Amerikai Magyar Népszava, 1930. november (31. évfolyam, 307-332. szám)
1930-11-04 / 307. szám
4 AmerikaiNépszava B*tabH»h*»rt by GAZA D. BKRKÓ alapított» __ Published daily including Sunday by THE AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA, INC 24 Union Sonare, New York. N. T. Telephone: Stuyvesant 5770 Entered as Second Class Matter, Post Office. New York, It I Business Manager: IZSÓ SZÉKELY, flcyresetö-irasfatd Subscription Raten {Tplted States of America, Ca• ada, Mexico, South America, tnd Cuba one yr. six toon. Daily only..........$&00— $8.00 Tőreién Countries and New York City one yr. six noi. Dally only..........*9 00 — $4.50 Eldflsetési Arakt as Egyesült Államokba*, Canadában. Mexicoban. Dél- Aznerlkiban és Gubában: Elérni évre $0.00, félévre $3.00 Külföldre és New Yorkban: Égés* évre $0 00, félévre $4 30 Braneh Of flee, i Aitoria, L. I., N. X., 2384— 27th Street. Bethlehem. Pa. SG E. Ettwetn St. Bridgeport, Conn. SS3 Hűmet Avo. Buffalo. N. 432 Dearborn Street Ciereiand, O.. East Uflth St. A Buckeye Road Chicago. 111., 020 Montasa St 1,0*- Angeles, Cal., 5111—titb Avenue. Pittaburgh, Pa., 312 Johnatown Avenue. •t. Paul. Minn., 133 Bellern» Avenue. Ft 6k I rod Akt Se Bend. Ind., 722 B. CorbT Street St. Loots. Mo.. 13*3 Moilinerodt Street Per*h Amboy. N. 3-. *07 Mop** Sitteet Detroit, Mich., 88S« We»t J«*feraon Avenue. Newark, N. J-. 807 Booth *0th Street. _ Philadelphia, Pa.. *7 Woot Montgomery Avenue. Trenton. N. J.. 7W Caaa WPassaic, N. J.. 171 Outaater Lane, Garfield. N. J-___ Badapwt1 Office: Tnl * Klafalody-k»« ». ■» “MXSw** Canada: 518 So. Main Street. Wellana. Out. Pírt»: 2 Bne Boyer Barret. Paria. XIVa, France, Korop» A trianoni szerződés igazságtalan, embertelen, nemzetgyilkos, Harcolni ellene embert kötelesség; küzdeni megváltoztatásáért szent feladata minden magyarnak, fífl Ez az újság minden erejével, minden súlyával, minden rendelkezésére álló eszközzel küzd és küzdeni fog a magyar revízióért és a küzdelmében fegyvertársul kér minden amerikai magyart, politikai pártállásra és felekezeti különbségre való tekintet nélkül, A trianoni szerződést meg keil változtatni. A NOVEMBER 4-IKI VÁLASZTÁSOK AMIKOR e héten meg fogják számlálni az urnákba dobott szavazatainkat, Herbert Hoover bizonyára el fog gondolkodni az idők mostohasága fölött. Az elmúlt két esztendő igen szerencsétlen lefolyású volt a Fehér Ház urára. Coolidgenak szerencséje volt. Példátlanul bőséges idők, nagyszerű üzleti konjuktúra szinte gyerekjátékká tették számára a kormányzást. Hoover uralmának kezdete egybeesett a prosperitás lealkonyodásával és az elnök bizony nem sokat tudott tenni, hogy megállítsa a gazdasági hanyatlást. Igaz, egyetlen elnök sem tudott volna sokat tenni ilyen irányban. A napot nem lehet kimozdítani pályájából, gazdasági világjelenségeket nem tud egy ember megváltoztatni, ha még olyan hatalmas nemzet ura is. Mégis valószínű, hogy a szavazók nagy többsége az uralmon levő pártot fogja hibáztatni a beállott rossz viszonyokért és eszerint fog szavazni. Ez már egy szokás, amióta a szavazás intézményét behozták a világon és van is valami, talán kegyetlen, igazságosság ebben a szokásban. Két évvel ezelőtt mind a két párt — republikánusok és demokraták — egyaránt azt hirdette, hogy az ő uralomrajutása fogja biztosítani a prosperitás fennmaradását. Ez persze nem volt egyéb a megszokott politikai frázisnál, a választási küzdelmek