Amerikai Magyar Népszava, 1931. december (32. évfolyam, 334-364. szám)
1931-12-01 / 334. szám
a ÄMERIKAl'6^8 NÉPSZAVA H«t»bll«ked 18SI by GÉZA D. BERKO alapította lSIt-bca Published dally Including Sunday by i'fll AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA, INC, »—11 East 16th Street, New York, N. X. Telephones: ALgonqnin 4-8087, 8088, 8089, 8098 entered as Second Class Matter, Post Office, New York, N. T Business Manager: IZSÓ SZÉKELY, flgyresetOlgugatd _ ®,S£?IPTIP? RATES: ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Suited States of America, Canada, Mexico, South America, Am Egyesült Államokban, ind Cuba one gr. 6 mon. Kanadában, Mexicoban, Dél- Daily only _ $6.00 — 18.08 Amerikában és Cubában: Foreign Countries and New Bgész évre $6.00, félévre $3.00 York City — one yr. 8 mon. Külföldre es New Yorkban: Daily only _ $900 — $4.50 Egész évre $9.00, félévre $4.50 BRANCH OFFICES: FIÓK IRODÁK: ^th Veet.- N- *- i3M“ « Ind- 722 *■ t0rty ’street“' Pa-56 J,ttwrtB fit. Louis, Mo., 1523 MalUa- Bridgeport, Conn., 71 Feplaf cordt Street. Street. .•*«»»» Perth Amboy.N.J., 107 Maple Buffalo. N. Y„ 4M Dearborn Street Street. Detroit, Mich., 79M West Cleveland, 0„ 11422 Buckeye Jefferson Avenue. Road. Newark, N. J., 17 William Chicago, 111., 1066 Winona it St., Maplewood, N. / Los Angeles, Cal., 6111—Ith Phladelphia, Pa., 3141 N. Avenue. Hancock Street. Pittsburgh, Pa., Ill Johns* Trenton, N. J. 1061 Bo. Broad town Avenue. Street Bt. Paul, Minn., 1S$ Bellám« Passaic, N. J„ SI Division Avenue, A ven11 e, Garfield, N. J. Canada: 516 Bo. Main Street, Welland, Ont. Pária: 2 Rue Boyer Barret Paris, XIVa, France, Europe Budapesti Iroda: „TTT . . . v._ , „ Magyarország Budapest Office, VIII., Kisfaludy-kön 6. ss. Hungary A trianoni szerződés igazságtalan, embertelen, nemzetgyilkos. Harcolni ellene emberi kötelesség, küzdeni megváltoztatásáért szent feladata minden magyarnak. Ez az újság minden erejével, minden súlyával, minden rendelkezésére álló eszközzel küzd és küzdeni fog a magyar revízióért és e küzdelmében fegyvertársul kér minden amerikai magyart, politikai pártállásra és felekezeti különbségre való tekintet nélkül. A trianoni szerződést meg kell változtatni. A RIDEG “KÉK TÖRVÉNY” S HÁROM new yorki színház elhatározta, ** hogy vasárnap este díszes előadást rendez és a jövedelmet a munkanélküliek segélyezésére fordítja. Okos és szép gondolat, a világon senki sem emelhet egy szót sem ellene. A színházak neki is láttak, hogy a tervet megvalósítsák. A színészek különös örömmel készültek az előadásra, érezték, hogy most más valami is fűti őket a művészi ihlet mellett. Igen ám, de egyszerre csak megjelent a láthatáron a rideg “blue law” — a kék törvény, mely megtiltja, hogy vasárnap rendes színházi előadásokat tartsanak. Azaz nem a törvény nyújtotta fel kacskaringós paragrafus karjait, hanem néhány száraz és rideg úriember jelentkezett, akik nem tűrik, hogy vasárnap előadást rendezzenek és egy könnyet letöröljenek a szenvedők arcáról, vagy egy darab kenyeret juttassanak az éhezőknek. Ezek a száraz és rideg gentlemanok — hasonlatosan az italtörvény öregedő és fogatlan prókátoraihoz — nem látnak emberi örök törvényeket. A képmutatás és álszenteskedés porszagú papírbálványa zizeg a fülükbe és még a jó törvényekből is hajlandók rosszat csinálni, így annál könynyebb a helyzetük a rossz törvényekkel. Igazán ideje