Amerikai Magyar Népszava, 1929. október (30. évfolyam, 274-304. szám)
1929-10-01 / 274. szám
Női Fatia Negra tartja rettegésben a Székelyföldet Néger óriás követte el a greenburgi nő elleni gyilkosságot A közelben tartózkodott munkásokat vallatja a rendőrség Hatalmas termetű néger után kutat a rendőrség, akit azzal gyanúsítanak, hogy ő gyilkolta meg Mrs. Elsa Sigjh M a r shall1, a fiatal háztartagítási alkalmaidozottat, akinek / J holttestet pénteken találták ISfr . ) meg Green- Ar r/ J bu rg, New y of Yorkban, nem William messze attól a Marshall helytől, ahol Earle Francis Peacox elégette felesége holttestét. Négy munkást ma fog kihallgatni a rendőrség, akik a közelben dolgoztak, mikor Mrs. Marshallt gyilkosa sörétpuskával agyonlőtte. Ugyancsak ki fogják hallgatni azt a három nőt, akik jelentkeztek és elmondták, hogy hallották a lövéseket és látták, amint egy óriási termetű néger menekült a helyszínről. Az áldozatot tegnap temették el White Trainsen, melyen azonban férje, William Marshall, nem jelenhetett meg, mert a kiállott izgalmak miatt idegei teljesen felmondták a szolgálatot. - E MEGÜNNEPLIK AZ IKREK 84 ÉVES SZÜLETÉSNAPJUKAT CHESTER, N. Y., szept. 30. — Az Egyesült Államok két legidősebb ikertestvére, a 84 éves Mrs. Arabelle Rogers ,és Mrs. Anette .Mason szülővárosukban megünneplik 84 éves születésnapjukat. Az ünnepségre meghívják Chester város előkelőségét. HIRDETÉS 6 6 6 A RECJ5PT Hülés, Grippe, Flu, Dengue, Epés Láz és Maláriára |?£gyorsabbfbn bntó ism*rt gyftryvftftAi [TRADE BANK OP NEW YORK Kuttliny Jenő utódol IOA* 133 AVENUE B (7th St. Corn«) fifilH ja» Wm* 34th9tre*«^_ BETEG? - ORVOSSÁG KELL? DR. VARGA JÁNOS Hites Magyar Okleveles Gyógyszerész 1299 Second Are. (cor. 68 St.) New York City ad önnek. JÓ TANÁCS! JÓ ORVOS! JÓ ORVOSSÁG! Őszinte felvilágosítás minden titkos férfi és női bajban. k. es. u. Legújabb Találmány! GYÓGYGŐZFÜRDŐ 4 évig szenvedtem köszvényben, reumában (7 hónapig járni sem tudtam). A reuma megtámadta a szívemet, vesémet, májamat és tüdőmet. Idegbaj s gyomorgáz bántott. Orvosok ajánlották, hogy vegyek gyógyfürdőket. Mindent megpróbáltam, 4 évig kísérleteztem, amíg feltaláltam az új gyógymódot. Sok embert kigyógyítottam vele, amit levelekkel igazolok. Nyitva d. u. 1-től este Szombaton egtsz nap. A. SZABÓ, 233 E.85 th St.,N.Y.C. I'HINE: WASII'.MVl'ON HEIOlCfs 105. T. Feketeruhás titokzatos nő a haramiák vezére. Kiraboltak egy szepsiszentgyörgyi borbélyt és revolvergolyóktól összelyukgatott testét odvas fába rejtették Csíkszeredáról jelentik. A régi haramiavilág romantikáját a legkésőbbi időkig talán a Székelyföld havasai védelmezték és rejtegették a pandúrkorszaktól ezelőtt még 20—25 esztendeig. A kovapuskás, jólelkű, feketeinges haramiák közel álltak a nép szívéhez, mert azt tartották róluk, hogy igazságosak és a rablott pénzzel legtöbbször a szegényeken segítettek. A bűnözés ellen indult hadjárat, amely a haramiákat is közönséges bűnösökké minősítette, a csendőrség megszervezése, a rendőrség és katonaság bevonása a bűnösök kézrekerítésébe, egyre apasztotta a Székelyföld szegénylegényeinek a számát és végül is már csak a legenda, az apáról fiúra szálló izgalmas mese idézi fel emléküket. Amióta azonban bocskoros nép tapos az erdélyi nemesek földjén, ismét benépesültek, de új