Amerikai Magyar Népszava, 1928. június (29. évfolyam, 131-156. szám)
1928-06-01 / 131. szám
4 Amerika;Népszava Published bv the B. D. G. Comofiny, Inc. Established by: GÉZA D. BERKÓ alapította. Editor: *'*''*• GÉZA D. BERKÓ, felelős szerkesztő. Edited and Published at Szerkesztőség! és kiadóhivail 24 UNION SQUARE NEW YORK, N. Y. Telephone: Stuyvesant 1770, 5771, 5772 Cable Address: BERKORIUS Kábeleim : BERKORIUS ELŐFIZETÉSI ÁR: Az Egyesült Államokban. Canadában Cubában, Szél-Amerikában, Mexicoban. Egy évre $7,00, félévre $7.50. Külföldre: fejtés* 'évre $lom félévre .16.00, — New York városában. Egész évre $f1.00% félévre$4,.k). SUBSCRIPTION RATES: United State?» of America. Canada. Cuba. South America and Mexico, one year $7.00. half year *3.50. — Foreign Countries, one year half year $5 00. — New York Oftv. one ypar $0.00. half year $4.50 mrown n rtl k Az Egyesült Államoknak csak az lehet is HbKKU */T apolcára, aki szülőhazáját soha népi felejti el A jugoszláviai zavargások hű képét adják annak a helyzetnek, amely ezt a hirtelen naggyá lett, hatalmi tébolyba esett balkán államot jellemzi. Belgrádból akarják irányítani ezt az államot, amelynek minden sarkában a gyűlölet harci lángja ég. És miért? Mert a hirtelen hatalomra jutott, kormányzásra és politikai uralomra éretlen szerbek az erőszak fegyverével akarják megerősíteni helyzetüket ott, ahol okos és megértő politikára volna szükség. Erőszakkal akarják kedveltté tenni uralmukat azok előtt, akik lenézik és megvetik barbár tudatlanságukat. Ám a belgrádi kormány ezt nem akarja belátni. Ahelyett, hogy tapintatos politikával, megértő bánásmóddal igyekezne kiengesztelni azokat, akik soha sem lesznek megelégedve és soha sem fognak belenyugodni a magyar anyaföldtől való elszakításukba, harci eszközöket alkalmaz. És a szerbek maguk, követve a vezetőjük oktalan példáját, a legborzalmasabb kegyetlenséggel bánnak el azokkal a nemzetiségekkel, amelyek fölött most ők az urak. A szerb kormány pedig tudja, hogy nem áll a legjobban a szénája. Ezért akart közeledni Olaszországhoz, ezért ígérte meg a kormány még 1925- ben a nettunoi szerződés ratifikálását. Mi ez a nettunoi szerződés? Semmi több, mint az, hogy az Adriától harminc mértföldnyire befelé a dalmát partokon élő olasz lakosság ugyanazokat a jogokat élvezze, mint a jugoszlávok. Olyasvalami tehát, aminek szerződés nélkül is természetesnek kellene lennie, annál is inkább, mert hiszen ez a terület soha sem volt szerb birtok. Csak a háborút követő békeszerződések juttatták még ezt a koncot is a szerbeknek. És most elérkezett a pillanat, amikor a kormánynak be kellett volna váltani ígéretét, amelyet a szerződés ratifikálására tett. Igen ám, de a szerb kormány alapjában véve soha sem gondolta komolyan a ratifikálást. Port akart hinteni az ígéretekkel az olaszok szemébe és most, amikor a ratifikálás már elkerülhetetlen lett volna, olyan zavargásokat rendezgetett az országban, amelyre hivatkozva majd előállhat, hogy a szerződés ratifikálása lehetetlen. Csoda-e, ha a szomszéd országok megvetik ezt az államot. Csoda-e, ha lenézik? Csoda-e, ha a szerb uralom alá került nemzetiségek sírva kívánják vissza a régi időket? Nem csoda és az se lenne csoda, ha a mostani zavargások, amelyek egyre nagyobb méreteket öltenek, nagy bajba hoznák a konszolidációra amúgy is képtelen Jugoszláviát. És ha ez a baj rájuk szakad, nem lesz kit okolniuk. Ők