Amerikai Magyar Népszava, 1932. június (33. évfolyam, 153-182. szám)

1932-06-02 / 153. szám

f­i Amerikai népszava ■■tabllakrt 1819 by GÉZA D. SÍRKŐ alapította Uli-Nu Published dally Including Sunday by THB AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA, IRC. 9—II East 16th Street, New York, N. Y. Telephones: ALgonquln 4-8087, 8088, 8089, 8099 Bntered as Second Class Matter, Post Office, New York, H.I. Business Manager: IZSÓ SZÉKELY, Ogyvesetd-lgaagato SUBSCRIPTION RATES: United States of America, Ca­nada, Mexico, South America and Cuba —one yr. 6 mon. Dally only — *6,00 — *3.00 Foreign Conntries and New York City — one yr. 6 mon. Dally only — *9,00 — *4.50 ELŐFIZETÉSI ARAK: Az Egyesült Államokban, Canadában, Mexicoban, Dél- Amerikában és Cubában. Egész évre *6., félévre *3. Killföldre és New Yorkban; Egész évre *9. félévre *4.60 BRANCH OFFICES: Astoria, L. I., N. Y., 8509—1 Bist Avenne. Bethlehem, Pa., (5 E.Bttweln Sí* rcct Bridgeport, Conn., TI Poplar 6tr0pt Buffalo,'N. Y., 489 Dearborn Street. Cleveland, O., 11429 Bnekeya Road. Chicago,111., 1058 Winona St. Los Angeles, Cal., 6111—Sth Avenne. Pittsburgh, Pa., 819 Johns­ton Avenne. It. Pani Minn., 118 Belleyne Avenne. FIÓK IRODÁK: So. Bend, Ind., 729 I. Corby Street. St. Lonls, Mo., 1599 Mallln­ccrrdt Street. Perth Amboy,N.J. SOT Maple Street. Detroit, Mich , 7908 West Jefferson Avenue. Newark, N. J., 17 William St„ Maplewood N. 3. Philadelphia, Pa., S141 H. Hancock Street. Trenton,N.J., 1081 So. Broad Street. Passaic, N. 3. S3 Division Avenue, Garfield, N. 3. Canada: 615 So. Main Street, Welland. Ont. Budapest Office: ^TTT v. , „ Magyarorszftg Budapesti iroda: VI11- Klsfalndy-kös 6. ss. Hungary A trianoni szerződés igazságtalan, emberte­len, nemzetgyilkos. Harcolni ellene­ emberi kötelesség, küzdeni megváltoztatásáért szent feladata minden magyarnak.­­ Ez az újság minden erejével, minden súlyával, minden ren­delkezésére álló eszközzel küzd és küzdeni fog a magyar revízióért és e küzdelmében fegyver­társul kér minden amerikai magyart, politikai pártállásra és felekezeti különbségre való te­kintet nélkül. ÁM A trianoni szerződést meg kell változtatni. A világ írói Budapesten A Pen Club tizedik világkongresszusát Bu­dapesten tartotta. A Pen Club ugyanis az ösz­­szes nemzetek legkiválóbb íróinak, költőinek egyes­ülése. Nehéz harcok árán tudtuk k­i­v­erekedni, hogy ne Prá­gába vagy Ber­linbe menje­nek el dolgaik m­e­g­b­eszélé­­sére, hanem hogy Buda- B­u­d­a­p­estre jöjjenek és itt tartsák világ­­k­o­n­g­resszu­­sukat. Nagy dolog ez. Tapasztal­tuk ugyanis, hogy Magyar­­országnak va­lójában főként azok váltak jó barátaivá, akik lelátogattak közénk, saját sze­mükkel győződtek meg azokról a szörnyű tör­ténelmi igazságtalanságokról, ami ezt a nem­zetet érte, akik közvetlenül tapasztalhatták, hogy milyen szép, kedves város Budapest és hogy milyen művelt, kitűnő nemzet vagyunk. Természetesen ahhoz, hogy minket így megsze­ressenek barátaink, sokban hozzájárul az a pá­ratlan vendégszeretet, amiben vendégeinket részesítjük, no meg hát a cigány, a jó magyar borocska és a szép magyar nők is. Nem sorolom fel, hogy kik jöttek el a világ legelső írói és költői közül Budapestre, csak egy pár nevet említek fel. Eljött például Gals­worthy, a legnagyobb élő angol író; Hermann Ould, divatos angol regényíró; Marinetti, a leg­ismertebb olasz költő; Felix Salten, a világhírű osztrák író; a francia Benjamin Cremieux; a belga Toussaint van Boelaere; a dán Aage Ma­delung; Karin Michaelis , a