típusú haramiákkal, a csikországi fenyvesek, kiálló pofacsontú, gyilkos tekintetű, marcona alakok állanak lesben az országúton, hogy többedmagukkal kifoszthassanak és legyilkoljanak egy gyanútlanul arra haladó embert. Nem fontos nekik, hogy mennyi pénz van nála, csaka vérszomj kielégülése, a borzalmas kínokban fetrengő ember halálhörgése. És a vérfagyasztó haláldráma végén kiforgatják a ruháját, holttestét odadobják az országot árkába, varjak és hollók prédájául. Az oláh hatóságok, ha tudomást is vesznek a rablóbandák állandó garázdálkodásairól, nem igen tesznek semmit ellene, annál is inkább, mert az áldozatok legnagyobbrészt a magyarok sorából kerülnek ki. Csak amikor a hatóság nagyfokú, bűnös nemtörődömsége felett a haramiák vérszemet kapva, be-bemerészkednek egy-egy városba, lépnek fel ellenük szigorúbb megtorlással, ami legjobb esetben is annyit jelent, hogy a garázda bandát visszaszorítják a hegyek közé, hogy ott aztán kényük-kedvük szerint raboljanak, gyilkoljanak. Rémdráma az országúton Egész rövid idő alatt újabb és újabb rablóbandák keletkeznek, amelyek különösen a Székelyföldön visznek végbe garázdapusztítást. Most a napokban a Tusnádfürdő s Bükkszád közötti országútszakaszon egy férfire bukkantak az országúti szekeresek, egy vérébe fagyott férfire, aki eszméletlen állapotban hevert az útszéli árokban. Felszedték és beszállították a Csíkszeredai kórházba, ahol az orvosi vizsgálat megállapította, hogy a szerencsétlen embernek közvetlen közelből a halántékába lőttek. Minden kétséget kizáró módon megállapítható volt, hogy ő a férfi, akiről kiderítették, hogy Dézsi Sándor sepsiszentgyörgyi borbély, rablótámadás áldozata lett. Teljesen ruhátlanul találták az útszéli árokban, ahol már huzamosabb ideje heverhetett, mert tátongó fejsebébe már beférkőztek a kukacok is. A jómódú borbély a kórházba való szállítása után egy kissé magához tért és szakadozott mondatokban beszélte el zavarosan, hogy mi történt vele. Előadása szerint Tusnádfürdőről Bükkszád felé igyekezett, amikor körülbelül a fele után egy több tagból álló, rosszul öltözött férfitársaság jött feléje. Legelői egy feketeruhás nő haladt. Gyanútlanul akart elmenni mellettük s annál nagyobb volt a rémülete, amikor a feketeruhás nő hirtelen elébe ugrott és oláh nyelven rákiáltott .— Add ide a pénzed, de azonnal! Az ijedtségtől megrettent ember önkéntelenül is körültekintett, hogy nem hívhat-e valahonnan segítséget. Az egyik szélesvállú oláh, úgy látszik, észrevette rejtett gondolatát, botjával fejbevágta a borbélyt és csúfondáros hangon gúnyolódott vele. — Hiába próbálsz kiabálni, nincs itt senki, látod! Dézsi Sándor zsebében 10 ezer lej volt, amit nővérének szánt Nászajándékul. Annak ellenére, hogy egyedül állott egy nyolctagú, mindenre elszánt rablótársasággal szemben, védekezni próbált és a gyors menekülést kereste. Egy óvatlan pillanatban sikerült a haramiák gyűrűjéből kiugrania és vad futással iparkodott eliramodni. A haramiák azonban utána vetették magukat, elfogták és ütlegelni kezdték. Ekkor a feketeruhás nő, aki nyilván a banda vezére lehetett, intézkedett: — Kutassátok át, mi van a zsebében! És csakhamar a szélesmarkú oláhok kezében ropogott a 10,000 lej, az egyik haramia felakasztotta övére a borbély láncos aranyóráját. De még ezzel sem elégedtek