Amerikai Magyar Népszava, 1930. július (31. évfolyam, 154-181. szám)

1930-06-03 / 154. szám

4 Amerikai Népszava BttaHiUned tm by Q*ZA IL BBRKÓ »lapította *“ Published dally Including JtanjUy "by THB AMERIKAI MAGYAR XfiPSZAVA, INC 24 Union ßourre. Now York. N. Y. Telephone: 8tuyvwant OTTO keteftd ne fteeond Cinné Mntter, Poet Office. New York, N. I» Bnelneea Manager: IZSÓ M5ÄKBLY, ttgyreeetd-lgna^ntd 0nb«erlptlon Rntaei RlflfUotéal Araki Patted SUtee of Amerlon, Ca- M Rgyeeült Államokban. Cn­­andA Mexico, South America. n*dábun. Mexlcobm. Dél­­ind Cuba one yr. elx bob. Amerikában ée Cubibaa: P.11JT onl7 ....;- ...»a00--*S.00 trTm |S 00 fél érre $3.C0 Porelcn Countrle. and New "* v„khl.. tork City one yr. alx mon. KBlfBldre én New Yorkb. • DfcUy only______19.00 — »4M Ec»»* érrn $6.00, félévre KM ■wu»öh Offlee.i **** Irodékr M BWhUbwn. Pa. 727 B. <th Bt. Brldffeport. Conn., 201 Popin. _ . T -Street Detroit. Mich., 8802 Went JTna* Buffalo, N. Y, 02 Deerbor» femon Arenue. Ctottüurt. O., Beirt UOth »C Newark. N. South SOU Chte»r?eÍI?*0»<MonU»n St. Phll»ű*ipht*. PV ^[ W— p‘;;suJoit>‘t- rSrN'Visa« «• iä“ OaiíeiVIU’ gtrf»lgdP-ato> n- —• ^dnncatT** A trianoni szerződés igazságtalan, emberte­len, nemzet gyilkos. Hfl Harcolni ellene emberi kötelesség; küzdeni megváltoztatásáért szent feladata minden magyarnak. HU Ez «* újság minden erejével, minden súlyával, minden ren­delkezésére állá eszközzel küzd és küzdeni fog <$ magyar revízióért és a küzdelmében fegyver­táréul kér minden amerikai magyart, politikai pártállásra és felekezeti különbségre való te­kintet nélkül. HHH A trianoni szerződést meg kell változtatni. A TRIANONI GYÁSZNAP H­OLNAP, június negyedikén van a­ trianoni tragédia tízéves fordulója. Az egész világ magyarsága gyászünnepet tart ezen a napon: gyászolja nemcsak a boldog múltat, amelyet a nemzet szétda­­rabolása eltemetett, hanem a fájdalmas jelent is, amely kitagadottá, földönfutóvá tett három és fél millió magyart. Az egész világ magyarsága gyászünne­pet ül ezen a napon, tiltakozva a trianoni diktátum ellen és fennen hirdetve, hogy a magyarság soha nem nyugszik bele ab­ba az ítéletbe, amit tíz évvel ezelőtt győ­zelmi mámortól megrészegedett bírák hir­dettek ki a trianoni palota dísztermében. Az amerikai magyarságnak ki kell ven­nie a maga részét ebből a szomorú gyász­ból. Az amerikai magyar szervezeteknek meg kell ülniök a trianoni gyásznapot. Eggyé kell olvadnia ezen a napon az egész magyar nemzetnek és innen, Ame­rika szabad földjéről kell hirdetnie az amerikai magyarságnak, hogy akar és tud küzdeni a nemzet elkobzott jogaiért,­­ emberi jogokért, amiket a trianoni béke­kötés rabolt el. A BÉCSI TAKTIKA A ROMÁN diákság megint nem fér a bőrében. Még el sem simultak a civi­lizált országok felháborodásának hullá­mai, máris újra szabadjára engedték Cuza tanár úr neveltjei fékeveszett indulatukat s ütik a zsidót, ahol érik."Csak napok múl­tak el azóta, hogy Maniu miniszterelnök az amerikai zsidóság memoranduma és az egész amerikai közvélemény felháborodá­sának hatása alatt védő és segítő kezet ígért országa zsidó polgárainak és