Amerikai Magyar Népszava, 1930. május (31. évfolyam, 120-151. szám)
1930-05-01 / 120. szám
_4__ AmerikaiNépszava Budapesti Budapest Offic«!'" Kiuftludy ute* 37. »1. Hungary »•«»blldhíd 1890 by OßZA D. BERK6 «lapított* I899-B*» Published dally Including Sunday by THE AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA, INC. 21 Union Suuare. New York. N. X. Telephone: Stuyyesact 67T0 Kate red *# Second Cl««* Matter. Post Office, New York, N. T, Rue!nee* Manager: IZSÓ SMKKI.Y. agyreeet6-lg*T««ta Subscript*©« Rat«»: BWflaetéel áraki Srlted States of America. Ca- M Egyesült Államokba*. Calf da. Mexico, South America, oadAban, Mexicobat». Déltvd Cuba one yr. *lx mon. Amerikában és Cubában: P .tly only .......$Á00--*8.<)0 »a.oo, w.ofl Foreign Countries and New y ’ . .„. T >rk City one yr. eix ny»n. Külföldre *5, HO Bjctly only .......$9.00 — $4.B0 Égés« őrre $9.00. fálárre $V» Bruch Offleee l Fiák Ir*d*k: Fethlehcm, Pa.. 727 K. 4th St. P"t!> f mb°7' N* Bridgeport, Conn., 301 Poplar streoi. Street Detroit. Mich.. 8302 We*t Jef-Buffalo, N. Y., 482 Dearborn ferson Avenue. Cleveland. 0., East 118th Bt. Newark. N. J.. 887 South 3#tB ft Buckeye Road i hi. *7 we« Chicago. 111.. 820 Montana 8t. Philadelphia, P*.. Pittsburgh, Pa , 312 Johnston Montgomerr Avenue. Avenue! Trenton, N. J.. 730 Ciee ■». JIT?? ivill- Klefaludy utca SI. *»- ^ifungerT1** A trianoni szerződés igazságtalan, embertelen, nemzetgyilkos, Harcolni ellene, emberi kötelesség; küzdeni megváltoztatásáért szent feladata műiden magyarnak, Ez az újság minden erejével, minden súlyával, minden renielkezisére álló eszközzel küzd és küzdeni fog c magyar revízióért és a küzdelmében fegyvertársul kér minden amerikai magyart, politikai pártállásra és felekezeti különbségre való tekintet nélkül. TO A trianoni szerződést meg kell változtatni. - _____- —___- - --- -- --Lm----- - ■ — SOK HŰHÓ SEMMIÉRT A BEVÁNDORLÁSI törvény vitájában a szenátor urak érces és öblös hangon a hazafias frázisok egész tömegét öntötték és ontották, büszkén verve a mellüket, hogy az amerikai haza érdekeit ők és csakis ők védik meg, természetesen mindegyik a maga pártállása szerint. Hogy az amerikai haza képviselői és patentírozott védelmezői hogy foglalkoztak ezzel a nagyfontosságú kérdéssel, arra vonatkozólag álljon itt a szenátusi vita rövid története. Természetesen minden frázis, cicoma és szóvirág nélkül, amit előttünk már bőségesen learattak a szenátor urak. 1. Eredetileg egy javaslat feküdt a szenátus előtt, amely a bevándorlás további megszűkítését ajánlotta. Mielőtt azonban ennek a tárgyalására került volna a sor, a szenátus határozatával hatályon kívül helyezte a jelenleg érvényben lévő kvótát. 2. A múlt héten a szenátus meggondolta a dolgot és hatályon kívül helyezte hatályon kívül helyező határozatát és újra életbe léptette a jelenleg érvényben lévő kvótát. Ennek következtében azok a szenátorok, akiknek szükségük volt az ír és a német szavazatokra, learatták az írek és németek túláradó elismerését. 3. Erre vérszemet kaptak a déli államok szenátorai és keresztül erőszakoltak egy javaslatot, amely korlátlanul engedi be a bevándorlókat Mexicóból. Mire megjelentek a láthatáron az északi államok szenátorai és keresztül hajtottak egy újabb törvényt, amely a canadai bevándorlókat hasonló kedvezményben részesített. Eredmény: farmerszavazatok tömege az északi és déli államok szenátorainak. 