meg. Az egyik közülük kapzsin odakapott Dézsi Sándor kezéhez és lehúzta ujjairól a jegygyűrűjét és egy másik aranygyűrűjét. Kapzsiságban túllicitálták egymást: az egyik toprongyos alak a borbély ruhájára vetett szemet, amely jó volt és elegáns, öt perc sem telt bele, Dézsi Sándor ott állott kifosztva, kivetkőztetve mindenéből, a rablónépség között. A feketemnhás nő ítélete Most tanácskozni kezdtek, suttogtak, aminek végén durva röhögés jelentette, hogy megállapodtak, mi legyen Dézsi Sándor további sorsa. A feketeruhás nő revolvert húzott ki az övéből és átnyújtotta egyik cinkosának. — Érje őt az a kitüntetés, hogy az én revolveremmel külditek őt a másvilágra! Dézsi Sándort közrefogták s halántékához emelték a fegyvert. Néhány percig a legnagyobb kínokat állatták ki vele, ijesztgették és gúnyolták és egyszerre csak közvetlen közelből a halántékánál eldördült a fegyver. Hogy ezután mi történt, a rablóbanda merre menekült el, nem lehet megállapítani. Anynyi tény, hogy a rablógyilkosok azt hitték, hogy áldozatuk meghalt, mert a borbély élettelennek látszó testét egy útszéli hatalmas fa odújába dobták. Dézsi Sándor néhány óra múlva magához tért és minden erejét összeszedve, kimászott az út szélére, így akadtak rá az országúti szekeresek. A borzalmas eset az egész Székelyföldön nagy izgalmat keltett, mert joggal tartanak attól, hogy az újabb rablóbanda tovább folytatja működését, amelynek Dézsi Sándor volt az első, de aligha az utolsó áldozata . • • ÍTÖBBLSEJE költözködés napja New Yorkban 250 ezer család cserél lakást október havában A • '' • • ftr Október elsejével kezdetét veszi az őszi költözködés nagyhete. Az eddigi megállapítások szerint 250 ezerre tehető azoknak a családoknak a száma, amelyek ebben az esztendőben októberben lakást cserélnek. Különösen nagy a tódulás Long Islandba, Brooklynba és Queensbe. A “muffolók” már javában dolgoznak, hogy a költözködőket gyorsan és pontosan kielégítsék. Mivel pedig nagy a tolongás, egyes szállító vállalatok sietnek kihasználni a helyzetet és alaposan felsrófolták a költözködési szállítás árait. Az egy- és kétszobás lakásokat valósággal megostromolták a költözködők és ez a megfigyelés arra inti a házépítő vállalkozókat, hogy a jövőben kislakásokkal bíró bérházakat még nagyobb számban építsenek. Az októberi költözködés és a postai kézbesítés Kiely new yorki postamester hirdetményt bocsátott ki, amelyben a lakást cserélőket figyelmezteti, hogy régi lakásukhoz , legközelebb eső postai állomáson jelentsék be a lakást, amelyből kiköltöznek és a lakást, amelybe beköltöznek. Erre a célra a postai állomásokon nyomtatott levelezőlapok vannak, amelyeknek pontos kitöltését ajánlja a postamester. A lakásváltoztatást bejelentő levelező lap a levélhordónak is átadható, de postán is beküldhető ahhoz a postai állomáshoz, amelynek területéről a lakó elköltözik. . . . . . ! . SZÖRNYETHALT A LEÁNY, MERT A KARJÁBA LŐTTEK MASPETH, L. I., szept. 