Amerikai Magyar Népszava, 1931. szeptember (32. évfolyam, 244-272. szám)

1931-09-01 / 244. szám

í AmerikaiNépszó* ■ttiMlafeed 1881 by Géza D. BERKO alapította 1888-ban Published dally including Sunday by KHB AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA, INC. 8—11 Bast 16tb Street, New York, N. Y. Telephones: ALgonqnln 4—8087. 8088, 8089, 8019 Entered as Second Class Matter, Post Office, New York, N.Y. Business Manager: IZSÓ SZÉKELY, ügyvezetö-lgangat* supscrlptlOB Ratest •cited States of America, Ca­nada, Mexico, South America, and Cuba one yr., 6 mon. Dally only-------$6.00 — $8.00 foreign Countries and New York City one yr. 6 month Dally only-------$9.00 — $4.60 KlOflsetésI «raki As Egyesült Államokban, Ca­­nadftban, Mexicoban, Dél- Amerikában és Cubában: Egész évre$6.00, fílévref J.00 Külföldre és New Yorkban: Egész évré$9.00, félévTe$4.60 Brach Office« l Astoria, L. I., N. Y., 3184— 27 th Street. Bethlehem, Pa., 16 B. BttwalB Street. Bridgeport, Conn., 71 PSfiai Street. Buffalo, N. Y.. 4SI Dearbem Street. Clereland, O., Bast 118th Bt. 4b Buckeye Boád. Chicago, 111. 1056 Wlnona Bt. Los Angeles, CaL. 6111—Ith Avenue. Pittsburgh, Pa., $13 Johns­ton Avenue. Bt. Paul, Mlnn., 18$ BeUevaa Avenue. Slék IrodAkt Bo. Bend., Ind., 721 ■. Corby Street St. Louis, Mo.. 1622 KalUB-crodt Street Perth Amboy, N.J., 807 Mapl» Street. Detroit, Mich., 788» West Jefferson Avenue. Newark, N.J., 897 South 8»th Street Philadelphia, Pa., 817 Wsst Montgomercy Avenue. Trenton, N. J. 1061 So. Broad Street. Passaic, N. J., 171 Outwator Lane, Garfield, N. J, TM Klrtaludy-kO» S. Canada: 515 So. Main Street Welland, Ont. PArls: 1 Rue Boyer Barret. Paria, XIVa, France, Europa A trianoni szerződés igazságtalan, emberte­len, nemzetgyilkos, Harcolni ellene emberi kötelesség; küzdeni megváltoztatásáért szent feladata minden magyarnak. Ez az újság minden erejével, minden súlyával, minden ren­delkezésére álló eszközzel küzd és küzdeni fog a magyar revízióért és e küzdelmében fegyver­társul kér minden amerikai magyart, politikai pártállásra és felekezeti különbségre va 16 te­kintet nélkül, A trianoni szerződést meg kell változtatni. A DO-X A CURTIS FI­EL­DEN MA VOLT az utolsó napja anak, hogy a közönséget a North Beach-i Curtis Field kikötőjében horgonyzó DO-X fedél­zetére bocsátották, hogy ott kíváncsiságát kielégíthesse-Holnap már elzárják az óriási repülőhajót a közönség elől és hamarosan megkezdik rajta a szükségessé vált javítási munkálatok végzését. A lapok részletesen beszámolnak arról a hatalmas érdeklődésről, amely a nagy légi jármű iránt megnyilvánult. Tízezrekre rugó tömegek vándoroltak ki naponta az új világcsoda megtekintésére s a kis DO-X szobrocskák, miniatűrök, képek, levelező­lapok árusításából egész üzleti vállalkozá­sok alakultak. A hatalmas gép mindenképpen rá is szolgált erre a szokatlanul nagy közérdek­lődésre. A tizenkétmotoros hatalmas al­kotmány, amely a vizen csakúgy megállja a helyét, mint a levegőben, tíz hónap előtt indult el ugyan útjára Friedrichshafenből és így New Yorkba való érkezésével nem csinált gyorsasági rekordot, de viszont be­igazolta, hogy ekkora hatalmas terhelés­sel, 170 utassal is át lehet jutni levegőn át Európából Amerikába és ezáltal történelmi dátummá tette idevaló megérkezésének a­­napját. Ezt a teljesítményt tíz esztendő előtt még a legfanatikusabb repülő-rajon­gók sem merték volna feltételezni egyet­len repülő alkalmatosságról sem. És úgy, ahogy tíz év alatt ez bekövetkezhetett, minden fantasztikusság nélkül számítha­tunk arra, hogy tíz év múlva rendes nagy személyforgalmat lebonyolító gépek sze­lik át a levegőt Európa és Amerika