máris igazuk lett azoknak, akik — a korábbi tapasztalatok alapján — kétkedve és erős bizalmatlansággal fogadták a román kor­mányelnöknek az események jelentőségét letompítani igyekező megnyilatkozását. Azok, akik éles szemmel beláttak a kulisz­­szák mögé, tisztában voltak avval, hogy a helyzetet, amely mint az újabb esemé­nyek bizonyítják mindjobban elmérle­­gesedik, nem mosakodó nyilatkozatokkal, hanem csak igen erélyes intézkedésekkel lehet gyökeresen orvosolni. Titkos, rend­szeres bujtogatást, a kulturálatlan nép alacsony ösztöneire ható hazug jelszavak­kal való agitációt nem lehet szavakkal el­lensúlyozni, legkevésbbé pedig semmit­mondó, az erély legcsekélyebb kellékét is nélkülöző szavakkal. Kevés szó és sok, kérlelhetetlen eréllyel a cél felé törő cse­lekedet kell ahhoz, hogy a mesterségesen felizgatott tömegek észhez térjenek. Az ellenség földalatti aknáját ellenaknával le­het csak felrobbantani és megsemmisíteni. Maniu miniszterelnök nem sokat mon­dott nyilatkozatában, tenni azonban még ennél is kevesebbet tett. És mi azt hisszük, hogy nem is fog tenni. Mert hát milyen könnyebb és olcsóbb módot talál­hat egy balkán állam miniszterelnöke ah­hoz, hogy elterelje a műveletlen nép­eit ? gyelmét annak ezernyi bajáról, nyomorá­ról, a súlyos gazdasági krízisről, a hivata­los politika minden túlkapásáról és siker­telenségéről, mint hogy szemet huny az antiszemita kilengések előtt és tűri, hogy a nép a zsidóverésekben élje ki azt a sok forrongó indulatot, amely különben köny­­nyen elsöpörhetné a hatalmon levőket. Maniu csak a régen bevált román taktikát követi, országa kultúrhagyományai szel­lemében cselekszik, amikor nem követi tettekkel kenetteljes ígéreteit. Sajnos, mi azt hisszük, hogy a román zsidóság még néhány fájdalmasan szomorú napot fog megérni mindaddig, amíg az ország mai politikai vezetőinek sikerülni fog a népet teljes sötétségben tartani politikai machi­nációik tekintetében. Nyilatkozatot nyi­latkozat után tehetnek a mai Románia po­litikai vezetői, a civilizált országok köz­véleménye egy szavukat sem fogja elhinni mindaddig, amíg becsületes és erélyes tet­tek nem követik a nagyhangú frázisokat. EMLÉKIRAT A PROHIBI­­CIÓRÓL M­OST tehát már ilyen is van. Emlék­irat a prohibicióról. Az amerikai nagy­­­közönség már régóta várta ezt az emlék­iratot. Az elsőt, amelyet kétségkívül ha­marosan követni fog a többi is. Egész em­lékirat-irodalom. James M. Doran prohi­­biciós főbiztos — aki a hírek szerint nem­sokára megválik felelősségteljes állásától — olyan népszerűségre tesz szert kitűnő emlékirataival, amilyenre aligha számít­hatott akkor, amikor a szárazügynökök hatalmas hadseregének az élére állt. Csak­hogy éppen nem valószínű, hogy Doran büszke lesz erre a népszerűségre. Emlék­iratai — amelyet hattyúdalának is lehet tekinteni — ugyanis nem a szárazok, ha­nem a nedvesek frontján váltott ki pá­ratlan örömet. Olyan örömet, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni még azoknak sem, akik azt szeretnék, ha a pro­­hibiciós főbiztos a legnépszerűtlenebb ember lenne a nedvesek táborában. A prohibiciós-ellenesek nemcsak