Amerikai Magyar Népszava, 1931. február (32. évfolyam, 33-59. szám)

1931-02-02 / 33. szám

­ Tálas Áron református pap vissza akarja szerezni Tiszazug régi jó hírnevét A kultuszminiszter vezércikke indította meg a mozgalmat Az apa- és hitvesgyilkos méregkeverő asszonyok hazájában most sem csendes még a világ „ Néhány nappal ezelőtt az egész világsajtót bejárta a hír, hogy Magyarországon 50 év óta először asszonyt akasz­tott a hóhér. Kardoss Mária, férjének és 22 éves fiának megmérgezése miatt került hóhérkézre s kivégzését, mely­ről az izgatóan érdekes részle­tek bő anyagával számoltak be a lapok, csakhamar követ­ni fogja még két asszonyi akasztás, amelyeknek szenve­dő részesei is Kardos Mari bű­ne miatt kerülnek bitófára. Gyilkoltak, éveken keresztül, mintegy tíz évig rendszeresen mérgezték a falusi asszonyok családjaik öreg, vagy beteges férfitagjait, férjeket, fiukat, öreg apákat küldték másvilág­ra a lelkiismeretlen asszonyok, hogy megszabaduljanak az ápolásra szoruló nyűgös csa­ládtagoktól. És még egy oka volt a tömeges gyilkolásnak, amelyet alattomosan, légypa­­pírból főzött arzénes méreggel követtek el ,amelyet a gyanút­lan emberek ételébe kevertek. Ez a másik ok, az ős­idők óta kisértő földéhség. Egy-egy családnak 4—5 holdon való gazdálkodása körül csak nem lehetett béke és nyugodt mun­ka. Sok volt az ember. Nehéz volt a megélhetés. Ilyen körül­mények között egy falusi bá­­baaszonynak a fejében szüle­tett meg a pokoli gondolat, hogy pusztítani kell a férfiné­pet. Hogy kevesebb legyen belőle és egy asszonyra több jusson a föld áldásából. Nem­csak megélhetésre, hanem puccra, ruhára, meg a szere­tők kitartására. Hónapokig tárgyalták a­­bí­róságok ezt az irtózatos bűn­tényt, amely 10 év alatt 100 embert küldött a másvilágra. És mindennek, az egész rémü­­letes gonoszságnak a központ­ja Tiszazug volt, a bábaasz­­szony faluja, Tiszazug. Ez a szó járta be most az egész világot, Tisza­zug hangzott mindenütt a bűn­tény kipattanása után Ma­gyarországon. Nem volt még eset arra, hogy annyi ideig és olyan mértékben tar­totta vol­na izgalomban az eg­ész or­szág lakosságát egy ügy, mint a tiszazugi méregkeverő nők ügye. Kétszázezer katas­ztrális hold, húszezer hold szőlővidék­kel a Tisza és a Körös szögel­­letében. Nevét hírhedtté tet­ték az arzénes teák, a gyufa­mérges levelek,­­az ördögi ja­vasbábák, a hitves-, apósgyil­kosságok, a gyerekölések. Járom földjét, az egyik na­pon göröngyre fagyott, a má­sikon sárrá ázott szőke homo­kot. A szőke homokon mélysé­gek szakadékai, nagy magyar szomorúságok torlódnak utam­ba. Ádáz, elkeseredett harcok tüzének füstje szennyezőbe az ég alját, amely harcoknak a valamikor erre valósi büszke kunfajta, de most oly egye­­dülvaló tiszazugi magyarság adja meg az árát. A Tiszazugnak, Tiszakürt, Tiszaug,­ Nagyrév, Tiszainoka, a református, Tiszasas, Szele­­vény, Csépa, Cibakháza, Mes­terszállás katolikus községei. A főváros Kunszentmárton. Vérző sebek földje, problé­mák földje ez a darab szomo­rú magyar föld, amelyet a szolnoki főtárgyítások, aho­gyan az ősz az országút eper­fáit és a szétszórt tanyahá­zak akácait. Varjak fekete felhője a no­vemberi ég ködében és körös­ekor ül a nagy pusztaság, ahol csak a kemény téli széllel tár­saloghat a t erretévedő. A