nagy svéd írónő, a francia Max Dauville, a dán Hohl Aage, a né­met Toller, Eugenia Schwarzwald, Fontana, Leon Kochnitzky, Wener Hegemann. Eljött többek közt a nagy zsidó író — Salom Asch, — a cseh Conrad és Langer, a román Eftimiu Vik­tor is. Több mint kétszáz külföldi író vett részt a kongresszusi tanácskozásokon. Voltak a Balatonnál, a Hortobágyon. Halá­szok főzték számukra a halászlét, a legkiválóbb pincék látták őket vendégül, a legnagyszerűbb zenészek muzsikáltak kedvükre és a már majd­nem hetven éves daliás Nagy Emil volt igaz­ságügyminiszter tanította meg nőtagjaikat ar­ra, hogy milyen pompás tánc is a magyar csár­dás. Egyszóval úgy érezték magukat, mint még soha sehol. Megszerettek bennünket, ír­ni fognak rólunk. Legtöbbjük megismerte azt a szörnyű igazságtalanságot, amit Trianon je­lent: ezek rendíthetetlen hívei lettek a magyar revíziónak. Mert vendéget ellátni,­­ azt aztán igazán tu­dunk. Még­pedig igen helyesen. Az emberek azt a népet szeretik meg, amelyik kedves ven­dégeihez és nem azt, amelyik agyon tömi őket panasszal és tudálékossággal. Sokkal könnyebb a legnehezebb kérdéseket is megérteni éjfél után fehér asztal mellett, amikor már csillog­nak a szemek és a tüzes borok, muzsika, szép asszonyok tekintete őszintébbé, fesztelenebbé, nyíltabbá tesz szívet, agyat egyaránt. Majdnem világbotrány lett a világsikerből Nem kell mondani, hogy egy hónappal ezelőtt még majd­hogy fel nem robbant ez az egész terv. Forradalmiskodó fiatal írók meg akar­ták buktatni a Pen Club magyar vezetőségét s alig lehetett lebeszélni őket, hogy ne akkor ma­rakodjanak, amikor ezzel botrányba fullasztják ezt a nagy magyar alkalmat s amikor ezzel el­riasztják a kitűnő külföldi vendégek idelátoga­­tását. Lehet, hogy nekik is volt valami igazuk. Végül a legnagyobb erőfeszítéssel tudták a ko­molyabbak leinteni ezt a nagy harci kedvet, amelyik világsiker helyett majdnem világbot­rány központjává tette Budapestet. Véletlen, hogy amikor a világ írói és költői szállták meg valósággal a magyar fővárost, ugyanakkor titokban egy olyan váratlan ven­dég is volt, aki csak lopva mert bejönni s aki­nek bizony Budapesten igen kevés is a keresni­valója. Benes suttyomban megnézte Budapestet Benes cseh külügyminiszter, a magyarság legveszedelmesebb ellensége ugyanis a kisán­­táni bukaresti konferenciájáról Prágába menet hat órát volt kénytelen Budapesten tölteni. Senki sem várta, senki sem tudta, hogy átuta­zik. Ahelyett, hogy kocsijában töltötte volna a várakozási időt, feleségével és titkárjával autóra ült, megnézte Budapestet. Elkocsizott az Andrássy úton át a Ligetbe, megállóit a há­borúban elesettek emléke előtt, megtekintette a Margitszigetet, a budai várat, gyönyörködött abban a felülmúlhatatlan látványban, amit a Duna hidak közepéről a budai hegyvidék nyújt. Utólag ki is jelentette, hogy ennél szebb vá­rost alig látott még. Ha pedig Benes ezt mond­ja Budapestre, akkor ez igaz is. Várjon nem dühösítette-e őt, aki Magyarországot tönkre akarja tenni, hogy minden gyalázat ellenére is olyan fővárosa van, amelyhez fogható az ő erő­szakkal felduzzasztott Csehszlovákiájának, Prá­gája soha sem lesz? Ugyan mit gondolhatott, amikor azt látta, hogy ez az ország, amelyet az ő machinációja tönkre akar tenni, a mostani rettenetes viszonyok között is a fejlődés, a mit-[UH AHDOB Az orvosi segély megszervezése . A különböző idegen nyel­vű csoportok a maguk köré­ben működő betegsegélyző egyletek által gondoskodnak orvosi segélyről, bizonyosan érdeklődéssel olvassák, hogy a