4. A szenátus elfogadott egy javaslatot, amely ötven százalékkal leszállítja az európai bevándorlást. Miután azonban ez ismét sértette az írek és németek érdekeit, a szenátus ismét meggondolta a dolgot és összes eddigi határozatait megsemmisítve az egész bevándorlási kérdést a bevándorlási bizottsághoz utasította. A javaslatok tehát visszakerültek a bizottsághoz, ahol szépen betartalmazzák őket és elteszik az őszre, esetleg a télre, amikor megint kezdődik élőlről az egész játék. Addig persze minden marad a régiben. Mindez pedig három hetet vett el a szenátus munkaidejéből. Ez alatt a három hét alatt végeredményben semmi nem történt, ha csak az nem, hogy az amerikai haza érdekeit megint megvédték a szenátorok és megint elmondtak néhány ezer frázist. A fizetését persze közben minden szónokló és szavazó szenátor felvette. JAN MAYEN SZIGETE JAN MAYEN, a messze Észak titokzatos szigete, különös per kapcsán szerepel a napi hírek közt. Ez a kis sziget, mely összesen harmincnégy mértföld hoszszú és kilenc mértföld széles, a sarkvidék egyik legkomorabb, legridegebb éghajlatú pontja. Sziklás partjait az Északi Jeges tenger zajló hullámai mossák, felületét kegyetlen arktikus viharok söprik végig, éjszakái hat álló hónapig tartanak és nappalainak világosságát szürkés, ólmos sarkvidéki köd homályosítja el. A kis szigetet a tizenhetedik század elején fedezte fel Henry Hudson és Tutchesnek nevezte el. Angol halászok “Szentháromság” szigetének hívták, Vrolicq francia tengerészkapitány Isle De Richeleieunek hívta, Jan May holland hajós pedig a maga nevéről nevezte el a lakható föld legészakibb pontját. Hajó nem érinti a hideg, ködös Jan Mayen szigetét, amelyet a múlt század végén csak kalandos kedvű felfedezők vagy izlandi cethalászok kerestek fel néha napján. Vagy tíz évvel ezelőtt egy norvég tengerész vetődött a szigetre és mert a sziget lakatlan volt, annak rendje és módja szerint birtokba vette az Észak senki szigetét. Beásta a jéggé fagyott földbe a maga külön lobogóját, ráírta a nevét és az övé volt Jan Mayen szigete. A tengerész viszszajött a melegebb Európába és próbált túladni a szigeten. A sors Hugo Stinnessel, a német milliárdossal hozta össze, aki — ki tudja, miét, miért nem — hajlandó volt az alkura. Egy millió aranymárkát, kétszázötvenezer dollárt ajánlott a tengerésznek Jan Mayen szigetéért. A tengerész adta volna is Jan Mayen szigetét, de mire a tárgyalások befejeződtek, Stinnes megbukott és örököseinek nem volt egy milliója a szigetvásárlásra. Közben a norvég kormány elhatározta, hogy miután a sziget Norvégiához van legközelebb, igényt tart rá. A tengerész aztán beperelte a norvég kormányt és a furcsa per most a nemzetközi bíróság előtt van, amely egyelőre arra kötelezte a norvég kormányt, hogy fizessen valamit a tengerésznek Jan Mayen szigetéért. A norvég kormány kétezer dollárt ajánlott a szigetért, amit azonban a tengerész kérésért és a per folyik tovább Jan Mayen szigetéért. A norvég kormány azonban úgy okoskodott, hogy mindenesetre birtokba kell venni a szigetet és egy időjelző állomást építtetett Jan Mayenen. Három ember kezeli az időjelző állomást, mindhármukat minden évben felváltják. Szép