miniszter tiszazugi vezércikke A tiszazugi rémségek döb­­benetes felrémlésének idején, 1929 augusztus 25-én, írta meg híres tiszazugi vezércikkét egy­­ pesti lapban gróf Klebersberg­­ Kunó kultuszminiszter. “Hát hol voltak a papok? Nem látták, hogy a nép el i­s marad a templomból, hogy a születések száma ijesztően hanyatlik, a férfiak pedig ijesztő rendszerséggel hal­nak el aránylag korán? A temetési szertartások alkal­­­­mával a halottasházaknak megfertőzött erkölcsi at­moszféráját látni, érezni kellett volna. Adtak-e vész­jelet? Ráterelték-e a mutat­kozó bajokra a felettes egy­házi és állami hatóságok fi­gyelmét, ha már a lelkészke­dés normális eszközeivel, papi szavakkal a népet az Isten házához, Istenhez­­ az erkölcsökhöz visszaterelni nem tudták? Mert mégis csak erős dolog az, ha ilyen szélesre terjed s ilyen­ mély­re hat le az erkölcsi rotha­dás...” Járom a szőke homokot, re­formátus és katolikus papok szavait jegyzem: — Mi­ álltunk a poszton és lógattunk, de nem figyeltek föl ránk. Ahol vásári komédiásnak nézték a rev­er­end­ás papot És mondják, hogy már esz­­tendők esztendeivel ezelőtt, mi­­­­kor a tiszazugi rémségek még­­ az ördög lakatja alatt voltak, az errevalósi, de a fővárosi sajtóban is cikkek jelentek meg a Tiszazug nagy magára­­hagyottságáról, így dr. Mezey Lajos kunszentmártoni ügy­véd, Szolnok várír­­ve tb. fő­ügyész lapjában­­és Budapes­ten esztendőkkel ezelőtt verte a vészharangot: “Az irástalanság és a tü­dőbaj nyarán a pálinka gő­ze ül. Százával engedélyezik a kisüstöket. Minden vala­mirevaló szőlősgazda maga főzi a pálinkáját. Minden útkereszteződésen kocsmák gubbaszkodnak. Páli­nkát itatnak az iskolába járó ap­rósággal, mert az erősít. Néhány évvel ezelőtt Csong­­rád városában a városi köz­kórházat leépítették és át­alakították központi szesz­főzdévé...” “Ismerünk vidékeket a legszebb típusú tiszavölgyi magyarok között, ahol se pap, se iskola. Megtörtént, hogy katolikus pap gyalogolt át reverendásan a szőlőuta­­kon és felserdült tanyai gye­rekek szaladtak nagy vihor­gásokkal utána, vásári ko­médiásnak sejtvén. Ezek a gyerekek még sohasem lát­tak ugyanis papot...’ Közigazgatás és egyház Az arzénes bűnök felfedezé­se után országos kérdéssé vált a nagy tiszazugi probléma és a bűnök bírósági likvidálása után is országos probléma ma­radt. A Tiszazugban újból felsi­kongattak a vészkiáltások, hangok, hogy fogjanak össze a Tiszazug urai és korrigálják a szégyenletes múltat. A jóaka­ratnak nagy jóakarata és di­cséretes törekvése csúnya ká­tyúba feneklett. Le kell írnom a szomorú megállapítást, hogy Tiszazug szinte menthetetlen­nek látszik, mert a tiszazugi közigazgatás urait és a vallá­sos papjait mélységes szaka­dékok választják el. Szemben áll egymással a közigazgatás és az egyház. A szolnoki törvényszék és a felsőbb bíróságok már likvi­dálták az arzénbűnügyeket, most következik a Tiszazug arzénmérges levegője, minden társadalmi, közigazgatási és lelki hátterének­­ likvidálása a szolnoki törvényszéken két monstre sajtóperben. A sajtó­perek szereplői a falu jegyző­je és a falu papja. A jegyző a sértett, a pap a vádlott. Tiszakürtről, a Tiszazug legnagyobb református közsé­géről van szó. Ahol még nem­régiben is 400 gyereket kellett beszorítani két tanterembe. Tiszakürtről, amelynek neve legtöbbet szerepelt az arzén ügyekben Nagyrév mellett Már így kívülről is szomoruképű a község ösze-vissza épített ut­cáival. A házak előtt olyan a járda, hogy évente legalább 15—20 lábtörésbe kerül. 