilkosság tettese A 26 éves Charles Hoppe rabolta el és fojtotta meg a 7 éves Dorothy Sielagowskit TOLEDO, Ohio, május 31.— A brutális toledoi gyermekrab­lás és gyilkosság, amelynek a hét esztendős kis Dorothy Sie­­lagowski volt az áldozata, meg­­ Charles Hoppe személyében elfogták. Hoppe a rendőrsé­gen beismerő vallomást tett, amelynek alapján elsőfokú gyilkossággal vádolva tart­­j­­ák fogva. A 26 esztendős soffőr először­­ feleségének vallotta be borzal­­­mas bűnét, majd miután az­­ asszony értesítette a rendőrsé­get és a rendőrök letartóztat­ták Hoppét, előttük is megis­mételte beismerő vallomását. Hoppe a következőképpen mondta el a gyilkosság lefolyá­sát egy­ ­­oldást nyert. A gyilkost, a 26 éves helybeli soffőr. AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA Nyolcadik hónapja tart a tél Magyarországon AZ AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA BUDAPESTI SZERKESZTŐSÉGÉTŐL. — Kan Andor tudósítása Budapest, május hó Amig Amerikában voltunk, folyton az amerikai éghajlatot szidtuk és azt mondtuk egymás között, hogy mennyivel jobb lenne otthon lenni, ahol már gyönyörű tavasz van, kivirágzottak a gyümölcsfák és az orgona virágillatába bódul a világ, míg kint Ameri­kában szenvedjük a hideget, ködöt és szelet. Itthon azonban kellemetlen meglepetés ért bennünket, mert fel kellett húznunk a télikabátot, amit már Amerikában levetettünk és ma — május 13-án — még mindig sütött szo­bában írom ezt a májusi téli tudósítást. Ilyen hosszú telünk még soha sem volt. Október elején beállott a hideg és azóta tart még ma is, május közepén. Voltak enyhü­­letei, egyszer-egyszer kisütött a nap, be­lopódzott a csalóka langyosság, de mindig visszatért a zimankó és még ma éjszaka is fagy volt, mintha a teremtő eltévesztette volna a naptári napot és februárnak nézné májust. A múlt hét egyik napján olyan szélvész kerekedett, amelyik gyökerestől tépte ki a fákat, a ledőlt fatörzsek elzárták a közleke­dést. Az utcán megbénult a forgalom és öt­száz munkást kellett szerződtetni, hogy a ki­szakított fákat, elszállítsa az utcákról. Egy teljes napig lehetetlen volt kocsival vagy kerékpárral közlekedni, mert az orkánszerű förgeteg felfordította volna a kocsit és a biciklit. Szerte-széjjel szakadtak a villamos­vezetékek, cégtáblák hullottak az utcára, megingott a karmeliták templomának tornya az erős szélrohamban, kémények dőltek le, üvegtetők szakadtak le, a vihar megrongálta a Vigadó tetejét, összezúzta falait és egyetlen délelőtt ötvenkét sebesült­je volt a viharnak, a kassai gyorsvonat kisiklott, tizenhat sebesülést és egy halálesetet okozott; sokkal több lett volna az áldozatok száma, az volt csak a szerencse, hogy véletlenül igen kevesen utaztak a vonaton. Gazdáink kétségbe vannak esve, mert ezek az állandó fagyok igen nagy károkat okoz­nak. Sopronban kifagyott a szőlő, Szabolcsban alig maradt gyümölcs és szőlő, a Hegy­alján pedig, különösen a Tállya—Tolcsva vonalon, óriási a kár szőlőben, gyümölcs­ben, veteményben, • pedig ez a szegény Hegyalja — a világ leg­jobb borának áldásos Kánaánja — tavaly is nagy károkat szenvedett és így az államnak kell a legnagyobb áldozatokkal a lakosság tá­mogatására sietni, mert különben súlyos vál­ságba kerülne ennek a vidéknek derék, mun­kás, jómódú népe, amelyik eddig soha sem szorult segítségre, inkább ő segítette más vidékek kársújtotta polgárait. Nagy károkat okozott ez a még májusban is tartó tél a gabonában is mindenütt s e károk között csak a legkisebb az, hogy elma­radt a fejlődés, amiért is ezidén jóval későbben kezdődhetik az aratás, mint