Amerikai Magyar Népszava, 1931. december (32. évfolyam, 334-364. szám)

1931-12-01 / 334. szám

a ÄMERIKAl'6^8 NÉPSZAVA H«t»bll«ked 18SI by GÉZA D. BERKO alapította lSIt-bca Published dally Including Sunday by i'fll AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA, INC, »—11 East 16th Street, New York, N. X. Telephones: ALgonqnin 4-8087, 8088, 8089, 8098 entered as Second Class Matter, Post Office, New York, N. T Business Manager: IZSÓ SZÉKELY, flgyresetO­lgugatd _ ®,S£?IPTIP? RATES: ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Suited States of America, Ca­nada, Mexico, South America, Am Egyesült Államokban, ind Cuba one gr. 6 mon. Kanadában, Mexicoban, Dél- Daily only _ $6.00 — 18.08 Amerikában és Cubában: Foreign Countries and New Bgész évre $6.00, félévre $3.00 York City — one yr. 8 mon. Külföldre es New Yorkban: Daily only _ $9­00 — $4.50 Egész évre $9.00, félévre $4.50 BRANCH OFFICES: FIÓK IRODÁK: ^th Veet.- N- *- i3M“ « Ind- 722 *■ t0rty ’street“' Pa-56 J,ttwrtB fit. Louis, Mo., 1523 MalUa- Bridgeport, Conn., 71 Feplaf cordt Street. Street. .•*«»»» Perth Amboy.N.J., 107 Maple Buffalo. N. Y„ 4M Dearborn Street Street. Detroit, Mich., 79M West Cleveland, 0„ 11422 Buckeye Jefferson Avenue. Road. Newark, N. J., 17 William Chicago, 111., 1066 Winona it St., Maplewood, N. / Los Angeles, Cal., 6111—Ith Phladelphia, Pa., 3141 N. Avenue. Hancock Street. Pittsburgh, Pa., Ill Johns* Trenton, N. J. 1061 Bo. Broad town Avenue. Street Bt. Paul, Minn., 1S$ Bellám« Passaic, N. J„ SI Division Avenue, A ven11 e, Garfield, N. J. Canada: 516 Bo. Main Street, Welland, Ont. Pária: 2 Rue Boyer Barret Paris, XIVa, France, Europe Budapesti Iroda: „TTT . . . v._ , „ Magyarország Budapest Office, VIII., Kisfaludy-kön 6. ss. Hungary A trianoni szerződés igazságtalan, emberte­len, nemzetgyilkos. Harcolni ellene emberi kötelesség, küzdeni megváltoztatásáért szent feladata minden magyarnak.­­ Ez az újság minden erejével, mi­nden súlyával, minden ren­delkezésére álló eszközzel küzd és küzdeni fog a magyar revízióért és e küzdelmében fegyver­társul kér minden amerikai magyart, politikai pártállásra és felekezeti különbségre való te­kintet nélkül. A trianoni szerződést meg kell változtatni. A RIDEG “KÉK TÖRVÉNY” S HÁROM new yorki színház elhatározta, ** hogy vasárnap este díszes előadást rendez és a jövedelmet a munkanélküliek segélyezésére fordítja. Okos és szép gon­dolat, a világon senki sem emelhet egy szót sem ellene. A színházak neki is lát­tak, hogy a tervet megvalósítsák. A színé­szek különös örömmel készültek az elő­adásra, érezték, hogy most más valami is fűti őket a művészi ihlet mellett. Igen ám, de egyszerre csak megjelent a láthatáron a rideg “blue law” — a kék tör­­vény, mely megtiltja, hogy vasárnap ren­des színházi előadásokat tartsanak. Azaz nem a törvény nyújtotta fel kacskaringós paragrafus karjait, hanem néhány száraz és rideg úriember jelentkezett, akik nem tűrik, hogy vasárnap előadást rendezze­nek és egy könnyet letöröljenek a szen­vedők arcáról, vagy egy darab kenyeret juttassanak az éhezőknek. Ezek a száraz és rideg gentlemanok — hasonlatosan az italtörvény öregedő és fo­gatlan prókátoraihoz — nem látnak embe­ri örök törvényeket. A képmutatás és ál­szenteskedés porszagú papírbálványa zi­zeg a fülükbe és még a jó törvényekből is hajlandók rosszat csinálni, így annál köny­­nyebb a helyzetük a rossz törvényekkel. Igazán ideje lenne, hogy az állami és