6000 ember lakóhelye a község és messze környékén mindenki tud a község református pap­jának és főjegyzőjének enged­­hetetlen harcáról. A nép a pap táborában. Furcsa jegyzői kiáltvány 1927-ben meghalt a tisza­­kürti öreg református pap, Szász Gusztáv. Állásának be­töltésére került a sor és a ti­­szakürti gazdák élükön vezé­rükkel. Sz. Bézy Zsigmond gazdaköri elnökkel, arra a megálland­ásra jutottak, hogy hazahozzák a bodroghalmi re­formátus parókiáról a maguk közül származó tiszakürti kis­­gazdafiút, a fiatal dr. Tálos Áron papunknak. Az akkor 29 esztendős Áron pap attól elte­kintve, hogy kitűnő teológiai képzettségre van, jogvégzett ember és államtudományi dok­tor. A papválasztással robban­tak ki azután a nagy ellenté­tek a falu és a jeyző között. Máthé főjegyző Tálas Áront még nem is ismerte. Áron pap még sem jelent meg Tisza­­kürtön és ellene máris 1927 szeptember 8-án olyat csinált amin az egész község megbot­­ránkozott. A főjegyző kiált­ványt bocsájtott ki és a köz­ség házaira kiragasztgatott plakátokon Vargha Zoltán abádszalóki lelkész megválasz­­ítása mellett foglalt állást. Ebben a kiáltványban Mát­hé főjegyző megállapította ön­magáról, hogy “gyűlöl engem Tiszakürt népe” és hogy azok akik nem szavaznak az ő pap­jelöltjére, “ám lássák, válja­nak ellenségeimmé és töltsék ki bosszusukat rajtam. Csak arra vigyázzanak, nehogy visz­­szafelé süljön el a fegyver... Tehát minden ember kétszer is jól gondolja meg, milyen zsebrevágó következménye lesz annak, ha ellenségévé tesz en­gem.” “Ha meg vannak győződve arról, hogy feltétlen ellensé­gemmé kell és érdemes lenni­­ök, úgy legyenek ellenségeim és ne hallgassanak reám... Ha úgy látják, hogy okot szolgál­tattam arra, hogy összefogja­nak az én letörésemre és ellen­ségeimé váljanak, ám tegyék, ha azonban bizalommal visel­tetnek irántam, úgy szavazza­nak Vargha Zoltánra...” Az egész Tiszazugban hire ment, ennek a nem mindenna­pi kortesplakátnak, amelyet a főjegyző ekkép írt alá: “ke­resztyéni szeretettel Máthé Sándor s. k. presbiter.” A főjegyzői fenyegetések el­lenére is a község ősreformá­tus lakossága dr. Tálas Áront választotta meg óriási szótöbb­séggel papjának. A főjegyző jelöltje mind­össze 30 szavazatot kapott. Az új pap ünnepélyes beik­tatása 1928 január 6-án tör­tént, amelyen Áron pap elfe­ledve a sértő kiáltványban fog­laltakat, az installációs dísz­­ebéden békejobbot nyuujtott Máthé főjegyzőnek, hangoztat-’ ván, hogy a mai szomorú vi­­szonyok­ között, minden egyéni sérelemnek el kell tűnnie a magyar közéletből és egyház­nak és világi hatóságoknak együtt kell működniök. A béke azonban Máthé fő­jegyző részéről nem sokáig tartott, ahol csak lehetett, aka­dályokat gördített dr. Tálas lelkészi működése elé, hamaro­san nem kevesebb, mint 10 kü­lönféle büntetőügy indult meg becsületsértések és rágalmazá­sok miatt a főjegyző környeze­téből részint a lelkész, részint mások ellen. A perek mind Tálas Áron igazával végződ­tek. Áron pap remél Sárgán világit a tiszakürti református parókia ablaka. Szép szál barna ember dr. Tá­las