30. — Mabel Krug 15 éves leány, akit iskolatársa Emil Borst apjának revolverével véletlenül karban lőtt, a nagy ijedtségtől a helyszínen szörnyethalt. AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA Halálba akart menekülni a szerelmében csalódott leány Nem árulja el a férfi kilétét, aki miatt jódot vett be Régi, régi baja az a szerelmes lányoknak, hogy hisznek a csábító édes szavaiban, aki szenvedélyének kielégítése után úgy otthagyja őket, mint Szent Pál az oláhokat. Anna Jamera, new yorki leány a legutóbbi, de bizonyára nem utolsó áldozata a kihűlt érzelmű férfinak, aki összetörte a szegény, fiatal táncosnő szívét. Jóddal akarta megmérgezni magát, hogy örök, békés álomba meneküljön a csalfa álmok világából, de a kórházban viszszaadták ennek a békétlen életnek. Most pedig szomorúan panaszolja: — Eldobott engem az én emberem! Két esztendő boldogsága után! Más lányt szeret! De nem árulom el! Nem! Mert még mindig szeretem! Higgyék el, hogy még mindig szeretem! Anna Jamera az öngyilkossági kísérlet után Száztizenhatezer automobilt lopnak évente Amerikában Nagyon sok megkerül, de használhatatlan állapotban Az amerikai automobil tolvajok az elmúlt év alatt száztizenhatezer autót loptak el. Az ellopott autók összeértéke meghaladja a nyolcvanegymillió dollárt. Az amerikai biztosítótársaságok, melyek ezt a statisztikát összeállították, azt is megállapították, hogy az ellopott automobilok nyolcvan százaléka előkerült, de rendszerint annyira megrongált állapotban, hogy használni már alig lehet. A DEBRECENI SZEGÉNYEK EGY RÉSZÉ A SZEMÉTBŐL KERESI MEG KENYERÉKBARÁTOM! Hetven család egyedüli keresete, amit a szemétben talál Debrecen, szept. hó. Délelőtt van. Csodálatos kánikulai meleg. Halálos, nagy, nehéz és tikkasztó fáradtság ül a városra. A rekkenő melegben szinte ásítoznak az utcasorok. A Hatvan-utcán ballagunk kifelé a városból. A kisállomás előtt emberek állnak, szegény emberek, akik dolgozni akarnak a gazdag cívisvárosban. A Hatvan-utcai temető mellett megyünk az országúton. Itt már egészen falusias az utca, gyerekek játszadoznak a porban és akit nem téveszt meg a kánikulai rekkenő meleg, már láthatja, hogy itt van az ősz. Nesztelenül, lopva jött, de ha egy kis szellő megborzolja a fák lombjait, akkormár tömegesen peregnek le a sárga levelek. Kavarognak még egy kicsit, aztán eltemetődnek a közös sírba. Aki szemétben kert - kenyerüket A láz után kétfelé kanyarodik el az út. Közvetlenül a Téglavető mellett, a dimbesdombos árkokban nagy szemét kupacok sorakoznak egymás mellett. Egy-egy órai időközben újabb és újabb szürke városi vasszekerek érkeznek ide. Szemétkocsik, amelyek itt rakják le a múltnapi szennyét, piszkát a gazdag városnak. Hatalmas porfelhő gyürüdzik körülöttük, amint a kocsisok lapátolják ki a szemetet kupacokba. Valami furcsa kép, hogy rengeteg ember áll itt. Vájjon mit kereshetnek? Félig meztelen asszonyok, gyerekek, lányok ott sürögnekforognak körülöttük és könyökig turkálnak a kidobott szemétben ___ Ezek azok a szegény emberek, akik a szemétből remélik megtalálni a mindennapi kenyeret. Milyen élénkséggel dolgoznak ! Arcuk egészen be van temetkezve a szemetes polcba, szinte nem látni belőlük semmit, csak a port, a hatalmas nagy port, amely félkilométernyire száll fel ott a magasba. Zsákok vannak mellettük, lyukas, foltos zsákok és azokba rakosgatják össze, amit a szemétben találnak. Kiesik a könny a szemünkből, ahogy nézzük őket. Örömujjongással fogadják, ha egy-egy rossz, letaposott sarkú félcipő kerül, rongyhulladék, kenyérhaj és minden olyasmi, amiknek már nem tudták hasznát venni a városban élő gazdagok. Cipőt kap a gyermek Az