azért fogadják örömmel Doran emlékiratait, mert a félelmetes szárazvezér nyíltan be­vallja benne, hogy a prohibiciós hatósá­gok sikertelenül működtek. Még csak az sem népszerűsíti egymagában a prohobi­­ciós hadbiztos — illetve, pardon, főbiztos — nagy munkával összeállított könyvét, hogy megállapítja a szárazügynökök te­hetetlenségét a nagy városokban, ahol az italtörvény iránti ellenszenv egyre növe­kedik. Azok sem találják el az igazi okát Dórán sikerének, amit emlékirataival a nedvesek frontján arat, akik különösebb fontosságot tulajdonítanak azoknak a vá­daskodásoknak, amelyek az állami, illetve a városi rendőrségnek, főleg pedig a new yorki hatóságok ellen irányulnak, ami­kor azt állítja, hogy a nagyvárosok, külö­nösen pedig New York rendőrei összeját­szanak törvénytelen elemekkel a prohibi­­ció megsértésére. Ezek a megállapítások nem tiszta örö­met váltanak ki, hanem inkább kárörömöt. Már­pedig káröröm soha sem lehet egy könyv igazi, nagy, országos sikerének a titka. Doran emlékiratai pedig országos népszerűségre számítanak. És teljes jog­gal. Az országos siker oka ezúttal nem is annyira a könyv tartalma, mint inkább formája lesz. Az, hogy se prohibicióról már mint emlékről emlékezik meg. Hogy a könyv formájával előre sejtteti, hogy már a legközelebbi jövőben úgy fognak beszélni a prohibicióról, mint egy letűnt, elmúlt korszak szomorú emlékéről. Hogy nemsokára a prohibiciós hadbiztos — il­letve főbiztos — lázas tevékenykedése már csak az emlékirat-irodalom kedvelőit fogja érdekelni. De nem érinti többé az Egyesült Államok szabad polgárainak az életét. SZERKESZTŐI ÜZENETEK COLLEGE POINTI OLVASÓ—1) A regény ügyében forduljon a következő címre: Kerekes Testvérek, 208 East 86th Street, New York City. 2) Magyar fogorvosok hirdetéseit megtalálhatja lapunkban. Elv­ből nem ajánlunk senkit ebben a rovatban. 3) Fia ügyében legközelebb válaszolunk. Kísérje figyelemmel ezt a rovatot. SÁRVÁRI GYULA—A kért cím: Nagyméltó­­ságú Huszár Károly, Országos Társadalom­­biztosító Intézet, Fiumei­ út 11, Budapest. AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA Nagy háborúság a magyar munkások közt egy amerikai új bérrendszer miatt BUDAPEST, MÁJUS 10. — AZ AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA SZERKESZTŐSÉGÉTŐL Nagy a háborúság a ma­gyarországi munkások között és a Ganz újpesti hajógyár 2000 munkása sztrájkba is lé­pett, mert egy új rendszert akartak nálunk is bevezetni. Nagyban folyik a vita munka­adók és munkások, mérnökök és tudósok közt, hogy váljon helyes-e az új bérrendszer, amelyet egy Bedaux (Bédónak kell kiejteni) francia mérnök talált ki, hosszas amerikai ta­nulmányok alapján. Ez a rend­szer elterjedt Amerikában, Angliában, most kezd kiterjed­ni Németországban és Olasz­országban, de mindenütt ha­sonló nagy ellentállásra talált, éppen úgy, mint Magyarorszá­gon. Hogy mi a Bedaux-rendszer, ami miatt most a munkások Európa-szerte lázonganak és sztrájkolnak, nehéz lenne egy cikk keretében elmondani, mert annyira szövevényes és körmönfont az. Mi a Bedenx rendszer alapelve? Arra már rájöttek a munka­adók, hogy nem