Áron, a nagy háborúság­ban élő református pap, aki vissza próbálja szerezni népé­nek megtépdesett hírnevét. — Mint lelkész és mint ma­gyar ember — harsog szava, akár a katedrán —, iparkodom a nyájat az erkölcsi s az anya­romlás széléről viszarántani s e hazafias és Istentől vezérelt munkásságomban még a vád­lottak padj­a se akadályoz meg. Bibliás lélekkel, hiszem, val­lom ,és gyakorlom, hogy a Ti­szazug népét megmenthetjük. Jöjjön a nagy likvidálás pe­reim során és hadd lássa meg mindenki, hol a hiba, mi az akadály a mentés nagy mun­kája előtt. A szolnoki törvényszéken, ahogy a tiszazugi bűnügyeket, úgy a monstre sajtópöröket is Fuchs Gyula törvényszéki el­nök tanácsa fogja letárgyalni. A, “spirituszos” leány vála­szol a kanadai fiúnak J. Z. Canadából! Montrealból távol — Annak a fiúnak A New York-i leánytól Engedje meg a tisztelt szerkesz­tőség, hogy megköszönjem annak a kedves fiúnak a végtelen rajongá­sát az én spirituszom iránt. Végre mégis akadt egy civilizált gondolkodású férfi, aki nem tartja a nőt fehér­ rabszolgának, mert már kaptam az újságban egy tisztel­tre méltó bácsitól egy jó szidást, aki bi­zony a jó hízott disznót még ma is többre becsüli, mint az aszonyt. S íme! Ki mondaná, hogy a mi ...elves magyarjaink nem haladnak rohamosan a modernizáció felé. FmN.: „ Magfy Amerikában nem is csekélyszámú magyar olvasó közön­ség közül máris akadt egy, ha nem is több, aki elismeri, hogy a nő var­­sóban nem csupán konyhatöltelék s hálószoba dekoráció. Akadt egy, aki nem haragudott­­érte, hogy optimista vagyok. Hogy szeretek élni, szórakozni, hogy sze­retek inni, szeretek dolgozni. És csodák csodája, még főzni is sze­retek. Tehát kedves canadai fia! En­gedje meg, hogy nevén szólítsam kö­szönöm magának Johnny, nagyon kedves volt ez a néhány elismerő, megértő szó. Örülnék ha írna nekem máskor is. 8 azt , --/---■*—ha megírná, ~vsmi az ft szenzációs mentő esz­köz, ahol írja. Ami a maga gondolatában van, amiért én bizto­san nem tenném magát spirituszba. Örülök, hogy habár nem gyerek legény, de ha nincs más dolga, lá­­nyok után jár. Örülök, hogy szeret élni. Tudja kevés ilyen ember van ma. Az hogy nem nagyon talál lá­nyokat az azért van, mert nagyon sok után jár. Keressen csak egyet. Egy kis magántulajdon többet ér, mint egy nagy kölcsön. Szorítsa meg kezem egy gondolat­ban ismeretlenül. Ha í­, szólítson engem Katókának, üdvözlöm ma­gát, mint megértő pajtása, ott mesz­­sze Montrealban innen New York­ból. A viszont írásra. Magyar propaganda a rádión Mélyen Tisztelt Szerkesztő Úr! Bocsánatot kérek, hogy ezen pár soraimmal háborgatom, de annyit olvasok a becses lapjukban rádió­programról és itt született magyar gyermekekről, hogy most én is bá­torkodom felkeresni szerény sora­immal. Első­sorban is hogy a ma­gyar gyermekek nem akarnak itt magyarul beszélni, annak mi va­gyunk az oka, mert ha egy kicsit széjjel nézünk Magyar-Amerikában, azt vesztik észre, hogy bizony édes keveset törődünk a saját magyar­ságunkkal. Gyülésezni, veszekedni azt sajnos nagyon jól tudjuk, de annál keve­sebbet cselekedni. Csak egy példát hozok fel. Itt van a rádió. Vájjon mit tettünk mi annak kihasználá­sára? New York és Newarkon kí­vül­ édes keveset. Vagy talán nincs a magyarok között elég tanult em­ber, aki ismertetné