Amerikai Magyar Népszava, 1932. augusztus (33. évfolyam, 214-243. szám)

1932-08-01 / 214. szám

Eastern Edition Mai számunk 6 olds A legrégibb és legelter-' jedtebb magyar napilap az Egyesült államokban , melynek minden sora az Amerikában élő magyar­ság érdekeit szolgálja. VOL. XXXIII. Évf. No. 214. Szám NEW YORK, BRIDGEPORT, PHILADELPHIA. PITTSBURGH, BETHLEHEM. HÉTFŐ, 1932 AUGUSZTUS 1 Egyes szám ára 3 cent An imttlcii Newipapm .< printed In the llairu Lnngnage promnigatloK American Ideal and principle! to liberty taring Magyar race,Népszava THE OLDEST HUNGARIAN QWIY NEWSPAPER Roosevelt le akarja rombolni a Napi Jegyzetek A tudomány szolgálatában — ezt a pár szót suttogta az a négy halálosan kimerült ember, akik Camdenbe kere­keskorcsolyáztak. Három közölök el­ájult, a negyedik elm­ondta a történetet. 632 ember indult el kerekeskorcso­lyán a világ körül. A tudomány szolgá­latában és a 10.000 dolláros jutalom­ért. Négy esztendeje kerekeskorcsolyáz­­nak és a világ körülkorcsolyázása még további négy esztendőt vesz igénybe. A körút diétával és különböző szabályok­kal van szigorítva. Nem szabad húst, tengeri állatot, tejes dolgokat enniök, nem szabad dohányozniok és naponta a szabadban kell fürödniök. A napi alvás Maximuma hat óra, de ezt is csak szék­üra ülve szabad megtenni. Az út össze­­sen 60,000 mérföldet tesz ki, amiből a szóban forgó négy ember már megtett 40,000 mérföldet. A startolókból 73 ember meghalt és és pedig a különböző okok folytán: 15 tropikus betegségben, 3 vízbe fulladt, 32-t autó ölt meg, 5-öt vadállatok és 18 különböző betegségekben, kimerült­ségben halt meg. Az automobil balese­tek Amerika területén történtek, a tro­pikus betegségek Ecuadorban és Peru­ban pusztítottak. A kerekeskorcsolyázó kísérletet az Associated International Film Compa­nies finanszírozza és Dr. G. M. Thomp­son, élelmiszakértő ellenőrzi. Nem tudjuk, milyen következtetést fognak levonni a résztvevők tapasztala­taiból, de az bizonyos, hogy a tudo­mány a kísérlet eredményeként világ­rengető felfedezésekkel nem fog gaz­dagodni. Azt talán megállapítják, hogy a túlságosan nagy kimerültség megöli az em­­bert, hogy a tropikus vidéken tro­pikus betegség, Amerikában automobil gyilkol, hogy húsevés nélkül meg lehet élni, ágyban jobb aludni, mint karos­székben és nyolc évig korcsolyázni nem jó. Mindezeket azonban így is tudja nemcsak minden tudós, hanem minden józan ember is. Legfeljebb a kísérlet befejezése után még azt is megállapíthatják, hogy vét­kes könnyelműség az ember erejét, ki­tartását és akaraterejét ilyen haszonta­lan dologra pazarolni, amikor éppen elég érdemes cél van még a világon, a­miért feláldozhatja magát valaki, ha már éppen mindenáron mártír akar lenni. Mert a kerekeskorcsolyán gördülő már­tírok még a mai fantasztikumokat ked­velő világban sem számíthatnak nagy bámulatra és tiszteletre. Meg van oldva a titok. Greta Garbo népszerűségét annak köszönheti, hogy minden szavával tiltakozott a népszerű­ség ellen. Most, hogy Garbo hazamegy, a holly­woodi mozicsillagok valóságos verseny­­futást rendeznek és árvereznek annak a reklámügynöknek a szolgálatáért, aki­­ Garbót megtanította arra, hogy a rek­lám hangos visszautasítása a legjobb reklám. A mozicsillagok kijelentették, hogy ezután olyan reklámügynököt fognak alkalmazni, aki naponta huszonnégy órán keresztül azért dolgozik, hogy az illető csillag a reklámot elkerülje. Tekintettel azonban arra, hogy a kö­zönség kiismerhetetlen, könnyen meg­történhetik, hogy mindazok, akik el akarják kerülni a közönség érdeklődé­sét, egy