mai viszonyok egyre jobban igazolják, hogy az egyéni or­vosi segély helyét a szerve­zett kooperatív rendszer van hivatva felváltani­ A Memorial Fund of New York tagjai előtt Dr. Ray Ly­man Wilbur, belügyminiszter előadást tartott, amelyben őszinteséggel feltárta az or­vosi segély jelenlegi rendsze­rét és azt, mint meg nem fe­lelőt és alkalmatlant bélye­gezte meg. Az orvosi segély­­rendszernek olyan ir­ány­ú megváltoztatását javasol­t­a, aminő formában azt a testvé­riességre alapított egyesüle­teknél és más szervezett tár­saságoknál láthatunk példá­nak. Az orvosi segély nyújtásá­nak és költségének jelenlegi formája nem kielégítő, — mondotta Dr. Wilbur. —­ “És a költségek is igazságtalanul oszlanak meg és súlyos terhe­ket rónak a szegénysorsú em­berekre. Több család ebbeli helyzetét tanulmányozták és arra a megállapításra jutot­tak, hogy a 2000 dollár évi jö­vedelemnél kevesebbel bíró családok 19 százaléka élet­­standardját kénytelen alapo­san leredukálni, hogy orvosi számláit fedezhesse-Dr. Wilbur szerint az orvo­si számlák kiegyenlítésének nehézségét nem feltétlenül a magas díjszabások okozzák.­­ Természetesen az orvosok között is éppen elég van, akik két bőrt operálnak le a beteg­ről, általában azonban, az át­lag gyakorló orvos nem üti meg az elképzelt magas kere­seti skálát. Például Philadel­­hiában 245 gyakorló orvos jö­vedelme egyénenként 1929- ben nem haladta meg a 3500 dollárt- Délen számtalan he­lyen az orvosok évi jövedel­me még az 1000 dollárt sem éri el. Természetesen az ál­talános gyakorló orvosok fe­le annyit sem keresnek, mint a specialisták. Az egész orvosi szolgálat rendszerében kell a baj okait keresnünk. Az individualizált orvosi szolgálat elégtelen és rengeteg energiát pazarol­ A legfontosabb azonban, hogy az átlag ember nem részesül megfelelő orvosi szolgálat­ban, sem kvalitatív,sem pedig kvantitatív értelemben.A mel­lett az átlag ember keresete legfeljebb a lakás, ruházko­dás és étkezés költségeit fe­dezi s­ csak ritkább esetekben gondolhat a családfő arra, külön — orvosi számlákra — pénzt takarítson. Megállapít­hatjuk tehát, hogy szociális szempontból a jelenlegi orvo­si szolgálat rendszere pazarló s a helyes ökonómiával hom­lokegyenest szemben áll. ..Az új irányzat az orvosi vertség ilyen csodálatos képét mutatja?! Titokban, szinte Surranva járt-kelt Budapesten Benes, mint a gyilkos azon a portán, ahol az özvegyek és árvák őt át­kozzák. Kár, hogy nem találko­zott itt a külföldi írókkal, akik­ megmagyarázták volna már pár napi itt tartózkodásuk után is neki, hogy hiába gonoszkodik, ez az ország talpra fog állani és hogy minden hazugság ellenére igazai mindinkább átmennek a világ köztudatába. Kun Andor, szolgálat központosítása felé halad- Mindinkább kezdjük belátni, hogy az orvoslást ko­operatív alapon kell megol­dani- Mind több és több or­vos nyer elhelyezést a klini­kákon és kórházakban. A nagyközönség is fokozott mértékben követeli meg, hogy a közegészség ügyének felelősségét az egyes közös­ségek és államok viseljék. Ma már számtalan egészség­­ügyi intézkedés történt az irányban, hogy a közegészség normális színvonalát fentart­­hassák. Ma már privát klinikák is vannak az Egyesült Államok­ban, amelyekben csekély dí­jazás mellett állandó orvosi segítséget és felügyele­tet nyer az intézet tagja- Los An­gelesben például van egy pri­vát klinika, amelynek tagsá­ga meghaladja a 7500 csalá­dot. Az intézet szabályai sze­rint havi két dollárért minden tag teljes orvosi kezelésben részesül. Texas és Iowa álla­mokban “kórházi biztosítást” ajánlanak évi hat-nyolc dol­lárért. Mndezen adatok feltárásá­val Dr­ Wilbur felhívta az or­vosok, fogorvosok, egészség­­ügyi tisztviselők, tanítók és munkásszervezeti vezetők fi­gyelmét a legszorosabb ko­operációra, ami azután egy szélesebb és emberségesebb orvosi szolgálatot fog az Egyesült Államokban meg­alapozni. Családi élet a jövőben HARVEY WILEY CORBETT, az 1933. ** évi chicagói világkiállítás építészeti megbízottja, azt jósolja, hogy az amerikai családi otthon helyét hamarosan kereke­ken járó házak fogják elfoglalni, amelyet a családi automobil könnyedén szállíthat egyik helyről a másikra. Wiley ugyanis azt tartja, hogy a jelenlegi gazdasági vi­szonyok újra nomád életre fogják kénysze­ríteni az embereket, mert a jelenlegi gazda­sági berendezkedés mellett az ember nem képes egy helyen megélhetést kiharcolni egész életén keresztül.Lehet, hogy Wiley jóslata egy kissé túl­zott, s a kereken járó ház talán még csak a jövő zenéje, de az bizonyos, hogy napról­­napra több megalapozott kedves otthont dúl fel a depresszió. Az amerikai családi élet szépségét és szentségét nagy részben úgyis megsemmi­sítették már a felhőkarcoló­ bérházak mo­dern lakásai, amelyek már alig valók egyébre, mint alvásra. Az ebédlő már az összes kisebb modern lakásokból hiányzik, vendéglőben étkezik a család, s a szek­rénybe szorított konyha már nem alkalmas családi vacsorák elkészítésére. A lakásviszonyok tanulmányozására kérdőívet küldtek ki 1000 asszonyhoz, akik alacsony jövedelemből élnek- Az asszo­nyok többsége ugyan az ebédlőre és tágas konyhára szavazott, s talán a modern idők dacára is él még az asszonyokban a régi módi családi élet utáni vágyakozás, de a szükség, a legnagyobb rendbontó, meg­akadályozza ennek a vágynak teljesítését, s manapság már mindinkább jelentéktele­nebb része lesz az otthonnak a konyha és az ebédlő. Régi asszonyok életének legnagyobb büszkesége volt az éléstár, ami ma már tel­jesen eltűnt a modern otthonokból. A nők emancipációja és a gazdasági szükség ki­kergette a nőt a konyhából, a családi ott­honból, s természetesen így a család többi tagjai is, a gyerekek is szerteszélednek. Bizonyos, hogy a kerekeken járó ház el­len a mai asszony még minden erejével til­takozik, mert hiszen szívünkben él még az otthon emléke, de az eljövendő generációk az igazi otthont már csak mesékből fogják ismerni.Rohanó és tömörített életre kényszerít bennünket a szívtelen XX. század, amely a gépek, a sietség korszakában nem tűri meg a romantikát és szentimentalizmust s amely egyéni életünket napról-napra job­ban megnyirbálja. Nem valószínű, hogy a mi életünkben jelentkezik még a kerekes­ otthon, amely egyik napról a másikra elgördül oda, ahol jobb megélhetést ígérnek a viszonyok, de már a mai családi élet teljesen szétzüllését és megsemmisülését jelenti az a tény, hogy erről a kerekes házról már lehet beszélni, anélkül, hogy fantasztikumnak bélyegez­nék ezt a tervet. AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA Meghalt Pogány Béla, a new brunswicki “Magyar Hírnök” szerkesztője Pogány Béla, a new brunswicki Magyar Hírnök szerkesztője, 62 éves korában, kedden éjjel a 83 Plum Street, New Brunswick, N. J.