a magyar kul­túrát és a magyar zenét az ameri­kai közönséggel? Hogy legelőször is a saját portámon seperjek, itt van Buffalo városa. A Buffalo és kör­nyéki magyarság száma meghalad­ja 10.000-ret, de nem találkozik egy magyar, aki rádiós­programot tarta­na vagy követelne. Ha minden ked­den 10.15-kor át nem veszi a W. K. B. W. New Yorkból. A magyar programot, akkor inás nincs. A len­gyel program fél délutánonként tart majdnem minden nap, cseh rogramot sok helyről lehet kapni. Olyan városokból, ahol a magyar­ság van többségben, most’ 20-án 7 és 7.30 között még Prágából is volt cseh program és Benes beszélt cse­hül és angolul. Ők értenek a pro­pagandához és mi nem tudunk egy levelet megírni a városunkban lévő rádióállomáshoz, hogy magyar pro­gramot is szeretnénk hallani, •­ ho­lott nagyon szívesen magyar progra­mot is továbbítanának, ám ezúton érdeklődne a magyarság, így eljut­na a magyar zene, a magyar kul­túra az amerikai közönséghez. A. E., Buffalo, N. Y. ♦ A Nép Szava A walesi herceg (kezét szemei felé tartja) kocsi-kirándulást tesz Bermudában. A herceg be akarja utazni Dél-Amerikát. SZÉKELT JÓZSEF Rajz és Festő Iskolája 18 W SH, St.. New York­­­ «», Ae «M, A" VlWIWtl BSTT RA.T70T.rt OS FKST« TANFO­LYAM KF,7TH/»K. TTAT.AOrtK fiS FFSTOK SZAMARA »«iifAiil és »ti K«te mnd.t ntA- tanfolTMn *6,- £ "' jMzolll* kor­­' .. . ” J. rektorával vatj rektorokkal anélkül A KÉPZOMBAttSZET ÖSSZES ADAIs Rajzolás, festés (portrait, tájkép és figurális) illuszt­rálás és tervezés — A tandíj havi $10.00 — Érdeklődők jelentkezzenek Székely József MŰTERMÉBEN 18 West 8th St., New York (a 6th és 6th Avenue között) S­lk emelet Jelentkezés Kedden, csütörtökön és szombaton délután 2 órától 5 óráig. Csütörtökön reggel 9 órátó 12 óráig is Vasárnap d. u. 3-tól 5 óráig / # \ f­IT­e­B i? u­a­ry] Z r s |aa!t|w|t|TTs' i 1 ' jfÜE 16 19 20 21 J SSISíl&fó'flslsTlaS <7 íS 1 ■'■"íF* A tökéletes hónap Itt van újból a február négy­­tökéletesen beosztott beté­ve!! Jó jel! — feltéve, hogy­­ minden héten elhelyezi ta­karékbetétjét ebben a kon­zervatív takarékpénztárban. Vagy talán még nincs taka­rékbetétje? úgy jöjjön el még ma — a takarékosság jó szokás. Posta útján is in­tézheti ügyeit. Hallgassa meg Sara Loyd-ot, az amerikai rejtvény ki­rályt, minden szerdán este 7.15 órakor a WABC állo­máson. Central Layings Bank 4th A ve. at 14th St. B*way. at 73rd. St. Vagyon több mint 210 millió * AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA A NEW YORKI MAGYAR MUNKANÉLKÜLIEK SEGÉLY­ALAPJÁRA BEFOLYT ADOMÁNYOK Alább kimutatjuk a beérkezett adományokat. A new yorki magyar munkanélküliek támogatása minden magyar ember és magyar intézmény kötelessége. A nyomor egyes családokban szinte leírhatatlan. Ne hagyjuk el az özvegyet, akinek apró gyerekeit kell eltartani, a beteg embert, akinek a családja nél­külöz és éhezik, az árvákat, akiknek nincsen eltartójuk és mun­kát sem kaphatnak. A segélybizottság a magyarság jó szívé­hez apellál, ahhoz a szívhez, amely sohse hagyta el a maga sze­rencsétlenjeit. Gróf Széchenyi László és neje, Washington, D. C........................1000.— Amerikai Magyar Népszava, New York, N. Y................ ........... 100.— A Kolozsvár és Vidéke Egylet,, New York, N. Y................. 1­60.