maguk zúdították azt magukra. A gyaloglás művészete, vagy ha úgy tetszik, a lábak teljesítő képessége nem olyan egyszerű dolog, mint azt hinni lehetne. Most, hogy a Los Angeles—New York marathon ötvenöt futója megérkezett a célhoz, önkénytelen felvetődött sok emberben a kérdés: “Mi értelme volt az egész dolognak?” Az ügy még bonyolultabb lesz, ha elgondoljuk, hogy ugyanezek a futók pár nappal megérkezésük után már taxikon és subwaykon jártak, hogy ne kelljen egy bizonyos távolságot gyalog megtenni. A baj ott van, hogy az ember annyira hozzászokott az eszközökhöz, amelyeket azért talált ki, hogy gyorsabban hozzon közelebb bennünket egymáshoz, hogy elfelejtette a lábait. És ezek a versenyek és egyéb erőfeszítések, amelyeket azért teszünk, hogy a temészetet saját erőnkből, minden technikai segítség nélkül győzzük le, mindenkor arra szolgálnak, hogy újra felfedezzük, hogy lábakkal rendelkezünk. Chesterton írt egyszer egy regényt, amelynek bonyodalma attól függött, hogy fel kellett fedezni egy "élő embert két lábbal”. A hős, egy excentrikus ember kábelben tudatta barátját, mikor felfedezését megtette. És az egész arról szólott, hogy az ember két lába nagyon érdekes és izgató dolgokra képes. A különbség egy háromezer mértföldes futó vagy gyalogló verseny és egy rövid taxi út között olyan nagy, hogy kénytelenek vagyunk elgondolkodni felette. Ha holnap ismeretlen okokból a város összes közlekedési eszközei egyszerre megállanának, hét millió ember egyszerre fedezné fel, hogy lábai vannak. Nem kell hipotézisekbe bocsátkozni, de ilyesmi megtörténhetik és ezért nem szabad semmit sem vállvonogatva venni. a takarékosság®dasági, hanem nemzeti program is, már az iskolában elkezdik a gyakorlását. Az egyéni takarékosságnak azonban csak úgy van értelme, ha a bankból a tőkék kiszivárognak oda, ahol vállalkozás, munka, forgalom és újabb nyereség van, mert a pénz körforgása által terjed ki a prosperitás minél nagyobb rétegekre. Az olyan pénz, mely a páncélszekrényben fekszik, saját értékét morzsolja. Okosan befektetni a megtakarított pénzt, ez az egyéni betevőnek az érdeke, a takarékosságnak csak úgy van értelme, ha a betevő pénzével nem hazardíroznak, hanem szolid vállalatokba fektetik be. Darwin James, a State Savings Bank Association elnöke legutóbb érdekes indítványt tett, hogy az eddigi 7500 dollárról kétezer dollárra szállítsák le az egyéni betétek maximumát. Ennek az indítványnak az értelme az, hogy még az eddiginél is nagyobb tőke forogjon mint kihitelezett összeg a részvénytársaságok és magán üzletemberek és vállalkozók kezén. James szerint e módszerrel még jobban kihasználhatnák a tőkét azáltal, hogy több vállalkozási alkalmat teremtenének és hogy a kis betevő a maga takarékossága által részese lehetne a nagy vállalkozásoknak és a pénzét biztosan tudná gyümölcsöztetni. Természetesen ez nem érintené azt a takarékossági elvet, hogy jó ha mindenki tart a bankban készpénzben egy bizonyos tőkét. Beismerésben van a téledói gyermekgyilkosság tettese A 26 éves Charles Hoppe rabolta el és fojtotta meg a 7 éves Dorothy Sielagowskit TOLEDO, Ohio, május 31.