fizetést kap a három meteorológus, akik azért vállalják ezt a borzalmas esztendőt az elhagyott szigeten, mert a fizetésüket teljes egészében megtakaríthatják. Jan Mayenen nincs üzlet, nem lehet ott költeni egy fillért sem. A tengerész azzal érvel, hogy a norvég kormánynak nem volt joga az ő tulajdonát képező szigetre építtetni és megint perli a kormányt a nemzetközi bíróság előtt. Lehet, hogy még egy évtizedig folyik majd a per Jan Mayenért. Addig azonban a három ember ott él az örök jég és hó között, az örök éjszakában és adja az időjárási jelentéseket a sarkvidéki hajóknak, intve a cethalászokat a közelgő viharoktól. MÉG MINDIG ROSSZAK A VISZONYOK AZ a bizottság, amelyet Hoover elnök az októberi tőzsdekrach után hívott össze, hogy javaslatokat tegyen: mi módon lehetne javítani az általános gazdasági helyzeten, most tette közzé első jelentését. A jelentés olyan pontos és rideg, mint amilyennek egy üzleti jelentésnek lennie kell, számadatokat közöl és nem mond véleményt. Ezekből az adatokból mégis tiszta képet alkothatunk magunknak arról, hogy a gazdasági viszonyok, ha helyenként javultak is, még mindig roszszak. 1 . Ami a magyar olvasót a legjobban érdekli, az a munkapiac helyzete. A gépiparban húsz százalékkal kevesebb munkás dolgozik, mint egy évvel ezelőtt, az automobil-iparban pedig nem kevesebb, mint 34 százalék a dolgozók számának csökkenése. A szövőipar helyzete még mindig nem javult, ugyanolyan rossz a szituáció, mint volt egy évvel ezelőtt. A külkereskedelem gyenge és azok a munkások, akik olyan üzemekben dolgoztak, amelyek külföldre szállítják az áruikat, alig taáthatnak alkalmazást. Hét százalékkal kevesebb árut szállítottak a vonatok, mint a múlt évben, ami az ipar és kereskedelem általános lanyhaságát bizonyítja. Igaz, hogy ezzel szemben vannak olyan pontok, ahol határozott javulás észlelhető. A takarékbetétek összege tetemes növekedést mutat. Ugyancsak tetemes növekedés észlelhető az életbiztosításoknál is. Azok az iparok, amelyek konzervek gyártásával foglalkoznak, ugyancsak jól mennek. Viszont a takarékbetétek növekedése csak azt jelenti, hogy az emberek, okulva a múltak tapasztalatain, nem spekulálnak és nem fektetik a pénzüket spekulatív részvényekbe. A mérleg ,amit a jelentésből le lehet vonni, mindenesetre biztató. Pénz van, az ország tőkeerős és ha pillanatnyilag rosszak is a viszonyok, az ország a javulás útján van. A kérdés csak az, hogy az a javulás a nyár folyamán áll-e be, vagy csak az ősszel. AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA SZÉKELY VILÁG KÖNNYES DERŰJE BUDAPEST, ÁPRILIS HÓ. — AZ AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA SZERKESZTŐSÉGÉTŐL Bukaresti lapok azt írják, hogy a székelyek meghódították a román fővárost. A kaszárnyákban székely katonák éneklik a bús, hazavágyó magyar nótákat. A gyárakban a legkülönb szakmunkások székelyek. A kisiparosok legjava székely, a cselédek kétharmada székely leány, mert a román családok csak a székely szakácsnőket, szobacicákat szeretik, akik intelligensebbek, ügyesebbek tisztességesebbek, tisztábbak és megbízhatóbbak, mint az oláh lányok. Bukarestben a székelyeket úgy hívják, hogy: “de dincolo” (odaátról való) és most nagy a mozgolódás a “de dincolo”-k ellen. Szomorú ez nagyon. Nem ilyen “ho d i t á