máskor. Az emberek már viccelnek ezen a bolond időjáráson és ha éjszaka nem volt nagyobb fagy, már tréfásan azt kérdezik egymástól, hogy: — Mit szólsz,­kérlek, ehhez a kellemesen enyhe télhez? Ugy­e szép decemberünk van? Egész Európában ilyen vad az idő. Akik legutóbb tértek haza Amerikából, panaszol­ják, hogy rendkívül viharos, hideg útjük volt a tengeren. Olaszországban pedig, ahol már a március is meleg szokott lenni, didereg min­denki és Milanóban pár nappal ezelőtt­­ havazott. A tudósok komolyan foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy mi az oka az időjárás e meg­változásának és a természet­e szeszélyeske­désének, mert hiszen a tudomány nem ismer véletlent. Mindennek meg van az oka, leg­feljebb csak a gyarló emberi ész nem tud arra rájönni. Minthogy hovatovább rend­ellenes lesz minden évben az időjárás, talán rendje van e rendellenességnek is és talán megváltozott Európa éghajlata? Az egyik tudós állítja ezt, a másik tagadja. Mi pedig itt didergünk májusban, várjuk a tavaszt és attól félünk, hogy amiként nem volt őszünk, azonképpen nem lesz tavaszunk sem, hanem a hidegre egyszerre kapjuk a nagy meleget. Bocsánatot kérek, hogy ilyen sokat beszél­gettem arról a témáról, ami a közmondás sze­rint csak az ostoba és olyan embereknek szo­kott beszélgetési tárgya lenni, akiknek nincs más témájuk: az időjárásról. De erről be­szélget ma az egész ország. Jobban izgat ez ma mindenkit politikánál, színháznál és min­den másnál, mert nemcsak a jóérzés kérdése ez, hanem a mi földművelő államunkban bol­dogság, jólét, minden minden attól függ, hogy milyen időt küld ránk a Teremtő. Az egyiket, a szél vágta a földhöz, a má­sikra cégtábla, vagy cserép esett. Ez az isten­ítélet idő hetekig tartott egész Európában. Olaszországban földcsuszamlások történtek, egy helyen a sziklák a vasútvonalra zuhan­tak. Szicíliában a felhőszakadás következté­ben az iskolaépületek omlottak össze, Fiu­­micinoban pedig két utcát pusztított el a víz­­tölcsér. Olaszországban sok halottja, sebe­sültje van ennek a rettenetes időnek, aminél nagyobb szabású csak a bulgáriai és görögországi földrengés volt, amelynek óriási katasztrófái ismeretesek. Megeredtek a folyamok, különösen a Vág, Garam, Sajó és a Hernád, amelyek mind kilép­tek medrükből. Párkánynána környékén Helenka, Leled, Bajta, Kőhidgyarmat köz­ségeket elborította a víz, a házak­­elpusztul­tak és tönkrement az aratás. Megállottak a vonatok. A Sajó völgyében hét borsodi köz­ség igen nagy károkat szenvedett és Bánrévé­től Sajószentpéterig minden vi­zalatt áll. Ki­öntött a Boldva és a Hernád is. A cseh­szlovák hatóságok elvesztették a fejüket. A Hernád áradása meglazította a vasúti töltést és ennek következtében . A gyilkosság­ mulatságon volt, estéjén egy ahol erősen ivott. Részeg volt, amikor fe­leségét és kisgyerekét hazavit­te. Az után összeveszett felesé­gével és whiskeyt akart vásá­rolni. Ezért ment el a meggyil­kolt kislány apjához. Mikor belépett a házba, látta­, hogy a négy gyerek egymás mellett alszik. A kis Dorothyt kira­gadta az ágyból, majd amikor a gyerek sikoltozni kezdett, fej­beverte. Autójával magával vitte egy elhagyott helyre és ott megfojtotta, majd a holt­testet a meggyilkolt kisgyerek nagybátyjának háza előtt ki­dobta az autóból. A holttestet itt találták meg. Mikor Hoppe hazament, fele­sége észrevette, hogy véres a ruhája. Kérdőre vonta, de Hop­pe kitérő választ adott és az asszony addig, amíg meg nem látta a lapok külön kiadásait, nem is törődött tovább az eset­tel. Mikor az új súgókat elol­­­­vasta, feltámadt benne a gyanú férje ellen, ismét kérdőre von­­­ta és a férfi végre is bevallotta a bűnét. A rendőrségen a hozzáinté­­­­zett kérdésekre, hogy miért­­ ölte meg a kislányt, ezt felelte:­­ — Nem tudom, részeg vol­tam. NEM VETT RÉSZT A KLAN MEMORIAL DAY FEL­VONULÁSBAN A rendőrök és detektívek egy kisebb hadereje gyűlt ös­-­­sze a jamaicai Soldiers and Sailors Monument körül, hogy­­ mindenre készen várja a Ku.