— A brutális toledoi gyermekrablás és gyilkosság, amelynek a hét esztendős kis Dorothy Sielagowski volt az áldozata, meg Charles Hoppe személyében elfogták. Hoppe a rendőrségen beismerő vallomást tett, amelynek alapján elsőfokú gyilkossággal vádolva tartják fogva. A 26 esztendős soffőr először feleségének vallotta be borzalmas bűnét, majd miután az asszony értesítette a rendőrséget és a rendőrök letartóztatták Hoppét, előttük is megismételte beismerő vallomását. Hoppe a következőképpen mondta el a gyilkosság lefolyását egy oldást nyert. A gyilkost, a 26 éves helybeli soffőr. AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA Nyolcadik hónapja tart a tél Magyarországon AZ AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA BUDAPESTI SZERKESZTŐSÉGÉTŐL. — Kan Andor tudósítása Budapest, május hó Amig Amerikában voltunk, folyton az amerikai éghajlatot szidtuk és azt mondtuk egymás között, hogy mennyivel jobb lenne otthon lenni, ahol már gyönyörű tavasz van, kivirágzottak a gyümölcsfák és az orgona virágillatába bódul a világ, míg kint Amerikában szenvedjük a hideget, ködöt és szelet. Itthon azonban kellemetlen meglepetés ért bennünket, mert fel kellett húznunk a télikabátot, amit már Amerikában levetettünk és ma — május 13-án — még mindig sütött szobában írom ezt a májusi téli tudósítást. Ilyen hosszú telünk még soha sem volt. Október elején beállott a hideg és azóta tart még ma is, május közepén. Voltak enyhületei, egyszer-egyszer kisütött a nap, belopódzott a csalóka langyosság, de mindig visszatért a zimankó és még ma éjszaka is fagy volt, mintha a teremtő eltévesztette volna a naptári napot és februárnak nézné májust. A múlt hét egyik napján olyan szélvész kerekedett, amelyik gyökerestől tépte ki a fákat, a ledőlt fatörzsek elzárták a közlekedést. Az utcán megbénult a forgalom és ötszáz munkást kellett szerződtetni, hogy a kiszakított fákat, elszállítsa az utcákról. Egy teljes napig lehetetlen volt kocsival vagy kerékpárral közlekedni, mert az orkánszerű förgeteg felfordította volna a kocsit és a biciklit. Szerte-széjjel szakadtak a villamosvezetékek, cégtáblák hullottak az utcára, megingott a karmeliták templomának tornya az erős szélrohamban, kémények dőltek le, üvegtetők szakadtak le, a vihar megrongálta a Vigadó tetejét, összezúzta falait és egyetlen délelőtt ötvenkét sebesültje volt a viharnak, a kassai gyorsvonat kisiklott, tizenhat sebesülést és egy halálesetet okozott; sokkal több lett volna az áldozatok száma, az volt csak a szerencse, hogy véletlenül igen kevesen utaztak a vonaton. Gazdáink kétségbe vannak esve, mert ezek az állandó fagyok igen nagy károkat okoznak. Sopronban kifagyott a szőlő, Szabolcsban alig maradt gyümölcs és szőlő, a Hegyalján pedig, különösen a Tállya—Tolcsva vonalon, óriási a kár szőlőben, gyümölcsben, veteményben, • pedig ez a szegény Hegyalja — a világ legjobb borának áldásos Kánaánja — tavaly is nagy károkat szenvedett és így az államnak kell a legnagyobb áldozatokkal a lakosság támogatására sietni, mert különben súlyos válságba kerülne ennek a vidéknek derék, munkás, jómódú népe, amelyik eddig soha sem szorult segítségre, inkább ő segítette más vidékek kársújtotta polgárait. Nagy károkat okozott ez a még májusban is tartó tél a gabonában is mindenütt s e károk között csak a legkisebb az, hogy elmaradt a fejlődés, amiért is ezidén jóval későbben kezdődhetik az aratás, mint máskor. Az emberek már viccelnek ezen a bolond időjáráson és ha éjszaka nem volt nagyobb fagy, már tréfásan azt kérdezik egymástól, hogy: — Mit szólsz,kérlek, ehhez a kellemesen enyhe télhez? Ugye szép decemberünk van? Egész Európában ilyen vad az idő. Akik legutóbb tértek haza