sablonos frázisánál, mégis most, hogy az a párt, amelyik két évvel ezelőtt felülkerekedett, bebizonyította, hogy uralomra jutása, illetve uralmon maradása nem tett valami jót a prosperitás ügyének, viselniük kell majd — legalább is ez az általános jóslás — a következményeit annak, hogy a választók csalódtak bennük. Tulajdonképpen két probléma van, amelyen át a Hoover adminisztráció sikereket vagy sikertelenségét megmérhetjük. Az egyik a vámtarifa, a másik a prohibició. A vámtarifának nincsen sok híve, az tagadhatatlan. Sőt egészen bizonyos, hogy maga az elnök sem ilyen formában akarta annak megvalósulását. Sokan — vezető gazdasági egyéniségek — azon a véleményen vannak, hogy az új vámtarifa komoly akadályokat gördít fontos termények és iparcikkek behozatala elé. Ha ez igaz, akkor egészen bizonyos, hogy amint az üzletmenet ismét normálisabbá válik, a vámtarifát revízió alá fogják venni. Ezt a revíziót vagy a kongresszus vagy a vámtarifa-bizottság fogja elvégezni. Hoover azonban kétségtelenül elkövette azt a hibát, hogy megengedte a kongresszusnak olyan vámtételek törvénybe iktatását, amelyek, komoly gazdasági körök véleménye szerint, veszélyeztetik az ország exportkereskedelmét. Akiknek azonban érdekükben állott keresztülerőszakolni ezeket a magas vámokat, azok természetesen másképpen fogják fel ezt a kérdést. A szavazók véleménye tehát ennél a pontnál meg fog oszlani. De még sokkal inkább meg fog oszlani a szavazók véleménye a prohibició kérdésében. Az elnök nem sokat beszélt a prohibicióról, amióta elnökké választották. Amikor a jelöltségért küzdött, akkor azt mondta, hogy a prohibiciós kísérlet, amelynek nemes célja van”. A Wickersham-bizottság megalakulása óta hallgat erről a problémáról, amely pedig szülőanyja volt a bizottságnak. A kabinet tagjai elsiklanak afölött a tény fölött, hogy Hoover éppen olyan barátságosan fogadja Dwight W. Morrow-t, mint akármelyik száraz szenátorjelöltet. Közben pedig az italcsempészés és az összes ezzel járó törvénytelenségek jobban virulnak, mint valaha. Kétséget nem szenvedhet, hogy a mostani szavazás nyílt választ fog adni az ország vezetőinek arra, hogy mi a polgárok felfogása ezekről a tisztázatlan kérdésekről. Fontos tehát, hogy mindenki, aki arra jogosult, szavazzon és pedig úgy, hogy határozott célkitűzéssel járuljon a szavazóurna elé. Hosszú évek óta most ismét alkalmunk van arra, hogy szavazatunkkal fontos kérdések és nem jelöltek sorsa fölött döntsünk. A VASÚTI VITELDÍJAK EMELÉSE AZOK közül, akik New York környékéről vasúton járnak be a városba dolgozni, igen kevesen vannak tisztában a vasútigazgatás titkaival, így tehát nehezen fog a fejükbe menni, hogy most, amikor mindig több és több ember lakik a környéken, tehát az utasok száma folyton nő és mikor a dollár vásárlóereje az árak csökkenése folytán emelkedett, miért akarja a New York Central 40 százalékkal és a Lackawanna R. R. 25 százalékkal emelni a jegyek árát a környékbeliforgalomban. A legtöbb amerikai iparág már régóta az automobilipar példáját követi és igyekszik árait alacsonyan tartani, a hasznot pedig a nagyobb forgalom elérésével növelni. A vasutak úgy látszik ezzel homlokegyenest ellenkező üzleti elv alapján állanak. A vasúttársaságokvezetőit úgy látszik egyáltalán nem érdekli az a körülmény, hogy ez a bejelentett emelés súlyos megterheltetéssel járna azokra, akik azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy jó