szép napon arra ébrednek, hogy­­ el is kerülték. H. G. Wells rossz néven veszi, hogy az angol király legutóbb politikai ügyekben is részt vett. Helytelennek tartja Wells, ha a király eltér eddigi po­litikai neutralitásától. Wells valószínűleg azt tartja, ho­­y a politika már annyi király alól rántotta ki a trónt, hogy ezt a pár királyt, aki még megmaradt, mindenesetre meg kell tartani a tradíciók kedvéért. És azért féd­­ti az angol királyt a többi király sorsá­tól és óvja a politikától. Wells biztosan azt gondolja, hogy a mai világban a királynak ne legyen más gondja, mint díszes uniformisban meg­jelenni f­ontos nyil­vános ünnepsé­geken, hogy a népnek alkalma legyen alattvalói hűségét bizonyítani. De ezen felül aztán a király ne avatkozzék bele az ország dolgaiba, mert abból baj le­het. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai és a Parisban mulató trónnélküli királyok példája azt mutatja, hogy­ Wellsnek iga­za is van. A mai világ­berendezkedés nem igen tűri meg az aktív királyokat. FÜLÖP ILONA Azonnal törvényesíteni akarja a sörgyártást Veszélyesnek tartja a II. 5. ellenes európai egységfrontot Az amerikai vámtarifa mérséklése szükségtelenné tenné az adósságok redukálását. Pénz­ügyi világkonferenciát sürgetett a kormányzó rádió­beszédében ALBANY, júl. 31. — A legégetőbb gazdasági problémák sürgős megoldására vonatkozó javaslatok fogják alkotni Roosevelt elkövetkező elnökválasztási kampá­nyának a gerincét, miután a kormányzó, amint azt szombati­g a választási harcot be­vezető — rádióbeszédében mondta, minden politikai kérdés elé helyezi a gazdasági élet fellendítését és a munkanélküliség megszüntetését. Legfontosabb és legsürgősebb intézkedésnek Roosevelt az égigérő amerikai vámfalak lebontását tartja és ezzel kap­csolatban az a véleménye, hogy a vámtarifa megfelelő csökkentése fellendítené a vi­lágkereskedelmet, megszilárdítaná Európa gazdasági helyzetét, ami által lehetséges lenne az európai háborús adósságok problémájának kiküszöbölése, anélkül, hogy re­dukálni vagy törölni kellene ezeket a hatalmas összegeket, italkérdés tekintetében, legfel­jebb annyit, hogy ha a jelenlegi kongresszus semmit sem tesz ebben a kérdésben, akkor az új kongresszust felszólítanám az italkérdés azonnali rendezésére. Azonnal törvényesíteni kell a sörgyártást, ami a munkanélkü­liség nagymértékű csökkenésé­vel járna.” Pénzügyi világkonferenciát is javasol a kormányzó abból a cél­ból, hogy visszaállítható legyen, az ezüst vásárló ereje. Roosevelt a szombati rádióbe­szédével indította meg a harcot a Fehér Ház birtoká­n, és ezt a beszédet gyors egymásutánban több másik fogja követni, miu­tán a kormányzó kijelentette, hogy szakít a tradícióval és nem vár az őszi hónapokig a kam­pány megindításával. Roosevelt veszélyt lát az eu­rópai hadiadósságok problémá­jában, főleg most, hogy mind vi­lágosabbá válik Európa orszá­gainak az egységes szervezkedé­se Amerika ellen gazdasági szempontból. Roosevelt meg akarja törni ennek az egység­frontnak az erejét és abból in­dul ki, hogy ezt a legjobban az adósságprobléma kiküszöbölésé­vel lehet elérni. Miután azonban Amerika közvéleménye erősen megoszlik ebben a kérd­ésben, a kormányzó Európa gazdasági újjáélesztésével akarja kivenni az adósságkérdés méregfogát és így az amerikai vámtarifa le­szállítását sürgeti, mint olyan eszközt, amely talpraállíthatja Európa gazdasági életét. Ugyancsak gazdasági problé­mának fogja fel Rosevelt az ital kérdést is, amelyre vonatko­zólag kijelentette beszédében, hogy “a chicagói platformhoz semmit sem