s ra” termett a büszke, művelt, nagyszerű székelység, hogy Románia bakája, munkája, cselédje legyen. Ha a népek sorsát az igazság osztaná és a rátermettség adná meg a szerepeket, akkor az oláhoknak kellene a székelyek cselédeinek lenni s ha megfordítva lenne a sor, mi bezzeg nem félnénk attól, hogy Budapestet “meghódítják” az oláhok és mi nem emlegetnénk ilyen féltékenyen velük szemben a “de dincolo”-t. Üsd az oláht! A romániai katonákká kényszerült székely bakák aztán alapos rendet teremtenek. Olyan dühvel vetik rá magukataz oláh rendzavarokra, tüntetőkre, hogy alig lehet őket megfékezni. Igaz, hogy eközben azt kiabálják, hogy: “Üsd az oláht!” Nem kell félteni a székelyeket Egy erdélyi magyar vezér beszélte: — Mindenképpen el akarják veszíteni a székelyeket. Ki akarják üldözni szülőföldjükről vagy el akarják oláhosítani őket. Egyik sem megy azonban. Nem a székely tanul meg a nyakára küldött sok oláh tanítótól, tisztviselőtől, csendőrtől oláhul, hanem azok tanulnak meg — magyarul. A kipusztítás pedig nem sikerül, mert ha sok szegény székelyki is vándorol, gondoskodik a székelység fennmaradásáról — a szaporodás. Minha érezné hogy csak a szaporasága tarthatja fenn fajtáját: az oláh uralom óta megnövekedett az Istenáldás. Nem is nagy család az, ahol öt-hat gyerek nevelődik. Néhol már a tíz csemete sem tűnik fel... Nem kell a székelyeket félteni. .. Ungye mere—Rothermere Pásztor Árpád figyelte meg, hogy Bukarestben ha az egyik magyar találkozik a másikkal, akkor az egyik ezt kérdi: — Ungye mere? (Hová megy ?) — Rothermere! — feleli mindig a másik magyar. Jót nevetnek ezen, pedig ha feljelentik, jár érte vagy egy félévi börtön. Magyar bálok A székely városokban nagy divatja van a magyar báloknak. Azzal tüntetnek a székelyek, hogy olyan bálokat rendeznek, ahol magyar ruhában, magyar cigány magyar muzsikájára magyar táncot járhatnak. Nem hívnak meg ezekre csak jó magyart. Az áruló, behódoló, korcsmagyaroknak kivül a helye. Egyszer—egyszer (inkább csak falun) letépik az oláh csendőrök a magyar ruhát, kellemetlenkednek a báli közönségnek, de csak azért is magyar nóta járja, magyar táncot ropnak és egy aradi bálon például az öreg Barabás Béla nyitotta meg csárdással a táncot. Járta is az öreg kuruc olyan cifrán, olyan tetszetősen, olyan ropogósan, hogy öröm volt nézni, pedig hét iksz nyomta a fiatalos előtáncos vállát. Mikor jöttök már ? Ahány csonkamagyarországi ember vetődik Erdélybe, mindtől azt kérdezik: — Mikor jöttök már? Mikor?! Mert úgy várják már ott a határt átlépő magyar katonákat, a háromszinű zászlót és a katonabanda vérpezsdítő Rákóczi indulóját! Egy Öreg néni mondta hogy folyton erről álmodik. Álmában magyar katonák masíroznak nyugat felől a székely falvakba, poros, nagy úttól fáradt, de jókedvű magyar bakák, akiknek pajkos büszkeség mosolyog a szemükben és kis bajuszka serked az ajkon. Oláhot-magyart játszanak a gyerekek Székelyföldön nem rablót, csendőrt, törököt-magyart játszanak a gyerekek, hanem oláhot-magyart. A jó gyerekek a magyar csapat és a rosszak az oláh csapat. A gyerekcsatákban persze mindig a magyar győz. Úgy, mint ahogy a valóságban volt. Mi győztünk felettük s mégis az övéké lett Erdély. Es, mikor fog valóra válni a székely gyerekek játéka?! Kun Andor: Katolikus Nagygyűlésen