Amerikai Magyar Népszava, 1929. szeptember (30. évfolyam, 245-273. szám)
1929-09-03 / 245. szám
I AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA Established 1S99 by GÉZA D. BERKó alapította 1899-ben. Published daily including Sunday by THE AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA INC. 24 Union Square. New York, N. Y. Telephone Stuyvesant 5770 Entered as Second Class Matter, Post Office, New York, N. Y. Business Manager: IZSÓ SZÉKELY, ügyvezető-igazgató. Subscription Rates: United States of America, Canada, Mexico, South America, and Cuba. oneyr. six mop. Daily only...........$0.00 — $300 Foreign Countries and Now York City one yr. six inon. Daily only...........$9.00 — $4.50 Előfizetési árak: az Egyesült Államokban, Canadában. Mexicoban Pél- Amerikában és Cubában: Egész évre $0.00, félévre $3.00 Külföldre és New Yorkban: Egész évre $0.00, félévre $4.50 Branch Offices: Fiók Irodák: Bethlehem Pa., 727 E. 4th St. Perth Amboy N. J-, 307 Maple Bridgeport, Conn., 201 Poplar Street. Buffalo! N. Y., 432 Dearborn Detroit, Mich. 8302 West Jef- Street. ferson Ave. Cleveland, O.. East 116th St. & Newark, N. J. 875 So. 20th St. Chicago'511U°1934 Orchard St. Philadelphia. Pa., 617 West Pittsburgh, Pa., 312 Johnston Montgomery Ave. Ave. • Trenton. N. J., 750 Cage Street Budapesti Iroda: „TIT . , _ . „ Magyarorsiäg Budapest Office: TíIII. Kisfaludy-utca 37. sz Hungary A trianoni szerződés igazságtalan, emberte-‘ len, nemzetgyilkos. (jfl Harcolni ellene emberi kötelesség; küzdeni megváltoztatásáért szentJ feladata minden magyarnak, Ez az újság minden erejével, minden súlyával, minden ren-\ delkezésére álló eszközzel küzd és küzdeni fog a magyar revízióért és a küzdelmében fegyvertársul kér minden amerikai magyart, politikai pártállásra és felekezeti különbségre való tekintet nélkül, A trianoni szerződést meg kell változtatni! . ----------------—-------------4 ABOR DAY" az amerikai munkás számára körülbelül ugyanazt jelenti, mint az európai munkásnak a május elseje. A két ünnep között mindössze az a lényeges különbség, hogy az amerikai munkásünepnek semmiféle forradalmi mellékize, tüntetésszerű jellege nincs. A békés pihenés és szórakozás napja ez, amelynek különös fontosságát az adja meg, hogy éppúgy mint az európai május elsejét, a Labor Dayt is a munkástömegek elhatározása, akarata tette piros betűs nappá a kalendáriumon. Az év többi ünepnapjait vagy az egyház, vagy a nemzet öszességének akaratára avatták ünneppé, ezen a napon azonban a munkásság akaratára hallgat el a gépek zaja, zúgása, ürülnek ki a gyárak és néptelenednek el a bányák emberfarta alagutjai, hogy az örök robotosok az őszelő aranycsilogású napsugaraiban fürödhessenek meg és családjaikkal az Isten szabad ege alá vonulva, erdők hűs lombjai alatt, parkok és mezők pázsitjain örvendhessenek az életnek. Ilyenkor elnéptelenednek egy napra a nagyvárosok és az alkotó, termelő munka nagy hadserege visszakerül Természet anyánk ölelő karjai közé, amelytől a gépek karja és a bánya mélye szakították el. Az amerikai Labor Day-t Amerika munkásságának első nagy szervezete, a Knights of Labor teremtette meg. Ez a szervezet eredetileg a philadelphiai ruházati ipar munkásainak titkos egyesülése volt, amelyet 1869-ben alakítottak. A szervezet sokban hasonlított az amerikai szabadkőműves szervezetekhez. Ugyanolyan rituális ceremóniáik és titokzatosságuk volt. A szervezet rohamosan fejlődött, csakhamar az egész államot és később az egész országot behálózta csoportjaival, fiókjaival és más iparok munkásait is felölelte, úgy, hogy 1885-ben már félmilliót meghaladó taglétszáma volt. A Knights of Labor a munkásosztály társadalmi és gazdasági helyzetének emelésén dolgozott és különféle reformok megvalósulásáért folytatott agitációt a maga kezdetleges eszközeivel és módszerével. 