szö­vetségi törvényhozó testületek alapos gyomlálást végezzenek a Corpus Jurisban és kiirtsanak mindent, ami nem korszerű, vagy éppen örök emberi igazságokkal és törvényekkel áll élesen szemben. És igazán ideje lenne, hogy ezek a kö­nyörtelen s rideg apostolok legalább ezek­ben a nehéz időkben ne kínozzák a közvé­leményt hamis prédikációkkal. Ha már kenyeret nem tudnak adni az éhezőknek, legalább ne gáncsolják el azokat, akik — legalább — megpróbálnak egy darab szá­raz kenyeret nyújtani. SZERKESZTŐI ÜZENETEK 1s Ha olvasó: Polgársága továbbra is meg­maradt. Érdeklő­dő: Ha a fiú nem akar ottmaradni, nem lehet tartóztatni. Leghelyesebb azonban, ha ottani ügyvédtől kér tanácsot. Kozák Istvánná: A “Piszkafa” szerkesztő­jének címe: Lónyai Nándor, Hotel Waldorf, Ve­nice, Cal. A Greenberg: Barátjának igaza van. Szik­szó a Kassa-Miskolc-i vonalon fekszik. V. C. 60.: Leghelyesebb, ha kérdését a Har­bor State Bankhoz intézi (Cime, Bible House, Astor Place, New­ York City). Ez a volt Kiss Emil bank jogutódja és onnét pontos, szakszerű felvilágosításokat kaphat. Hat éves olvasó: Walker polgármester cí­me: City Hall, New York, Zukor Adolfé: Para­mount Building, Times Square, New York City. Amennyiben azonban Cukor Mórnak, az ügyvéd­nek a címéről van szó, az 269 Broadway, New York City. N. M.: Hazamehet a saját költségén is. Nem hajtják be. Katherine Németh: A fordítás jónak lát­szik, de a boríték kinyitásánál megsérült a kéz­irat és így nem haszálható fel. Kérjük, küldje be újból a verset. AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA APPONYI ALBERT NAGY CIKKE EGY PÁRISI LAPBAN - -S-------------------------------------­------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------—— Apponyi Albert azok közé a politikusok közé tartozik, akik sem otthon, sem a kül­földön soha elveiket meg nem tagadták s akiket ennek dacára ellenfelei is szeretni és becsülni tanultak. Az Amerikai Magyar Nép­szava olvasóinak tavaly té­len beszámoltunk arról, hogy az ősz Apponyi milyen magasan szárnyaló beszédet tartott Párisban a legelőke­lőbb s legválogatottabb fran­cia és inter­nacio­nális közös­ség előtt; a párisi diplomáciai akadémia elnöke ekkor úgy nyilatkozott róla, hogy “őt hallgatni csemege a fülnek.“ Ha igaz az előkelő diplo­mata e megállapítása — akkor éppen úgy igaz az is, hogy “őt olvasni a szerb, cse­megéje.“ Mert Apponyi amellett, hogy kiváló diplo­mata, inter­nacionális vi­szonylatban messze tekintő, nagy stílű politikus, szabad óráiban finom tollú író is, aki páratlan tudásával a költői meglátást és ihletet egyesíti. Mindnyájan olvastuk azo­kat a nagyszerű tanulmá­nyokat, amelyeket körülbe­lül két évvel ezelőtt a bu­dapesti “Pesti Hírlap“ hasáb­jain irt Egyiptomról és az ősi, egyiptomi civilizációról; né­met nyelven irt memoirjai is az írásművészet magas fokát tárják fel: valóban Apponyi, ha nagy politikus nem lett volna, mint író és mint tudós is kitűnt volna az átlag em­berek sorából........................ APPONYI MINT IRÓ Annál örvendetesebb, hogy nemrég a külföldnek is be­mutatkozott erről az oldalá­ról. Legutóbbi genfi tartóz­kodása alkalmából a “­Euró­páén“ című párisi újság egyik munkatársa megkérdezte tő­le, hogy nem volna-e hajlan­dó lapjába egy cikket írni bármely olyan témáról, mely jelenleg a szívén fekszik? A francia újságíró természete­sen politikai cikkra gondolt, hiszen a lap irányánál fogva európai tendenciák feltünte­tését és összeegyeztetését tűzte ki célul. Apponyi mo­solygott, majd mégegyszer megkérdezte: “Szóval Ön olyan cikket kíván, mely egy jelenleg szívemen fekvő té­mát tárgyaljon?” “Igen“ — felelte az újságíró. “Rendben van” — bólintott ■ Apponyi, “holnap eljöhet a cikkért.” Milyen nagy volt a szerkesz­tő meglepetése, midőn más­nap nem politikai, hanem ... Urai cikket kapott, hogy azt magával vigye Párisba! A kérdéses cikk a napok­ban jelent meg a “l’Euro­­péen“ hasábjain. Bár minden sora a mély gondolatok leg­színesebb és ugyanakkor leg­érthetőbb kifejezése és való­ban az egész, úgy ahogy van, “csemege a szemnek”, ter­je­delménél fogva még­sem ad­hatjuk azt szóról-szóra, ha­nem meg kell elégednünk a cikk gyöngyszemeinek nagy­jából való megcsillogtatásá­­val, úgy, ahogy az a fordítás halványító fényén keresztül egyáltalában lehetséges. Legelőször is Apponyi sz­emügyre veszi ezt a fo­galmat: öregség. Mit kell ér­tenünk alatta? Várjon egy­szerűen azt a tényt, hogy az egyén egy bizonyos számú évet élt, vagy inkább azt a másikat, hogy fizikai és eset­leg szellemi képességei las­san, de fokozatosan elgyen­gülnek? A fizikai gyengülés mindig kihat-e a szellemi és morális képességek gyengü­lésére is, vagy pedig, ellen­kezőleg, amazok hanyatlása kompenzálva van más erők fejlődésével? AZ ÖREGSÉG FOGYATÉKOSSÁGAI Ami Apponyit magát illeti, ő az öregséget csak annyiban érzi, hogy bizonyos séták vagy fizikai gyakorlatok, melyek két, három évvel ez­előtt még semmi megerőlte­tésébe nem kerültek, ma már nehezekké, sőt lehetet­lenekké váltak számára; de ezenkívül semmiféle beteg­ség, sem szenvedés nem ko­pogtatott nála, hogy öregsé­gére figyelmeztesse. Ez a fi­zikai dekadencia nem nagy szerencsétlenség egy olyan embernél, aki, mint ő, egész életében inkább szellemi ké­pességeivel, mintsem fizikai­lag érzékelte a világot. Szel­lemi képességei pedig, — mondja Apponyi cikkében — őszintén állíthatja, nem szenvednek fizikai dekaden­ciája miatt, sőt bizonyos szellemi élvezetek, mint pél­dául a természet szemlélete, a művészet és a zene hatásai tisztábbak, erősebbek, mint azelőtt, mert lelke jobban el­merül önmagában és a test­től elfordulva, amazokat job­ban képes befogadni. Ugyanígy áll a helyzet a tisztá­n intellektuális szellemi működéssel is: agya nem­csak, hogy a mindennapi élet fogalmait megérteni, új esz­méket befogadni és elmélyí­teni képes, de sőt, a fokozott lelki elmélyedés, mely az öregség sajátja, növelte tisz­tánlátását és tágította látó­körét. A filozófiai elmélkedés nemcsak, hogy semmiféle fáradságot nem okoz neki, hanem ellenkezőleg, éltető és üdítő hatással van rá, mely még fizikai jólétére is kihat, így volt ez különben egész életében: a filozófiából tanul­ságot merített politikai karri­erjére vonatkozólag is, ugyanolyan jóleső hatással volt rá az elmélkedés, mint más embernek egy kirándu­lás az Alpesekbe vagy a ten­gerpartra. Í­rásait. Az ilyen öreg akár­mennyire intelligens, szere­tetreméltó és értékes ember Legyen is különben, meg­szűnt élni, mert megszűnt fejlődni. Élete nem más, mint múlt idők emléke, ő ma­­ga ittmaradt hagyomány. A másik kategória az, a­mely a fiatalokat megérti, de itt sem elég a megértés ma­ga, mert vannak sokan, akik ennél tovább nem mennek s bár jóakaratuak az új idők képviselőivel szemben, de önmagukban irtóznak min­dentől, ami ellenkezik meg­szokott felfogásukkal és vi­lágnézetükkel. Az élő öreg­nek valóban élnie kell korá­val; ha így van, akkor kötő­jellé válik a múlt és a jelen