résztvevők száma 5,000-re nőtt (Folytatás az 1-ső oldalról) — Az első és a fődolog — folytatta a püspök — hogy katholikus szellemű nevelést adjanak a gyermekeiknek — segítsenek fenntartani a katholikus iskolákat. Szent Imre — a magyarok első királyának fiatalon elhunyt fia — akinek emlékezetére az önök sorából is ezrével zarándokolnak az idén Magyarországba, azért tett szent, mert egész életét országának és egyházának szentelte. Az ő példája utazmitató lehet minden katholikus magyar ember számára. Nem szabad senkinek sem elfeled-; ikezni arról, hogy a katholikusi egyház volt az, amely évszáza-dokon keresztül állandóan | megvédte a család és az otthon jó szentségét minden romboló szándékkal szemben. — Az egyház ellenségei — fejezte be ezután a püspök — a nyomtatott betű hatalmára támaszkodnak. Az egyház híveinek ugyanezekkel a fegyverekkel — a nyomtatott betű hatalmával — kell felvenniük a harcot az egyház érdekében. Ötezer ember a fáklyásmenetben Este a fáklyás körmenetben ötezer ember vett részt. Hétfőn reggel kilenc órakor Dr. Takács Basil görög szertartású püspök, aki a pennsylvaniai Homesteadból érkezett Clevelandiba, celebrált szentmisét a görög katholikus papság segédletével. Takács püspöki szentbeszédében annak a szükségességét hangoztatta, hogy valamennyi katholikus magyar fogjon össze a katholikus intézmények érdekében. Hétfőn késő délután a nagygyűlésen résztvevő papok külön tanácskozásra gyűltek öszsze, amelyen az amerikai katholikus magyar sajtó problémáját tárgyalták le. Komlóssy Miklós beaverfallsi, pennsylvaniai plébános és Eördögh Elemér toledoi plébános tartottak nagyobb beszédet ezen a tanácskozáson. Rajtuk kívül Reil Jakab és Soltész páter new yorki papok, továbbá Dr. Szabó János trentoni, new jerseyi plébános beszéltek a tárgyhoz. Rajtuk kívül értékes felszólalásokkal kötötték le a figyelmet: Rickert Emest, aki Lorrainból és Szabó Miklós, aki a pennsylvaniai Homesteadból érkezett a naggyűlésre, továbbá Kolos Leo lapszerkesztő. Kedden este hét órakor nyilvános gyűlés volt, amelyen Joseph Schrembs clevelandi püspök, Takács Basil görög katholikus püspök, mint tiszteletbeli elnökök szerepeltek, míg Monsignore Böhm Károly elnökölt a gyűlésen. .R. É. " Vidáman szalad már az első 15 centes taxi Végre sok huzavona és akadály után a new yorki rendőrfőnökség kénytelen volt az első olcsó toxicab forgalombahozatalát engedélyezni. Paul Cozi szerezte meg az első engedélyt egy olyan taxire, amely az első mértföldnyi útért is csak 15 centet számít. Tegnap este már a Broadswayn portyázott “15 cent a mile” taxijável. Amíg ezt elérte, sok Baja volt a hatóságokkal. Whalen rendőrfőnököt idéztette bíróság elé, hogy indokolja meg, miért nem engedélyezheti az olcsóbb vitelbérű taxik forgalomba hozatalát. Mitchell May brooklyni legfelsőbb bíró május 5-iki terminussal új idézést is kézbesített Whalen rendőrfőnöknek, aki az első idézésre nem jelent meg. Arra a hírre, hogy az első ‘15 cent a mile” taxi megjelent New Yorkban, 250 független autótulajdonos kért engedélyt a rendőrfőnöktől ilyen taxik forgalomba hozatalára. MEGJÖTTEK AZ UJ LEMEZEK ------ - Nagv raktár PIANO RODLOKBAN. NÄJKIw BESZÄLÖORPBK POTOM ARON. .. »nfwu Kárjunk y add a * ui.ftyar árjegyiéket. JOyj^uHL Fazekas Lajos 163« FIRST A WE. NEW YORK. N. t. * 