1882 szeptember 5-én közgyűlést tartotak New Yorkban és ez alkalommal a delegátusok a munkásokkal együtt felvonultak a Union Square-re. Itt született meg a Labor Day megvalósításának gondolata. Ez időtől kezdve a munkások mindent elkövettek, hogy szeptember hó első hétfőjét ünneppé avassák. Ez azonban nem volt könnyű munka. Évekig folyt a harc e követelés körül. Colorado állam volt az első, amely 1887- ben törvényesen szentesítette a Labor Day ünnepét. Még ugyanebben az esztendőben New Jersey, New York és Massachusetts államok hozták meg ugyanezt a törvényt. Rövid időn belül az öszszes államok engedtek a munkásság akaratának és egymásután iktatták be a törvényt, amely végül általános nemzeti ünneppé tette a Labor Day-t Ennek a pihenő napnak azonban egy kis kellemetlen mellékize is van a jobban szituáltak és az ifjúság számára. A Labor Day ugyanis a vakációk végét is jelenti. A fürdők, nyaralók, üdülőhelyek százezernyi vendégserege ilyenkor kezdi meg a városokba való viszaözönlését és Labor Day után nyílnak meg az iskolák ezreinek kapui is, hogy az abbanhagyott munkát folytassák. A nyári pangás és pihenés után az egész vonalon Labor Day után kezdődik meg újból a serény alkotó munka. Mi a városba visszaözönlőknek és az egy napra onnét kivonulóknak is kellemes, jó ünnepet kívánunk. Az Újság AZ ÚJSÁGÍRÓ leül a íróasztalához, beledugja az írógépbe a kézirat-papirost és amíg az írógép fehér bilentyűire bámul, amelyek ujjai érintését várják, agya megtermeli a “cikktémát ” A betűvetés szürke napszámosának agya úgy megszokta ezt a munkát, mint a vasmunkás marka a kalapácsa simára kopott nyelét. De ahogy az automobilt vagy vasúti kocsit formáló munkás csak elvétve gondol arra, hogy kik fognak örömmel vagy bánattal szívükben a keze alól kikerülő kocsikban távoli céljaik felé rohanni, úgy az újság betűvető munkása is csak a maga szerszámait látja, a papirosnak és az írógépnek dolgozik és csak nagyritkán, elvétve vetődik fel benne az a gondolat, hogy erdőkön, vizeken, hegyeken, völgyeken túl ezer és ezer ember, férfi, nő, agg és fiatal fogja másnap olvasni azokat a sorokat, amelyek agyából az írógép vastestébe folynak át. E sorok szerény írójának tegnapelőtt a szomszédos szobában levő kiadóhivatalban akadt valami dolga. Ez a hivatal, amely három lépésnyire a szerkesztőségi műhelytől, az olvasótábor ügyeit intézi, majdnem olyan titokzatos és ismeretlen terület az újságíró számára, mint a városi adóhivatal irodája. Szemem az egyik hivatalnok íróasztalán fekvő jegyzéken akadt fenn. Az utolsó egy-két nap új előfizetőinek jegyzékén, amelyet a szomszéd hasábon talál meg a szíves olvasó. Szórakozott szemmel futottam végig a jegyzék sorain, de már néhány pillanat múltával szinte riadt érdeklődéssel fürkésztem a sorokat. Pennsylvania, Ohio, W. Virginia acéltelepeinek, bányáinak nevei vibráltak előttem, amelyekben magyar munkások verejtéke árán termelődnek az értékek. New Jersey és Michigan nagy ipartelepeinek és autógyárainak kapui tárultak elibém, majd a hazai rögtől elszakadt és a távoli Canada, Mexico földjét szántó-vető magyar farmer fáradó alakja vetődött a betűkön átfutó szemem hártyájára. Azután két drága, szinte furcsa hangzású nevet cirógatott végig a szemem. Istenem!... Arad, Ruménia... Cegléd, Hungary... Milyen nehezen megy ma az írás! Mily esetlen óvatossággal nyúlok a megszokott írógép csontbillentyűihez... Mennyire érzem azt az ólomsúlyos felelősséget, hogy betűim, szavaim, az agyamból kifutó gondolat