lenne, hogy az állami és szövetségi törvényhozó testületek alapos gyomlálást végezzenek a Corpus Jurisban és kiirtsanak mindent, ami nem korszerű, vagy éppen örök emberi igazságokkal és törvényekkel áll élesen szemben. És igazán ideje lenne, hogy ezek a könyörtelen s rideg apostolok legalább ezekben a nehéz időkben ne kínozzák a közvéleményt hamis prédikációkkal. Ha már kenyeret nem tudnak adni az éhezőknek, legalább ne gáncsolják el azokat, akik — legalább — megpróbálnak egy darab száraz kenyeret nyújtani. SZERKESZTŐI ÜZENETEK 1s Ha olvasó: Polgársága továbbra is megmaradt. Érdeklődő: Ha a fiú nem akar ottmaradni, nem lehet tartóztatni. Leghelyesebb azonban, ha ottani ügyvédtől kér tanácsot. Kozák Istvánná: A “Piszkafa” szerkesztőjének címe: Lónyai Nándor, Hotel Waldorf, Venice, Cal. A Greenberg: Barátjának igaza van. Szikszó a Kassa-Miskolc-i vonalon fekszik. V. C. 60.: Leghelyesebb, ha kérdését a Harbor State Bankhoz intézi (Cime, Bible House, Astor Place, New York City). Ez a volt Kiss Emil bank jogutódja és onnét pontos, szakszerű felvilágosításokat kaphat. Hat éves olvasó: Walker polgármester címe: City Hall, New York, Zukor Adolfé: Paramount Building, Times Square, New York City. Amennyiben azonban Cukor Mórnak, az ügyvédnek a címéről van szó, az 269 Broadway, New York City. N. M.: Hazamehet a saját költségén is. Nem hajtják be. Katherine Németh: A fordítás jónak látszik, de a boríték kinyitásánál megsérült a kézirat és így nem haszálható fel. Kérjük, küldje be újból a verset. AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA APPONYI ALBERT NAGY CIKKE EGY PÁRISI LAPBAN - -S-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------—— Apponyi Albert azok közé a politikusok közé tartozik, akik sem otthon, sem a külföldön soha elveiket meg nem tagadták s akiket ennek dacára ellenfelei is szeretni és becsülni tanultak. Az Amerikai Magyar Népszava olvasóinak tavaly télen beszámoltunk arról, hogy az ősz Apponyi milyen magasan szárnyaló beszédet tartott Párisban a legelőkelőbb s legválogatottabb francia és internacionális közösség előtt; a párisi diplomáciai akadémia elnöke ekkor úgy nyilatkozott róla, hogy “őt hallgatni csemege a fülnek.“ Ha igaz az előkelő diplomata e megállapítása — akkor éppen úgy igaz az is, hogy “őt olvasni a szerb, csemegéje.“ Mert Apponyi amellett, hogy kiváló diplomata, internacionális viszonylatban messze tekintő, nagy stílű politikus, szabad óráiban finom tollú író is, aki páratlan tudásával a költői meglátást és ihletet egyesíti. Mindnyájan olvastuk azokat a nagyszerű tanulmányokat, amelyeket körülbelül két évvel ezelőtt a budapesti “Pesti Hírlap“ hasábjain irt Egyiptomról és az ősi, egyiptomi civilizációról; német nyelven irt memoirjai is az írásművészet magas fokát tárják fel: valóban Apponyi, ha nagy politikus nem lett volna, mint író és mint tudós is kitűnt volna az átlag emberek sorából........................ APPONYI MINT IRÓ Annál örvendetesebb, hogy nemrég a külföldnek is bemutatkozott erről az oldaláról. Legutóbbi genfi tartózkodása alkalmából a “Európáén“ című párisi újság egyik munkatársa megkérdezte tőle, hogy nem volna-e hajlandó lapjába egy cikket írni bármely olyan témáról, mely jelenleg a szívén fekszik? A francia újságíró természetesen politikai cikkra gondolt, hiszen a lap irányánál fogva európai tendenciák feltüntetését és összeegyeztetését tűzte ki célul. Apponyi mosolygott, majd mégegyszer megkérdezte: “Szóval Ön olyan cikket kíván, mely egy jelenleg szívemen fekvő témát tárgyaljon?” “Igen“ — felelte az újságíró. “Rendben van” — bólintott ■ Apponyi, “holnap eljöhet a cikkért.” Milyen nagy volt a szerkesztő meglepetése, midőn másnap nem politikai, hanem ... Urai cikket kapott, hogy azt magával vigye Párisba! A kérdéses cikk a napokban jelent meg a “l’Européen“ hasábjain. Bár minden sora a mély gondolatok legszínesebb és ugyanakkor legérthetőbb kifejezése és valóban az egész, úgy ahogy van, “csemege a szemnek”, terjedelménél fogva mégsem adhatjuk azt szóról-szóra, hanem meg kell elégednünk a cikk gyöngyszemeinek nagyjából való megcsillogtatásával, úgy, ahogy az a fordítás halványító fényén keresztül egyáltalában lehetséges. Legelőször is Apponyi szemügyre veszi ezt a fogalmat: öregség. Mit kell értenünk alatta? Várjon egyszerűen azt a tényt, hogy az egyén egy bizonyos számú évet élt, vagy inkább azt a másikat, hogy fizikai és esetleg szellemi képességei lassan, de fokozatosan elgyengülnek? A fizikai gyengülés mindig kihat-e a szellemi és morális képességek gyengülésére is, vagy pedig, ellenkezőleg, amazok hanyatlása kompenzálva van más erők fejlődésével? AZ ÖREGSÉG FOGYATÉKOSSÁGAI Ami Apponyit magát illeti, ő az öregséget csak annyiban érzi, hogy bizonyos séták vagy fizikai gyakorlatok, melyek két, három évvel ezelőtt még semmi megerőltetésébe nem kerültek, ma már nehezekké, sőt lehetetlenekké váltak számára; de ezenkívül semmiféle betegség, sem szenvedés nem kopogtatott nála, hogy öregségére figyelmeztesse. Ez a fizikai dekadencia nem nagy szerencsétlenség egy olyan embernél, aki, mint ő, egész életében inkább szellemi képességeivel, mintsem fizikailag érzékelte a világot. Szellemi képességei pedig, — mondja Apponyi cikkében — őszintén állíthatja, nem szenvednek fizikai dekadenciája miatt, sőt bizonyos szellemi élvezetek, mint például a természet szemlélete, a művészet és a zene hatásai tisztábbak, erősebbek, mint azelőtt, mert lelke jobban elmerül önmagában és a testtől elfordulva, amazokat jobban képes befogadni. Ugyanígy áll a helyzet a tisztán intellektuális szellemi működéssel is: agya nemcsak, hogy a mindennapi élet fogalmait megérteni, új eszméket befogadni és elmélyíteni képes, de sőt, a fokozott lelki elmélyedés, mely az öregség sajátja, növelte tisztánlátását és tágította látókörét. A filozófiai elmélkedés nemcsak, hogy semmiféle fáradságot nem okoz neki, hanem ellenkezőleg, éltető és üdítő hatással van rá, mely még fizikai jólétére is kihat, így volt ez különben egész életében: a filozófiából tanulságot merített politikai karrierjére vonatkozólag is, ugyanolyan jóleső hatással volt rá az elmélkedés, mint más embernek egy kirándulás az Alpesekbe vagy a tengerpartra. Írásait. Az ilyen öreg akármennyire intelligens, szeretetreméltó és értékes ember Legyen is különben, megszűnt élni, mert megszűnt fejlődni. Élete nem más, mint múlt idők emléke, ő maga ittmaradt hagyomány. A másik kategória az, amely a fiatalokat megérti, de itt sem elég a megértés maga, mert vannak sokan, akik ennél tovább nem mennek s bár jóakaratuak az új idők képviselőivel szemben, de önmagukban irtóznak mindentől, ami ellenkezik megszokott felfogásukkal és világnézetükkel. Az élő öregnek valóban élnie kell korával; ha így van, akkor kötőjellé válik a múlt és a jelen között; pártatlan tanúja