kell hozzátenni az ROOSEVELT KORMÁNYZÓ ÖT EMBER HALT MEG A NÉMET VÁLASZTÁSI HARC VÉGSŐ NAPJÁN Von Papen rádióbeszédében a weimari alkotmány megvál­toztatását sürgette BERLIN, júl. 31. — A biro­dalmi képviselőválasztási kam­pány utolsó napján is véres­ ösz­­szeütközések voltak a különbö­­ző pártok, főleg­ a szocialisták és Von Papen Hitler. Hitleristák között és ezeknek a harcoknak öt ember esett áldo­zatul. A vasárnapi szavazásokon végleges leszámolás lesz a bal és jobboldali pártok között és Németország jövendő sorsa dől el az urnákba hulló szavazócé­dulák számarányain. Ez alka­lommal nem pártkérdésekről van szó, hanem arról, hogy to­vábbra is fennmarad-e a mérsé­kelt szocialista irányzat Német­országban, vagy pedig, hogy a­­túlzó nacionalizmus fog-e ura­lomra kerülni. V . Tulajdonképen a köztársaság sorsa fog eldőlni a szavazás után, miután ha a nacionalisták győznek, bizonyos, hogy ezek a császárság visszaállítására fog­ják koncentrálni minden erejü­ket. Von Papen birodalmi kancel­lár rádióbeszédet mondott, mely­ben a német nemzetet a wei­­mari köztársasági alkotmány r­­e­g­f­elelő megváltoztatására szólította fel. Nemcsak Berlint hanem más városok utcáin is véres vereke­dések voltak jobb és baloldali pártok között. Számos sebesült­je van az elfajult politikai agi­­tációnak és a sebesülteken kívül öt ember halála, tette emlékeze­tessé a szombati napot. Hitler és hívei erősen bíznak, hogy mindent elsöprő győzelmet fognak aratni, míg a baloldali pártok túlzottnak ítélik Hitlerék vérmes reményeit. Francia po­litikai körökben azonban nagyon idegesen várják a választások eredményeit, miután Hitler ha­talomra jutása, szerintük, sú­lyos veszélyeket rejtene magá­ban Franciaország és Németor­szág jövőbeni viszonya tekinte­tében. FELROBBANT GYÁR: 3 EGY LŐPOR­­HALOTT OAKLAND, Cal., jul. 31. — A Giant Powder Works lőszerrak­tára felrobbant. Attól tartanak, hogy három ember életét vesz­tette a robbanásban, de egyelő­re még nem tudják megállapí­tani a halottak számát mert sű­rű füst takarja az épületet, ahol a robbanás történt. ELUTASÍTOTTÁK A KETTŐS­­ÉLETŰ LELKÉSZ FELEB­­BEZÉSÉT LONDON, júl. 31. — H. F. Davidson lelkészt, a Stiffkey egyház rektorát perfelvételi ké­relmével elutasították a fel lelö­vi­teli széktől. A lelkészt az egy­­házi­ bíróság bűnösnek mondta ki lelkészhez nem illő viselkedé­se miatt. , Korbácsütésre ítélnek bű­nösöket Delaware államban WILMINGTON, Del. júl. 31. — Elmer J. Leach, a New Castle megyei dologház fel­ügyelője, pár ember jelenlété­ben öt elítélt em­bert megkor­bácsolt. Allan Smith négert, ki meg­rongálta a B. and C. vasútvo­nal síneit, melynek következ­tében egy tehervonat kisiklott, egy évi börtönre, 500 dollár pénzbírságra és 20 korbács­ütésre ítélték. Edward Wilson, George Mc­Neil, Andrew Mays és Howard Simpson apó lopásokért tíz-tíz korbácsütést kaptak, s ezen­felül négy hónaptól hat hó­napig terjedő börtönbüntetés­re ítélték őket. Leach felügyelő saját kezé­vel korbácsolta meg az elítélt embereket. S­Z­TRÁJKOLÓ BÁNYÁSZOK MEGAKADÁLYOZZÁK A MUNKÁT TERRE HAUTE, Indiana, jul. 31. ■«— A Dixie Bee bányában most harmadszor is sikerült a sztrájkoló bányászoknak meg­akadályozni, hogy a munkások lemenjenek a tárnába. A sztráj­koló bányászok 20 munkába me­nő bányászt riasztottak el, ami­kor munkahelyükre mentek. Közvetlen rádiósürgöny összeköttetés indult meg Magyarország és U. S. között HORTHY KORMÁNYZÓ ÉS HOOVER ÜDVÖZLŐ TÁVIRATOKAT VÁLTOTTAK AZ ÚJ SZOL­GÁLAT ÉLETBELÉPTETÉSEKOR,­­MINDKETTEN HANGSÚLYOZTÁK A KÉT ORSZÁG KÖZÖTT FENNÁLLÓ JÓ VISZONYT