Amerikából, panaszolják, hogy rendkívül viharos, hideg útjük volt a tengeren. Olaszországban pedig, ahol már a március is meleg szokott lenni, didereg mindenki és Milanóban pár nappal ezelőtt havazott. A tudósok komolyan foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy mi az oka az időjárás e megváltozásának és a természete szeszélyeskedésének, mert hiszen a tudomány nem ismer véletlent. Mindennek meg van az oka, legfeljebb csak a gyarló emberi ész nem tud arra rájönni. Minthogy hovatovább rendellenes lesz minden évben az időjárás, talán rendje van e rendellenességnek is és talán megváltozott Európa éghajlata? Az egyik tudós állítja ezt, a másik tagadja. Mi pedig itt didergünk májusban, várjuk a tavaszt és attól félünk, hogy amiként nem volt őszünk, azonképpen nem lesz tavaszunk sem, hanem a hidegre egyszerre kapjuk a nagy meleget. Bocsánatot kérek, hogy ilyen sokat beszélgettem arról a témáról, ami a közmondás szerint csak az ostoba és olyan embereknek szokott beszélgetési tárgya lenni, akiknek nincs más témájuk: az időjárásról. De erről beszélget ma az egész ország. Jobban izgat ez ma mindenkit politikánál, színháznál és minden másnál, mert nemcsak a jóérzés kérdése ez, hanem a mi földművelő államunkban boldogság, jólét, minden minden attól függ, hogy milyen időt küld ránk a Teremtő. Az egyiket, a szél vágta a földhöz, a másikra cégtábla, vagy cserép esett. Ez az istenítélet idő hetekig tartott egész Európában. Olaszországban földcsuszamlások történtek, egy helyen a sziklák a vasútvonalra zuhantak. Szicíliában a felhőszakadás következtében az iskolaépületek omlottak össze, Fiumicinoban pedig két utcát pusztított el a víztölcsér. Olaszországban sok halottja, sebesültje van ennek a rettenetes időnek, aminél nagyobb szabású csak a bulgáriai és görögországi földrengés volt, amelynek óriási katasztrófái ismeretesek. Megeredtek a folyamok, különösen a Vág, Garam, Sajó és a Hernád, amelyek mind kiléptek medrükből. Párkánynána környékén Helenka, Leled, Bajta, Kőhidgyarmat községeket elborította a víz, a házakelpusztultak és tönkrement az aratás. Megállottak a vonatok. A Sajó völgyében hét borsodi község igen nagy károkat szenvedett és Bánrévétől Sajószentpéterig minden vizalatt áll. Kiöntött a Boldva és a Hernád is. A csehszlovák hatóságok elvesztették a fejüket. A Hernád áradása meglazította a vasúti töltést és ennek következtében . A gyilkosság mulatságon volt, estéjén egy ahol erősen ivott. Részeg volt, amikor feleségét és kisgyerekét hazavitte. Az után összeveszett feleségével és whiskeyt akart vásárolni. Ezért ment el a meggyilkolt kislány apjához. Mikor belépett a házba, látta, hogy a négy gyerek egymás mellett alszik. A kis Dorothyt kiragadta az ágyból, majd amikor a gyerek sikoltozni kezdett, fejbeverte. Autójával magával vitte egy elhagyott helyre és ott megfojtotta, majd a holttestet a meggyilkolt kisgyerek nagybátyjának háza előtt kidobta az autóból. A holttestet itt találták meg. Mikor Hoppe hazament, felesége észrevette, hogy véres a ruhája. Kérdőre vonta, de Hoppe kitérő választ adott és az asszony addig, amíg meg nem látta a lapok külön kiadásait, nem is törődött tovább az esettel. Mikor az új súgókat elolvasta, feltámadt benne a gyanú férje ellen, ismét kérdőre vonta és a férfi végre is bevallotta a bűnét. A rendőrségen a hozzáintézett kérdésekre, hogy miért ölte meg a kislányt, ezt felelte: — Nem