egyik asszonynál kis szatyor van és boldogan siet el mellettünk. Kézenfogva vezeti a gyermekét és örömös szóval biztatja a mezítlábas, félig meztelen apró fiúcskát: — Lesz ma kenyérre való! — és boldogan mutogatja a gyereknek, amit a szemétben talált. Egy pár sárga félcipő, egy nagy csomó vatta és kenyérhulladék. Aztán a gyerek felé fordul és mondja: — De valamit eldugtam ám. Neked dugtam el kisfiam — és mádis leül a gyerekkel a vízmosta árok szélére. — Nézd csak, — szól titokzatosan, boldog anyás szeretettel és a köténye zsebéből egy felemás, apró kis cipellőt húz elő. — Jó leszek? — Megpróbálja a gyerek lábára húzni. A cipő éppen passzol a gyereknek. Tapsikol örömében és sehogysem akarja lábáról lehúzni a cipőt. Sírva fakad, mikor az anyja el akarja venni tőle. Ahogy ott ülnek egymás mellett anya és fia, önkéntelenül könny lopódzik az ember szemébe. Le kellene festeni őket. Az a fiatal, sápadt, rongyos és vérszegény asszonyka, kibe hihetetlen lelket és erőt lehelt az anyai szeretet. Minden nap el nem csüggedő fáradtsággal keresi meg a kenyerét és fentartja a családot a szemétből. Ha a legcsekélyebb gyomorégést érzi, vagy savanyú szájízt az étkezés után, az rendszerint annak a jele, hogy fölöslegesen sok gyomorsav van jelen. Ez a gyomorsav kezdetben csupán izgatja a gyomorfalakat, de hosszabb idő múlva már súlyosabb bántalmakat okozhat, nevezetesen gyomorhurutot, gyomorfekélyt. Elővigyázatosságból már most e zavaró érzésnél vegyen ba minden evés előtt egy kávéskanálnyi Dr. Bolgár-féle GYOMORREGULÁTORT, evés után pedig egy késhegynyi ugyancsak Dr. Bolgár-féle GYOMORSÓ-t egy fél pohár vizben. —* Ezek a szerek gyorsan lekötik a fölös savakat és egészséges, tökéletes, fájdalommentes emésztést segítenek hozni. A két szer ára csupán $1.80. —. Egyedül ezen a címen rendelheti meg: Vörös Kereszt Patika, 8901 Buckeye Road, Cleveland, O. * * *, mondja kurtán. — Van ebben sok minden, de az embert megfullasztja a por. Nem lehet egy félóránál tovább kibírni. — Mégis mit lehet találni a szemétben. — Mit? Hát mindent. Attól függ, kinek milyen a szerencséje. Én már arany karkötő órát is találtam. Fél fülbevalót, csontot, karikagyűrűt, nikkel láncot, ezüst cigarettatárcát. Rongyos ruhát, mellényt, nadrágot, kalapot, rossz cipőt, ételmaradékot, kenyérhajat. .. hajtűt, fésűt, de egyszer egy értékes, régi olajfestményt is találtam. Ez volt a legjobb üzletem. Száz pengőt adott érte a városban egy régiségkereskedő. Na, de értékesebb tárgy kettő ha akad egy évben. Hetvenen élnek a szemétkutatásból — Hol adja el a szemétben talált tárgyakat? — A zsibogón. Aztán kit hogy lehet becsapni. Nem tudja azt senki kérem, hogy ezek innen valók a szemétből... Egész rendes kereskedelem. A nyomor aprópénzre váltja a szemetet... — Mióta foglalkozik ezzel a keresettel ? — A háború óta. Akkor változott meg a világ és nagy lett a szegénység. Nincs pnéz és nincs munka. Ilyen pénztelen világot még nem éltem, mint ez a mai... — Hányan jönnek ide, vagy jobban modva, hányan élnek a szemétből? — Lehetünk vagy hatvanan, hetvenen — mondja hosszas gondolkodás után. — Ebben a számban nincsenek benne a gyerekek. Pedig azok is vannak jócskán. De azok nem számítanak. Azok a játékon törik a fejüket... Nem lelnek semmit. Dél van, mikor visszaindulunk. A szemét