Míg eddig csak a legnagyobb országokkal volt Amerikának közvetlen rádió-sürgöny összeköttetés, most Magyarországgal is életbe lépett ez a rendkívül fontos, gyors és közvetlen távirati ösz­­szeköttetés és ennek a szolgálatnak a megindulásakor Horthy Mik­lós, Magyarország kormányzója és Hoover elnök távirati üdvöz­letei váltottak, kiemelvén az üdvözlésekben, hogy milyen nagy fontosságot tulajdonítanak annak, hogy a két ország közötti ba­rátságos viszonyt a technikai haladásnak ez az újabb állomása még jobban ki fogja mélyíteni. Eddig Amerika és Magyaror­szág csak Londonon át tudtak rá­­diósürgöny útján érintkezni, az összekötöttés ezentúl közvetlen lesz. Magyarországon Budapest lesz a felvevő és leadóállomás, Amerikában pedig az Internatio­nal Telephone and Telegraph Co.­ Sayville-i állomása a Long Islan­­don. Az új rendszer hatalmas mértékben fogja meggyorsítani a két ország közötti távirati ösz­­szeköttetést. Horthy Miklós a következő táviratot intézte Hooverhez: “A Magyarország és Ameri­ka között meginduló közvet­len rádiósürgöny összekötte­tés megindulásakor boldogan ragadom meg az alkalmat, hogy Excellenciádnak legőszin­tébb üdvözleteimet küldjem és kifejezésre juttassam Excel­­lenciád útján a magyar nem­zet üdvözletét az amerikai nép­nek. Bizonyos vagyok abban, hogy az új összeköttetés még jobban ki fogja mélyíteni azt a szívélyes viszonyt, amely a két ország között fennáll és szorosabbá fogja tenni azokat az érzelmi kötelékeket, ame­lyeket elődeink fontak és ame­lyek ma­ is változatlanul meg­vannak. Meggyőződésem, hogy ez az új szolgálat nagy mér­tékben fogja fejleszteni a két or­szág között fennálló szoros ke­reskedelmi kapcsolatot is.” Hoover a következő táviratban válaszolt Horthynak: “Köszönöm Főméltóságod­nak azokat a jókívánságokat, amelyeket az Egyesült Álla­mok és Magyarország között létesített közvetlen rádiósür­göny összeköttetés megindulá­sa alkalmából kifejezésre jut­tatott. Hírek és gondolatok gyors továbbítása a leghatá­sosabb eszköz a nemzetközi egyetértés ápolására. Bízom abban, hogy ez az ú­j hírszolgá­lat az Egyesült Államok és Magyarország között szeren­csésen fogja szolgálni a két or­szág közötti szívélyes viszony kim­élyítésének célját.” Lamont amerikai kereskedel­mi miniszter is táviratilag üdvö­zölte magyar kollegáját a rádió­sürgöny szolgálat életbeléptetése alkalmából. Washingtonban nagy hajszát indítottak a radikálisok ellen 3,500 újabb veterán van útban Johnstown felé WASHINGTON, D. C., júl. 31. — A United States Secret Service számos tagját a fővá­rosba rendelték, hogy a veterá­nok újabb gyülekezését megaka­dályozzák. A bevándorlási hatóságok is megkezdték a vizsgálatot, hogy a veteránok között izgató ele­mek ellen eljárást indítsanak. A városban nagy eréllyel nyo­mozzák a radikálisokat s az ut­cákon és parkokban tartózkodó tétlen embereket letartóztatják s róluk ujjlenyomatot vesznek. Az eddig letartóztatott em­berek között mindössze hat olyan embert találtak, akinek már dolga volt a rendőrséggel. A fővárosból 7,000 veteránt ker­gettek ki bajonettal és gázbom­bákkal felszerelt katonák s a Universal Service szerint nyi­vánvaló, hogy úgy az elnököt, mint Hurley hadügyminisztert tévesen informálták a helyzetről. Hírek szerint az elnök nem a­­ veteránok, hanem a városban összegyűlt radikálisok csoport­ja ellen küldte ki a katonaságot, de a kikergetett emberek kilenc­ven százaléka írásokkal tudta igazolni, hogy részt vett a vi­lágháborúban. JOHNSTOWN, Pa., júl. 31. — Az itt összegyűlt­­veteránok ellen a lakosság az állami kato­nasághoz