a NÉPSZAVA suhogó papírszárnyain a világ négy tája felé szállanak széjjel, hogy szétszóródott magyarok kis hajlékának ablakain kopogtassanak be. Hogy vigyék magyar testvéreim számára a magyar örömöt, magyar fájdalmat az édes hazai szót, a kultúra ajnározó betűjét. ... Oh mily habozva és félve szakad fel bennem ma a gondolat, milyen újjá és fontossá vált számomra ma a megszokott robot. Mennyire szeretném a legjobbat, a legszebbet, egész szívemet adni azoknak a messzi vándoroknak, akikkel ez a nagy lap, a NÉPSZAVA, a magyar betű szétszaggathatatlan köteléke fűz ősze. Ó de jó volna mindenap szívböl-lélekből jövő szépet írni nekik, kis falusi kert mályva-rózsáját letenni minden reggel világa szakadt vándormagyarok ablakának párkányára. SZ. z. * Az aviatika gyors fejlődését annak köszönhetjük, hogy első őseink a fákra másztak. Egyre magasabbra törekszünk. * Az olyan ügyes horgásznak, mint Hoover elnöknek, ahhoz is értenie kellene, hogy a törvényhozás ficánkoló tagjait horogra kerítse. Vagy hogy nem elég a csalétek?! * Detroitban egy 4 esztendős gyerek lenyelt egy 50 dolláros bankjegyet. Ilyen bajok is származnak az új bankjegyek kicsinységéből. Elveszett Jeanne d Arc sapkája Több mint négy évszázadon át őrizték Chalons-sur-Marneban Jeanne d’Arc sapkáját a kegyeletes franciák, akiket a mártírnő megmentett Anglia jármától. Egy Malibran nevű polgári család birtokában volt Szent Johanna sapkája az egész négy és félszázadnyi idő alatt, kegy életesen őrizték nemzedékről nemzedékre, vallásos relikviaként és időnként kijavítgatták, hogy az enyészettől megóvják. Az ereklyét egy champenoisei eredetű nyugalmazott kapitánynál látták utoljára, aki számos kincse között vitrin alatt őrizte a megfakult kékselyem fejrevalót. Akik látták, beszélik, hogy az valóban a tizennegyedik stílusára vallott. A kapitány családja kevéssé ismert família. Ősei állítólag Jeanne d’Arc korában, a “szent században,” elraktározók voltak Reimsben; akkor került hozzájuk a sapka kijavításra Pucelletől, ahogy a franciák az orleánsi szüzet becézik. Pucelle elutazott Perrisből és ott felejtette a historikus ruhakelléket, csak a dicsősége érdekelte, amely mind magasabbra röpítette a franciák, végül a világ szemében. Orleáns jegyzője azt állítja, hogy a szűz szándékosan hagyta a sapkát Reimsben, mint becses emléket. A század múltán úgy emlegették Jeane d’Arcot, mint a Miurunk eljövetele óta bekövetkezett legnagyobb csodát és a sapkát elkezdték bálványozni generációról generációra. A Chalons-sur-Marne-i tábornokot nagyon érdekelte a sapka és Reimsbe utazott, hogy valódiságára hiteles adatot találjon. Rangja és a jó borravalók lehetővé tették, hogy a Fegyvertár autentikus testamentumait átnézhesse. De a sapka boldog tulajdonolta közben meghalt, gyermekek és vérrokonok nélkül és az ereklye eltűnt. Nem tudják, milyen gyászos vásár fosztotta meg tőle a franciákat. Ki vette meg? Hová tette? Amerikai régiséggyűjtőket gyanúsítanak a sapka megszerzésével, akik mostanában csendes ereklyés műkincskifosztást indítottak a gazdag gallok ellen. Egész Franciország figyelme arra irányul, hogy megtalálják-e a híres sapkát? Többet ér, mint Harun al Rasid lövegje... AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA A MUNKA ÜNNEPEN Az ‘Amerikai Magyar Népszava* részére írta: KOVÁCHY KÁLMÁN Munkára jöttünk e múló világba S van is itt munka napról-napra sok! S hány alkalom hiv annyi pályatérre? Mig szivünk vagyón célokért dobog .. . Oh, jöjjön hát az áldott munka napján. Verítéknek ki tudja még becsét! Mely harmatcseppként hinti földi útját S nyomán gyümölcs nő, ha vigyázva vét . Jöjjön! ki szántott biztató reménnyel S csűrére