között. Az új légi óriás szárnyainak szélessége 157 láb, hajójának hosszúsága 131 láb és súlya körülbelül 50 tonna.Amikor ekkora teherrel, ilyen mére­tekkel 170 utassal mernek nekivágni az óceán feletti repülésnek, valóban nem fantasztikum többé az óceán feletti rendes személyszállító repülőjáratok elképzelése. Ezt a gyönyörű reményt a DO­X hoz­ta az emberiségnek és ezért teljesen igaza van annak az amerikai lapnak, amely azt írja róla ma, hogy többet jelent a civilizá­ció szempontjából, mint az eddig megépí­tett összes csatahajók. Az ügyvédi kamara a bírói állások szaporí­tása mellet foglalt állást. Mi volna, ha egyszer már amellett foglalna állást valaki, hogy a működő bírák gyorsítsák meg egy kissé a munkát. Az ifj aszony remélhetőleg móresre fogja “tanítani” az öreg kecskét.. • Kansasban egy 87 esztendős örökifjú fele­ségül vett egy 18 esztendős tanítónőt. Egy angol tudós állítólag olyan pilulát ta­lált fel, amelynek tápereje 10 friss tojáséval ér fel Szép, szép. De ha már hozzákezdett, felvi­­hette volna egy tucatra. Egyik jeles kriminológusunk azt állítja, hogy a nagyvárosban azért zillik el sok ember, mert tudják, hogy nem kívánatosak. Lehet. Mi azonban úgy tudjuk, hogy vi­szont sokan azért zilllenek el, mert nagyon is “kívánatosak”. AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA A genfi világparlament új „Briand-ülésszaka“ Képek a francia külügyminiszter politikai és államférfim­i pályafutásáról. Tegnap kezdődött Genfben a Népszövetség őszi ülésszaka. A világ minden államából a svájci városba érkeztek diplomaták, politikusok, közgazdászok, meg­figyelők, hírlapírók. Bár a most kezdődő ülések tárgysorozatán nem szerepel egyetlen kényes probléma, javaslat sem, amely olyan izgalmakat, heves vitákat kelthetne, mint a múltban a Népszövetség előtt tárgyalt több indítvány, előterjesztés, panasz — nem kétséges hogy hogy Genf ma sokkal inkább a világ fővárosa lett, mint bármi­kor azelőtt. A földkerekség minden pont­járól, a népek százmilliói kísé­rik feszült figyelemmel azokat az eseményeket — tanácskozá­sokat — amelyek most kezdőd­nek Genfben. Ezeknek a tanács­kozásoknak esetleg döntő fon­tosságuk lesz a világ legna­gyobb részében a gazdasági és pénzügyi helyzet alakulására. A Népszövetség legutóbbi ta­vaszi ülésszaka óta szinte az egész világ, valamennyi nemzet többet szenved a gazdasági de­presszió következtében, mint valaha is. Várjon fog-e, várjon tud-e a genfi világparlament gyógyírt találni a népek száz millióinak sebeire? Vájjon, ha meg­van a világparlamentben az akarat rá, állnak-e olyan ha­talmi eszközök a rendelkezésé­re, amelyekkel ezt a célt meg is tudja valósítani? Vájjon van-e olyan befolyása a Népszövetség­nek a világgazdasági és pénz­ügyi erőkre, hogy azok most valóban összefogjanak s a szin­te sorsközösségben lévő nemze­teket gazdaságilag talpraállít­sák?* Ha a Népszövetség eddigi működése alapján próbálunk vá­laszt kapni ezekre a kérdésekre, akkor nagyon szomorú kép raj­zolódik elénk. Eddig a Népszö­vetség csak vajmi keveset való­sított meg abból a feladatából, amit megalakulásakor akart megoldani. Eddig csak nagyon kevés politikai kérdésben te­remtett rendet és még keveseb­bet tudott tenni a gazdasági rendcsinálás terén. Ennek azon­ban a fő oka az volt, hogy Genf eddig tulajdonképpen nem a világparlament ülésezéseinek volt a székhelye, hanem egy klikkparlamenté. A világhábo­rúban győztes európai nagyha­talmak egymással versenyeztek, hogy a Népszövetségben minnél több hatalmat és befolyást biz­tosíthassanak a maguk számá­ra. Ez a hatalmi versenyzés azon­ban ma megszűnt. Az elmúlt hó­napokban egymásután kerültek az európai államok olyan hely­zetbe, hogy Franciaország se­gítségét kellett kérniök. Leg­utóbb a hatalmas angol biroda­lom kormányának is a francia tőkéhez kellett folyamodnia, hogy a brit birodalom pénzügyi stabilitását meg­ lehessen óvni.