fordult segítségért. Eddig 650 veterán van itt csa­ládjával, de a közeli órákban még pár ezer veterán megérke­zését várják. KATÓNAK ŐRZIK HOOVER ELNÖKÖT RAPIDANI.HALÁSZTANYÁJÁN A RAPIDAN FELÉ VEZETŐ ORSZÁGÚTON ELHALADÓ ÖSSZES AUTÓKAT MEGÁLLÍTOT­TÁK ÉS UTASAIKAT IGAZOLTATTÁK A KATONAI JÁRŐRÖK RAPIDAN, júl. 31. — Három éve jár az elnök hétvégi halá­szatra a virginiai Rapidanba, ahol halásztanyája van, de tegnap történt meg először, hogy katonai fedezet mellett érkezett oda Washingtonból. A fővárosból a halásztanyáig vezető országúton sürű­ egymásutánban katonai őrjáratok cirkáltak. A katonák min­den autót megállítottak és az utasokat igazoltatták. Főleg azt fi­gyelték a járőrök, hogy veteránok nem igyekeznek-e autókon vagy gyalogszerrel a rapidani halásztanya felé. Az elnök a száz mérföldes utat eddig mindig minden külön kíséret nélkül tette meg, ez al­kalommal azonban külön parancs ment ki Washingtonból, hogy a legszigorúbb elővigyázatossági rendszabályokat foganatosítsák. Magán a rapidani halászta­nyán is szigorú rendszabályokat léptettek életbe. Itt egy szakasz tengerész teljesített őrszolgála­tot. A tengerészcsapat is járőrö­­­ket küldött ki, amelyek az or­szágutakon cirkáltak. Az elnök felesége már 10 napja tartózko­dott Rapidanban és ő üdvözölte elsőnek férjét és annak vendé­geit megérkezésükkor. Brown postaügyi miniszter s felesége, Mr. és Mrs. Mark Sul­livan, J. W. Pole kincstári fel­ügyelő, Henry M. Robinson los angelesi bankár és Albert D. Lasker volt hajózási főfelügyelő voltak az elnök vendégei a hét- HA FRANCIAORSZÁG LESZEREL A.U.S. HAJLANDÓ REDUKÁLNI KÖVETELÉSEIT Hoover javasolni fogja a kongresszusnak, hogy engedjenek a franciák adósságaiból, ha Franciaország elfogadja az elnök leszerelési javaslatát PARIS, júl. 31. — Franciaor­szágnak kedvező kilátásai lehet­nek arra, hogy az Egyesült Ál­lamok lényegesen mérsékelik a vele szemben fennáló 3 865 mil­lió dollárnyi követelésüket, de ennek az az előfeltétele, hogy a franciák viszont tegyék magu­kévá azt a javaslatot, amelyet Hoover terjesztett a genfi le­szerelési konferencia elé és min­den feltétel nélkül egyharmad résszel redukálják fegyverkezé­süket. A legmértékadóbb politikai körök részéről hangzott el ez­­a kijelentés és jól informált kö­rökben tudják, hogy a készülő francia-amerikai­­megegyezés­nek, amely Herriot miniszterel­nök és Edge amerikai nagykö­vet tanácskozásai során alakult ki, ez az alapja. A francia kor­mány már hajlandónak mutat­kozott arra, hogy a Hoover féle leszerelési javaslat bizonyos pontjait elfogadja, főleg az ál­landó szárazföldi hadseregre vonatkozólag és Swanson virgi­niai szenátor és Normann Da­vis az amerikai leszerelési dele­gáció egyik tagja már hajóra is ültek, hogy Washingtonba utaz­zanak és közöljék az elnökkel Herriot francia miniszterelnök feltételeit. Közben amerikai megbízottak állandó tanácskozásokat foly­tatnak illetékes francia körök­kel egy francia-amerikai keres­kedelmi szerződés létrehozatala ügyében. A tárgyalásokból ed­dig semmi sem szivárgott ki, de annyi bizonyosra vehető, hogy a­ kereskedelmi szerződés és a le­szerelési javaslat között szoros kapcsolatot akarnak teremteni. Ha Franciaország elfogadja Hoover javaslatát és így eléri adósságainak redukcióját, akkor az fog történni, hogy Amerika is — ha nem is hivatalosan — tagja lesz a nemrégen alakult angol-francia ententnek, amely­nek célja az európai hadiadóssá­gok redukciója vagy teljes el­törlése. Amerika Eur­ópa lesze­relését fogja elfogadni ellenér­tékül az általa elengedendő adósságokért.

Next