mostan boldogan vigyáz . . . Nyugodt szívvel megy szemközt az idővel, Nyonott, szükséget mert nem lát a ház S a mig másokra tett kamrák mosolyognak: Nekünk is van kenyér az asztalon . . . S ez a nap, mely hű munkás homlokára Hálát örömmel koszorúba fon! . . . Jöjjön! ki fárad bánya éjjelében, Hol minden percben ráles a halál . . . Le ma csákánynyal! s térdre úgy boruljon Tündöklő Nap aranysugárinál! Jöjjön az is! ki tengerek hajósa, Vagy gépmadárral levegőt hasit . . . Mind! mind elő! ki bármely munkakörben biomesésszel használja napjait . . . Jöjjön elő pompás kastély lakója! Ki illatárban járja pázsitát . . . S az is, ki nyirkosan sötét szobában Gond-fellegek közt egy sugárt se lát. Oh, mert minden hely templom e világon, Mig törvényszabta munka jelszavunk . . . S ha versenyen szív égre nézve dobban: A harcban csuful el nem bukhatunk! Jöjjön! ki ásón, fejsze- és kapával S bármily szerszámmal tölt be pályakört: Mind a tökélynek útját szélesíti S boldog, ki számitón előretört! . . . Gyárban, műhelyben s minden hivatalban Ki ember: forgat nyert talentumot S jaj annak, akit fényes nappalában Restség párnáján álom elnyomott! Örök-munkás Teremtő nem tekinti, — Ki önjavunkra saalgául fogad — Meddig s milyen fegyver csattog csatánkon; De, hogy buzgó-e minden pillanat! . . . Ez tollal ragyog, képet fest a másik, Ez igy, az úgy, de munkában lobog, Ez szónokol, az hegedűn a mester; De hűség karján mind szentelt dolog! Száz meg száz példa szólít munkatérre; De legszebb eszmény; Isten szent Fia, Kis Názáretben harminc éven által Vallás-szentelte munka jelszava . . . S mikor rábízott küldetésre indul: Reménnyel épit megcsodált művet! S még Gidgothán is Édent ad a hitnek! Hogy fennen mondja: “Elvégeztetett!” S ahány nemes szív fénylett e világon, Mind munkatűzben lett edzett erő! Mert mig nem öntöző hulló veritek: Éltünk pályája égre so’se nő! Munka, méltóság! áldás az élet! Rest szív, kéz, elme Istent lopja meg! De, ki dicső nagyok nyomán tevékeny, Az homlokán hord égi bélyeget! Előkelő hát munkát ünnepelni! Mig szorgalom s hit szebb jövőbe néz. Sírig virágos kert a kedves élet: Csak gyűjtenünk kell s lesz színtiszta méz! Oh, mig tavasznak s nyárnak fénye csókol: Szív —, ésszel és kézzel munkára hát! Hogy dús gyümölcsöt hozzon élet-őszünk! S télben, halálban — örök koronát! Pórul járt a feljelentő brooklyni rendőr A rend túlbuzgó őre maga került a vádlottak padjára Alaposan pórul járt ma Raymond J. Muldon brooklyni rendőr David Hirshfield bíró jóvoltából kifolyólag. Pénteken este — így adta elő a rendőr — sikoltozást hallottam Miss Julia Talbot brooklyni First Place 109. szám alatt levő lakásából és amikor oda behatoltam, azt láttam, hogy a 27 esztendős Frank Lee durván bántalmazza az asszonyt. Hirshfield bíró rápillantott a vádlottra, aki egyáltalán nem védekezett a felhozottak ellen, de feje alaposan be volt pólyázva. — Mi történt a fejével? — érdeklődött a biró. — Mulden rendőr, amikor letartóztatott, vagy egy tucatszor fejbevert a rendőrbottal — volt a csendes válasz. — Úgy?! — dörmögte a biró, akkor elejtem ön ellen a vádat és ezt a rendőrt helyezem erőszakos testi sértés miatt vád alá. Szólt és úgy is cselekedett. A rendőr ügyében a közeli napokban lesz tárgyalás. Még mindig akadnak bölcs bírák. Uj előfizetőink névsora Freund Bálint Juhász Lidia Rigó Ferenc Schefer Mátyás Kaletay J. F. Köteles Steve Borics Antal Horváth F. A. Sziber St. Melisher Alajos Dóka Bartha Keszey M. Miss Vass Kálmán Uski Gábor Ries Frank Mrs. Ohas. Bertán Ede Szászi Steve Kovács K. Graffeier Urbán Sándor Erdős József Zömök Mihály Tahizak John John Nagy M andik John Joseph Császár