levegőjű helyen akarnak lakni, saját, szerény kis házukban, gyerekeik és a saját egészségük érdekében. Ezek az emberek egyáltalán nem gazdagok, sőt igen sokan súlyos gondot vettek magukra, amikor családjuk egészsége érdekében a környékre költöztek. A tervbe vett drágítás súlyos teherként fog rájuk nehezedni és ezt a kérdést nem lehet egy olyan könnyed nyilatkozattal elintézni, mint amelyet az egyik vasúttársaság igazgatója tett a napokban, mondván, hogy "azok, akiknek a drágább vasúti jegyet kell majd megváltaniok, nem fognak emiatt éhezni.” Az Interstate Commerce Commission egyelőre vétót mondott a Lackawanna jegydrágítására és a New York Central áremelését megakadályozhatja a Public Service Commission. Reméljük is, hogy meg fogja akadályozni, mégpedig nemcsak ideiglenesen, hanem végérvényesen. Ha a vasutak a jelenlegi jegyárak mellett, — amelyek, tekintetbe véve a dollár vásárlóerejének emelkedését, többet jövedelmeznek, mint például egy évvel ezelőtt — nem tudják megtalálni számításukat, akkor a vasúttársaságok vezetése körül kell a baj kütforrását keresni. Nézzenek körül tehát a társaságok vezetői a saját portájukon és ne válasszák a jövedelem emelésének legegyszerűbb módját, a kényszerűségből utazó közönség terheinek fokozását. Ha azonban üzleti koncepciójuk nem olyan nagyvonalú, hogy a többi célravezető út egyikét megtalálják, akkor azoknak a hatósági szerveknek, amelyek a vasutak fölött felügyeletet gyakorolnak, kötelességük, hogy megvédjék a közönség érdekeit. J SZERKESZTŐ! ÜZENETEK BAKOS LAJOS. — Forduljon kérdésével az alábbi címre: Fot. Marcinkó József, 217— 3rd Street, Passaic, N. J. Innét szállítják haza a szeretetcsomagokat és pontos felvilágosítást kaphat. H. J. — A kért cím: 55 East 86th Street. A továbbiakért oda intézzen kérdést. AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA NÉPSZAVA MÉG EGYSZER “A PLAY FROM THE HUNGARIAN” Az Amerikai Magyar Népszava tekintetes Szerkesztőségének, New York. E hó 22-én olvastam Várady Árpád ügyvéd úr válaszát az önök által írt cikkre. Engedje meg Tekintetes Szerkesztő úr, hogy én annyiban szóljak az ügyhöz, hogy igenis, azon megírt angol szövegű levelet el kell küldeni a filmtársasághoz és kérdőre vonni, hogy miért hagyták ki a szerző nevét, amely minket azért is érdekel, hogy ez egy magyar darab. Nem értek egyet Várady Árpád úrral, mert ő bár azt írja, meglehet, a szerzőnek ez az első darabja és nem ismerik, de Magyarországot emeli vele, tehát kreditet ad neki. Hogy szeretné azt Várady ügyvéd úr, ha ő feltalálna egy mondjuk világhírű találmányt és nem azt írnák ki, hogy az a Várady Árpád találmánya, hanem Magyarországnak a találmánya ? Pláne, ha ez még nemcsak fejtöréssel, de bizonyos anyagiakkal is jár és mégis a neki járó dicsőséget más vigye el. Magyarország már megkapta a díját ott, amikor azt állítják, hogy az magyar darab és kell, hogy a szerző is megkapja az őt megillető díját. Ha pedig még az első darabja ez a szerzőnek, annál inkább ki kell emelni a nevét, hogy ne ismeretlen legyen, hanem hogy az egész világ megismerje. Ha eldugják a nevét és nem kap publicitást, akkor bizony nem is ismeri senki. Meglehet, a darabnak az írója nincs is itten s talán nem is sokat tehet ebben, de nekünk mindössze csak egy 2 centes bélyegünkbe kerül esetleg, miért ne vinné el a pálmát tehát a darab írója, aki talán szenvedett, aki talán éhezett is, amíg a darabon törte a fejét, avagy