lesz annak a pernek, mely e két kort elválasztja. Az ilyen öreg, ha már nem is cselekedhetik, de legalább hasznos tanácsadó. Miért van az, hogy Apponyi az utóbbi kategóriába valónak érzi magát? Ő ezt úgy magyarázza, hogy mindig élt lelkében az elégedetlenség a régi felfogással szemben, mely az árut az embernél előbbre helyezte; első tanulmányai óta gondolatban olyan emberi berendezésekről álmodott, mely az embert az árucikk fölé állítja vissza trónjára.Ez az elégedetlenség tette azt, hogy a mai időkkel, amikor az emberi méltóság értéke emelkedik, együtt tud érezni, hogy alkalmazkodni tud hozzájuk. Azt hiszi tehát, hogy általában minden olyan öreg, akiben régebben élt a korával való elégedetlenség, szívesen veszi új korok hajnalát, mig az olyan, aki korában eszményét megtalálta, kétségbeesetten fog kapaszkodni belé s rémülettel látja, hogy a korok, mint az egyének, alámerülnek. Ezek után Apponyi még egy utolsó kérdést tesz fel: hogyan egyeztetheti össze az öreg ember, — mármint a hozzá hasonló öreg ember — a benne élő intellektuális erők csökkenés nélküli érzetét a közeli vég biztos tudatával? Kinek-kinek egyedül kell megoldania ezt a rettenetes problémát, mely az öregség problémái közül a legkínosabb; ő, Apponyi, abban a szerencsében részesült, hogy ezt a problémát a hit tanaival oldhatja meg: szerinte a vég új kezdet, az élet estéje átmenet egy új lét hajnalához. Ebben a tudatban nyugodtan élvezi mindazt, ami jót és szépet az öregség nyújt s türelemmel várja, hogy a Teremtő magához szólítsa. Apponyi cikke nagy feltűnést keltett Párisban s a francia sajtó egyértelmű dicsérettel méltatja Magyarország “great old man”-jének finom és mély szellemét, sokoldalú tehetségét. Dr. STRÉM GÉZA. Gróf Apponyi Albert MILYEN LEGYEN AZ “ÖREG” AZ ÚJ IDŐKKEL SZEMBEN? Legérdekesebb Apponyi hosszú cikkének az a része, melyben azt vizsgálja, hogy milyen magatartást tanúsít egy öreg ember a körülötte folyton változó világgal, annak új szokásaival és erkölcseivel szemben? Kétféle kategóriát állít fel: az egyik az olyan aggastyán, aki mindig csak a múltat dicséri s nem képes sem megérteni, sem jóváhagyni a mai idők válto Fáradt Izmainak semmi sem ad ily gyors enyhülést, mint a PAIN-EXPELLER R. ROSE MIHÁLYITM ORVOS 1 275 LEXINGTON AVENUE AS 1 U S6TH STREET SARKÁN .358 E. 78th St. .„I“ vS. órák naponta 9-9-ig, vas 10-1-ig eleső árak. —1 évi részletszetés! Fogak kívánatra’ egy napon belül. Lemezeket kijavítjuk, mig ön vár. Laza lemezeket megerősítünk. X-Ray és Gáz ! Megbénult Magyarország MAGYAR NÉPSZAVA SZERKESZTŐSÉGÉTŐL . BUDAPEST, NOVEMBER H0. — AZ AMERIKAI — Minket azonban nem lehet megfojtani, mi talpraállunk! ■— A Népszövetség bölcs pénzügyi szakemberei kimondták a szentenciát,, hogy szállítsuk le a fizetéseket, emeljük fel az adókat, szüntessünk meg minden “fölösleges” kiadást, állítsuk meg az életet, préseljünk ki mindent, csak azért, hogy amit el tudtunk kótyavetyélni, amit le tudunk takarékoskodni a húsúnkból, bőrünkből, azt mind rakjuk zsákba, vigyük külföldre s azzal az állami adósságokat törlesszük, annak kamatait fizessük. Mi azt kérjük ezzel szemben, hogy külföldi hitelezőink velünk, mint becsületes adósokkal, egyezzenek ki. Hiszen mi akarunk fizetni, csak azt engedjék meg, hogy amíg a világválság megenyhül, kevesebbet fizessünk. Hogy a népszövetségi bölcs tanácsok hová juttatták az országot, — bárha mi is hibások, sőt bűnösök vagyunk abban, hogy idáig jutottak a dolgok, — arra ime egy pár példa. 