­ Klux Klan felvonulását, de­­ semmi sem történt, mert a­­ Klan nem vonult fel, csupán a­­ titkos egyesület egy tagja tel­­­jes “díszruhában”, de arcát felfedve, egy koszorút helye­zett el az emlékművön. A Klan aztán este a városhatár­­köze­lében gyülekezett, szónoklato­í­rát tartott és egy nagy fake­resztet, a Klan jelvényt, elége­j tett. A gyülekezést egy bérelt­ területen tartották, ahová­ ezért a rendőrség nem mehe­tett be, de a terület környékén felfegyverzett rendőrök cirkál­tak. könnyítettek a sing sing ZSÚFOLTSÁGÁN OSSINING, máj. 31. — A Sing Sing börtön annyira túl volt zsúfolva, hogy az őrizet­ben tartott 1735 személyből 42 rabot átszállítottak Comstock­­ba, az ottani börtönbe. A ra­bokat külön vasúti k­ocsiban, erős fedezet mellett szállítot­ták át új börtönükbe. BANDITÁK 1 EZER DOLLÁRT RABOLTAK EGY KONFIRMÁ­LÁSI ÜNNEPÉLYEN A Kenmare­n Street 46 szám alatti Bissaccia vendéglőben Clara Mary Irlando 12 éves kis­lány konfirmálását ünnepelték a rokonok, amikor négy fegyve­res bandita jelent meg a ven­déglőben kifosztotta a vendége­ket és pénzben és ékszerekben 15 ezer dollárt rabolva egy fe­kete automobilban elmenekült. A banditák még Clara konfir­mációs gyűrűjét is elvették. Apró Mák TÉVEDÉS — Azt hiszem, legjobb lesz egy­­ kis pálinka.­­ — Csak nem akarsz a gyermeke­ nek pálinkát adni. — Dehogy. Csak arra gondoltam,­­ hogy nekem egészen jót tenne. SIKER Színház-igazgató: Miért zokognak­­ úgy az emberek ? ! Usher: Most van a komikus jele­nete. _— Miből tudod, hogy a férjed tényleg halászni megy, ha soha egyetlen halat sem hoz haza. •— Éppen azért. — Mond papa, igaz, hogy a tol­vajok között van becsület? — Nem igaz. Azok éppen olyan gazemberek, mint a többi emberek. HALÁSZTÖRTÉNET TÁNC — Ne szoríts olyan nagyon. — Nem tehetek róla. Civilben üvegk­ereskedő vagyok. — A feleségemnek tartozom min­dennel, amim van. — Én is. Mindent, amivel tarto­zom, a feleségem vásárolta. HŰTŐHÁZI BALESET Első légy:­ Szóval a bátyádat sze­rencsétlenség érte. Második légy: Igen. Szegény vé­­­­letlenül egy jégszekrénybe került belefagyott a tortába. ........ Szent István Napja alkalmából, augusztus 20-án országos ünnep lesz egész Magyar­­országon. Amelyik magyar csak teheti, ezt a napot szeretteivel az óhazában tölti eh l\/l A A DóM/'l A legkitűnőbb alkalom Magyarország­rVl/iLl X K­KUlY­­ba utazni BRÉMÁN keresztül. GOYDICH ISTVÁN, a Magyar Menház volt igazgatója, a Lloyd főtisztviselője lesz e zarándokutazás személyes vezetője, mely a LLOYD egyik legpompásabb, legkedveltebb hajóján, a­ D­RESDEN gőzösön lesz rendezve. A társaság a leggondosabb előkészületeket teszi, hogy ez az út minden utas részére emlékezetes maradjon. INDULÁS NEW YORKBÓL 1928 AUGUSZTUS 2-IKÁN.| NEW YORKBÓL fl»-| AO C A Yj BUDAPESTIG ÉS «P I M/• OIJ f VISSZA 3. OSZTÁLYON L U“------ Jj MODERN HARMADIK OSZTÁLY. — KITŰNŐ KISZOLGÁLÁS. — GONDOS ELLÁTÁS. Mindenféle felvilágosításért forduljon a helyi ügynökhöz vagy N­ORTH T T Ayn GERMAN *jiiV I U 32 BROADWAY — NEW YORK EGY AUTÓBUSZ 28 UTASSAL BEFORDULT EGY TÓBA HAMMONTON, N. J., máj. 31. — Huszonnyolc utas sebe­sült meg a Philadelphia és At­lantic City között közlekedő egyik autóbuszon. Egy másik kocsival ütközött össze az au­tomobil a Hammonton hídon.