talán most is valahol az idegenben eszi a hontalanság keserű kenyerét, mint már eddig is számtalan magyar írós művész, akik a nagy műveik mellett majdnem éhen haltak. Hogy lenne ahoz bárkinek is joga, a másiktól minden kárpótlás nélkül elvenni az ő maga szerzett jogát? A nézetem az, Tekintetes Szerkesztő úr, hogy a mű éppen olyan privát tulajdona az illető szerzőnek, mint önnek a pénze a zsebében és azt nincs joga senkinek tőle eltulajdonítani. Csak azon csodálkozom, hogy egy jogász ember hogy veheti olyan könnyen, másra átruházhatónak, úgyszólván elkommunizálhatónak másnak a privát, személyes tulajdonát. Azt tudjuk, hogy Magyarországnak szüksége van propagandára, éppen úgy, mint más országnak és ha dicsőségről kell beszélni, minden magyarnak kötelessége is Magyarország jó hírnevét emelni, és ha már minden áron Magyarországnak a jó hírnevét akarjuk emelni, akkor kérném szépen betekinteni a Webster Dictionary-ban a 660 oldalon, ahol a magyarnak el van rabolva a joga, ahol a magyart egy fatányéros kalappal ábrázolják, aki még ezer év előtt sem úgy nézett ki és én a saját fajomra nem ismertem rá. Ugyanitt az 534-ik oldalon a Guatelmai félművest nemzet egy intelligens fajnak van lefestve. Az ilyenekbe kell belelátni, ahol a magyarnak a jogai tényleg sértve vannak és rosszhiszeműleg meghamisítva. És ha ezt igen tisztelt Várady úr ki tudná javítani, amely könyv ezreknek a kezé-ben forog, akkor igazán dicsőségére válna a magyar nem-zetnek, mintsem egy szegény írótól eltulajdonítani az ő nehezen szerzett jogait. Amennyiben ha módjukban van, tek. Szerkesztő úr, szives-kedjék utána nézni, hogy a joggaiban megkárosított iró kár- pótolva legyen és mivel hogy, magyar, a magyar nevet is oda kell biggyeszteni, hogy mindenki lássa, hogy ki az illető magyar szerző és ha még, ismeretlen, ez lesz az első be-í mutatkozása a nagyközönség előtt. Jogot a szerzőnek! Flint, Mich., 1930. okt. 26. Janovics Károly, gyógyszerész. Európa legnagyobb kémszervezetét leplezték le Romániában. Több, mint száz — nagyobbára előkelő állású — em- i bert tartóztattak eddig le, akikről kiderült, hogy tagjai voltak annak a bandának, amelyik az orosz szovjet javára kémkedett Romániában. Romániában nagy az ijedelem, mert hiszen ennek az országnak végveszedelmét jelenthetné az orosz szovjet háborús támadása, márpedig mindenki tudja, hogy ha az orosz vörös hadsereg megindul, úgy elsősorban Románia ellen vonul fel, hogy visszavegye Besszarábiát, a románoknak juttatott ezt a gazdag orosz területet és hogy Románián keresztül behatolhasson Európa szíve felé. Rádió és repülőgép a kémkedés szolgálatában Megállapították, hogy három különböző kémszervezete működött a szovjetnek Romániában, amelyek egymást ellenőrizték és amelyeket a berlini szovjet kémközpont irányított. A bukaresti központ egy Fotofon nevű műszaki üzlet volt, amelyik sok millió lejt érő raktárral rendelkezett. Ebben az üzletben nagy vagyont érő fényképezőgépeket, értékes rádiókészüléket, húsz autót és húsz motorkerékpárt találtak, ami a kémszervezet szolgálatában állott. Az üzletnek nemcsak rádiófelvevő készülékei voltak, hanem leadó álomásai is s ezek segítségével állandó közvetlen összeköttetést tartottak fenn Moszkvával, továbbá a bécsi és berlini kémközpontokkal. Három repülőgép is szolgálatukra állott. Jelentéseiket rádión továbbították, mégpedig titkos írás alapján, irataikat repülőgépen küldték, autókkal és