-i lakásán meghalt. Pogány hétfőn dél­után részt vett a magyar demokraták piknikjén, este 10 órakor azonban annyira rosszul lett, hogy környe­zete kénytelen volt orvost hivatni hozzá. Dr. Csorna Imre magyar or­vos jelent meg lakásán és kezelés­ben részesítette a beteg lapszerkesz­tőt, akit reggel öt óra tájban halva találtak a fürdőszobájában. Pogány Béla huszonnyolc éve volt Ameri­kában, Magyarországon rendőrségi fogalmazó volt. ÉRTESÍTÉS A Péter bácsi-féle VENDÉGLŐT átvettem. Kérném magyar isme­rőseimet, látogassanak el. Jó ma­gyar konyha. Nyitva éjjel-nappal. Zenészek találkozó helye. Egyle­tek részére jó magyar zene. Vi­dékekre is kapható magyar ci­gány. BERKÓ BÉLA 514 E. 5th St. New York City KÜLDJE PÉNZÉT ÁLTALUNK ÉS MI ÖNNEK Minden $17.54 KANADAI DOLLÁRÉRT kifizetünk otthon EGYSZÁZ ARANYPENGŐT. Minden $100 KANADAI DOLLÁRÉRT kifizetünk otthonn ÖTSZÁZHETVENÖT arany­pengőt. Minden $200 KANADAI DOLLÁRÉRT kifizetünk otthon EGYEZERSZÁZHETVEN aranypengőt Miután a kamrai dollár árfolyama jelenleg tíz és tizenkét százalékkal áll az amerikai dollár árfolyama alatt. Ön sok pénzt megtakarít, ha általunk intézi el pénzküldését. Átutalási díjszabásunk a legolcsóbb egész Amerikában — KÁBELDÍJ CSAK 25 CENT — Menjen a legközelebbi bankba és váltson egy kanadai dollárra szóló csekket és küldje azt be hozzánk. Minden küldésért szavatolunk és egy a címzett által sajátkezűleg alá­­irott nyugtát küldünk Önnek.. Kérjen legújabb pénzküldő íveinkből és győződjön meg, hogy nálunk olcsóbban, gyorasbban és biztosabban küldheti a pénzt, mint bárki más által egész Amerikában. HAJÓJEGYEK! ÓHAZAI BÉLYEGEK! ALEX. A. KELEN LIMITED 1456 City Hall Avenue MONTREAL, QUE, KANADA LEGNAGYOBB PÉNZKÜLDŐ IRODÁJA £simiiiiiiiiiiimiiiiiiMiiimmmimmimimiimimiimimmiiiimiiiiiiiiiii!iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiimunuMKf U TARZAN és az ARANY OROSZLÁN]) áim......minimum............................ EDGAR RICE BURROUGHSiiihii«iiii»iii»iiiiiiiii»iiiiiiiii1 89. Hawkes Flóra hirtelen előlépett. “Most már elhiszem, hogy te vagy Tarzán”, mondotta Jane, “mert láttam, amikor behatoltál a va­donba ezzel a nővel. Nem akartam elhinni, hogy ilyesmire képes lennél. A majom­ember nem titkolt meglepetéssel tagadta ezt és ma­gyarázattal fordult Flórához. “Engem Este­­ban vitt magával,” mondotta, “ugyanaz az Es­teban, aki be akart csapni téged. Ez az ember az igazi lord Greystoke,­ aki mindke­ttőnket megmentett. A másik pedig szélhámos.” Lady Greystoke férjéhez lépett. “Tudtam, hogy az te nem lehettél, a szívem súgta nekem ezt, de a szemeim becsaptak. Gyorsan, John! Még mielőtt elmenekülhetne!” — “Menjen út­jára,” — felelte a majom-ember, “nem törő­döm vele, akármennyit is lopott tőlem.” Eb­ben a pillanatban észrevette Jad-bal-ja-t. A menekülő spanyol irányában mutatva, így ki­áltott: “Fogd meg, Jad-bal-ja!” és a hűséges állat azonnal a menekülő nyomába eredt. Mintha a menekülő sorsa már meg is lett volna pecsételve, Tarzán életpárjához fordult: “Usula azt mondta, hogy téged eltemettek egy arab faluban! Hogy halálodat megbosszuljam, régóta kutatok Luvini után.” — “Sohasem fo­god megtalálni” — mondta Jane ünnepélyesen, “azon az éjjelen, amikor el akart rabolni, lát­tam, hogy övében egy tőr van. Én elvettem tőle ezt a tőrt és megöltem őt. Az a szénné égett holttest, amit a wazirik találtak, Luvinié volt.” “Magamra kaptam egy arab köpenyeget, ami ott lógott a kunyhóban és kimenekültem a lán­gok közül. Napokon keresztül vándoroltam, amíg megláttam annak az embernek tűzraká­sát. Azt gondoltam, hogy téged találtalak meg.” — “Bizonyosan Esteban lehetett, aki a wazirikkal jött és elvitte az aranyat.” — mon­dotta Flóra. A majomember az ő karakterisz­tikus módján simogatta haját. “Ügyes fickó volt,” — jegyezte meg, — “hogy fényes nappal meg tudi téveszteni a waziriket.” (Folytatjuk.)

Next