­­ Az összeütközés nem volt nagy­­erejű, de az autóbuszt mégis kilendítette helyéből és a hatal­mas kocsi befordult a négy láb mély vízbe. Számos automobil­­­ utas sietett az utasok segítsé­gére. Beverték az ablakokat és kiemelték a sérülteket. Sze­rencsére egyik utas sem szen­vedett súlyos természetű sérü­lést. VITÁRIUS BÉLA ORVOSI MI­­KÖTSZ­ER­ÉSZ (Specialista) 229 E. 86th St.f New York City, vagy 519 Washing­ton St., Hoboken, N. J. Készit mérték után fotállás­­sal, kizárólag: elsőrendű mi­­nfiszkrti sérvkötőt, haskötőt gu­m­mi haskötőfűizőt, ortopé­diai támgépeket, lúdtalpbeté­tet s minden ebbe a szakmai­­be vágó munkát. Lelkiisme­retes, szakszerű felvi­­lágosítás és kiszolgá­­lás. Keressen fel sze­mélyesen vagy írjon a fenti cmre. ÉLETMENTŐ Ezen kiválóan érdekes és tanul­ságos könyv mindkét nem által, akár fiatal, akár öreg—figyelem­mel olvasandó. Nagy fontossággal bír úgy házasulandók, valamint olyanokra, akik boldogtalan há­zasságban élnek. Részletesen fog­lalkozik minden férfi és női ideg­gyengeséggel, vér-, bőr- s króni­kus bajokkal, leírja az emlékező gyengeség okait, egyáltalán elő­sorol minden előforduló betegsé­get s annak mikénti gyógyítását. Az Eskór,(Epilepsia) betegségnek valamint gyógyításának külön lap van szentelve. Ara bélyegekben 15 cent, ajánlva 25 cent. Kiadja az M. A. Ericius Remedy Co. 185 PEARSALL AVENUE, JERSEY CITY, N. J. Orvosi tanács és seg­élynyújtás. ÖNGYILKOS LETT EGY ÍRÓ, MERT BARÁTNŐJE NEM MENT EL A RANDEVÚRA Eagles Haywood 25 éves író a long islandi Hempstead Main Street 99. számú házban ön­­gyilkosságot követett el és meghalt. Haywood írógép­­é­­ben egy papírt hagyott hátra pár sorral: “Két levelet hagy­tam hátra, amelyek megma­gyarázzák ö­n­g­y­i­l­kosságom okát”. A levelekben, amelyek egyikét testvéréhez, másikat anyjához intézte Haywood, tet­tét azzal okolta az író, hogy ba­rátnője, Miss Helen Dunham nem tartotta be egy megbeszélt találkájukat és különben is sza­kítani akart vele. o­ld Gold T­réfák Kisleány (a menyasszonyhoz a la­kodalom előtt): Mariska, maga nem látszik olyan fáradtnak, mint hit­tem volna. Menyasszony: Miért kellene nekem fáradtnak lenni? Kisleány: Azért, mert sokszor hallottam, hogy maga hónapok óta futott a vőlegénye után. Miss Bizzy: örülök hallani, hogy Ön elvette a Margitot feleségül. Re­mélem, szépen, békességben élnek és nem ellenkeznek egyással. Az új férj: Nincs semmi nézetel­térésünk. Ha a feleségem moziba akar menni, de én­ inkább otthon maradnék, úgy közös elhatározással a moziba megyünk. Iskolás leány: Úgy nézett rám az a kalauz, mintha nem fizettem vol­na meg a viteldíjat. Barátnője: Nos és mit mondtál? Iskolás leány: Semmit, úgy néz­tem rá vissza, mintha megfizettem volna. Egyébként — szívjon Old Gold cigarettákat, — egy kocsirakomány sem köhögtet. Egy sorozat tréfás hirdetés jelenik meg ebben az új­ságban Briggstől, a híres karikatu­ristától. Olvassa el ezeket és tanul­ja meg, hogy “egy kocsirakomány sem köhögtet”. * hirdessen ön is az Ameri­kai Magyar Népszavá­ban RENDELJE MEG! RENDELJE MEG! KOSSUTH-SZOBOR Képes Levelezőlapok már kaphatók az AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA kiadóhivatalá­ban, 24 UNION SQUARE, NEW YORK, N. Y. DARABJA 15 CENT. —­4 DARAB 50 CENT. (Eredeti fényképfelvétel.) $1 BÚTORÜZLET $1 HETENKÉNT SZÁMLÁT NYIT NÁLUNK! CHRS. KOSCHEL ALAKÍTTATOTT 1892-BEN. KÉT NAGY ÜZLET: First Ave. és 75. utca sarok, First Ave. és 14. utca sarok, NEW YORK CITY. 9W“ Mindkét üzlet hétfőn és szombaton esténként is nyitva. "^8

Next