között; pártatlan tanúja lesz annak a pernek, mely e két kort elválasztja. Az ilyen öreg, ha már nem is csele­ke­dhetik, de legalább hasz­nos tanácsadó. Miért van az, hogy Appo­nyi az utóbbi kategóriába va­lónak érzi magát? Ő ezt úgy magyarázza, hogy mindig élt lelkében az elégedetlenség a régi felfogással szemben, mely az árut az embernél előbbre helyezte; első tanul­mányai óta gondolatban olyan emberi berendezések­ről álmodott, mely az embert az árucikk fölé állítja vissza trónjára.Ez az elégedetlenség tette azt, hogy a mai időkkel, amikor az emberi méltóság értéke emelkedik, együtt tud érezni, hogy alkalmazkodni tud hozzájuk. Azt hiszi te­hát, hogy általában minden olyan öreg, akiben régebben élt a korával való elégedet­lenség, szív­esen veszi új ko­rok hajnalát, mig az olyan, aki korában eszményét meg­találta, kétségbeesetten fog kapaszkodni belé s rémület­tel látja, hogy a korok, mint az egyének, alámerülnek. Ezek után Apponyi még egy utolsó kérdést tesz fel: hogyan egyeztetheti össze az öreg ember, — már­mint a hozzá hasonló öreg ember — a benne élő intellektuális erők csökkenés nélküli érze­tét a közeli vég biztos tuda­tával? Kinek-kinek egyedül kell megoldania ezt a rette­netes problémát, mely az öregség problémái közül a legkínosabb; ő, Apponyi, ab­ban a szerencsében részesült, hogy ezt a problémát a hit tanaival oldhatja meg: sze­rinte a vég új kezdet, az élet estéje átmenet egy új lét hajnalához. Ebben a tudat­ban nyugodtan élvezi mind­azt, ami jót és szépet az öreg­ség nyújt s türelemmel várja, hogy a Teremtő magához szólítsa. Apponyi cikke nagy feltű­nést keltett Párisban s a francia sajtó egyértelmű di­csérettel méltatja Magyaror­szág “great old man”-jének finom és mély szellemét, sok­oldalú tehetségét. Dr. STRÉM GÉZA. Gróf Apponyi Albert MILYEN LEGYEN AZ “ÖREG” AZ ÚJ IDŐK­KEL SZEMBEN? Legérdekesebb Apponyi hosszú cikkének az a része, melyben azt vizsgálja, hogy milyen magatartást tanúsít egy öreg ember a körülötte folyton változó világgal, an­nak új szokásaival és erköl­cseivel szemben? Kétféle ka­tegóriát állít fel: az egyik az olyan aggastyán, aki mindig csak a múltat dicséri s nem képes sem megérteni, sem jó­váhagyni a mai idők válto­ Fáradt Izmainak semmi sem ad ily gyors eny­hülést, mint a PAIN-EXPELLER ­R. ROSE MIHÁLYITM ORVOS 1 275 LEXINGTON AVENUE AS 1 U S6TH STREET SARKÁN .358 E. 78th St. .„I“ vS. órák naponta 9-9-ig, vas 10-1-ig eleső árak. —1 évi részletszetés! Fogak kívánatra’ egy napon belül. Lemezeket kijavítjuk, mig ön vár. Laza lemezeket megerősítünk. X-Ray és Gáz ! Megbénult Magyarország MAGYAR NÉPSZAVA SZERKESZTŐSÉGÉTŐL . BUDAPEST, NOVEMBER H0. — AZ AMERIKAI — Minket azonban nem lehet megfojtani, mi talpraállunk! ■— A Népszövetség­ bölcs pénzügyi szakemberei kimondták a szentenciát,, hogy szállítsuk le a fizetéseket, emeljük fel az adókat, szüntessünk meg minden “fölösleges” kiadást, állítsuk meg az életet, préseljünk ki mindent, csak azért, hogy amit el tudtunk kótyavetyélni, amit le tu­dunk takarékoskodni a húsúnkból, bőrünkből,­­ azt mind rakjuk zsákba, vigyük külföldre s az­zal az állami adósságokat törlesszük, annak ka­matait fizessük. Mi azt kérjük ezzel szemben, hogy külföldi hitelezőink velünk, mint becsületes adósokkal, egyezzenek ki. Hiszen mi akarunk fizetni, csak azt engedjék meg, hogy amíg a vi­lágválság megenyhül, kevesebbet fizessünk. Hogy a népszövetségi bölcs tanácsok hová jut­tatták az országot, — bárha mi is hibások, sőt bűnösök vagyunk abban, hogy idáig jutottak a dolgok, — arra ime egy pár példa. 