— A Kolozsvár és Vidéke Betegsegélyző Egyesület egyes tagjainak 10 hétre megszavazott első heti hozzájárulása alanti részle­tezés szerint: Joel Lajos $5.—, Dr. Krausz Miksa $5.—, Simon Dezső $5.—, Reichenstein S. $5.—, Farkas M. $5.—, Silberman L. $2.50, Klein Bros. $2.50, Deák R. I. $2.50, Loki Wm. $3.—, Dénes Gyula $1.00, Weinstock Józsefné $1.—, Dr. Pogány $1.—, Simon Ferenc $1.—, Wallerstein Adolf $1.—, Piece B. 50c, Kolozsvári Junior Club $2.90, összesen............ 43.90 Magyar Hetednapi Adventista Egyház, New York, N. Y ......... 25.— Schlesinger Israel, Flushing, L. I., N. Y. .................................... 10.— Dénes Gyula fűszerkereskedő, New York, _N. Y...............­­.... 10.— Amerikai Magyar Népszava kiadóhivatali személyzetének hoz­zájárulása január 10—17-ig ........................................................ 5.25 január 17—24-ig ........................................................ 5.25 Simkó József, New York, N. Y. gyűjtése Munc­ák Ödön és neje 25 éves házassági évfordulóján ................................................ 7.20 Nagy Imre, New York, N. Y., első két heti megajánlása............. 2.— Szívós Testvérek, New York, N. Y..................................................... 10.— Mrs. Schwing Mary, New York, N. Y........................................... 10.— Jankó Józsefné, Gibbstown, N. J................................................... 1--— Dömösi Péter, Havana, Cuba ........................................................... 1-— MINDEN ADOMÁNYT E LAP HASÁBJAIN KÖZLÜNK Adományok erre a címre küldendők: Relief Committee for the • i NEW YORK HUNGARIAN UNEMPLOYED Olcsváry Mihály, treasurer 626 East 137th Street, Bronx, N. Y. HI ÚJSÁG SZÜLŐFALUIBAN CSILZKÖZ Árvízveszély fenyegeti a Csiliz­­közt. A legutóbbi esőzések követ­keztében rengeteg belvíz gyűlt ösz­­sze úgy a Csallóközben, de főkép­pen a Csilizközben, amelynek lapo­sabb fekvésű részeit hatalmas tö­megű belvizek borítják. Gyalokay Miklós, a Csallóközi és Csilizközi Árs­entesítő és Belvízlevezető Tár­sulat műszaki igazgatója azonnal intézkedett a szivattyútelepek üzembe helyezése iránt és azok éj­jel-nappal szívatják a belvizet, azonban az esőzések okozta víz­­mennyiséggel­­nem tudtak lépést tartani, mert a Csiliz vize erősen felduzzadt. Ezenkívül a Duna ár­emelkedése következtében máris je­lentkeznek a fakadó vizek a Csiliz­­közben és így a belvízlevezetési ak­ció majdnem kilátástalan. A műsza­ki munkálatok, amelyek ennek az állapotnak gyökeresen véget vetnek, már jóvá vannak hagyva és rövide­sen az országos hivatal döntése elé kerülnek. Az állam és az ország egy­milliót meghaladó­­ segélyt fog biz­tosítani a csilzközi ármentesítő és belvízlevezető akciónak műszaki keresztülvitelére. A belvizek az Al­­sócsallóköz számos helyén igen nagy területeket borítják el, az ármente­­sítő társulatnak minden szivattyú­ja működésben van, hogy a vetéste­rületeket megmentse a belvizek kár­tevésétől. NAGYSZOMBAT Zsebtolvajok g­a­r­á­z­d­álkodnak Nagyszombaton. A rendes keddi he­tivásár alkalmával Való János vág­­farkasdi gazdának ellopták pénz­tárcáját, amelyben néhány ezer ko­rona volt. Miután Nagyszombaton az utóbbi időben nagyon gyakoriak a zsebtolvajlások, a csendőrségnek az a véleménye, hogy veszedelmes zsebtolvajok