84. és 85-ik utcák között. — Nem látom tisztán: az a kéz beleengedi, avagy kidbálja azt a minden lében benest . Tarzan a majmok között .Irta: EDGAR RICE BURROUGHS', 18. Betegsége alatt is sokat foglalkozott Tarzan azzal a különös kunyhóval, ahol az éles kést találta. Mihelyt felépült, újra elindult a kunyhó felé, hogy tovább folytassa vizsgálatait. Korán reggel indult el a majmok tanyájáról. A kunyhót ugyanúgy találta, mint ahogy elhagyta néhány perccel a gorillával való találkozása előtt. Amikor most a kunyhóba lépett, nem a különböző fegyverek tartották fogva figyelmét, hanem azok a könyvek, amelyek széles polcokon sorakoztak egymás mellé. Elővette az egyik könyvet. Amint lapozott benne, színes képeket vett észre. Az egyik kép, amely egy hozzá hasonló fehérbőrű majmot ábrázolt, különösen lebilincselte. Az a fehérbőrű majom, akit a kép ábrázolt, különös színes kabátot viselt és a fejét is valami furcsa formájú dolog fedte be. A kép alatt ákombákomok voltak, amelyekből sehogy sem tudott kiokoskodni. F-I-U. Ezek az ákomibáktímok voltak a kép alatt. Amint tovább lapozott a könyvben, egy kutya fényképét átta meg. A fénykép alatt ezek a betűk állottak: K-U-T-Y-A. Sokáig gondolkozott az, hogy vájjon mit is jelentenek ezek a furcsa kacskaringós vonások, míg végre rájött, hogy szék jelzik azt, amit a kép ábrázol. Mire tizenötéves lett Tarzan, már nemcsak ismerte a betűket, hanem olvasni is tudott. Olyan könyveket is tudott olvasni, amelyekben nem volt kép. Egyre jobban és jobban szeretett olvasni. Néha előfordult, hogy hónapokon keresztül minden napját a kunyhóban töltötte és csak esténként tért vissza a majmok tanyájára. Egy nap, amint kinyitotta az asztal fiókját, ceruzákat talált ott. Az egyik ceruzát a kezébe vette és végighúzta az asztalon. Hangosat kiáltott örömében, amikor felfedezte, hogy a ceruza nyomán fekete vonal húzódik az asztalon. Megkísérelte utánozni azokat a betűket, amelyeket a könyvekből tanult meg. Nehéz feladat volt, amit megkísérelt, de végül is sikerült tökéletes hűséggel utánozni a betűket. Ettől az időtől fogva egészen gyorsan fejlődött Tarzan. Hamarosan egész kitűnően tudott írni. Ebben az időben jött rá arra, hogy más fajból származik, mint azok a majmok, akik között él. Megtudta, hogy nem majom, hanem ember. Csak azt nem tudta sehogysem megállapítani, hogyha más fajból való, mint a körülötte levő többi majmok, akkor hogyan került közéjük. (Folytatása következik) Bármely hónap harmadik hétköznapján elhelyezettt ifc&l 49^ betét a hónap elsejétől kamatozik. J Az 1930. március 31-én végződő 3 hónapért fm az osztalék évi 4*/4% százalék minden $5- EH ^gr 8 tól $7,510-ig terjedő összegért és jóváírt / kamatért. /n Nyitva hétfőn (egész nap) este 7 óráig.—Postai ffiú bankszolgálat.—Egyesületek betéteit elfogadjuk. Hjgdb NAGY NYÁRI KIRÁNDULÁS AZ ÓHAZÁBA tapasztalt Cunard utazási képviselő személyes vezetése alatt, a Cunard legnagyobb gyorsgőzösén, a BERENGARIA-n indul New Yorkból Cherbourgon át . JÚNIUS HÓRIKÁN idejében érkezik haza a nyár folyamán tartandó nagyszerű ünnep ,ségekben való részvételre vagy megtekintésére. További felvilágosítást nyújt 7~~| EUROPEAN EXPRESS COMPANY LjV 300 EAST 86th ST-, NEW YORK j Telephone REGENT 5571 •BP CUNARD LINE ____________ 25 BROADWAY NEW YORK, J