1. Az összes közalkalmazottak és nyugdíjasok járandóságát leszállítottuk átlagban 15%-kal. Az idén sem az államnál, sem a cégeknél nem kapnak a tisztviselők külön jutalmat, téli beszer­zési pótlékot, karácsonyi vagy újévi ajándékot. 2. A gyárakban alig három-négy hétre ele­gendő a nyersanyag és h­a meg nem engedik a derék népszövetségi urak, hogy valutánkból e hi­ányt pótoljuk, akkor a nyersanyag kimerülése után minden gyár, iparvállalat kénytelen lesz le­állítani a munkát, holott van megrendelésük. 3. A bankok üzlet nélkül állanak, nincs egy fillér kihitelezés sem és személyzetük, rezsijük a saját tőkéjüket eszi meg. 4. A közraktárakban fekszik az eladatlan sok gabona, nem veszik át a külföldi államok és Ausz­tria, bár ha kötelezte magát arra, hogy egy bizo­nyos számú szarvasmarhát, b­izott disznót átvesz tőlünk, a felét sem engedi piacaira. 5. A legrégibb és legnagyobb cégek lesznek egymásután fizetésképtelenek, mert a külföldi hiteleket felmondták velünk szemben, ellenben a kiskereskedőktől, vevőktől nem tudják behajtani a kintlevőségeket. , 6. A szőrmések, téliruha kereskedők egyálta­lán alig csináltak az idén vásárt. A diszmóáru­­sok, ékszerészek pedig hónapok óta nem láttak vevőt, mert ők a külföldiekből éltek, akik itt a legszebb árukat vásárolták sokkal olcsóbban, mint bárhol Európában. 7. Egyáltalán nincs építkezés, a házbérek le­szálltak. Nagy kereslet van egy és kétszobás lakásokban, ennek ellenében a több szobás la­kásokat felmondják s azokat­ kiadni nem lehet. Rengeteg az üres üzlethelyiség. 8. A bort már majdnem ingyen kínálják és igy sincs vevő. Egyes helyeken a szőlősgazdák odaadták felébe a termést annak, aki azt leszü­retelte. 9. Majdnem minden nagybirtok eladó, csak vevő nincs. A középbirtokok fuldokolnak. A kisbirtokosnak legtöbb helyen van ennivalója: nem pénzért, hanem búzáért, tejért, apró jószág­ért vásárol, mert pénze egyáltalán nincs. Száz pengőst a legtöbb községben nem lehet felvál­tani, sok helyt a húsz pengőset sem. 10. A falusi zselléreket ingyen búzával kell el­látni, hogy éhen ne haljanak, mert minden mun­ka és útépítés, kubikolás, stb. megszűnt. 11. Tíz budapesti színház közül a három állami színház deficites, kettő úgy, ahogy boldogul, 1 csődben van, 3 fizetésképtelen és 1 beszüntette működését. 12. Az öngyilkosságok száma meghatszorozó­dott. A bűnözés megnégyszereződött, a munka­­nélkülieké négy hónap óta 27 százalékkal emel­kedett. 13. A budapesti autók 42 százalékát leállítot­ták s kenyörtelenné lettek a soffőrök. 14. Budapesten korlátozták az utcaseprést, a világítást és mert kevesebb villanyoskocsi jár, azok túlzsúfoltak, közveszélyesek. 15. Egyes iskolákban korlátozták a tanítást, mert takarékoskodni kell a fűtőanyaggal és más helyeken a jobbmódú gyerekek hozzák a szenet. Nem folytatjuk. Ezekből is látszik, hogy ez képtelenség, hogy ez így tovább nem mehet. Egy országot készakarva még­sem lehet tönkretenni, életét még sem lehet megölni. Ha csak egy kis könnyebbséget kapnánk, egy kevés megértést a Népszövetségtől és külföldi hitelezőinktől, máris jobb lenne az élet, több lenne a munka és meg­szűnne ez a megdermesztés. Hitelezőinknek sem érdeke, hogy így tönkretegyenek bennünket, hi­szen, ha kidőlünk, akkor igazán nem tudunk fi­zetni, ha megússzuk a bajokat: a legjobb fizető adósok leszünk. A helyzet ma szörnyűséges. Nem fog azon­ban így maradni. Máris