tudom, részeg voltam. NEM VETT RÉSZT A KLAN MEMORIAL DAY FELVONULÁSBAN A rendőrök és detektívek egy kisebb hadereje gyűlt ös-sze a jamaicai Soldiers and Sailors Monument körül, hogy mindenre készen várja a Ku. Klux Klan felvonulását, de semmi sem történt, mert a Klan nem vonult fel, csupán a titkos egyesület egy tagja teljes “díszruhában”, de arcát felfedve, egy koszorút helyezett el az emlékművön. A Klan aztán este a városhatárközelében gyülekezett, szónoklatoírát tartott és egy nagy fakeresztet, a Klan jelvényt, elégej tett. A gyülekezést egy bérelt területen tartották, ahová ezért a rendőrség nem mehetett be, de a terület környékén felfegyverzett rendőrök cirkáltak. könnyítettek a sing sing ZSÚFOLTSÁGÁN OSSINING, máj. 31. — A Sing Sing börtön annyira túl volt zsúfolva, hogy az őrizetben tartott 1735 személyből 42 rabot átszállítottak Comstockba, az ottani börtönbe. A rabokat külön vasúti kocsiban, erős fedezet mellett szállították át új börtönükbe. BANDITÁK 1 EZER DOLLÁRT RABOLTAK EGY KONFIRMÁLÁSI ÜNNEPÉLYEN A Kenmaren Street 46 szám alatti Bissaccia vendéglőben Clara Mary Irlando 12 éves kislány konfirmálását ünnepelték a rokonok, amikor négy fegyveres bandita jelent meg a vendéglőben kifosztotta a vendégeket és pénzben és ékszerekben 15 ezer dollárt rabolva egy fekete automobilban elmenekült. A banditák még Clara konfirmációs gyűrűjét is elvették. Apró Mák TÉVEDÉS — Azt hiszem, legjobb lesz egy kis pálinka. — Csak nem akarsz a gyermeke nek pálinkát adni. — Dehogy. Csak arra gondoltam, hogy nekem egészen jót tenne. SIKER Színház-igazgató: Miért zokognak úgy az emberek ? ! Usher: Most van a komikus jelenete. _— Miből tudod, hogy a férjed tényleg halászni megy, ha soha egyetlen halat sem hoz haza. •— Éppen azért. — Mond papa, igaz, hogy a tolvajok között van becsület? — Nem igaz. Azok éppen olyan gazemberek, mint a többi emberek. HALÁSZTÖRTÉNET TÁNC — Ne szoríts olyan nagyon. — Nem tehetek róla. Civilben üvegkereskedő vagyok. — A feleségemnek tartozom mindennel, amim van. — Én is. Mindent, amivel tartozom, a feleségem vásárolta. HŰTŐHÁZI BALESET Első légy: Szóval a bátyádat szerencsétlenség érte. Második légy: Igen. Szegény véletlenül egy jégszekrénybe került belefagyott a tortába. ........ Szent István Napja alkalmából, augusztus 20-án országos ünnep lesz egész Magyarországon. Amelyik magyar csak teheti, ezt a napot szeretteivel az óhazában tölti eh l\/l A A DóM/'l A legkitűnőbb alkalom MagyarországrVl/iLl X KKUlYba utazni BRÉMÁN keresztül. GOYDICH ISTVÁN, a Magyar Menház volt igazgatója, a Lloyd főtisztviselője lesz e zarándokutazás személyes vezetője, mely a LLOYD egyik legpompásabb, legkedveltebb hajóján, a DRESDEN gőzösön lesz rendezve. A társaság a leggondosabb előkészületeket teszi, hogy ez az út minden utas részére emlékezetes maradjon. INDULÁS NEW YORKBÓL 1928 AUGUSZTUS 2-IKÁN.| NEW YORKBÓL fl»-| AO C A Yj BUDAPESTIG ÉS «P I M/• OIJ f VISSZA 3. OSZTÁLYON L U“------ Jj MODERN HARMADIK OSZTÁLY. — KITŰNŐ KISZOLGÁLÁS. — GONDOS ELLÁTÁS. Mindenféle felvilágosításért forduljon a helyi ügynökhöz vagy NORTH T T Ayn GERMAN *jiiV I U 32 BROADWAY — NEW YORK EGY AUTÓBUSZ 28 UTASSAL BEFORDULT EGY TÓBA HAMMONTON, N. J., máj. 31. — Huszonnyolc utas sebesült meg a Philadelphia és Atlantic City között közlekedő egyik autóbuszon. Egy másik kocsival ütközött össze az automobil a Hammonton hídon. Az összeütközés nem volt