“ Ma Franciaország szinte teljha­talmúig diktál a genfi világ­parlamentben, minden rivális és minden nyílt ellenfél nélkül. Aristide Briand, az európai külügyminiszterek nesztora kép­viseli ezúttal is Franciaorszá­got a genfi világparlamentben. Briand személye eddig is a genfi tanácskozások egyik gyújtó­pontjában állott, most azonban a gyújtópontból a középpontba került. Most ő az egyedüli ál­lamférfi Genfben, aki körül az összes államok diplomatái cso­portosulnak, akinek szava dön­tést jelent. Briand ülésszaka — talán így lehetne a legjobban nevezni azo­kat a tanácskozásokat, üléseket, amelyek most kezdődtek Genf­ben Habár volt már a Népszö­vetségnek olyan ülésszaka, ame­lyen Briand javaslatai­­ állottak a napirend legfontosabb pontján — nem kétséges, hogy a genfi tanácskozások soha még annyi­ra nem folytak le a Briand po­litikai eszméinek a jegyében, most fognak, amikor pedig talán egyetlen konkrét javaslatot sem vitt a táskájában a világparla­ment ülésezésére Néhány hónappal ezelőtt ami­kor a francia törvényhozás nagy többsége elbuktatta az el­nökválasztáson és Briand he­lyett Doumert ültette hét esz­tendőre az Elyseebe — sokan azt hitték, hogy Briand tünemé­nyes politikai pályafutásának vége van. Briandot valóban el­kedvetlenítette ez a bukás, de államférfia nagysága és fontos­sága ma még erősebben áll az egész világ előtt, mint azelőtt, hogy belebocsáj­tkozott az elnök­­választási küzdelembe. * Briand államférfiú karrierjé­ben nem egy törés volt már, de a nantesi, szegény családból származó­­egykori ügyvéd bril­­liáns elméje, képességei mindig újra megtalálták az utat, ame­lyen egyre magasabbra és ma­gasabbra tudott emelkedni. Huszonkilenc esztendős parla­menti múltja van ennek a kissé hajlott hátú, közvetlen szívélyes modorú államférfinek, aki min­dig újra és újra megszokta lep­ni a Genf­be gyülekező újság­írókat azzal, hogy milyen egy­szerűen, szinte kispolgár módjá­ra él. E sorok írója tanúja volt egyszer annak, hogy egy diplo­mata valamilyen finom egyp­­tomi cigarettával kínálta meg. Briand azonban udvariasan visz­­szautasította a felkínált ciga­rettát és elővéve (dohányszelen­­céjét két ujjával maga kezdett sodorni magának egy cigarettát. “Még akkor szoktam meg, ami­kor ügyvéd és hírlapíró voltam” — mondta mosolyogva — “s bi­zony nem szívesen adom fel a szokásaimat.”* Huszonkilenc esztendő alatt nem egyszer állott viharos tá­madások központjában. A radi­kális-szocialista Briandot egy iz­­ben, első miniszterelnöksége ide­jén, saját pártja zárta ki tagjai sorából. Általános vasutas­­sztrájk volt, Franciaország tel­jesen a sztrájkolók kezében volt. Briand akkor, egyetlen taktikai fogással,­ kihúzta a sztrájk mé­regfogát. A taktikai húzása az volt, hogy a sztrájkolókat, akik tartalékos katonák voltak, behi­vatta a katonasághoz, azután ki­rendelte őket a vasutak őrzésére. Ilyen módon a sztráj­kólókkal önmagukat fegyvereztette le. Bár Briandnak el kellett hagy­nia a radikális-szocialista pártot ekkor, valójában ezután is meg­maradt radikális szocialistának. A francia parlamentben mindig a baloldalon állott s­ emiatt buk­tatták is meg az elnökválasz­táson Dourerrel szemben. * Amikor Stresemannal, a két évvel ezelőtt elhunyt nagy né­met külügyminiszterrel megkö­tötte a locarnoi paktumot, a francia jobboldal nem a béke­politikust látta benne, hanem a nemzetközi szocialistát.