motorbiciklikkel pedig a romániai kémszervezettekel érintkezett a bukaresti központ. A bukaresti központ kémügynökségeket létesített a besszarábiai határvárosokkal, Kolozsvárral, Araddal, Temesvárral, Segesvárral, Ploestivel, Jassyval, Turn-Severinnel. Egyrészt megtudtak nymódon minden katonai titkot, ezenfelül azonban politikai, gazdasági információkat is szereztek, földalatti kommunista csoportokat szerveztek, titkos röpiratokkal árasztották el egész Romániát és ők furakodtak be a tőzsdére és gabonapiacokra is, hogy az oroszgabona ajánlatokkal lenyomják az árakat és tönkretegyék a romániai mezőgazdasági terrmelést. Sok mérnök és sok magyar a kémszervezetben A kémservezet főnöke egy mérnök volt, akinek a nevét még titokban tartják. Ez a mérnök mint osztrák-magyar műszaki tiszt szerepelt a háborúban, azután orosz hadifogoly lett és az orosz vörös vezérkarban szolgált. Nemcsak mérnöki, hanem katonai tudással is rendelkezik. Alvezérei egy Solomon nevű mérnök és Aradi Viktor voltak, aki valamikor Jászi egyik legmeghittebb barátja volt, azután magyar újságíróból orosz kém lett és Budapest román megszállásakor mint fő román vezér működött Budapesten. A kémszervezetnek több tagja előkelő állást foglalt el a román vezérkarnál, a román külügyminisztériumban, a román állami rádió központban, a vasútnál és a postánál. Ezek a magasrangú román tisztek és tisztviselők persze nagy fizetést húztak a kémközponttól. A kémek között igen sok a magyar szrmazású, így például a marosvásárhelyi Agrár Bank volt igazgatójának két jómódú lánya — Halász Boriska és Halász Magda, — Bergner Imre vasúti főmérnök, Nagy István postaigazgató, Becsky Andor kolozsvári nagykereskedő, aki ismert költő is, Csiky József gyárigazgató, továbbá Nyilas György és Havay József, akik mint munkásvezérek ismeretesek és többször volt már kellemetlenségük gyári- és bányász-sztrájkok szervezése miatt. Egy kém árulta el kémtársait Egy kém lett kémtársai árulója. Egy Trifon nevű román mérnök, aki nagy pénzt kapott a román államtól és ennek ellenében nemcsak beavatta a titokba a román állami rendőrséget, hanem megszerezte annak a titkosírásnak a kulcsát is, aminek segélyével azután a román hatóságok kibetűzhették a kémiroda rádió jelentéseit. Az utolsó napon Bécsből kaptak a kémek rádió jelentést, hogy vigyázzanak, mert a titkos irás kulcsa a román kormány tudomására jutott. Ekkor azonban már nem tudtak menekülni, mert a kémszervezet vezetői Segesváron voltak, hogy jelen legyenek a romániai nagy hadgyakorlaton és ott annak eredményéről pontos tudomást szerezzenek. A román hatóságok nagyban titkolóznak, főként pediglen azért, mert Romániának majdnem minden katonai titkát megszerezte ez a kémszervezet, nemcsak a mozgósítási terveket, hanem az új fegyverek, ágyúk, gázok titkát is és így nemcsak teljesen új katonai terveket kell készíteni a régiek helyett, nemcsak át kell teljesen szervezniük a hadsereget, hanem új hadiszereket, gázokat stb. kell feltalálniuk, mert ezek a féltve őrzött titkok mind az orosz szovjet birtokában vannak. KUN ANDOR: Európa legnagyobb kémszervezetet lepleztek le Romániában MAGYAR NÉPSZAVA SZERKESZTŐSÉGÉTŐL BUDAPEST, OKTÓBER HÓ. — AZ AMERIKAI NE HALASSZA a jegyváltást a bál estéjére. A roppant tolongás-ban nehéz és kényelmetlen lesz j jegyet szereznie. Váltsa meg előre a jegyeket. Minden jegynél 50 centet takarít és sok kellemetlenségtől kíméli meg magát. az Uj lemezek! Nagy raktár PIANO HOLLÓKBAN BESZÜLŐGÉPEK POTOM ÁRON. Kérjenek GAZDAG magyar árjegyzéket. Fazekas Lajos 1633 FIRST All* NEW WORS, N. I. Í-ik utcák között. 