Bethlehem, Pa. Bethlehem, Pa. Chicago, 111. Hamilton, Ont., Can. Reaville, N. J. High River, Alta, Can. Windsor, Ont. Grantwood, N. J. Trenton, N. J. East Paterson, N. J. Lyons Falls, N. Y. Perth Amboy, N. J. Trenton, N. J. Trenton, N. J. South River, N. J. New York City Phillipsburgh, N. J. Buffalo, N. Y. Glen Cove, N. Y. Trenton, N. J. New Brunswick, N. J. Garfield, N. J. Rahway, N. J. Rahway, N. J. Spring Valley, N. J. Sharpsville, Pa. Csehi John Mrs. Eugene Glück A. Kerner Bábás Bálint Hutwagner Steve Mrs. Csikós Margaret Lendway Louis Smatlik John Rev. M. Tóth Nagy & Co. Stephan Müller Kis Lászlóné Minyoska Béla Lehmar Franz John Kiss Nagy Louis Joe Bedö Mike Fires Joe Lakatos Alex Kovács Louis Fazekas Joe Bandy Julius Horváth Geo. Pataki Dr. Leo Freuhaft Rev. F. V-Penzenik Proctor, Vt. Philadelphia, Pa. Ellwood City, Pa. Homestead, Pa. Akron, O. Kincoal, W. Va. Detroit, Mich. Detroit, Mich. Detroit, Mich. Logan, W. Va. Arad, Rumania Cegléd, Hungary Montreal, Canada Monterrey, Mexico Mc Gregor, Mich. Alta, Canada South Paul, Min. Sauth St. Paul, Min. Detroit, Mich. Red Jacket, W. Va. Montreal, Can. Montreal, Can. Holden, W. Va. Lorain, O. Cleveland, O. Moundsville, W. Va. A LUPÉNYI BÁNYÁSZOKAT BERÚGOTT KATONASÁG GYILKOLTA LE ÉS A FŐISPÁN LŐTE LE AZ ELSŐ BÁNYÁSZT Az “Amerikai Magyar Népszava” budapesti szerkesztőségétől Dr. KUN ANDOR tudósítása Olyan ellentmondó és értelemzavaró tudósítások érkeztek Budapestre az oláh uralom alá került lupényi bányász sztrájk véres levezetéséről, hogy a valódi tényállást ezekből lehetetlenség volt kihámozni. A romániai szociáldemokraták vezére, Fluerus és Lucián román képviselők azonban a külföldi sajtótudóstokkal együtt megállapították a való tényállást és ebből olyan szörnyűséges képe bontakozik ki ennek a kegyetlen tömegbányász gyilkolásnak, ami minden bizonynyal felháborítja az egész művelt világot. Egy kicsit azonban ismertetni kell az előzményeket is. Annak a régi magyar bányavidéknek, amely román uralom alá került, három nagy és világhírű bányája van: Lupény, ahol a munkások nyolcvan százaléka magyar, Vulkán, ahol kilencven százalék román és Petrozsény, ahol a magyar bányászok nagymérvű elbocsátása miatt ma már hatvan százalékra rúg a román munkások száma. Minthogy a legtöbb magyar munkás Lupényben dolgozott, itt bántak hát a bányászokkal a legkegyetlenebbül. Lupényben 2.700 munkás dolgozott legutóbb a bányákban és gyárakban. A szociáldemokraták mindössze 373 bányászt tudtak beszervezni a szakszervezetekbe, a többiek is részt vettek azonban minden olyan mozgalomban, amelyek**’helyzetük javítása érdekében indultak meg és ezért a román kormány attól félt, hogy hamarosan az összes bányászok belépnek a szakszervezetbe. Ezért is a román kormány titkos megbízásából két munkásvezér — Muntean és Buciuman — egy új szervezetet létesítettek, amelyik nagyon radikálisnak mutatta magát, túllicitálta a szociáldemokratákat, csak azért, hogy ezzel megnyerje magának a munkásság összességét és azután kiszolgáltassa őket a román kormánynak és a bányavállalatnak. A bányavállalat és a román kormány pénzén uszították tehát ezek a vezérek a munkásságot a bányavállalat és a román kormány ellen. Az izgatás munkája könynyen ment, mert nemcsak a legembertelenebbül bántak itt a munkásokkal, hanem a leggyalázatosabban is fizették őket. Négy év alatt az igazgató és a főrészvényesek 876 millió lejt kerestek, ugyanez idő alatt azonban mindössze 120 millió lejt tett ki az az összeg, amit a munkások közt munkabérként kifizettek. A bányászok, akik lent a tárnákban dolgoztak, átlagban 79 leit, a föld felett dolgozók pedig 61 leit kaptak napi bérként, ugyanakkor