­­Pedig Briand tettei és célkitűzései nem egyszer mutatták m­eg, hogy ő össze tudja egyeztetni a szo­cialista elveket a hazafisággal. Briand — ez nem lehet senki előtt sem kétséges — őszintén, igaz szívvel és lélekkel igyekszik a világ békéjét megóvni. Most azonban még ennél is többet vár a francia külügyminisztertől a gazdaságilag és pénzügyileg megsanyargatott világ. Azt vár­ja tőle, hogy meg fogja találni a gyógyszert az általános depresz­­szió mély és fájdalmas sebeire. Azok a határozatok, amelyek a most folyó tanácskozások so­rára születnek meg, fogják iga­zán megjelölni Briand helyét a világtörténelem nagy államfér­­fiainak a sorában. (n. p.) S-Szabó, órás és ékszerésznél u ÓRA JAVÍTÁSOK ■ M£RS£KERT A*BAN I 1647—2nd AVENUE'. I (a 85. is 88. utcák Visziit.t) NEW YORK ! Legelőször Csehszlovákia fog robbani BUDAPEST, AUGUSZTUS HÓ—AZ AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA SZERKESZTŐSÉGÉTŐL . Annyira elzárják Magyarországtól a meg­szállott területeket, hogy sokkal kevesebbet tudunk onnan arról, mint a tőlünk földrajzilag és lélekben sokkal távolabb eső országokról, Csehszlovákiáról tudunk még a legtöbbet. Még ott a legnagyobb ugyanis a szabadság — ha ez ugyan­annak nevezhető. Ott a legnagyobb a demokrácia és éppen ez sietteti szétrobbanását. Természetellenes államalakulatokat a nép aka­rata ellen ugyanis könnyebb erőszakkal össze­tartani, mint szabadsággal, mert a szabadság szárnyat ad a romboló erőknek, bármily csekély is az a szabadság. Hiányzik a felvidéken a biztonság, az állandóság érzése A Felvidéken olyan gazdasági összeomlás van, mint talán, sehol a világon. A cseh uralom alá került Felvidéket halálra ítélte a mai cseh­szlovák kormányzás. A rend és csend felszíne alatt pedig olyan lelki forrongás van ott ame­lyik előbb-utóbb még békés eszközökkel is szét fogja robbantani ezt a képtelenségekből ősszel tákolt uralmat, amely elgondolásában rejti bi­zonyos felbomlásának csíráját. Ez nagyban a mai Felvidék képe és sorsa. Látszólagos rend melett a halál és biztos pusz­tulás, amelyen segíteni sem lehet, mert az új csehszlovák köztársaság össze­mesterkedése maga oly képtelenség, amellyel hosszú ideig államot fenntartani nem lehet és amely az első akár külső, akár belső nyomásra darabjaira fogja széttördelni ezt az összetákolt ország­alkotást, melynek sem politikai, sem gazdasá­gi életlehetősége nincsen meg. A hangual­ is az, hogy hiányzik az embe­rekből az állandóság, a biztonság érzete, hogy mindenki a legvadabb csehtől a legelkesere­­dettebb magyarig folyton érzi és folyton tud­ja azt, hogy ez így nem maradhat és bármint mesterkednek is, csak idő kérdése, hogy mikor fog szétrobbani a csehszlovák köztársaság, a­melynek életbenmaradását, amikor őszintén beszél és gondolkodik,­­ nem hiszi el még a cseh uralom legfanatikusabb rajongója sem. A legkülönbözőbb fajták begyömöszölve a cseh Noé bárkájába Ami ezt a köztársaságot le fogja züllesz­­teni és széjjel fogja robbantani, az nemcsak az a képtelenség, hogy összekevertek itt tótot, magyart, németet, kisoroszt, ukránt, hucult és megspékelték cseh kanotákkal meg tisztvise­lőkkel, hanem az is, hogy a Felvidék népe éhen kell hogy haljon, mihelyt a cseh államkassza nem győzi táplálásukat. A Felvidék iparát tönkretették. A Felvidék mezőgazdasága élet­­képtelen. Ez az országrész nem tud megélni Magyarország nélkül, amely iparcikkeit vette és ahová lejárt dolgozni, bányászkodni, aratni a Felvidék tótsága, amely most így elzárva tőlünk, éhezik, nyomorog és kivándorol. Lelkileg sem lehet együtt tartani ezt a sok­féle fajta, sokféle nyelvű és sokféle érzelmű lakosságot, amelynek legtöbbje gyűlöli a má­sikat és amelyek együtt mind gyűlölik a csehet. Ez a képtelenség