kutatói is abbahagyják a munkát és mennek hazafelé. Milyen szomorú sokadalom. Valóban lehetnek vagy százan. A szemetes por belepi az arcukat, szemüket, szájukat... Sápadt homlokukon piszok barázdát szánt a gyöngyösen lefolyó verejték. Mennyi szegény, nyomorgó ember!... Mennek a város felé... Ki boldogan, ki szomorúan. Kiki mit és mennyit talált. Ettől függ az öröm vagy a szomorúság • . Halálosan áldatlan állapot, amelyen a gazdag városnak segíteni kellene. Munkát adjanak ezeknek a szegény, nincstelen embereknek. Székely Molnár Imre. Az idegen légiót járt magyar harca öccsével a földért Hamis iratokkal holttá nyilvánítottak egy szilágymegyei embert Zilokról írják: Ifjú Balogh Ferenc gyerekésszel nekivágott az új határnak és átszökött Magyarországra 1919 - ben. Szegedre ment, de nem léphetett át a Tisza-hídon, mert a Szenegál katona elfogta. Nem állították bíróság elé, hanem egyszerűen besorozták az idegen légióba. Több száz társával, mint hadifoglyot kezelték a megszálló francia csapatok és elvitték őket az idegen légióba. Nyolc évig kínlódott ifjú Balogh Ferenc az idegen légió első lovasezredének 6-ik századában és őrmesteri rangig vitte fel. A bátor magyar fiú vitézségi érmeket is szerzett és amikor a kényszerű 8 év lejárt, nem akarták elengedni a franciák. Balogh Ferenc azonban nem volt hajlandó tovább szolgálni, mert vágyott haza apját, anyját látni Szilágyságba, ahol gyönyörű a Meszes, a Réz, s a kanyargó hegyi uton rohannak az autók . . . Balogh Ferencet—hazahozta a honvágy. Megkapta a francia állampolgárságot annak az elismeréséül, hogy vérét hullatta a francia köztársaságért, ott a messzi gyarmatokon. Sőt — ez is kevés idegen légionistával történik meg — állást is adtak neki Párosban egyik állami intézménynél. Bould Jourdan Garcon de Crisine, Páris XIV. Rue Lafayet 48 alatt helyezkedett el Balogh Ferenc, aki már majdnem elfelejtett magyarul. Állását nem hagyta ott, hanem szabadságot kért és francia útlevéllel augusztus 27-én Zilahra érkezett. Apja, anyja halott, öccse régen holttá nyilvánította Mocsolyán szüleit már nem találhatta meg, mert azok pár évvel ezelőtt elhaltak. Öccsét, Balogh Lajost már nem is volt ideje felkeresni, mert egy öreg embertől megtudta,, hogy öccse már régen holttá nyilvánította, földjüket, az örökséget eladta. — Féltem magamtól — mondotta ifjú Balogh Ferenc — nem mertem öcsémet felkeresni. Féltem, hogy megfojtom, annyira elkeserített az, amit hallottam . . . Elment a sárosdi körjegyzőhöz, ahova Mocsolya község is tartozik és ott a jegyző azután hivatalosan is tudomására adta a történteket. Balogh Lajos földéhségében halottnak nyilvánította bátyját és a földjét, belsőségét, a szőllőjét, mintegy 800 ezer lej értékben a maga nevére íratta. Megtudta a jegyzőtől, hogy öccse halottnak nyilvánította, a hagyatéki eljárást szabályszerűen lejáratták ellene testvérei Balogh Lajos és Zsuzsanna. A két testvér meg is kapta az örökrészét és eladták. Jóság le is vezette az ügyet és azt foganatosították is. Dr. Rosenfeld az iratok áttanulmányozása után szenzációs felfedezést tett. Kitűnt az aktákból, hogy Balogh Lajos nem öccse, hanem egy Balogh Ferenc nevű sarmasági lakos holttányilvánítási irataival szerezte meg öccse földjét, aki 1887 januárjában született Sarmaságon és a háború alatt tűnt