garázdálkodnak a vá­rosban. CSORNA Betörési kísérlet egyik csornai kereskedőnél. Egyik kis csornai ve­gyeskereskedő, Majlinger Balázs üz­lethelyiségébe a minap este 10 óra tájban a kirakatot helyettesítő és utcára néző boltablakon át betö­rést kísérelt meg egy eddig isme­retlen ember. A boltos feleségével már­ a bolttal szomszédos szobában aludt, mikor Majlingerné Szokatlan kajra ébredt fel, melyet az üzlet fe­lől hallott. Azonnal kisietett a bolt­ba és annak utcai ablakánál meg­döbbenve vette észre, hogy valaki az egyik alsó ablakszemét már­­ki­nyomta és jelenlétében jobb kö­nyökével bezúzta a belső ablaksze­rvét is és az igy szabaddá tett után benyúlt az ablakig érő pulthoz, honnan egy cukorkával teli üveg­tartályt emelt fel. Az asszony erre megragadta a tolvaj kezében lévő cukorkás üvegét, elvette tőle és egyben lármát csapott, mire férje is felébredt, hogy a tolvajt kézre­­kerítsék, de az már eltűnt az utcán. Az asszony a szokatlan látogatóról elég pontos személyleírást tudott adni, mert az erős holdvilágban és az éppen üzletük előtt álló utcai villanylámpa­ fényében jól megfi­gyelhette az alacsony fiatalembert akinek a károz­­áson kívül semmit sem sikerült elvinni. A tettes kézre­­kerítése iránt a csendőrség megin­dította a nyomozást. TAPOLCZA Temetői tolvajt fogtak. A tapol­cai temető mellett egy csendőrtiszt­helyettes elfogta Simon Jánosnét, aki egy gyanús csomaggal haladt az utcán. Kiderült, hogy Simonné rendszeresen lonkodta a temetőből a koszorúkat. Később megállapítot­ták, hogy egyéb lopásokat is­ köve­tett el. GYÉKÉNYES Meghalt a gyékényes csendőr­­tiszthelyettes, akit leszűrt a községi kanász. Gyékényesen Oscsák Pál nyugalmazott csendőrtiszthelyettes gazdálkodó egyik éjjel arra lett fi­gyelmes, hogy baromfiudvarán tol­vaj jár. Kiment az udvarra, ahol­ a tolvaj, aki nem volt más, mint a "­Siséri kanász, megszúrta a gazdát. Ds­csékrit beszállították a 'kanizsai '­őrházba, ahol lábát amputálni kel­­lett. Megmenteni azonban így sem tudták, mert másnap meghalt. ARAD Az első rádió per az aradi tör­­-mnyszék előtt. Amióta a rádió be­­■­ett az emberek mindennapi éle­­­he, azóta a neves ügyeknek egy jabb fajtája vált a bíróságok előtt gyakorivá. Ezek a pm-ek abból szár­maznak, hogy a rádió készülékek felülvizsgálatára kiküldött állami "­"‘’•«"ekkel a­ közönség nem a leg­­-dveresabban bánik és e-ék az el* . 'mntétek vó-ru­l. is a bíróság előtt --érnek elmezést. Aradon az első i,ven “ráelő per” zajlott le az­­■‘•adi törvényszék Ramontenau-Su­­’-itiu tanácsa előtt. A Per előzménye, hogy ez év feb­ruárjában Kolocsy Sándor, az aradi '•'ósta igazgatóság­ rádióosztályának technikai főnöke hivatalos ellenőrző útján megjelent Leicher János, ara­di pékmester lakásán. Leicher ugyan bejelentette a post­án rádiókészülé­kének üzem­behelyezését, de a díjat nem fizette be. Am­ikor Kolossy megkérdezte, hogy miért nem fi­ zette be a rádióelőfizetési díjat, Leicher azt felelte, hogy törődjön a maga dolgával, majd pedig a megle­pett állami tisztviselőnek ajtót mu­tatott és a következőket mondotta:­­ “Mars ki!” Miután a kínos jelenetnek több fültanúja akadt Leicher ellen hiva­talból­­eljárás indult, hivatalos közeg megsértése címén. A mai tárgyaláson a bíróság elsőnek Ko­lossy postatisztviselőt hallgatta