helyes csak a munkaidőt fizetni meg, mert az egyik munkás ugyanannyi idő alatt többet dolgozik, mint a másik. Nem helyes az úgy­nevezett akkord-rendszer sem, amely a teljesítményt fizeti, vagyis aki több eredményt ért el, az többet kap, mint aki ke­vesebbet ért el, mert ez a rend­szer viszont nincs tekintettel a munka minőségére: silányabb munkát ugyanúgy fizeti, mint az alaposabbat. A Redaux­­rendszer számbaveszi, hogy mennyit kellett tanulnia mun­kásnak, amíg a mesterségét megtanulta; azt, hogy melyik munkának van nagyobb vagy kisebb romboló hatása a test­re; ki dolgozik egészségesebb és egészségtelenebb levegő­ben; melyik munka igényel na­gyobb vagy kisebb figyelmet­; számbaveszi a munkamenetet; a munkához szükséges figyel­met ; a munka egyhangú, unal­mas voltát; az anyag és eszkö­zök természetét; a munkavég­zés sebességét; a pihenési időt; a munka gyakoriságát; a termelési módot és még sok más tényezőt. Mind e tényezőkből nehéz számadás alapján hatvan pon­tot hoz ki, ami a legkisebb munkateljesítmény egy óra­­alatt. Aki a hatvan pontot nem éri el, az szerinte munká­ra alkalmatlan, aki a hatvan pontnál többet ér el, az pon­tonként nagyobb munkabérre tarthat igényt. Ismétlem, ne­héz lenne azt e cikk keretében alaposan megmagyarázni, el­lenben példaként álljon itt, hogy egy műhelyben, ha min­denki egyformán jól dolgozik, a napszámos munkája 100 pontot ér el, a fűrészeidé 124-et, a lakatosé 148-at, a heggesztőé 154-et, a lyukasz­tásé 129-et, a futásé 135-öt és a csoportvezetőé 166-ot. Eb­ben az esetben, ha a napszá­mos órabére 45 fillér, akkor a lakatos 48 százalékkal, a cso­portvezető 66 százalékkal kap magasabb bért. A Bedaux mérnök stopper órával figyeli a munka gyor­saságát, értékeli a munkát, le­számítja a közben elvesztege­tett időt, még azokat a másod­perceket is, amiket a munkás félreeső helyen tölt, így szá­mítja ki, hogy mennyi munka­bérre van igénye az illetőnek és a munkás hibáján kívül el­vesztett időt a Bedaux érték­hez hozzáadják, hogy a mun­kás meg ne rövidüljön. Aki nem ér el hatvan pontot sem, azt elbocsátják, aki ezenfelül dolgozik, az több bért kap és azt nagyobb ügyességet igény­lő munkához kell beosztani, ahol magasabb a Bedaux szá­mítás szerint már az alap­bér is. Magyarországban valószínűleg nem lesz Bedeux rendszer A munkaadók azt mondják, hogy szükség van erre, mert a munkaadó ilyen módon tudja csak ellenőriztetni, hogy me­lyik munkásnak milyen az ér­téke. A rossz munkást elküld­heti, a jobb pedig többet ke­res, mint az, aki eddig ugyan­annyi bért kapott, bárha silá­nyabb vagy kevesebb munka­teljesítményt végzett. Ezzel szemben a munkások azt állítják, hogy ez munka­uzsora, mert aki eddig 450 sze­gecselést végzett, az a Bedaux rendszer bevezetése után csak akkor keres annyit, ha leg­alább 570 szegecselést végez. Ez a rendszer helyes lehet a fiatal munkásnál, de bevezeté­se óta, régi,­­kipróbált szakmun­kásokat bocsájtottak el a gyá­rakból, mert ezek már nem bírják az iramot a hatvan pont elérésére. A munkások szerint ezt a munkát legfeljebb 5-6 évig lehet birni, annyira ki­meríti az embereket. Legfőbb érvük a munkásoknak e rend­szer ellen azonban az, hogy a Az Amerikai Magyar Óceán­­repülés (“Justice for Hunga­ry”) new yorld nagybizottsá­ga a trianoni békeszerződés napjának évfordulóján, június 4-én, szerdán este pontban 8 órakor a­­Szent István hitköz­ség Fehér Termében, a 408 East 82md Street alatt fontos gyűlést tart az óceánrepülés ügyének megbeszélése céljából Barna Bertalan elnöklésével. A gyűlés napirendje a kö­vetkező : is. A Trianoni gyásznap. 