nagyerejű, de az autóbuszt mégis kilendítette helyéből és a hatalmas kocsi befordult a négy láb mély vízbe. Számos automobil utas sietett az utasok segítségére. Beverték az ablakokat és kiemelték a sérülteket. Szerencsére egyik utas sem szenvedett súlyos természetű sérülést. VITÁRIUS BÉLA ORVOSI MIKÖTSZERÉSZ (Specialista) 229 E. 86th St.f New York City, vagy 519 Washington St., Hoboken, N. J. Készit mérték után fotállással, kizárólag: elsőrendű minfiszkrti sérvkötőt, haskötőt gummi haskötőfűizőt, ortopédiai támgépeket, lúdtalpbetétet s minden ebbe a szakmaibe vágó munkát. Lelkiismeretes, szakszerű felvilágosítás és kiszolgálás. Keressen fel személyesen vagy írjon a fenti cmre. ÉLETMENTŐ Ezen kiválóan érdekes és tanulságos könyv mindkét nem által, akár fiatal, akár öreg—figyelemmel olvasandó. Nagy fontossággal bír úgy házasulandók, valamint olyanokra, akik boldogtalan házasságban élnek. Részletesen foglalkozik minden férfi és női ideggyengeséggel, vér-, bőr- s krónikus bajokkal, leírja az emlékező gyengeség okait, egyáltalán elősorol minden előforduló betegséget s annak mikénti gyógyítását. Az Eskór,(Epilepsia) betegségnek valamint gyógyításának külön lap van szentelve. Ara bélyegekben 15 cent, ajánlva 25 cent. Kiadja az M. A. Ericius Remedy Co. 185 PEARSALL AVENUE, JERSEY CITY, N. J. Orvosi tanács és segélynyújtás. ÖNGYILKOS LETT EGY ÍRÓ, MERT BARÁTNŐJE NEM MENT EL A RANDEVÚRA Eagles Haywood 25 éves író a long islandi Hempstead Main Street 99. számú házban öngyilkosságot követett el és meghalt. Haywood írógépében egy papírt hagyott hátra pár sorral: “Két levelet hagytam hátra, amelyek megmagyarázzák öngyilkosságom okát”. A levelekben, amelyek egyikét testvéréhez, másikat anyjához intézte Haywood, tettét azzal okolta az író, hogy barátnője, Miss Helen Dunham nem tartotta be egy megbeszélt találkájukat és különben is szakítani akart vele. old Gold Tréfák Kisleány (a menyasszonyhoz a lakodalom előtt): Mariska, maga nem látszik olyan fáradtnak, mint hittem volna. Menyasszony: Miért kellene nekem fáradtnak lenni? Kisleány: Azért, mert sokszor hallottam, hogy maga hónapok óta futott a vőlegénye után. Miss Bizzy: örülök hallani, hogy Ön elvette a Margitot feleségül. Remélem, szépen, békességben élnek és nem ellenkeznek egyással. Az új férj: Nincs semmi nézeteltérésünk. Ha a feleségem moziba akar menni, de én inkább otthon maradnék, úgy közös elhatározással a moziba megyünk. Iskolás leány: Úgy nézett rám az a kalauz, mintha nem fizettem volna meg a viteldíjat. Barátnője: Nos és mit mondtál? Iskolás leány: Semmit, úgy néztem rá vissza, mintha megfizettem volna. Egyébként — szívjon Old Gold cigarettákat, — egy kocsirakomány sem köhögtet. Egy sorozat tréfás hirdetés jelenik meg ebben az újságban Briggstől, a híres karikaturistától. Olvassa el ezeket és tanulja meg, hogy “egy kocsirakomány sem köhögtet”. * hirdessen ön is az Amerikai Magyar Népszavában RENDELJE MEG! RENDELJE MEG! KOSSUTH-SZOBOR Képes Levelezőlapok már kaphatók az AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA kiadóhivatalában, 24 UNION SQUARE, NEW YORK, N. Y. DARABJA 15 CENT. —4 DARAB 50 CENT. (Eredeti fényképfelvétel.) $1 BÚTORÜZLET $1 HETENKÉNT SZÁMLÁT NYIT NÁLUNK! CHRS. KOSCHEL ALAKÍTTATOTT 1892-BEN. KÉT NAGY ÜZLET: First Ave. és 75. utca sarok, First Ave. és 14. utca sarok, NEW YORK CITY. 9W“ Mindkét üzlet hétfőn és szombaton esténként is nyitva. "^8