okozza, hogy minden szélső­ség kitenyészik ebből a természetellenes alaku­lásból. Ezért van az, hogy a prágai parlament­nek igen komoly pártja, a kommunsta párt és hogy ezekkel szemben fascisták szervezkednek, akik viszont ki akarnak pusztítani a Felvidéken minden tótot és minden magyart. Az állam te­rülete egy lehetetlen hosszú sáv, amelynek az igazgatásához tízszer annyi tisztviselő kell, mint eddig és a természetellenes, lehetetlen ha­tárok megvédéséhez olyan hallatlan hadsereg kel, amilyen aránylagosan egy államban sincs ma. Ebbe bele kell pusztulni és ez minél to­vább tart, annál bizonyosabb, hogy még külső hatóerő nélkül is szétrobantja a mai kereteket, mert ezt fenntartani sem pénzzel, sem hata­lommal nem lehet és mert ez a mai természet­­ellenes alakulás évről-évre inkább elpusztít mindent és dönt nyomorba mindenkit. KUN ANDOR SZERKESZTŐI ÜZENETEK Kérdés: Két éve vagyok az Egyesült Álla­mokban. Megérkezésem után azonnal kivettem az első papírt. Most haza szándékozom utazni. Kikaphatom-e ilyenformán az otthon töltött idő beszámításával 5 év múlva a polgárlevelet? Ha olvasó, New Brunswick Válasz: Hazautazhat, de ne töltsön egy év­nél többet az Egyesült Államoktól távol, akkor nem szakítja meg az 5 éves periódust. Ha haza­ akar menni, előbb egy visszatérési engedélyt (Reentering permitet) kell szereznie. Kérdés: Az innét hazadeportált egyénen behajtja-e az Egyesült Államok a deportálás költségeit, ha az behajtható? 2.) Egy amerikai születésű fiatalember, aki az ősszel lesz 20 esz­tendős és 18 esztendős korában kényszerhely­zetben felvette a csehszlovák állampolgárságot, hogy iskoláit elvégezhesse, bejöhet-e kedvezmé­nyes kvótában az Egyesült Államokba? Válasz: 1.) Nem. 2.) Kiskorú egyén nem vehet fel idegen állampolgárságot, tehát ő ame­rikai polgár. Folyamodjon amerikai útlevélért az ottani amerikai konzulhoz, Prágában. Magyar sportnapok Parisban A válogatott magyar evezőscsapat szereplése a párisi nemzetközi versenyen. Az evezősport nemzetközi versenyének egyik szabálya, hogy a versenynek minden évben más és más városban kell lefolynia s hogy egy és ugyanaz a város tizenkét év­nél előbb, mint a verseny székhelye, újra sorra nem kerülhet. Ez az intézkedés növeli a verseny értékét, mert egyrészt a vendéglátó ország minden igyekezetével azon van, hogy a rendezés teljesen kifogástalan legyen, másrészt maguk a verseny­zők is minden erejüket meg­feszítik, hogy az illető ország közönsége előtt kitűnjenek. A nemzetközi evezőver­seny székhelye ez évben Pa­ris volt. Páris közelében, a Surennes nevű kis kiránduló­­hely mentén elhúzódó Szaj­nán folytak le a mérkőzések, tizenkét ország válogatott csapata között­ Magyarország részéről a Pannónia klub baj­noknyolcasa, a Hungária baj­noknégyese és a Neptun baj­­nokdublója küzdöttek az Európa-bajnokságért. Három napon keresztül folytak az elő-, közép-­s dön­tőmérkőzések, melyek a leg­erősebb európai csapatokat voltak hivatva egymással szembeállítani. Magyar eredmények Valamennyi magyar csapat bejutott az elő és középdön­tőkbe. A magyarok fegyel­mezettségét, pompás formá­ját és tudását mindenki meg­csodálta és különösen a Pan­nónia híres nyolcasát emle­gették úgy, mint az Európa­­bajnokság egyik favoritját. Az augusztus 16-án meg­tartott döntőmérkőzés azon­ban csalódást hozott a ma­gyarokra nézve. A négy eve­zős versenyben csupán a ne­gyedik helyet tudták elérni Olaszország, Dánia és Svájc mögött, holott a startnál mindenkit elhagyva, sokáig remélni lehetett, hogy első­­kül jutnak be. Sajnos, ötszáz méter után bajnokaink nem bírták az iramot és először az olaszokat, majd a dánokat és végül a svájciakat hagyták