el s akinek holttányilvánítását felesége kérte. Ennek a másik Balogh Ferencnek az aktái a zilahi járásbíróságon G. 112 — 1952. szám alatt feküsznek. Nyilvánvaló tehát, hogy Balogh Lajos megtévesztette ravaszságával a bíróságot és igy sikerült csak a vagyonhoz jutni. Az ifj. Balogh Ferenctől kapott meghatalmazás alapján nyomban megindult az eljárás a hagyatékátadó végzés hatálytalanítása és a szerződések hatálytalanítására. Telekkönyvi elévülés még nem következett be és így rövidesen vissza fogja kapni ifjú Balogh Ferenc a földjét, szőllőjét és mindazt, ami az apja halála után a vagyonból őt megilleti. Öccse pedig börtönbe jut. “Bár sohase jöttem volna haza” Ifjú Balogh Ferencet ott találtuk dr. Rosenfeld irodájában. Magas, erős ember, 37 éves, ezerszer nézett szembe a halállal, de most a könnyekkel vivődik. Alig beszél már magyarul s keservesen ismétli örökké ezt a mondatot: — Bár sohase jöttem volna haza ... ezt tették velem a testvéreim . . . Vissza is ment Párisba a lelkileg összetört ember, aki mint gyerek ment otthonról tiz éve, soha választ nem kapott leveleire, s most csatatereken sebesült testét csukló sírás rázta. Testvéreit nem akarta látni és ott zokogott a zilahi főtéren a Wesselényi-szobor előtt, míg el nem döcögött vele a bérkocsi a vasúthoz, vissza Paksba, talán megint ki az idegen légióba. A föld, a föld okozta ezt a tagédiát is, amely már annyira rémségbe kergette józan életű, kérges kezű, dolgos magyar parasztokat . . . Megindul a testvérharc Ifj. Balogh Ferenc elment dr. Rosenfeld Béla zilahi ügyvédhez és elmondta baját. Az ügyvéd megállapította, hogy a zilahi járásbíróság S. 2412—925. szám alatt, mint hagyatékiai FELMENTETTÉK A GYILKOSSÁGGAL VÁDOLT HÁROM MAGÁNDETEKTÍVET PITTSBURGH, szept. 30. — Azt a három magándetektívet, akiket John Borkowsky bányamunkás meggyilkolásával megvádoltak, az itteni esküdtszék ma a gyilkosság vádja alól felmentette. kutyjan gyönyörű képes patent Útmutatónkat és rajaivünket. írjon értük magyarul még ma. A találmányra vonatkozó és azok értékesítéséről szóló ügyekben forduljon a pontos és megbízható szabadalmi ügyvivőkhöz! e címen: BRYANT & LOWRY bejegyzett szabadalmi ngvv vívók 324) Victor Bldg., Washington, D. C. Meleg leves hetenkint kétszer Beszélgetünk vele. — Az uram hadirokkant, fél lábú szegény és nem tud dolgozni. Három gyerekem van, de még aprók. Iskolába járnak. Én keresem meg az egész családra a kenyérrevalót. Azt csak az a nagy Úristen tudja, hogy mennyit szenvedünk, uram. Koplalunk és hetenként csak kétszer ha kerül egy kis főtt leveske az asztalunkra. A kisfiú erős, okos szemét fátyolossá teszi a könny. Sejti tán a lelke az élet dinamikai erejét. Kis emberbimbó a trianoni nyomor “éden”-kertjében. Mit lehet találni a szemétben? Új emberek jönnek. Keresik a szemétben a kenyeret. Egy öreg, félszemű munkás lépdel mellettünk, ő is a szemetet gyűjti. — Hát ebből is meg lehet élni? — kérdezzük. — Nyáron van a szezon. — NINCS # ‘Az uj gj jyg ^ és tökéletesitett Gold Medal ^ Halerm Oil Capsules a vese, máj és hólyag bajok okozta fájdalmakat megszünteti. Nem modern gyógytalálmány, hanem több, mint 200 éve elismert orvosság sok baj ellen. Szedni kellemes. Minden patikában 3 nagyságban. Ügyeljen a “Gold Medal“ névre minden csomagon. ^ AND IMPftoj, ^ HAaRMi OIL