1. Az összes közalkalmazottak és nyugdíjasok járandóságát leszállítottuk átlagban 15%-kal. Az idén sem az államnál, sem a cégeknél nem kapnak a tisztviselők külön jutalmat, téli beszerzési pótlékot, karácsonyi vagy újévi ajándékot. 2. A gyárakban alig három-négy hétre elegendő a nyersanyag és ha meg nem engedik a derék népszövetségi urak, hogy valutánkból e hiányt pótoljuk, akkor a nyersanyag kimerülése után minden gyár, iparvállalat kénytelen lesz leállítani a munkát, holott van megrendelésük. 3. A bankok üzlet nélkül állanak, nincs egy fillér kihitelezés sem és személyzetük, rezsijük a saját tőkéjüket eszi meg. 4. A közraktárakban fekszik az eladatlan sok gabona, nem veszik át a külföldi államok és Ausztria, bár ha kötelezte magát arra, hogy egy bizonyos számú szarvasmarhát, bizott disznót átvesz tőlünk, a felét sem engedi piacaira. 5. A legrégibb és legnagyobb cégek lesznek egymásután fizetésképtelenek, mert a külföldi hiteleket felmondták velünk szemben, ellenben a kiskereskedőktől, vevőktől nem tudják behajtani a kintlevőségeket. , 6. A szőrmések, téliruha kereskedők egyáltalán alig csináltak az idén vásárt. A diszmóárusok, ékszerészek pedig hónapok óta nem láttak vevőt, mert ők a külföldiekből éltek, akik itt a legszebb árukat vásárolták sokkal olcsóbban, mint bárhol Európában. 7. Egyáltalán nincs építkezés, a házbérek leszálltak. Nagy kereslet van egy és kétszobás lakásokban, ennek ellenében a több szobás lakásokat felmondják s azokat kiadni nem lehet. Rengeteg az üres üzlethelyiség. 8. A bort már majdnem ingyen kínálják és igy sincs vevő. Egyes helyeken a szőlősgazdák odaadták felébe a termést annak, aki azt leszüretelte. 9. Majdnem minden nagybirtok eladó, csak vevő nincs. A középbirtokok fuldokolnak. A kisbirtokosnak legtöbb helyen van ennivalója: nem pénzért, hanem búzáért, tejért, apró jószágért vásárol, mert pénze egyáltalán nincs. Száz pengőst a legtöbb községben nem lehet felváltani, sok helyt a húsz pengőset sem. 10. A falusi zselléreket ingyen búzával kell ellátni, hogy éhen ne haljanak, mert minden munka és útépítés, kubikolás, stb. megszűnt. 11. Tíz budapesti színház közül a három állami színház deficites, kettő úgy, ahogy boldogul, 1 csődben van, 3 fizetésképtelen és 1 beszüntette működését. 12. Az öngyilkosságok száma meghatszorozódott. A bűnözés megnégyszereződött, a munkanélkülieké négy hónap óta 27 százalékkal emelkedett. 13. A budapesti autók 42 százalékát leállították s kenyörtelenné lettek a soffőrök. 14. Budapesten korlátozták az utcaseprést, a világítást és mert kevesebb villanyoskocsi jár, azok túlzsúfoltak, közveszélyesek. 15. Egyes iskolákban korlátozták a tanítást, mert takarékoskodni kell a fűtőanyaggal és más helyeken a jobbmódú gyerekek hozzák a szenet. Nem folytatjuk. Ezekből is látszik, hogy ez képtelenség, hogy ez így tovább nem mehet. Egy országot készakarva mégsem lehet tönkretenni, életét még sem lehet megölni. Ha csak egy kis könnyebbséget kapnánk, egy kevés megértést a Népszövetségtől és külföldi hitelezőinktől, máris jobb lenne az élet, több lenne a munka és megszűnne ez a megdermesztés. Hitelezőinknek sem érdeke, hogy így tönkretegyenek bennünket, hiszen, ha kidőlünk, akkor igazán nem tudunk fizetni, ha megússzuk a bajokat: a legjobb fizető adósok leszünk. A helyzet ma szörnyűséges. Nem fog azonban