egérutat nyerni. Ebben a ver­senyben a magyarok részéről hiányzott az egyöntetű erő­kifejtés, a villámgyors start­ba minden erejüket beleadva, hamar kifáradtak. Második a dablóban A skijj-versenyben a ma­gyarok szintén lemaradtak az elsőrangú svájci és olasz baj­nokcsapatok mögött. Nagy­szerűek voltak ellenben a dublóban, ahol a kezdeti előnyt szinte mindvégig meg tudták tartani. A franciák és svájciak a magyarok mögött kétségbeesett harcot vívtak minden evezőlapátnyi előny­ért, az ezer méternél a sváj­ciaknak sikerült kevéssel megelőzni a magyarokat, kik néhány másodpercnyi kése­delemmel másodikul jutot­tak be. Még így is nagyon szép győzelem volt ez, hiszen az elsőül befutott svájci csa­pat már évek óta Európa baj­noka volt és most a legna­gyobb megerőltetésébe ke­rült, hogy a magyarokkal szemben megtartsa a pálmát. A magyarok mögött Olaszor­szág harmadik lett, míg Fran­ciaország csak a negyedik helyet tudta elérni A sokat várt nyolcas baj­nokság nagy meglepetést hozott. A franciák nyerték meg ezt a legfontosabb mér­kőzést, utánuk az olaszok és a magyarok kétségbeesett küzdelemmel ragadják el a második és harmadik helyet, messze a többi versenyző előtt. A francia győzelemre nem számított senki, s vala­mennyi sportszakértő az ola­szokat vagy a magyarokat említette, mint a 8-as verseny favoritjait. Természetesen, e győzelemben lehet része an­nak is, hogy a franciák már hónapok óta trenírozhattak a verseny vizén és ismerhet­ték annak minden fordulatát, ami a nyolcas együttesnél számbavehető előnnyé válha­­ott. Igaz hogy ez mit sem von le szép teljesítményük érté­kéből, annál kevésbé, mert a francia evezősport még aránylag fiatal és félelmetes elleségekkel kellett megküz­denie. Viszont az olasz és ma­gyar csapatok teljesítményé­ből sem von le semmit a fran­cia siker. Különben e ver­senyben a győzelem minidig csak egy hajszálon múlott és egész a verseny végéig nem lehetett megjósolni annak ki­menetelét. Minden csapat annyira megfeszítette erejét, hogy a verseny végeztével a bajnokok teljesen kimerülten rogytak­ össze....................... Az Európa-bajnokságot ez­úttal is, mint az előző évek­ben a svájciak vitték el; mel­lettük a tizenkét versenyző nemzet közül a legszebb tel­jesítményeket a franciák, olaszok, magyarok és hollan­dusok érték el. Általában véve, nagyon is meg lehetünk elégedve Ma­gyarország válogatott evező­csapatainak itteni szereplésé­vel: a kétnapos, fárasztó uta­zás utáni azonnali tréning, majd a háromnapos elő- és középdöntő, továbbá a foly­tonos, hideg eső dacára is na­gyon szép formában mutat­ták magukat. Nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy éppen e sportágban vannak hivatva a magyarok az Európa-ba­jnok­­ság pálmáját elragadni, mert az evezés Magyarországon valamennyi sport közül a legkedveltebb és a legáltalá­nosabban műveit, éppen ez­ért reméljük, hogy kedve­zőbb körülmények között, pi­­hentebb bajnokainknak sike­rülni fog a résztvevő nemze­tek között az első helyet el­foglalni.­­ Talán majd Budapesten, a Dunán! . . . Dr. Strém Géza LILLIAN’S BEAUTY SHOPPE MAGYAR ÜZLET ecialisták AI- 1 A hajhullá- * h ositásban ............................. Fin­gr­er waving­. Művé­szies hajvágá­s, llajszl- űzés. Milk Mask arc­mosás 1411 GRAND AVENUE. 5th és 6th Ave. között — Tel: Astoria 7141. —• ASTORIA, TI. I. Betétek után Va évenként fizetünk kamatot PÉNZKÜLDÉS, KI­HO­ZATAL, HAZAUTAZÁS s egyéb ügyekben fordul­jon hozzánk bizalommal. Minden ügyet gyorsan, jól s pontosan intézünk el. — írjon vagy jöjjön személyesen RUTTKAY JENŐ UTÓDAI TRADE BANK OF NEW YORK 106 AVENUE B NEAR 7th STREET MÁIN OFFICE: 225 W. 34th St.. New York

Next