2. Magyar Sándor az “Óce­án-repülés” pilótájának üdvöz­lése. 3. Jelentés a “Justice for Hungary” óceánrepülési moz­galom eddigi helyzetéről. 4. További újabb intézkedé­sek megvitatása a mozgalom érdekében. Külön meghívót nem küldött ki senkinek a nagybizottság. Minden hazafiasan érző és gondolkodó magyart szívesen látnak a gyűlésen. A gyűlés tárgysorozatának legfontosabb része lesz a “Just­ice for Hungary” óceánrepü­lési mozgalom eddigi eredmé­nyeiről szóló részletes beszá­moló. A jelentés főbb adatai alap­ján a következőket közölhet­jük a nyilvánossággal: Az oceánrepülés két pilótá­­ja: Endresz György és Ma­gyar Sándor. Endresz György, a budapesti Aero Szövetség pilóta oktatója, volt háborús pilóta és a Junkers légi for­galmi pilótája, akit az oceán­repülés, mint a legjobb ma­gyar pilótát kért az oceánre­­pülésben való részvételre, mert Amerikában nem jelentkezett ezen feladat megoldására al­kalmas pilóta. Endresz György teljesítette a bizottságnak azt a kérését, hogy saját költségén vegyen részt az oceánrepülésben. Endresz Györgynek szülei s bátyja Cincinattiban élnek és így rokoni kötelékek fűzik Amerikához, ahol négy évvel ezelőtt tartózkodott a repülés fejlődésének tanulmányozása végett. Magyar Sándor, aki az ame­rikai propaganda repüléseket vezette, hat hetes kurzuson volt St. Louisban, a Park’s pilóta iskolában, hogy a ten­geri navigációban nyerjen tö­kéletes kiképzést s egyúttal éjjeli repüléseket gyakorlatoz­zék az óceánrepülés előtt. Az óceánrepülés bizottsága arra a gépre kötött szerződést, melyen Lintelbergh ezredes a kontinensen repült át, egy újabb rekordot teremtve. A Lockhead Sirius alsó­­szárnyú gép, a pilóták nézete szerint is a legalkalmasabb gép egy oceánrepülésre. A gé­pet a két pilóta már kipróbál­ta Detroitban többszöri fel­szállással és leszállással. A bizottság, mióta az oceán­repülés az egész amerikai ma­gyarság előtt ismeretes, a szükséges anyagi eszközöket elsősorban is az oceánrepülési levelezőlapokból kívánja össze­hozni, mert meg van róla győ­ződve, hogy min­den magyar rászán egy dollárt arra, hogy egy magyar oceánrepülés költ­ségeinek viseléséhez hozzájá­ruljon. Az oceánrepülés bizottsága munkabér kiszámítása olyan nehézkes számítások szerint történik, amit a munkás nem tud ellenőrizni és így alkalmat ad a legnagyobb önkénykedés­re és a munkaerő kizsákmá­nyolására. Ez a rendszer lehe­tetlenné teszi azt is, hogy a munkások kollektív szerződést kössenek és kivonja a munka­bér megállapítást a munkások és érdekképviseleteik befolyá­sa alól. Folyik tehát e körül a vita és a harc. A munkaadók kö­vetelik a Bedaux rendszer be­vezetését,­­a munkások pedig