folynak a tárgyalások, hogy legalább nyersanyagot tudjunk külföldről szerezni, ami munkát adna az iparnak és hogy piacot kapjunk mezőgazdasági termékeinknek. Mi sokat kibírtunk és még sokat ki fogunk bírni. Nem szépítek semmit, követtünk el sok súlyos hibát. Mégis Trianonnak és a világválságnak vagyunk valójában áldozatai. Bízunk és én hi­szem, hogy már a legközelebbi hetekben beszá­molhatok arról, hogy nem állott meg az élet, dol­gozunk, erősödünk és dacolni tudunk azokkal a viharokkal szemben, amelyek nemcsak minket ráztak meg, de az egész világot. KUN ANDOR.­ I A NÉP­­­ISZAKAI SEGÉLYKIÁLTÁS .. Tisztelt Szerkesztőség! A Csonka-Magyarország leg­­szánandóbb, legsorsü­ldözöttebb népének, a hazájukból kiüldö­zött megszállt területi iparos­ságnak és munkásságnak nevé­ben fordulok a t. Szerkesztőség­hez, hogy tiz keserves esztendő óta folyó csüggedést nem isme­rő harcunkhoz, melyet a meg­szállt területi munkásság a min­dennapi kenyérért viv, erkölcsi s ha lehetséges, anyagi támoga­tásukat kérjük. Szövetségünk, mely egyedül illetékes e szegény hazátlanok nevében szót emelni a nyilvá­nosság előtt, arra kéri a tisztelt Szerkesztőséget, hogy szíves­kedjen ezt tudomására hozni az Óceán­ túlsó partján élő meg­szállt területekről kivándorolt jobb sorsban élő testvéreinknek, kiknek lelkében még él a haza iránti lángoló hazaszeretet s kikről tudják, hogy tehetségük­höz képest segítséget nyújtaná­nak hazátlanul nyomorgó ipa­ros és munkásvéreinknek. Jól tudjuk, hogy az újhazá­­ban is emberfeletti küzdelmet kell vívni a mindennapi kenyér­ért, mégis Önökhöz fordulunk, mert ott még meg van a lehető­sége annak, bár nehéz munka árán is, de szert lehet tenni az Isten áldotta kenyérre. Szomorú, hogy az egykor tej­­jel-mézzel folyó magyar Kána­ánból fordulunk az óceán túlsó ol­dalán élő hazánkfiaihoz egy-egy falat kenyérért. Sajnos, itt ma már az a helyzet, hogy még munkához sem lehet jutni s még aki nehezen hozzá is jut, bizony csak a száraz kenyérre valót tudja véres verejtékkel megke­resni. Önökhöz fordulunk kérve, hogy nyújtsák ki segítő kezeiket megcsonkított hazánk legnyo­­moruságosabb sorsban vegetáló testvéreik felé. Az esetleges adományokért, hálás köszönetünk jeléül, min­den raj­tunk ,megkönyörülő test­vérünknek, szövetségünk díszok­levelét fogja megküldeni, mellé­kelve hozzá egy rögöt az ezer­éves magyar Anyaföldből. Abban a reményben, hogy ké­résünk nem lesz a pusztába ki­áltott szó, küldjük igaz magyar szívünk dobbanását és testvéri kézszorításunkat. Hazafias szeretettel üdvöz­letünket küldjük szövetségünk és sok ezer nélkülöző testvérünk nevében: Budapest, 1931. március 16. Az Országos Gábor Áron Székely Munkásszövetség (35 aláírás) Minthogy lapunk ilyenféle gyűjtéseket nem vállalhat, az adományok közvetlenül a kérel­mező szervezet címére: Buda­pest, Német utca 13. szám alá küldendők. A Szerk. Egy szó a­­karácsonyi örömökről A Mikulás igénybe vesz ben­nünket mostanában. Jól tudja, hogy külföldi pénzátutalásért nem szokunk számítani­-­díj­talanul tesszük minden bete­vőnknek. Ön még nem bete­vőnk? Miért nem csatlakozik akkor 192.000 betevőnkhöz, hogy hasznát vehesse ennek a szolgálótnak? $1 már számlát nyit. Ez is egy ingyenes szolgálat. Az 1932. évi Családi Költség­­vetési Könyve már vár önre. Kérje tőlünk. Tudja meg, hová költi­­a dollárokat. Central Savings B­ank 4th A ve. at 14th St. B’way. at 73rd. St. Egyik legrégibb és legnagyobb takarékpénztár Amerikában.

Next