így maradni. Máris folynak a tárgyalások, hogy legalább nyersanyagot tudjunk külföldről szerezni, ami munkát adna az iparnak és hogy piacot kapjunk mezőgazdasági termékeinknek. Mi sokat kibírtunk és még sokat ki fogunk bírni. Nem szépítek semmit, követtünk el sok súlyos hibát. Mégis Trianonnak és a világválságnak vagyunk valójában áldozatai. Bízunk és én hiszem, hogy már a legközelebbi hetekben beszámolhatok arról, hogy nem állott meg az élet, dolgozunk, erősödünk és dacolni tudunk azokkal a viharokkal szemben, amelyek nemcsak minket ráztak meg, de az egész világot. KUN ANDOR. I A NÉPISZAKAI SEGÉLYKIÁLTÁS .. Tisztelt Szerkesztőség! A Csonka-Magyarország legszánandóbb, legsorsüldözöttebb népének, a hazájukból kiüldözött megszállt területi iparosságnak és munkásságnak nevében fordulok a t. Szerkesztőséghez, hogy tiz keserves esztendő óta folyó csüggedést nem ismerő harcunkhoz, melyet a megszállt területi munkásság a mindennapi kenyérért viv, erkölcsi s ha lehetséges, anyagi támogatásukat kérjük. Szövetségünk, mely egyedül illetékes e szegény hazátlanok nevében szót emelni a nyilvánosság előtt, arra kéri a tisztelt Szerkesztőséget, hogy szíveskedjen ezt tudomására hozni az Óceán túlsó partján élő megszállt területekről kivándorolt jobb sorsban élő testvéreinknek, kiknek lelkében még él a haza iránti lángoló hazaszeretet s kikről tudják, hogy tehetségükhöz képest segítséget nyújtanának hazátlanul nyomorgó iparos és munkásvéreinknek. Jól tudjuk, hogy az újhazában is emberfeletti küzdelmet kell vívni a mindennapi kenyérért, mégis Önökhöz fordulunk, mert ott még meg van a lehetősége annak, bár nehéz munka árán is, de szert lehet tenni az Isten áldotta kenyérre. Szomorú, hogy az egykor tejjel-mézzel folyó magyar Kánaánból fordulunk az óceán túlsó oldalán élő hazánkfiaihoz egy-egy falat kenyérért. Sajnos, itt ma már az a helyzet, hogy még munkához sem lehet jutni s még aki nehezen hozzá is jut, bizony csak a száraz kenyérre valót tudja véres verejtékkel megkeresni. Önökhöz fordulunk kérve, hogy nyújtsák ki segítő kezeiket megcsonkított hazánk legnyomoruságosabb sorsban vegetáló testvéreik felé. Az esetleges adományokért, hálás köszönetünk jeléül, minden rajtunk ,megkönyörülő testvérünknek, szövetségünk díszoklevelét fogja megküldeni, mellékelve hozzá egy rögöt az ezeréves magyar Anyaföldből. Abban a reményben, hogy kérésünk nem lesz a pusztába kiáltott szó, küldjük igaz magyar szívünk dobbanását és testvéri kézszorításunkat. Hazafias szeretettel üdvözletünket küldjük szövetségünk és sok ezer nélkülöző testvérünk nevében: Budapest, 1931. március 16. Az Országos Gábor Áron Székely Munkásszövetség (35 aláírás) Minthogy lapunk ilyenféle gyűjtéseket nem vállalhat, az adományok közvetlenül a kérelmező szervezet címére: Budapest, Német utca 13. szám alá küldendők. A Szerk. Egy szó akarácsonyi örömökről A Mikulás igénybe vesz bennünket mostanában. Jól tudja, hogy külföldi pénzátutalásért nem szokunk számítani-díjtalanul tesszük minden betevőnknek. Ön még nem betevőnk? Miért nem csatlakozik akkor 192.000 betevőnkhöz, hogy hasznát vehesse ennek a szolgálótnak? $1 már számlát nyit. Ez is egy ingyenes szolgálat. Az 1932. évi Családi Költségvetési Könyve már vár önre. Kérje tőlünk. Tudja meg, hová költia dollárokat. Central Savings Bank 4th A ve. at 14th St. B’way. at 73rd. St. Egyik legrégibb és legnagyobb takarékpénztár Amerikában.