tiltakoznak ellene. Már­is sztrájkol a Ganz hajógyár­­két­ezer munkása e miatt. A ma­gyar munkaügyi és népjóléti miniszter most folytat tárgya­lásokat a munkaadók és mun­kások közt. Valószínűleg a be­daux rendszer ellen fog dönte­ni és megszűnik a Ganz-gyári munkások sztrájkja is. Kun Andor­ minden magyar egyházat és egyletet felkért arra, hogy az óceánrepülés ügyét támogassa azzal, hogy a kellő időben va­ló indulást lehetővé tegye, gyors munkával. A bizottság­ban helyet foglaló magyar lel­készegyesületek elnökei aláírá­sával és jóváhagyásával kérő levelet küldött az egyházakhoz kivétel nélkül. Sok magyar egyház sietett a kérésnek eleget tenni. A bi­zottság minden anyagi támo­gatást csakis a levelezőlapok ellenében kérte, minthogy az egyházaknak jobban módjuk­ban van közvetlenül érintkezni az amerikai magyarsággal. Egyéni adományokat csak önkéntes felajánlásra kapott az óceánrepülés bizottsága, amelyek sajtó útján szintén nyilvánosságra hozatnak és el­számoltatnak. A központi irodának pontos feljegyzései vannak arról, hogy kiknek milyen sorszámú és hány lap ment ki. Az eddigi helyzetjelentésből a következő következtetéseket vonja le a bizottság: Sok már eladott és beküldött lap után azoktól, akik lapok eladására vállalkoztak, nem folyt be a megfelelő összeg, sem a lapok nem kerültek mint eladatlanok, vissza a központhoz. A forga­lomba hozott lapok tulajdono­sai sem küldték be a vásárolt lapokat teljes mértékben, ho­lott sokak pénze már beérke­zett a bizottsághoz. Az a véle­mény, hogy mindenki arra vár, hogy az indulási időt kihirdes­se a bizottság. A bizottság kijelenti, hogy az indulásnak legkésőbb júni­us 20. és 25-ike között meg kell történnie és amennyiben lesznek lapok, amelyek június 20-ig nem érkeznek be,­ nem jutnak az oceánrepülő­gépbe. Gyors cselekvést kér a bi­zottság­, hogy az oceánrepülés­re vállalkozott két magyar pi­lótát ne késleltesse a későbbi időkig, amikor is a kevezőtlen időjárás, nagy viharok eset­leg lehetetlenné tennének min­den egyezetet és ezzel az oceán­repülés becsületes ügyét későb­bi terminusra kellene halasz­tani. Az Amerikai Magyar Óceánrepülés new yorki nagybizottsága holnap ülést tart J. Szabó AS ufcT Jm Arái én­ekKE«r黫és gg­­oka javítások in 1647—2nd Ave. 85. 8 86. u. között NEW YORK MÉRSÉKELT ÁRBAN I Ti SA I I "Änt Mjg • I*"'*' 1 I PÉNZKÜLDÉS, KIHO­ I II ZATAL, HAZAUTAZÁS I 1 F?A­S3S II személyesen II RUTTKAY JENŐ | TRADE SANK of NEW YORK 1« AVENUE B NEAR 7th STREET ÍS1 MAIN OFFICE: 225 W. 34(1 STREET III NEWT0RI Tarzan a majmok között sasssfrta: EDGAR RICE BURROUGHS; 47. A felkelő nap így találta őket, egymás mellett. Mind­ketten mélyen aludtak. Amikor Jane felébredt, bol­dogan állapította meg, hogy nem történt semmi bántódása, jól­lehet, azt hitte, hogy ve­szedelemben forog. Tarzanra nézett, aki ekkor ébredt fel és gyengéden hajolt feléje. Jane szíve egyre erősebben dobogott. Most vette csak ész­re, hogy Tarzan nyakában egy csodálatos nagyságú hatalmas gyémántkő ragyog. Rámutat­­ott, mire Tarzan levette a kö­vet és Janenek adta. Amikor Jane kinyitotta a nyakéket, lord Greysto­ke és lady