6 NAPOS TENGERI ÚT A legrövidebb és legkényelmesebb útje lesz, ha az óriási gőzhajókon utazik: FRANCE — November 14, este 7 ILE DE FRANCE—Nov, Zl, este 7, A legrövidebb utazás vonaton. Ml*, denki külön kabinba* less elkelj»«ve. Húská italok és a híres Francia Konyha föztje. RENDKÍVÜL ALACSONY ÁRAK. Jelentkezzék a meghatalmazott ügy* nöknél vagy e cílen: SicnekJ&uí t» STATE BT. NEW TÓIK HI GYORSHAJÓ JÁRAT IS EURÓPÁBA |H"^| Hamburgon kérésitől, kiskedvelt hajóinkon* IgpfÉ HAMBURG DEUTSCHLAND 1 ALBERT BALUN NEWyORK Indulás hetenként. Mérsékelt árak. Közvetlen vasúti összeköttetés Magyarországba. Ezenkívül rendes heti járatok népszerű kabin hajóinkon: ST. LOUIS, MILWAUKEE és CLEVELAND Felvilágosítást nyújtanak helyi ügynökeink, vagy a Hamburg.American Line 39 Broadway + + + New York Tarzan a vadak között ,frta; EDGAR RICE BURROUGHS: 37. Minden benszülöttet megfogott, akivel csak találkozott és keresztkérdések alá fogta őket, de egyik sem hallott a fehér aszszonyról meg a gyerekről, noha majdnem mindnek volt valami dolga az orosz Kokoffal és a bandájával és mindegyik szomorú emlékeket őrzött ezekről a találkozásokról. A majomember zavarban volt. Kuszán állott előtte az egész dolog és nem tudta, mit tévő legyen. Tarzan elhatározta, hogy sokkal sikeresebb lehet a kutatása, ha egyedül folytatja azt. Mugambit és a vadakat otthagyta, hogy várják meg, amíg visszatér, maga indult el a sűrü vadonban. Pár nap múlva véletlenül egy feketére akadt, aki éppen a lándzsáját emelte fel, hogy egy megsebesült fehér emberbe döfte, aki ott feküdt tehetetlenül. Tarzan azonnal felismerte az áldozatot és az arca elfehéredett a dühtől. Ez az ember az ő embere, csak neki van joga megölni. A fekete nem fogja elrabolni tőle ezt az elégtételt. Most már feismerte biztosan. Ez az ember egyike volt azoknak, akik a Kincaid hajón voltak, bár nem volt azok között, akiket Rokoff magával vitt a feketék falujába, ahol Tarzant foglyul ejtették. Csak egy magyarázata lehet a dolognak — gondolta Tarzan. Ez az az ember, akit Rokoff előre küldött az asszonnyal meg a gyerekkel — és az aszszony is ott lehetett a Kincaiden. Gyorsan, mint a villám és mint ahogy csak az ő testi ügyessége tette lehetővé, Tarzan rávetette magát a feketére és kiütötte kezéből a lándzsát. A fekete hirtelen kikapta kését és nekiugrott az új ellenségnek. A fehér ember, a svéd szakács, pedig ott feküdt és csodálkozva nézte ezt a harcot, amihez hasonlót még nem látott világéletében és nem valószínű, hogy valaha is látni fog. Eleinte a durva fegyverekkel, majd később kézzel és fogakkal küzdött a két ember, mint két bölény, vadon, brutális erővel és rettenetes állati ügyességgel. Ahogy a svéd bámulta őket nyitott szájjal, az jutott eszébe, hogy ő már látta valahol ezt a hatalmas fehér embert és a szemei a meglepetéstől tágra nyíltak. Az a morgó, tépő, félmesztelen fehér ember ugyanaz a nemes ember volt, akit a Kanca idén látott és aki ott fogoly volt. A harc véget ért. Tarzan kénytelen volt megölni az ellenfelét, aki nem volt hajlandó megadni magát. Az elesett ellensége mellől felugrott hirtelen, a lábát a fekete nyakára tette és elkezdett ordítani, üvöltve, mint a győzelmes majom szokott. A svéd megremegett és megborzadt a hangtól. (Folytatása következik)