azonban Winkler vezérigazgatónak csak a nyugdíja havi 80,000 lejt tett ki és kétmilliót az évi tantieme (haszonrészesedése). Ily körülmények között érthető, hogy Muntean és Buciuman gaz munkásvezérek bele tudták a munkásokat ugratni a legszörnyűbb esztelenségbe is. A bányatársaság ugyanis azt találta ki, hogy a bányászokat csak akkor lehet letörni, ha azok olyan zendülést rendeznek, ami indokolttá teszi, hogy utána ostromállapot alá helyezzék a bányát és a bányászokat mint behívott katonákat dolgoztassák katonai fegyelem mellett. Ezért is Muntean és Buciuman arra vették rá a sztrájkoló bányászokat, hogy támadják meg a bánya villanytelepét. Előzetesen titokban nagy román katonaságot összpontosítottak a környékre, egész éjszaka itatták a katonákat. Hetven liter pálinkát osztottak ki közöttük. Éjfélkor a katonaság elrejtőzött a villanytelep körül. Ugyanekkor Muntean és Buciuman álmából verték fel a bányászokat és azzal bírták rá őket a villanytelep megrohanására, hogy azt nem védi senki és ha azt birtokukba veszik, akkor ők, a sztrájkolók, diktálhatják a bányatársaságnak a kollektív szerződés feltételeit. Az álmukból felvert szerencsétlen bányászok meg is rohanták Muntean és Buciuman vezetése alatt a villanytelepet, abban a percben azonban előlépett rejtekéből a katonaság, amelyet Rozvan főispán vezetett. Rozvan főispán adta le puskából az első lövést Vitus Gábor magyar bányászra, aki nyomban szörnyethalt. Erre a jelre a katonaság sortüzet adott, a sötétben azonban “csak” kilenc halott és tizenhét sebesült lett a sortüz áldozata. A katonaság erre körülfogta a bányászokat és bár azok menekülni akartak, több ízben közéjük lőtt és ennek lett az eredménye, hogy a halottak száma 37-re és a sebesülteké 112-re emelkedett. Kéznél volt persze az ügyész, biró, rendőrkapitány is. Sok munkást letartóztattak, hogy feltűnést ne keltsen: letartóztatták Muntean és Buciuman urakat is, akiket Bukarestbe vittek nyomban és ott már másnap — szabadlábra is helyezték őket. A román szociáldemokrata párt vezetői teljes hitelességgel állapították meg így a tényállást és ezt vallja igazságként az erdélyi magyar sajtó is és ezt bizonyítják a külföldi lapok tudósítói, — tehát nem a szociáldemokraták egyoldalú beállítása ez, hanem a tényleges igazság. A román kormány szeretné szépíteni a dolgot és letagadja azt, hogy az ő fizetett emberei vitték bele ebbe az őrültségbe egyenesen a bányatársaság érdekében a félrevezetett munkásságot és hogy ezt a tömeggyilkolást előre előkészítették. Most már ostromállapot van a bányavidéken, de a bányászok teljes leigázása mégsem fog sikerülni, mert az egész világ szervezett munkássága fellépett a bányászok érdekében, akik közül pedig igen kevés tartozott szakszervezetekbe. A román kormány tehát nem meri mégsem végrehajtani — legalább most még nem — terveit, a külföldi bányász szakszervezetek pedig, különösen a németek, nagyarányú gyűjtést rendeztek a lupényi bányászok, árvák és özvegyek érdekében. A szociáldemokraták tanácsára a lupényi bányászok abbahagyták a sztrájkot is, de még komoly fejleményei lehetnek e világbotránynak és sajnos Lupényról, Petrozsényról, Vulkánról sok szomorú hír fog még érkezni, amelyik felkorbácsolja a tisztességes emberiséget. W MAGYARORSZÁGRA VAGY VISSZA HAMBURGON KERESZTÜL népncertl hajóinkon. KityoVt elhelyezés é» ellátó« miauiéno«*WUyban. HAJÓITÍDUSAS HETEN KINT —$192.50— NEW YORKBÓL BUDAPESTRE és VISSZA (Modern Life osztályon) $5.— adó külön. PÉNZKÜLDÁSI RENDSZERÜNK OLCSÓ, GYORS ÉS BIZTOS Vieskautazási engedélyért és más felvilágosításért forduljon bármely ügynökünkhöz, vagy e címre: Hamburg-Ammerican Line 30 BEOMJOWAY, NEW YORK