Graystoke képét pillan­totta meg benne. Jane arra gondolt, hogy ez a vadember találta ezt az érté­kes családi ékszerdarabot a kunyhóban, amelyről bebizo­nyosodott, hogy Greystoke lord hajléka volt. Csak azt nem tudta megérte­ni, hogy mint hasonlíthat en­nek a vadembernek az arca a Greystoke lord fényképén lát­ható arcával. Tarzan a Jane nyakába füg­gesztette az ékszert, Jane til­takozni próbált ez ellen, le akarta venni s visszaadni Tar­­zannak, de a majomember nem akarta visszavenni. Tarzan ezután kézenfogta Janet és visszavezette a kuny­hóhoz. Elérte célját: be akarta bizonyítani Jane előtt, hogy nem bánthatja senki, ha vele van. A kunyhó előtt állva, Tarzan búcsút intett Janenek. Jane egyszerre csak a Tarzan kar­jaiba vetette magát és meg­csókolta a majomembert. “Sze­retlek” — suttogta a majom­ember fülébe. — “Szeretlek és mindig várat foglak”. Néhány pillanattal később Tarzan, aki egészen megrésze­gedett Jane csókjaitól, eltűnt. (Folytatása következik.) K­ Asszonyoknak-lányoknak ANNA NÉNI RO­VA­TA KÉT BABY. — Hát névvál­toztatást eszközöltünk. Miért? Kár volt, én már úgy meg­szoktam a. .. majdnem le­mondtam a régit. Nagyon saj­nálom, hogy levele, amely min­denkor kedves számomra, vá­­laszolatlanul maradt, de nem tehetek róla, mert az sohasem került kezeimhez. Higgye el nekem, hogy ha­ valakin sze­retnék segíteni, akkor az első­sorban maga, kedves fiatal ba­rátom. A podegrájára nagyon szívesen adnék balzsamot, de a pirulákban nem hiszek, leg­alább is az ilyen bajoknál. Amit én magának ajánlani akartam, azt csak orvosnál le­het végezni.. Ez az úgynevezett diathermás kezelés, ami való­ban rövidebb-hosszabb hasz­nálat után nagyon jó, sőt sok­szor tökéletes eredményt mu­tat. Saját tapasztalatból és sok megfigyelés után beszé­lek. De természetesen ehhez az ke­llene, hogy hetenként egy­­szer-kétszer berándulna ebbe az acél- vagy kőrengetegbe, mert aligha hiszem, hogy ott kint a maga tuszkulumában, vagy annak a környékén ilyen­nel rendelkeznének. A magán­természetű soraira csak azt válaszolhatom, hogy maga egy csodás ember és igazán boldog lennék, ha megismerkedhet­nék a kéthetes gyermekkel és kedves életpárával. Azt hiszem maga kevésbé örülne. Remé­lem, szent a béke közöttünk s kérem, ne hagyja magát sen­kitől sem heccelni, mert én sok szeretettel gondolok magára és mindenkor örömmel vála­szolok leveleire. MUNKA. — Kedvesem, nem lett volna szabad soraimon megbotránkoznia. Tudnia kell, hogy válaszomat sohasem ve­zérli rosszindulat. Nagyon so­kan vannak, akik nálam pro­minens magyarok címei után érdeklődnek, mert segélyért akarnak azokhoz fordulni. Kö­telességemnek tartom ezeket a naiv embereket figyelmeztetni arra, hogy reményük teljesen alaptalan, így tettem magával is és joggal gondoltam arra, hogy maga is segélyért akar Zukor Adolfhoz fordulni. Ez még nem jelentette volna azt, hogy maga koldus, inkább azt, hogy naiv lélek. Azonban azt­­hiszem, hogy ha munkáért ír, azzal sem fog több sikert el­érni, mintha pénzért fordulna hozzá. Próbálja meg. Azt mondják: próba szerencse. Cí­me : Paramount Building, Times Square, N. Y. City.

Next