ki, aki elmondotta, hogy mikor Lecher lakásán megjelent, hivatalos megbí­zatásának tett eleget és a legelőzé­­kenyebb hangot használta a pékmes­­zel szemben, mire az megsértette. Ezzel szemben Leicher tagadta a vádat és kijlentette, hogy nem sér­tette meg Kolossyt. A törvényszék rövid tanácskozás után bűnösnek mondotta ki Leichert hatósági közeg megsértése vétségében és ezért 1500 lej fő és 500 lej mellékbüntetésre ítélte. EGER Furcsa lopási eset történt Eger­ben az egyik piaci kalapüzletben. Egy vidéki asszony, aki ffe. hétfői hetipiacra jött Egerbe, betért a ka­laposhoz és jó ideig válogatott az eléje rakott különféle fejfedőkben. Később aztán, anélkül, hogy vásá­rolt volna valamit, sietve elment az üzletből. Eltávozása után a boltban észre­vették, hogy az asszonnyal együtt jó néhány kalap is eltűnt. Keresé­sére indultak a kalaptolvajnak, de természetesen akkorra már sehol sem volt található. Jó néhány óra múlva a minoriták templomában a sekrestyés egyik padban vadonatúj kalapokra akadt. Rövidesen megál­lapították, hogy a kalapok azono­sak az üzletből ellopottakkal. Valószínű, hogy a vidéki asszony a tett elkövetése után megbánta a lopást és betérve a templomba, ott elhelyezte a lopott kalapokat, gon­dolva, hogy majd megtalálják. SZÉKESFEHÉR­VÁ­R Letartóztattak egy tanítót, akit az agárdi csendőr lelövésével vádol­nak. Nagy feltűnést keltett az a Puskaharc, amely a minap folyt le éjjel két vadorzó és egy csendőr­járőr között Dinnyés és Agárd köz­ségek határában. A golyóváltásban egy csendőrőrmester súlyosan meg­sebesült. A székesfehérvári vizs­gálóbíró rendeletére most nyomós gyam­okok alapján letartóztatták ifjabb Wagner Kálmán agárdi ta­nítót és Kreissig Károly gépészt, mivel a nyomok az ő lakásukhoz ve­­zettek. A házkutatás alkalmával fegyvereket és lőszereket találtak­ náluk, bár nincs vadászati igazol­ványuk. A két letartóztatottat át­­kísérték az ügyészség fogházába. Megjöttek az Uj Lemezek! Nagy raktár PIANO BESZÍILÓGEPEK Kérjenek GAZDAG ,­ magyar árjegyzéket A3* FIRST AVR. ^^***^^ a 84. utcák DR. RUSE MIHÁLY magiak fogorvosi E­gy évig fizethet a teljes fosássa­l ♦ • Lejror­szibb Áron fogAk kívánatra egy napon belül. lemezeket kijavítjuk, vasar Ön vá? Laza lemezeket megerősítünk. 1975 LEXINGTON AVENUE AZ 86TH STREET LAIR&AN 358 E. 78th Arák naponta 8-9-ig, vasárnap KM-ig DÓCZY JÓZSEF HÍRES DALSZERZŐ Világszép Magyar Nótái ZONGORÁRA, ÉNEKRE VAGY HEGEDŰRE. Ezek nem gramofon lemezek.­­• A gramofon lemezek darabja 75 cent. A kották füzetje 50 cent. BÁRMELYIK 10 FÜZET $4.50 BÁRM­I 10 FÜZET $3.00 Aki rád néz rabod lesz as Az alvégen lakodalom Alkonyodik még 8.'nc9 csillag Barna kislány levelet irt Dombon van a babám háza Darcmadstr útnak Indul Édes anyám kösse fel a kendőt Édes anyám meszelje ki a házat E-%,de mélyen szól a kakák Faluvégén zúg a malom Gyászol az ég, hull az eső Hull a sípor kint a pusztá® Mikor engem besoroztak Mást szeretek, ahogy te mást szerettél Mandulafa, mandulafa védfedeles kis házikóm Nem sokáig élek Száz forintos bankóm volt a lajbi zsebben Rendeléseket utánvéttel is kész­séggel küldünk. Postaköltségre, csomagolásra és biztosításra 25 cent mellékelendő. KEREKES TESTVÉREK Amerika legnagyobb magyar könyv és zenemű­kereskedése 208 É. spb­ ST., NEW YORK

Next